Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-23 / 22. szám

1976. január 23., péntek Dunanttm napló 3 Kellemetlen meglepetés a következő öt esztendő bi­zonyara gyakran változó gazdasági körülményei kö­zött sem érhet bennün­ket - vallják a Mecseki Ércbányászati Vállalat ve­zetői, s a középtávú terv készítői. Az „5/5" készítése közben alaposan kielemez­ték, hogy a bányászat sok­szor kiszámíthatatlan körül­ményei között milyen ked­vezőtlen helyzetek adód­hatnak, azokat milyen „ma­nőverekkel” lehet áthidal­A vállalat ötödik ötéves ter­vét tulajdonképpen három kü­lönböző, tartalmában mégis összefüggő fogalommal is el lehet mondani: jelentősen elő­rehalad az V-ös bányaüzem építése, kis mértékben nő a termelés, tovább javulnak az uránbányászok munka- és életkörülményei. Ä legfontosabb stratégiai pont Az ötödik ötéves terv során a termelés közel azonos szin­ten marad, mindössze 1—1,5 százalékos termelés növekedés­re lehet számítani évente. Ez is a vállalat minden üzemét érintő feladatsort követel meg. A ll-es és lll-as bányaüzem termelésében például a követ­kező öt évben bizonytalansá­gok feltételezhetők, a kellően meg nem kutatott területeken. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat vezetői azonban nem vár­ják karbatett kézzel ezt, s ha bekövetkezik, a megoldást sem abban látják: istenem, ilyen a bányászkodás. A készülő ter­vek olyan változatokat tartal­maznak, amelyek a kellemet­len meglepetéseket kiküszö­bölik. Tovább mélyül, nagyobb te­rületre terjed ki a bányamű­velés, ehhez megfelelő szállí­tási útvonalakat kell építeni. A termelési biztonság, s az épülő új bányaüzem legfonto­sabb (legkritikusabb) stratégiai pontja a IV-es bányaüzem szállítása. Legkésőbb 1977-ig a rendszeres szállításra alkal­mas berendezéseket kell a IV- es légaknába építeni, ugyanis a IV-es bányaüzemben épülő vak-aknák, az új feltárások, s az V-ös bányaüzem feltáró vá­gatainak súlypontjában ez az akna a „köldökzsinor" a kül­színnel. Ezen keresztül lehet biztosítani, hogy amikor 1982— 83-ban az új akna elkészül, lenn termelésre kész bányaüzem lesz, miként a IV-es üzem épí­tésénél is. Lépéselőnyben Az érc vegyi feldolgozásá­ban a tervezett kismértékű ter­melés növekedés aligha okoz­hat gondot, az ércesedési vi­szonyok változása igen. Emlí­tettük, hogy a bányaüzemek termelésében bizonytalanságok feltételezhetők. A termelési gondokat átvehetik másik bá­nyaüzemek, mint említettük a szállítási útvonalak építésével erre fel is készülnek. A feldol­gozás során azonban újabb ne­hézségekre lehet számítani. Az ércösszetétel változásai, külön­böző feldolgozási eljárásokat követel. Az l-es bányaüzem megszűnése után, a IV-es üzembeléptével visszaesett a fémkihozatal, amelyet csak több esztendős kísérletezés so­rán 1975-re lehetett ismét op­timálisra beszabályozni. Az V- ös bányaüzem beléptével ugyanerre lehet számítani, ezért már most a feltárás so­rán talált ércet kísérleti vegyi feldolgozásnak vetik alá, s a feldolgozás módjait kutatják. A Kísérleti Kutató- és Automati­zálási üzem, valamint az EDO mindennapos feladata mellett ezen is dolgozik. Az V-ös bányaüzem (egyéb­BizlonsáBosahb termelés, javuló munkakörülmények a MÉY-nél Jelentősen előrehalad az V-ös bányaüzem építése ként az „5/5” legnagyobb ba­ranyai beruházása) építésénél sem várják tétlenül a „kulcs­átadást”. A Mecseki Ércbányá­szati Vállalat számít arra, hogy a kivitelező vállalatok, első­sorban a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat a következő évek­ben kapacitásgondokkal küzd elképzeléseknek kellene szület­nie. A műszaki fejlesztést termé­szetesen nem lehet az említett berendezések beszerzésére szű­kíteni, a MÉV 5/5 tervének ké­szítői sem ezt tették. A fejlesz­tés elsődleges célja valóban a gyártásra, a különleges gumi­termékek előállítására, amelye­ket az uránbányószkodásra és feldolgozásra létesített beren­dezésekkel, az erre létesített szellemi kapacitással állítanak elő, s amelyeket az „5/5" elkép­zeléseiben is a gazdálkodás legérzékenyebb pontján — a nyereség előállításában — gyógyírként kívánnak felhasz­nálni. Lombosi Jenő Városrendezési tervtanács Az építésügyi és város- fejlesztési' miniszter rende­letben írta elő, hogy a vá­ros- és községrendezés, va­lamint a beruházások elő­készítésében, tervezésében a népgazdasági, az építés­ügyi és lakáságazat célok összehangolt érvényesítésé­nek ellenőrzése érdekében központi és területi város- rendezési és építéstervezési tervtanácsok véleményezzék, ellenőrizzék a tervezési mun­kálatokat. Több korábbi in­tézkedés alapján már nyolc területi tervtanács működik az országban, s az új ren­delkezés szerint rövidesen meg kell alakítani Buda­pesten a Központi Tervta­nácsot is, A rendelet részletesen felsorolja azokat az általá­nos és részletes rendezési, beépítési terveket, amelye­ket a tervező intézeteknek be kell mutatniok a közpon­ti és területi tervtanácsok­nak, s ugyancsak részletei­ben meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tervek véleményezésénél kell megvizsgálni, ellenőriz­ni. Többek között a Köz­ponti Tervtanács külön el­lenőrzi az ezernél több la­kásos lakótelepek részletes rendezési és beépítési ter­veit, valamint a városi „fő­úthálózatot érintő lakótele­pek terveit. A tervtanácsok legfonto­sabb feladatai közé tarto­zik, hogy érvényre juttas­sák a területrendezési, te­rületfejlesztési jogszabályo­kat, hatósági előírásokat, a különböző beépítési tervek­nél megkövetelt műszaki­gazdasági normatívákat, te­hát a központi területfej­lesztési és lakáspolitikai cé­lokat. Tovább épitik az V-ös üzemet és esetleg át kell venniük mun­kákat, a kivitelezők kiszolgálá­sában segítséget kell nyújtani. A Szolgáltató üzemet felkészí­tik erre a lehetőségre. Lesz 6-os bányaüzem is? A beruházások közül kiemel­kedik még az ÉDÜ mellett 1978—79-re felépülő új zagy­tározó, a gépi beruházások kö­zül elsősorban a teljesítmény­növelő, s munkaerő pótló fúró­berendezések, nagyteljesítmé­nyű szkréperek ... A Mecseki Ércbányászati Vállalat eddigi kutatásai sze­rint, a mostani termelési szin­tet figyelembevéve, az ezred­fordulóig elegendő ércvagyon- nal rendelkezik. A nukleáris energiaéhség azonban már most további nagymérvű kutatást tesz szük­ségessé. Figyelembevéve, hogy egy uránbánya üzem építése 8—10 esztendőt vesz igénybe, az elkövetkező öt esztendőben a 6-os bányaüzem határaira, megközelítő helyére legalább Keller Gábor felvétele termelékenyséq növelése, ez a vállalat gazdálkodásának olyan fontos stratégiai pontja, mint a műszaki terveknek a IV-es légakna. Ezzel mégis azonos fontosságúnak értékelik a mun­kakörülmények javítását, az egészségvédelmet, a nehéz fi­zikai munka megkönnyítését. Az új gépek, tervezett intézkedé­sek az említett célokat együtt szolgálják. Szellemi kapacitás Az új gazdasági szabályozók a MÉV szellemi kapacitásának maximális kihasználását köve­telik ahhoz, hogy a követke­ző években a bányászok mun­ka- és életkörülményei az ed­digi mértékben emelkedjenek. Erre egyaránt szükség van fő- tevékenységben a maximálisan hatékony termelésre és gazdál­kodásra, emellett a már folyó kiegészítő tevékenységekre, mint például a már évi 2100 tonnás acélöntésre, a műszer­Hagyományok és újdonságok a jogi karon Dr. Adóm Antal egyetemi ta­nár, az Állam- és Jogtudomá­nyi Kar új dékánja ismert köz­életi személyiség, elsősorban a Hazafias Népfrontban viselt vezető tisztsége révén. — A Kar életében az új dé­kán jelenthet-e korszakválto­zást? — Minden felsőoktatási in­tézmény életében érvényesül egy folytonos, állandó elemek­kel ismétlődő folyamat, és ezzel párhuzamosan mindig tanúi lehetünk bizonyos szaka­szos megújulásnak is. Úgy vé­lem: mindkettőre nagy gondot kell fordítanunk, és mindkét le­hetőséget ki kell aknáznunk. Egyik törekvésem ezért az, hogy mindazokat a korábbi években kialakított működési módszereket, elért eredménye­ket, követelményeket, amelyek hasznosíthatók, a jövőben is alkalmazni, illetve továbbfej­leszteni kell. Elsősorban a mun­kamódszerre gondolok. Kiala­kult gyakorlat például karun­kon: az órák pontos kezdése és befejezése, a hallgatókkal való közvetlen kapcsolat, a ka­ri életben való közreműködés. A vizsgáztatás rendszerének egyik jellemzője, hogy a hall­gatók a korábbinál kötetleneb­bül választják meg a vizsga időpontját. Egy-egy oktató naponként Étkezési gabona és takarmány Kötik a szerződéseket Megkezdték a szerződések kötését 1976-rat mind a ta­karmány-, mind pedig az étke­zési gabonára a Baranya me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat és a bara­nyai termelőszövetkezetek, gaz­daságok. Eddig a szigetvári já­rásban ezerötszáz vagon, a mo­hácsi járásban pedig ezer va­gon takarmány-, száznyolcvan, illetve százhúsz vagon étkezési búzát szerződtek. A kukorica- termésre most kezdik majd köt­ni a szerződéseket. Az elmúlt évek legnagyobb gondja a tárolás volt, s ez a gond a tájékoztatás szerint ez évben sem enyhül. A felvásá­rolt termény zömét bértárolás­ban tartják a termelőszövetke­zetek raktárhelyiségeiben, hi­szen a vállalat tárolási kapa­citása az erőfeszítések ellenére sem elegendő. Még jelenleg is tízezer vagon kukoricát tarta­nak bérben a megye különböző szövetkezeteiben. Ezt a mennyi­séget egyébként még az első félévben külföldre szállítják. A tárolt termény mennyiségének és minőségének megóvása te­hát közös gondja a vállalatnak és a tárolásra vállalkozott gaz­daságnak egyaránt. A vállalat egy más irányú tevékenysége az állattenyész­téssel foglalkozó nagyüzemek részére a keveréktakarmányok előállítása. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is igyekez­nek az igényeknek megfelelő választékot, minőséget és meny- nyiséget biztosítani. A január elsején életbe lépett új árak és garanciális feltételek alapján a keveréktakarmány-receptek to­vábbi javulást mutatnak. Javul a termelés biztonsága is, és minden bizonnyal javulni fog a hasznosulás is, hiszen az új körülmények között megváltoz­nak a takarmányok beltartalmi értékei is. A Baranya megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat nyolcvanhatféle keverék­takarmányt állít elő — huszon­két féle baromfi-, ugyanennyi sertés-, tizenöt féle egyéb tá­pot és huszonhét féle szemes nélküli keveréket, koncentrátu- mot. A szarvasmarha-állomány nö­velését, a tejtermelés fokozását elősegítendő nagy választékban biztosítanak a gazdaságoknak borjútápot, növendékmarha-, hizlaló- és tehéntápokat. 15—16 hallgatónál nem vizs­gáztat többet, hogy a vizsgáz­tatást ne siesse el, az nyu­godt légkörben haladjon. Eze­ket és a hasonló bevált meg­oldásokat meg kell tartani. — A változások? — Úgy vélem, hogy azok for­rása nem elsősorban a dékán személyében keresendő, ha­nem a felsőoktatás új fejlő­dési irányaiból, a karra há­ruló újszerű feladatokból fa­kad. A jogi felsőoktatásban is törekszünk arra, hogy ne re­formáljunk gyakran, hogy meg­fontoltan és gondosan előké­szítve fejlesszük tovább az ok­tatás rendszerét. Más országok fejlődési irányai, a hazai szük­ségletek, az összegyűlt tapasz­talatok alapján az oktatásügyi kormányzat és a jogi karok is megérettnek tartják azonban a helyzetet arra, hogy előkészít­sék a képzési rendszer tovább­fejlesztésének irányait. Ez a munka még nem fejeződött be és a pécsi Jogi Kar is részt vesz benne. Arra törekszünk, hogy ne elkülönült ismeretele­meket, hanem szintetizált isme­reteket nyújtsunk hallgatóink­nak. Ezért az egymással össze­függő anyagrészeket egy-egy nagyobb tantárgyba, illetőleg tantárgycsoportba foglaljuk össze. Valószínű, hogy sor ke­rül — úgynevezett — blokko- sításra, bizonyos tantárgycso­portok kialakítására. Az egy­mással összefüggő, egymást átható, rokon ismeretanyago­kat foglaljuk így össze és ki­alakítjuk a blokkon belül a tanulás ésszerűbb időrendjét és az egyes blokkok sorrendjét is. Ez a csoportosítás előbbre- lépést tesz lehetővé a komplex gyakorlatok kialakításában is. Napirendre került az állam­vizsgák rendjének továbbfej­lesztése, az esti- és levelező tagozatok képzési módszereinek tökéletesítése stb. — Kutatási tervek? — 1972-ben a Miniszterta­nács elfogadta a tudományos kutatás távlati tervét. A kor­mány 1972-ben öt nagy kuta­tási főirányt szabott meg, ame­lyet 1973-ban kiegészített a köznevelési témakörre. A tu­dományos kutatómunkában azért tekinthetjük a jelenlegi időszakot korszakhatárnak a 15—20 éves távlati időszakon belül, mert 1972-től 1975-ig el­telt az első középtávú kutatá­si periódus. Ennek az időszak­nak a munkásságát, elért ered­ményét és nehézségeit már ér­tékeltük. A leszűrt következte­Dr. Adóm Antal. tések hasznosításával alakítjuk ki 1976. január végéig újabb középtávú kutatási terveinket. A kar eddig is részt vett fon­tos kutatási témák vizsgálatá­ban, például a közigazgatás fejlesztését szolgáló és a szo­cialista vállalatra vonatkozó or­szágos kutatásokban. Kutató­munkánkat a témák pontosítá­sával, újabb kutatási tárgyak — például környezetvédelem, munkahelyi demokrácia, állam- igazgatási felelősség, bünteté­si rendszer korszerűsítése stb. — beállításával folytatjuk. Ar­ra törekszünk, hogy időszerű, átfogó témákat jelöljünk meg. Kutatási terveinket egyeztetjük testvérkarunk, a Közgazdaság- tudományi Kar törekvéseivel. Meghatározunk néhány olyan témát, amelynek kutatásában a két kar érdekelt tanszékei együtt vesznek részt. Igyekszünk kiaknázni annak előnyeit, hogy a Dunántúli Tudományos Inté­zet fogja össze a regionaliz- mus és az agglomeráció elvi és gyakorlati problémáinak ku­tatását. Több oktatónk kíván bekapcsolódni e jelentős té­mák kutatásába is. A kutatás és a képzés terén egyaránt szeretnénk az intézettel szoro­sabban együttműködni. — Az objektív körülmények­ből, az országos törekvések­ből fakadó célkitűzések mel­lett, megjelölhetek néhány olyan elképzelést is, amely szubjektivebb a fentieknél. Dé­káni feladataim ellátásának időszakában szeretnék minél kedvezőbb körülményeket ki­alakítani az oktató-nevelő és tudományos tevékenységhez. A személyi és anyagi feltételek javítása mellett tudatosan tö­rekszem a közvetlen, korrekt, tartalmas emberi kapcsolatok mélyítésére, a nyugodt, nyílt, igényes alkotó munkahelyi lég­kör biztosítására. F. D. £:£$$: jBWJ» \iM: PW JS™!P! “ j ::: ?W :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom