Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-04 / 3. szám

2 Dunántúli napló 1976. január 4., vasárnap Wilhelm Pieck Egy nagy német forradalmár emlékére A német és a nemzetközi kommunista mozgalom 100 esz­tendeje született kiemelkedő alakjának, Wilhelm Piecknek megadatott, hogy élete céljáért, ne csak harcolhasson, de meg­valósítva is lássa azt. Nagyon fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1894- ben a szakszervezetnek, 1895- ben a szociáldemokrata pártnak lett a tagja és mind­két szervezetben egyre maga­sabb tisztségeket töltött be. A szociáldemokrata párton belül W. Pieck ahhoz a bal­oldalhoz tartozott, amely ha­tározottan és kitartóan fellé­pett a német imperializmus hó­dító, háborús terveivel szem­ben. A háború alatti forradalmi tevékenységéért először katonai szolqólatra hívták be, majd 1917-ben letartóztatták és had­bíróság elé állították. Innen sikerült meqszöknie és 1917 ok­tóberétől illegalitásban Berlin­ben majd a Spartakus Szövet­ség vezetőségének határozata alapján 1918 októberéig Hol­landiában élt. Németország Kommunista Pártja egyik alapító tagja, az 1918. december 30-a és 1919. január 1-e között megtartott alapító kongresszus munkáját irányító két elnök egyike volt. 1921. és 1923. között Clara Zetkinnel és másokkal együtt fontos szerepet játszott abban, hogy ebben az időszakban si­került megfékezni a párton be­lüli balos, szektás, ólforradalmi erőket és sikerült elfogadtatni a lenini egységfrontpolitikát. Wilhelm Pieck rendkívül gaz­dag forradalmi tapasztalatait ismerte el a kommunista moz­galom nemzetközi szervezete, a Kommunista Internacionálé, amikor 1921-ben, 1928-ban és 1930-ban a Kominfem Végre­hajtó Bizottságába, 1931-ben pedig a Végrehajtó Bizottság Ejnökségébe és Politikai Titkár­ságába választotta be, amelyek­nek egészen 1943-ig, a Kom­intern feloszlatásáig tagja ma­radt. 1932 májusától, mint az NKP Titkárságának póttagja, ő fe­lelt a párt egész parlamenti tevékenységéért, s ő volt a po­rosz tartományi gyűlés kommu­nista frakciójának elnöke is. E tisztségeiben is fáradhatatlanul küzdött a polgári demokrácia fokozatos leépítése és a fa­siszta diktatúra létrehozása el­len, az antifasiszta egységfront megteremtéséért. Hitler hatalomra jutása és Ernst Thälmann letartóztatása után a Központi Bizottság az akkor 57 éves Wilhelm Piecket bízta meg a párt vezetésével. 1935 júliusában, a Komintern VII. kongresszusán W. Pieck tar­totta a Végrehajtó Bizottság beszámolóját, amely rendkívül kritikusan felülvizsgálta az 1928. után elkövetett szektás hibákat, elítélve a fasizmus veszélyének lebecsülését, a szociálfasizmus- politikáját és hangsúlyozta a széles tömegek megnyerésének, az antifasiszta és háborúellenes egység- és népfrontpolitika megvalósításának, s a polgári demokráciának a fasizmussal szembeni megvédésének szük­ségességét. A második világháború ide­jén, miután a r^áci Németország megtámadta a Szovjetuniót, W. Pieck számtalan cikkben és rádióbeszédben leplezte le a német imperializmus hódító tö­rekvéseit. 1945 júliusában tért haza Moszkvából Berlinbe, ahol ve­zető szerepet játszott a német kommunista és szociáldemokra­ta párt egyesüléséből létrejött egységes munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt megte­remtésében, az új német állam felépítésében. 1949-ben, az NDK megala­kulásakor, Wilhelm Picket a történelem első munkás-paraszt német államának elnökévé vá­lasztották, e tisztét egészen — 1960-ban bekövetkezett — ha­láláig betöltötte. Follinusz János történész Értékelték a MA£ 1975. évi pályázatát Első helyezést ért el a „Probléma Az Országos Anyag- és Arhivatal közleménye egyes termékek és. szolgáltatások fogyasztói árának emeléséről Dr. Csősz Gyula nyugalma­zott főállatorvos találóbb jel­igét, mint a „Probléma" nem is adhatott volna díjnyertes pályamunkájának. A Magyar Agrártudományos Egyesület több mint 600 tagú Baranya megyei Szervezete az elmúlt esztendőben „Környezetvéde­lemmel kapcsolatos eredmé­nyek, problémák, feladatok és javaslatok Baranya megye me­zőgazdasági nagyüzemeiben, különös tekintettel az állatte­nyésztési telepek trágyakezelési problémáira" címmel hirdetett pályázatára több magasszínvo­nalú, tudományos igényű ta­nulmány érkezett. A zsűri a témával kapcsola­tos szakmai ismeretek, a feldol­gozás módszere, az új, eddig nem alkalmazott megoldások, eljárások ismertetése és a gya­korlati alkalmazhatóság alap­ján állapította meg a sorren­det Első helyezést, mint em­lítettük, dr. Csősz Gyula pécs- váradi lakos érte el. Az igen gondos, fényképekkel illusztrált munka a környezetvédelem fon­tosságának hangsúlyozásával ismerteti a trágyatárolás külön­böző módjait, tanulságos mó­don tesz összehasonlítást a ha­gyományos és szakosított tele­pek trágyakezelési eljárásaira. Az állati hullákkal kapcsolatos gondokról külön fejezetben tesz említést, megoldásokat javasol­va. Második helyezést a „Min­dent Baranyáért" jeligéjű pá­lyázat ért el, amelynek alkotó­ja Sopronfalvy Hugó, az Álla­mi Gazdaságok Főosztályának (Pécs) dolgozója. A hígtrágya tárolásának, keverésének és feldolgozásának különböző módjairól és gyakorlati alkal­mazásáról készített tanulmányt. A „Hasznosítás" című pálya­munkát Mányai Lajos, Soltész János és Szeghy Károly, a Szi­getvári Állami Gazdaság dol­gozói készítették. A már gya­korlatban bevált módszereket ismertetik, s azok gazdasági eredményeit is gondos elemzés alá veszik. A „Piroska” jelige mögött a baranyahidvégi termelőszövet­kezet kollektíváját találjuk: né­hány berendezés megvalósítá­sára javaslattal szolgálnak. Baranyában 61 szakosított ál­lattenyésztési telep működik, többségükben a trágyakezelés nem rendezett — a pályamun­kák jelentősége éppen abban áll, hogy erre igyekszik megol­dást találni. A legjobb pálya­munkákat a MAE-n keresztül országos terjesztésre is felaján­lotta a bíráló bizottság. A Minisztertanács határozatá­nak megfelelően 1976. január 5-én néhány árucsoportban fo­gyasztói áremelésre kerül sor. Az építő- és faanyagok kö­rében: a cement átlagosan 24,4 százalékkal, a darabos égetett mész 40 százalékkal, a mészhid- rát 12,2 százalékkal, a tégla 26 százalékkal, a betonfalazó­blokk 9,6 százalékkal maga­sabb fogyasztói áron kerül for­galomba. A bükkfűrészáru fo­gyasztói ára 40 százalékkal, a faforgácslapé 23 százalékkal emelkedik. A fogyasztói ár­emelkedésnek az építési költ­ségekre gyakorolt hatása mialt az állam a lakásépítkezésekhez a korábbinál kedvezőbb hitel- feltételeket biztosít. A bútorok fogyasztói ára át­lagosan 3,4 százalékkal emel­kedik. A kizárólag gyermekek által használt bútorok — kis­ágy, járóka, etetőszék — fo­gyasztói ára változatlan marad: itt a gyártási költség emelke­dését az állami költségvetés a vállalatoknak megtéríti. A papíripari termékek fo­gyasztói árszínvonala átlagosan 11 százalékkal emelkedik. Az egészségügyi papírnál pl. 6—9 százalékos, a papírzsebkendő­nél mintegy 13 százalékos, a szalvétánál pedig 15 százalé­kos az áremelkedés mértéke. Nem változik a tipikus iskola­cikkek és a papírpelenka ára. A folt- és lakkbenzin fogyasz­tói ára 12,9 százalékkal, a mo­torolajoké átlagosan 11 száza­lékkal emelkedik. A műtrágyák fogyasztói ára átlagosan 23 százalékkal, a növényvédőszereké 20 száza­lékkal, a gyomírtószereké 25 százalékkal lesz magasabb. Át­lagosan 15 százalékkal emelke­dik a mezőgazdasági kisgépek fogyasztói ára. A szolgáltatások körében a lakossági árufuvarozás díja át-, lagosan 16 százalékkal emel­kedik. Ezen belül a tehertaxi díja 10 százalékkal, a vasúti express árufuvarozásé és a da­rabáru szállításé 20 százalék­kal, míg a boy-szolgálat díja 40 százalékkal nő. Változatla­nok maradnak a személyszállí­tási tarifák. A postaforgalomban a belföl­di díjak és az egyes baráti ál­lamokkal kialakított kedvezmé­nyes tarifák nem emelkednek. Ugyanakkor az egyéb államok­ba szóló levél — és csomagkül­demények díja átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Búcsúzik egy pince a múltjától További sorsa később dől el Ponyvás teherautó, megrakott szénásszekér is elférne a BA- RANYAMÉK Bajcsy-Zsilinszky úti pinceraktárának tágas, hu­zatos termeiben, alagútjaiban. Az 1650 négyzetméter alapte­rületű raktárba 100—110 va­gon árut tudnak elhelyezni. Je­lenleg 30 vagon sárgarépa, gyökér, zeller, céklarépa és karalábé van a hat méter át­mérőjű, szépen, falazott pincé­ben. A 10 méter mély pincerend­szerbe teherszállító lifttel lehet lejutni. Endrődi Sándor telep­vezető elmondta, hogy vállala­tuk csaknem 30 éve használja tárolásra. Hőmérséklete a leg­hidegebb időjáráskor is plusz 8 fok. A mintegy 70 méter hosz- szú három nagyobb alagút, az ezeket összekötő folyosók zöld­ségtárolásra talán megfelelőb­bek, mint a tárházak. A Rákóczi út 50-es számú ház udvarán szellőzők bizto­sítják a légáramlást. Gombáso­dás ellen homokkal kevert fer­tőtlenítővei védekeznek. Rág­csálók, férgek nincsenek a pin­cében és vízmentes. Régen készültek az erős fa­lak. A két hatalmas beépített hordó egyikén 1898-as évszám olvasható. A hordók űrtartalma 1108,65 hektoliter. A Pécsi Ál­lami Pincegazdaság használja pezsgőnek való bor tárolására. A lift fiatalabb, de 1945 előtti. Egy szinttel följebb megyünk vele és tágas hűtőtermekbe ju­tunk. A kamrákat 20 centiméter vastag ajtók választják el egy­mástól. Néhány éve még hasz­nálták. A berendezés ma is működik, de árut nem tartanak benne. A MEK a pincerend­szert kiüríti és a hajdani, fel­tehetőleg dézsmapince ajtaját átmenetileg bezárják. További sorsa felől a városi tanács építési osztályán érdek­lődve megtudtuk, hogy az al­ternatív városrendezési javaslat alapján készülő beépítési terv­ben határozzák meg a pince- rendszer majdani szerepét. Ezt mindenre kiterjedő, alapos szakértői vizsgálat előzi meg. Takarmánymérleg —tanulságokkal Az amerikai szarvasmarhate­nyésztési szakember, Jerry Cra- veiro nem tartozik a hízelgők közé, s nagy tapasztalattal rendelkezik a tejtermelés szer­vezésében. Figyelemreméltó, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a magyar gazdaságok­ban. Mindössze két helyen lá­tott megfelelő takarmányozási módszereket, — egyiket sem Baranyában. Intelme: „A tejtermelő gaz­daságokban mindennél jobban befolyásolja a termelést a tö­megtakarmányok minősége. A legnagyszerűbb takarmány a jóminőségű, hosszúszálú lucer­naszéna .. .” Az idén néhány év szünet után ismét valamennyi Baranya megyei gazdaság elkészítette a takarmányménlegét. Ez idézte fel a szarvasmarhák takarmá­nyozásáról elhangzott véle­ményt, Baranyában ugyanis jelentős hiány mutatkozik szá­las- és tömegtakarmányból. Ti­zenhét termelőszövetkezetben hiánycikk a széna. Az ellátat­lanság 10—60 százalék között változik. Nem meglepő ez az arány, ha tudjuk, hogy a pillangós növényekre a tervezett 36 ezer hektár helyett 26 ezer van Baranyában. Őszi takarmány- keverékből 3500—4000 hektár terület fedezné a megye szük­ségleteit, ezzel szemben 266 hektár a vetésterület. A takaanánymérlegből kide­rült, melyik gazdaság segítheti a másikat, mert több olyan van a megyében, amely felesleggel rendelkezik. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például 18 vagon szénát ajánlott fel eladásra a termelőszövetkezeteknek. Új kezdeményezésről született javaslat a Baranya megyei Ta­nács Gazdaságpolitikai Bizott­ságának ülésén. A háztáji gaz­daságok takarmányellátásán sokat segítene, ha a korábbi gyakorlattól eltérően öt—hat év­re kapnának bérleti jogot a háztáji állattartók a közületek, termelőszövetkezetek használa­ton kívüli területeire, kaszálóira, így nagyobb gondot fordítaná­nak rá, s a „senki földje" jó szénatermést adhatna. Az Intercontinentálban — lopott pénzzel Helyszínrajzot készítettek a betörésről „Minden zsák megtalálja a foltját” — mondás illik Móricz Zoltánra és Száraz Lászlóra. Mindketten bajai lakosok, mind­ketten büntetett előéletűek és dolgozni egyikőjük sem szeret. Száraz Lászlót csavargásai miatt szülei többször megszid­ták, — az „örökös zaklatás" elől Móricz Zoltánhoz költözött. Kitervelték, hogy külföldre szök-' nek. Loptak egy motorkerék­párt és elindultak . .. Nem ju­tottak messzire, motorhiba miatt. De ha már elkezdték a „bal­hét", folytatni is akarták. Vo­nattal Komlóra utaztak, „mert itt ismerős voltam, régebbi élettársam itt lakott” — mond­ja Móricz. November 18-án a Béke Szállóban szobát vettek ki, aztán elindultak körülnézni. Kökönyösben megpróbáltak egy Zsigulit és egy Wartburgot el­lopni, — de egyiket sem tud­ták elindítani. A szilvási város­részben feltörtek egy garázst és onnan sikerült egy fehér Zsi­gulit ellopni. Móricznak volt jogosítványa, ő ült a volán mögé és irány Budapesti Egy kis „pihenőre" azonban Bölcs­kén megálltak. „Bölcskén lakik a nagymamám, ott is ismerős vagyok” — mondta Móricz. A nagymamával azonban nem sokat törődtek, az ÁFÉSZ boltja jobban érdekelte őket. Betör­tek, az üzletben megtalálták a vaskazettát, felfeszítették — 4900 forintot találtak benne. A pénzt, meg amit találtak — cigarettát, szappant... — elvit­ték. Közben a komlói rendőrség jelzése alapján a lopott gép­kocsi miatt országos körözést rendeltek el. A rendőrség a Béke Szállóban is körülnézett — mert Móricz és Száraz a szál­ából fizetés nélkül távozott. . . Szobájukban gyűrött papirt ta­láltak, a papíron rajz, rajta az egyik ábra kereszttel jelölve ... Móricz és társa ezalatt Bu­dapesten élték világukat. Az Intercontinentálban foglaltak szobát — aztán „elindultunk megnézni az éjszakai életet". Jöttek, láttak, de — nem győz­tek! Fogytán volt a pénzük. A nagystílű élet költséges, — így már arra is ráfanyalodtak, hogy Száraz egyik budapesti ismerősétől rádiót lopott és a bizományiba vitte . .. „Hadd vezessek én is egy ki­csit” — kérlelte Száraz Móri- ezot. „Legyen" — egyezett bele Móricz, pedig tudta, hogy tár­sának nincs vezetői engedélye. A fehér Zsiguli járta Budapest utcáit... Éppen parkolni álltak meg, amikor egy rendőr lépett a kocsihoz. Véget ért a kirucca­nás. Már alig volt náluk száz forint... Három nap alatt ver­ték el az ötezer forintot. „Drá­ga a szálloda, az éjszaka, a lányok, ment a pénz” — mond­ta Móricz .. . Komlói kihallga­tásuk során beismerték a mo­torlopást, a disszidálásra ké­szülést, az autólopást, de a bölcskei betörésről nem akar­tak tudni. „Ezt a tervrajzot ki készítette?" — kérdezték és eléjük tették a Béke Szállóban talált gyűrött papírt. Nagy sóhajtás után szemrehányóan tekintettek egymásra. „Ja, ha így áll a dolog, akkor... — kezdte Móricz — én rajzoltam, igen, az a kereszt jelzi a bolt helyét. ..” ügyükben elkészült a vád­irat. (-ray) Milyen osztályt válasszunk? Várnak az iskolák Újabb szakközépiskolák: újabb továbbtanulási lehetősé­gek! — ez mai ismertetésünk lényege néhány szóban. VEGYIPARI ÉS VEGYIPARI GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, PÉCS A vegyipari szakon 2 osz­tály, a vegyipari gépészeti sza­kon ugyancsak 2 osztály indul. Az iskolában szerzett elméle­ti és gyakorlati ismeretek alkal­massá teszik a végzetteket ar­ra, hogy vegyipari szakmunkás­ként az iparban illetve a vegy­iparban közvetlen termelőmun­kát végezzenek, laboránsként dolgozzanak, s hogy részfolya­matok irányítását célzó - kö­zépfokú végzettséget igénylő — munkaköröket töltsenek be. Elhelyezkedési lehetőség nyílik számukra a megye ipari üze­meinek jórészénél (MÉV, bá­nyák gépüzemei, Hidasi Vegyi­művek stb.) ZIPERNOVSZKY KÁROLY IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, PÉCS Előreláthatólag a következő osztályok indulnak az 1976/77- es tanévben: 2 osztály a „gé­pész” (gépgyártástechnológiai) szak, 2 osztály az erősáramú (villamosgép- és készülékgyár­tó) szak és egy a „finomme­chanikai műszerész" (finomme­chanikai és műszeripari) szak keretében. Az utóbbi két szak­ra leánytanulók is felvételt nyerhetnek. A szakmai érettségi bizonyít­vánnyal együtt — szaktól füg­gően — gépi forgácsoló, villa­mosgép- szerelő vagy elektroni­kai műszerész szakmunkásbizo­nyítványt is kapnak a végzet­tek, akik szakmunkásként vagy középkáderként helyezkedhet­nek el az ipar megfelelő terü­letén. ZRÍNYI MIKLÓS KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA, PÉCS Az iskolában két első osz­tály indul. A végzettek középfokú ke­reskedelmi képesítést kapnak, belkereskedelmi áruforgalmi és gazdálkodási munkák végzésé­re. A jelentkezőknek megfele­lő beszédkészséggel, helyesírá­si és számolási készséggel kell rendelkezniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom