Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-25 / 24. szám

2 Dunántmt ilgplö 1976. január 25., vasárnap Mosolygó Antal emlékére A 85 éve született Mo­solygó Antalt a for­radalmi munkásmoz­galom kiemelkedő szemé­lyiségeként tartja számon a történetírás, s méltán. Nem könyvek nevelték és tették forradalmárrá, ha­nem az, amit látott, tapasz­talt, s amire a vándorló demokratikus érzésű mester­legények tanították. Ópályi községben 1891. január 25-én született, ag­rárproletár családból. Előbb a kárpitos mesterséget, majd a nyerges és kocsi­fényező szakmát is kitanul­ta. Falujában nem tudta megkeresni a megélhetésre valót, így elindult a város­ba - szerencsét próbálni. Bejárta az országot, megis­merte a munkásság sorsát, életét. A nélkülözés és a fényezők ólommérgezéses szakmai betegsége fiatalon megrongálta szervezetét. Be. tegsége mind délebbre űzte, a napfényt, egészsé­get kereste, másrészt szak­mai tudását is tökéletesíte­ni akarta. így jutott el ván­dormunkásként Fiúméba. Osszebarátkozott az olasz munkásokkal, megtanulta nyelvüket, megismerte esz­méiket. A fiumei szindika- lista szervezetben folytatott beszélgetései, majd a he­ves gyári sztrájksorozatok" harcossá edzették. Elbocsá­tások, elzárások sorozata után hazatért. 1912-ben került Buda­pestre. A Váci úti Repülő- gépgyárban kapott állást. Bekapcsolódott a szakszer­vezeti munkába és tagja lett a szociáldemokrata pártnak. 1913-ban a pártve­zetőség a Zsil-völgyi bánya­vidékre küldte, hogy szerve­ző munkát végezzen a bá­nyamunkások között, vonja be őket a szakszervezeti mozgalomba. Mosolygó Antalnak nagy szerep jutott az 1917. no­vember 7-i MÉMOSZ-ban írendezett bizalmigyűlésen, ahol az októberi forradalom győzelmét hirdető tünteté­seket szervezték. Feladatot vállalt az 1918 januári ál­talános sztrájkban. Szerve­zője és vezetője volt az 1917 végi és 1918 eleji munkástanácsokat követelő mozgalmaknak. 1918 máju­sában — mint korábban már többször is - ismét le­tartóztatták. A Gyűjtőfog- házbá| a győztes őszirózsás forradalom szabadította ki. Az 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja lett és bevá­lasztották az első Központi Bizottságba. 1919 február­jában több kommunista ve­zetővel együtt Mosolygó An­talt ismét elfogták, bebörtö­nözték. A Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásakor szabadult. Tagja volt a Bu­dapesti Központi Forradal­mi Munkás- és Katonata­nácsnak. A proletárhatalom védelmében az utolsó na­pig a magyar Vörös Hadse­reg zászlóalj politikai meg­bízottjaként harcolt. A Ma­gyar Tanácsköztársaság megdöntése után a fehér­terroristák börtöneiben ra­boskodott. A Pest vidéki bí­róság hat, a miskolci tíz év börtönbüntetésre ítélte. A Szovjetunió fogolycsere út­ján szabadította ki. 1921-ben Moszkvába ér­kezett. Szanatóriumba küld­ték gyógyulni, pihenni, de nem bírta soká tétlenségét, visszatért Moszkvába, hogy részt vegyen az ottani ma­gyar klub megalapításában éj munkájában. Tagja lett az SZK(b)P-nak. 1927. már­cius 7-i haláláról a szülők­nek élettársa, Ádler Gizella küldött értesítést Ópályiba. dr. Sárdi Lászlóné Ősszel már tanítanak benne Uj tanárképzős gyakorlóiskola Pécsett A pedagógusjelölt a gyakorlóiskolában kerül szembe először igazán a gyerekekkel. Fontos alapis­mereteket, felismeréseket rögzít magában, kipróbál­ja az elméletben tanult módszertant, s talán a leg­fontosabb nevelési „eszkö­zének", önmagának ik itt pillantja meg első valós tü­körképét. A Pécsi Tanárképző Főiskola régen kinőtte jelenlegi - meg­lehetősen koros — gyakorlóis­koláját A harmad- és negyed­éves hallgatók oktatási gya­korlatait már eddig is szét kel­lett teríteni, s a gyakorlatok le­bonyolításába több mint egy tucat iskolát kellett bevonni. Az egészségesebb tanárkép­zési feltételek biztosítására most új - 16 tantermes - gya­korlóiskola épül a Petőfi és a Nagy Jenő utca sarkán, a fő­iskola közelében. Az iskolaépítés beruházója a Városi Tanács tervosztálya, ki vitelezője a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, le bonyolítója a Baranya megyei Beruházási Vállalat Az építke zés állapotáról, a majdani is kola műszaki adatairól a Beru hózási Vállalat illetékes ősz tályvezető-helyettesétől, Monos tori Gyulától kértünk felvilágo sítást. A 16 tantermes gyakorlóisko­la kivitelezését két ütemben hajtják végre. A tantermeket 16 tanterem-400 adagos konyha Korszerű audio-vizuális felszerelés két egyenként 54 négyzetméte­res műhely, továbbá egy mű­helyraktár egészíti ki. Az úttö­rőszoba mellett még egy 56 négyzetméter alapterületű isko­lai könyvtárhelyiség, valamint egy 54 négyzetméter alapterü­letű napközis foglalkoztatóte­rem szolgálja az oktató-nevelő munkát. A diákszociális létesítmények közül első helyen a 400 adagos konyhát említjük. A hozzá tar­tozó tágas ebédlővel az isko­lának ez a része - úgy véljük jelentősen enyhíti majd az e téren még meglévő komoly vá­rosi gondokat. A 18x24 méter alapterületű tornatermet tágas sportudvar egészíti1 ki, A kétszintes iskolai épület és a hozzá tartozó kiegészítő léte­sítmények kivitelezése összesen mintegy 26 millió forintba ke­rül. Ehhez az Oktatási Minisz­térium 12 millió forinttal járul hozzá. Ugyancsak az Oktatási Minisztérium további 2 millió forintot biztosított az iskola korszerű audio-vizuális tanesz­közökkel történő felszerelésére. A kivitelezés első ütemének befejezési határideje ez év augusztus 23-a. Erre az időre nyolc tantermet, a tornatermet, valamint a konyhát adják át. A kétszintes épület falai már állnak. A tájékoztatás szerint, ha sikerül tartani a határidőt, akkor az új gyakorló iskola idén átadásra kerülő részlegé­ben szeptemberben megkez­dődhet a tanítás. B. K. Húszmillió forint sorsa Új postahivatalok a Dunániúlon Aki váratlanul pénzhez jut, aligha szomorkodik. Ez alól a Pécsi Postaigazgatóság sem ki­vétel. Mert ők valóban na­gyobb összeghez jutottak, húsz­millió forinthoz, méghozzá tel­jesen váratlanul. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a Postaigazgatóság­hoz tartozó négy megyében: Baranyában, Somogybán, Tol­nában és Zalában harminc­négy postahivatal épült. 1975- ben a Posta Vezérigazgatósá­TÍZ ÉVI SZIGORÍTOTT BÖRTÖN Elítélték a szekszárdi gyermekgyilkost Emberölés bűntette miatt 10 évi szigorított börtönre ítélte a Szekszárdi Megyei Bíróság Bernhardt László 26 éves tol­nai villanyszerelőt. Tolna megye bűnügyi törté­netében tavaly július 25-én fordult elő először, hogy apa saját kisgyermekét ölte meg. A tettes Bernhardt László, az áldozat a 3 éves Ágnes. A tragédia közvetlen előz­ménye az volt, hogy Bernhardt megegyezett feleségével a vá­lásban, mivel az asszony más­hoz kívánt feleségül menni. Az apa ezután sétálni vitte gyer­mekét, majd otthon kettesben játszadozott vele. Mint a bíró­ságon vallotta: hirtelen össze- facsarodott a szíve arra a gon­dolatra, hogy a válást köve­tően kislányától el kell sza­kadnia. Megpillantott egy kést és az elkeseredett ember négy, egyenként is halálos szúrással kioltotta gyermeke életét, majd a pengét maga ellen fordította. A kés hegye a férfi szívét érte. A súlyos sebesültön a szekszárdi kór­házban hajtottak végre élet­mentő műtétet. A tárgyaláson a bíróság meghallgatta az orvosszakértő véleményét. E szerint Bernhardt László a bűncselekmény el­követésekor akaratnyilvánításá­ban kissé korlátozott állapot­ban lehetett. A gyanúsított büntetlen előélete és töredel­mes megbánása mellett ez az enyhítő körülmény tette lehe­tővé, hogy a bíróság ne ítél­jen nagyobb szigorral. liiiiiiiiilliiliiilii! /ff ra fíödeh fos. rdhntn scrMt o/iu rt i/fttttű r/wfmhi Mm/íi/vfí'nrftss !íi/clfki/a sirr/fn/j­’ *(% k bú -nftj (p/m xfáV, tffr i Ma/. 'dénvAfft mjfftfiflwkjinulnni. mrjaiMd*u(*s ' -*■ \ r*> Magtalálták Mohácson II. Lajos emléktábláját Megtalálták azt a II. Lajos emléktáblát, melyet még Tur- csánkai Turcsányi Soma 48-as honvéd huszárfőhadnagy állít­tatott a Csele patak mellett a sombereki útelágazásnál. Az alig hetven centiméter széles és ötven centi magas süttői kőlapot dr. Legányi Jenő egy mohácsi parasztház udvari kö­vezetében látta meg. A kő­lapra Kisfaludy Károly Mohács című költeményének több so­rát vésték. Az idézet nem szö­veghű: „Itt vergőde Lajos ret­tentő sorsú Királyunk / Bajnoki elhulltak nincs ki feloldja sze­gényt / És te viruly gyásztér a béke malasztos ötében / Nem­zeti nagy létünk hajdani sírja Mohács." Alatta egy irányt mutató kéz, amely valószínűleg a Cse­lére irányult. Turcsánkai Turcsányi Soma huszárfőhadnagy, az első em­lékmű állítója 1814-ben szüle­tett Hont vármegyében, Ta­nulmányait a bécsújhelyi ka­tonaiskolán végezte, majd részt vett a 48-as szabadság- harcban. Haynau bírói az ara­di várbörtönbe vetették, ahon­nan rövidesen kalandos körül­mények között megszökött. Még a kiegyezés előtt 1864- ben készítette el a nevezetes emlékművet. Turcsányi Soma 1894-ben halt meg Mohácson, s ott is temették el. Halála után a millienneumi ünnepségekre- 1897-ben orszá­gos közadakozással újjáépítet­ték az emlékművet. A rajta lé­vő domborművet a szászvári születésű Kiss György (1852— 1919) szobrászművész készítet­te. A dombormű a király ha­lálát ábrázolja, amint lovával a mocsárba süllyed. Felirata ugyancsak a Mohács című vers több soros idézete; pontatla­nul: „Itt vergőde Lajos rettentő sorsú királyunk, / Süllyedező lova érez hímzetű terhe alatt. / Hasztalanul terjeszti kezét nincs ki segítse! / Bajnoki el­hulltak, nincs ki feloldja sze­gényt. / És te virulj gyásztér! a béke malasztos ölében: /• Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!" Az oszlop ke­leti oldalának szövege: „Ma­gyarország ezeréves fennállá­sának emlékére az ország la­kosainak hazafias adományá­ból emelte Mohács város kö­zönsége 1897." Füzes János ga elmaradt beruházások ré­vén új hitelkeretet nyithatott, s ezt szétosztotta a területi igazgatóságok igénye szerint. A legtöbb pénzt Miskolc kér­te, utána Pécs következik ... aztán nagy szünet. November közepén adták át a már eb­ből a pénzből készült szalán- tai új hivatalt, s további har­mincegy kerül idén átadásra, ugyanis a hitel feltétele az volt. hogy 1976. végéig mű­szakilag át kell venni az új hivatalokat, lehetőleg üzembe­helyezéssel együtt. Baranyában négy, Somogy­bán hét, a másik két megyé­ben pedig tíz-tíz hivatal ké­szül tehát idén. Jórészt kétke- zelősek lesznek, de akad há­rom, sőt, a hosszúhetényi pos­ta például ötkezelős. Jó ré­szük a tavalyi árak szerint 400 000 és 700 000 forint kö­zötti beruházás, a nagyobbak egymillió forint felettiek. A jelenlegi kép azt mutat­ja, hogy a határidőket tartani tudja a Pécsi Postaigazgató­ság: az építések hetven száza­léka megkezdődött. A helyi ta­nácsok vagy pénzzel járulnak hozzá a munkálatokhoz, vagy pedig ingyenes telekkel. Moszkvába utazott az Írószövetség küldöttsége Január 26-tól Moszkvában kerül sor a Magyar írók Szö­vetsége és a Szovjetunió (író- szövetsége sorrendben immár második együttes titkársági ülésére. A kétnapos tanácsko­záson a résztvevők megvitatják a két írószövetség közötti, kö­vetkező két évre szóló rövidtá­vú és az 1976-80-ra szóló táv­lati együttműködési munkater­vet. A magyar küldöttség Do-- bozy Imre, az írószövetség fő­titkára vezetésével szombaton utazott el. Sötétben a BCM Csaknem két órán át sötét­ben volt a BCM és leállt a termelés tegnap a Beremendi Cement Művekben. Január 24- én, szombaton négy óra tizen­nyolctól öt óra negyvenhatig „kiesett” 30 ezer kilowattóra áram és emiatt szünetelt a termelés. A villamos alállomás területén az elszennyeződött szigetelőkbe a reggeli sűrű hóesésben lerakodott a hó és a szigetelők bordái között át­ívelést okozott. Egyméteres lo­bogó kék lángok világították be a környékét, csaknem fél kilométeres távolságban. Gé­pek nem hibásodtak meg, bal­eset nem történt. KAKAS JÁNOS „A pécsszabolcsi általános iskola felújítása során végzett kiemelkedő értékű társadalmi munkája elismeréseképpen a Munka Érdemrend bronz foko­zatával tüntették ki Kakas Já­nos nyugdíjas bányászt A ki­tüntetést Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsa elnöke adta át" Ha a folyosón nem találko­zunk vele, akkor vagy a kazán­házban, vagy a melegházban biztosan megtaláljuk. így iga­zított el Istvánder József, a pécsszabolcsi általános iskola igazgatója, akitől Kakas János felől érdeklődtem. Pincétől a padlásig szinte mindenhez kö­ze van itt János bácsinak, fű­tői munkaköre révén pedig úgyszólván a legfontosabbika az iskola „légkörét" meghatá­rozó tényezőknek. Munkája nélkülözhetetlen. Segít a szer­tárfejlesztésben, az óraelőké­szítésben, anyagokat szerez az iskolának, szünetek előtt a me­legházba hordja a folyosóról a virágokat, a szünet alatt gond­jukat viseli. Egyszóval minde­nes. Arcát, hórihorgas alakját a gyerekek is megszerették, s ki tudja hányán viszik maguk­kal életreszóló iskolai emlék­ként. Az igazgatótól hallottam, a tanulók jó része példaképé­nek tekinti Kakas Jánost, aki hajdanán maga is itt szalad­gált, játszadozott aprócska gyermekként a pécsszabolcsi dombokon, és 1919-ben ugyan­ebbe az iskolába Íratták be. A hat elemi után — édesap­ja példáját követve maga is bányásznak ment. 37 évet dol­gozott István-aknón szénbá­nyászként - később aknamé­lyítőként. 13 évvel ezelőtt nyug­díjazták szilikózissal. Utána ke­rült közvetlen kapcsolatba is­mét a pécsszabolcsi iskolával — mégpedig úgy mint nagypa­pa. Két gyermeke és immár hét unokája van ... Tíz évvel ezelőtt vállalt elő­ször társadalmi munkát a tor­naterem építésénél, azután a balatonfenyvesi úttörőtábor építkezésén dolgozott. Amikor beindult a nagyszabású iskola­felújítási munka Pécsszabolcson, ő volt a lelke mindennek ... Azok a bányászok, akik délu- tános műszakban dolgoztak, reggel hatra mentek az Iskolá­ba. János bácsi pedig már öt­kor ott volt. Kiadta a szerszá­mokat, anyagokat, szervezett, anyagok és eszközök után fut­kosott. A délelőttös bányászok, akik pedig délután dolgoztak az iskolában, szintén János bá­csinak adták le a szerszámo­kat, és tőle köszöntek el este - rendszerint hétkor, nyolckor. . így gyűlt össze néhány év alatt csaknem 6000 társadalmi munkaóra. 63 éves, nagyon szereti az iskolát és a gyerekeket. Hogy hány évig csinálja még ezt a nehéz munkát? — Amíg az egészségem en­gedi . . . — És a szilikózis? Széles, szerszámalakította ke- zefeje legyintésre görbül... A szilikózison kívüli betegsé­gekre gondolt. Bebesj Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom