Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-22 / 21. szám
e Dunántúlt napló 1976. január 22., csütörtök Jogi tanácsadó Nagy F.-né pécsi olvasónk főbérleti lakásban lakik. Kérdése: lakásáról lemondhat-e, s eit milyen jogszabály, miként rendezi? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86. §-a értelmében a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelő szülője, továbbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggel együtt lakó testvére és élettársa javára lemondhat. A bérlő a lakásbérleti jogviszonyról a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó javára is lemondhat. Arról is tájékoztatnunk kell olvasónkat, hogy a lemondás csak akkor érvényes, ha az írásban történt és ha a) a lemondáshoz a lakásra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv, továbbá - tartási szerződés esetén — az eltartó, valamint b) a most ismertetett 86. § (1) bekezdésén alapuló lemondáshoz tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetében pediq a bérbeadó hozzájárult. H. I. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a vízét a tulajdonos elzárhatja-e a bérlő elől vagy nem, s ha igen, mikor? A kérdéssel kcpcsolatos választ az 1/1970. számú Pécs megyei jogú város Tanács rendeletben találjuk meg. A rendelet 31. §-a értelmében a bérbeadás útján lakás céljára hasznosított ingatlan tulajdonosa a bérlők vízszTikséqletének kielégítéséről a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok szerint tartozik gondoskodni. A tulajdonos a vízszükséglet kielégítését biztosító berendezéseket csak a városi tanács végrehajtó bizottsága vagy szakigazgatási szerve rendelkezésére, vagy a fagy elleni védekezés céljából zárhatja el. Az elzárást legalább egy órával korábban tartozik a lakó tudomására hozni. Több pécsi olvasónk kérdezi, hogy bérbeadó - tulajdonos - kinek köteles kapukulcsot adni. A lakóházak házirendjéről szól a Pécs megyei város Tanácsának 1973. évi 3. számú rendelete. Ennek 27. §-a értelmében kapukulcsot csak az épületben levő lakás bérlője és a vele együttlakó 14. életévét betöltött személy, valamint az épületben levő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója, illetőleq 14. életévét betöltött alkalmazottja számára lehet kiadni. Ez azt is jelenti, hogy a kapukulcssal rendelkező személy köteles a kapu zárására megállapított időpont utáni érkezéskor, vagy távozáskor a kaput bezárni. Csak az egyidejűleg ugyanabba az épületbe érkező vagy onnan távozó, általa is ismert személyek be-, illetve kiengedésére jogosult. A kapu-, illetőleq felvonókulccsal rendelkező személy a részére adott kulcsot használatra nem jogosult személynek nem adhatja át A szerkesztőség postájából E Cikkünk nyomában „Rovarok a lakásban" Balesetet okozó járda Köszönet A türelemnek is van határa A pécsi Munkácsy Mihály utca 3. számú ház előtti járdarész kritikán aluli állapotára szeretném felhívni az ügyben illetékes tanácsi hivatal figyelmét. Hogy ezt egy szomorú példával is illusztráljam, nem rég — talán három hete — a szemem láttára esett el itt egy asszony, aki bordazúzódásokat és inszalagszakadást szenvedett. E járdaszakaszon naponta rendszeresen gyermekkocsival is közlekednek a kismamák, ugyanis ezen az oldalon van a gyermekorvosi rendelő. Nos, az említett helyen — éppen a járda rossz állapota miatt — kénytelenek letérni az úttestre, ahol viszont a közismerten nagy gépjárműforgalom okozhat súlyos vagy tragikus balesetet. Az óév utolsó napjaiban azzal a reménnyel írtam e panaszos sorokat, hogy az új esztendőben már nem kell ennyit várnunk az illetékesek intézkedésére. Az utca lakóinak megbízásából : N. I. Mi csökkenti a háztáji adót? L. M.-né szerkesztőségünkhöz írt levelében art kérdezi, hogy a tsz-tagok által fizetett jövedelemadó kiszámításánál figyelembe vehető-e a vásárolt állat ára, mert az ön esetében az adóhivatal csak a takarmány árát vonta le az állatokért kapott összes bevételből, holott a két darab bikaborjút ön vásárolta. Kérdése: a rendelet szerint a vásárolt borjú felszámítható-e költségnek, vagy úgy tekintendő, mintha a ház- táiiban született volna? Válaszunk a következő: A rendelet'egyértelműen kimondja, hogy a vásárolt állatot költségként kell a jövedelemadózásnál figyelembe venni, s ez csökkenti az adóalapot. De nemcsak a vételárat kell felszámolni költségnek, hanem a borjakkal kapcsolatban felmerült egyéb kiadásokat is, állatorvosi költséget, oltási díjat, esetleges biztosítási díjat, stb. Az ön esetében tehát helytelenül jártak el. Ezért válaszunkra hivatkozva kérje az utólaqos jogorvoslást a körzetileg illetékes községi tanácsnál, vagy ha az nem jár eredménynyel, akkor a tanács felügyeleti szervénél. Az unokának talán elhiszik... Talán nem múlta még idejét, hogy néhány — számomra kellemetlen - esetre felhívjam a Volán Vállalat figyelmét. Még január 2-án történt, hogy elmentem az újmecsek- aljai buszvégállomásra bérletet váltani nyugdíjas édesapám részére. A jegykiadó azzal utasított el, hogy a személyi igazolványon kívül mutassam be a nyugdíjszelvényt is. Nos, január 5-én édesapám már személyesen ment el a bérletéért, magával vive a nyugdíjszelvényt. Több mint félórás sorbaállás után ismét elutasították azzal, hogy az SZTK törzslapjára is szükség van. Ezek után már a lányom indult útnak, és valamennyi „papírnak" a birtokában állt a jegykiadó ablaka elé. Azaz valamit mégis elfelejtett, mert ezúttal már csak a személyi igazolványt kérték tőle. Tanulság? A nyugdíjas vagy állandóan hordja magával az összes okmányait, vagy ha bérletet akar váltani, akkor küldje el az unokáját, neki talán elhiszik, hogy a nagypapa „még él”. Malek Béla, Pécs, Ybl M. u. 8. Az illetékes válasza Miért kötelező a karambol bejelentése? Németh István Mohácsról azt írja, hogy úgy érzi, a biztosító feleslegesen zaklatja. Ugyanis január elején közlekedési balesetet okozott, a biztosítási betétlapját át is adta a károsultnak. A biztosító ennek ellenére felkérte, hogy jelentse be a karambolt. Erre miért van szükség?Tóth Attila, az Állami Biztosító sajtófelelőse az alábbiakat válaszolja: „A 42/1970. Korm. számú rendelet előírja, hogy minden gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Ugyanakkor az erről szóló 38/1970. számú PM végrehajtási rendelet szerint a káresetben részes gépjármű üzemben tartója (vezetője) köteles a káreseményt legkésőbb a következő munkanapon az Állami Biztosítónak írásban bejelenteni és a kárrendezéshez szükséges közléseket megadni. A betétlap átadása tehát csak ideiglenes megoldás, ami nem mentesít a részletes adatközlés alól. A részletes adatokat a gépjármű-kór- bejelentési lap tartalmazza. Ezért, ha két kocsi összeütközik, lehetőleg a helyszínen együttesen töltsenek ki egy gépjármű-kárbejelentő lapot. Ha egyiküknél sem lenne ilyen lap - mint a fenti esetben — akkor a helyszínen kölcsönösen adjanak egymásnak egy-egy biztosítási betétlapot, melyen a kárt okozó elismerheti a felelősségét és aláírásával igazolja, hogy tudomásul vette. Egvben köteles a megfelelően kitöltött gépjárműkár-bejelentő- lapot a legközelebbi munkanapon elküldeni annak az ÁB kárrendezési helynek a címére, amelyet a kárt szenvedett megjelölt.” ülést tartott a Rákóczi-em lékbizottság Szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában Kállai Gyulának, az országos tanács elnökének elnöklésével ülést tartott a Rá- kóczi-emlékbizottság. Tagjai - történészek, művészek, a politikai és társadalmi tömegszervezetek képviselői — arról a sokszínű, gazdag emlékező, szemléltető programról tanácskoztak, amellyel a magyar történelem nagy alakja, II. Rákóczi Ferenc emlékének adóznak. Az ülésen — amelyen körültekintően elemezték a tudományos, a kulturális, valamint a nemzetközi albizottság formálódó munkatervét — az emlék- bizottság állásfoglalást tett közzé az évforduló megünnepléséről. Nyolc éve fekvőbeteg vagyok, rokkant nyugdíjas. Egyetlen lányom, aki támaszom és ápolóm volt, meghalt, azóta egymagámban élek, sógornőm és a szomszédok gondoskodnak rólam. Állandó orvosi kezelés alatt állok. Orvosom — aki másik kerületben dolgozik - jár el hozzám minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, amiért ezúton szeretnék neki köszönetét mondani. Ugyancsak köszönetöt mondok a gázmű igazgatójának, dolgozóinak, a III. kér. Tanácsi Hivatal szociális csoportjának és mindazoknak, akik mindent megtettek, hogy ne- hér helyzetemben segítségemre leqyenek. Ozv. Kozma Istvánné, Pécs, Petőfi S. u. 44. Én őrá adom a szavazatom Az elmúlt napokban az esti órákban többször utaztam a 20-as járaton közlekedő 62-49- es rendszámú autóbuszon. Rendkívül meglepett, hogy a busz vezetője kedves hangon jelezte a következő megálló helyét, valamint „minden leszállónak további jó utat és jó pihenést” kívánt. Eddig ilyet még nemigen hallottam. Nem tudom, versenymozgalom-e a vezetőknél az udvariasság, de szeretném üdvözölni és megköszönni a 62-49-es autóbusz vezetőjének ezt a kezdeményezést. És ha ilyen mozgalom van, én őrá adom szavazatomat. Kiss Ilona Az építők szakszervezetének ülése Szerdán ülést tartott az Építő-, fa- és építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Megvitatták az építésügyi ágazat idei tervének teljesítéséhez nyújtandó hatékonyabb szakszeivezeti támogatás feladatait. Ebben az évben a népgazdasági terv szerint 5-5,9 százalékkal kell bővíteni az építés- szerelési termelést, ezen belül gyorsabb előrehaladást kell elérni az -állami építőipari vállalatoknak. A szak- szervezet elnökének véleménye szerint az építésügyi ágazat és iparágainak tervelőirányzatai reálisak, de teljesítésük érdekében az eddiginél hatékonyabb, fegyelmezettebb munkát kell végezni. fiz olvasó véleménye A Dunántúli Napló január 14-i számában megjelent vezércikkhez szeretnék hozzászólni, mert e sokakat érintő és érdeklő téma engem is megragadott. Főként azért, mert a címből ítélve azt vártam, hogy a szerző a fizetésért végzett „társadalmi munka" elítélésével még nagyobb rangot, becsületet ad a szó legnemesebb értelmében vett társadalmi munkának. Véleményem szerint nem ez történt, ami már a cikk bevezető soraiból is kitűnik. Idézek belőle: „Látszólaq mosolyognivalóan naív a kérdés: mitől „társadalmi" a társadalmi munka? Egyrészt: társadalmi munkát általában minden anyagi ellen- szolqáltatás nélkül szokás végezni, az efféle tevékenységért nem jár fizetség, s ezt mindenkinek jó tudni, aki ilyesmire vállalkozik.” Nos, e kioktató „mindenkinek jó tudni” után leírja ugyan, A pécsi Rókus utca egyik tízemeletes házának lakói hívták fel figyelmünket a csótányinvázióra még tavaly novemberben. Lapunk december 4-i számában részletesen beszámoltunk az érintett lakók és az ügyben ugyancsak érdekelt Köztisztasági Vállalat illetékeseinek véleményéről. A Rókus utcai lakók a szomszédságukban lévő régi sütőüzemet és a sörgyárat, az új- mecsekaljaiak a házak korszerűtlen szemétledobó aknáit, a kertvárosiak a hővezetékek szövevényét okolják, melyek résein át a rovarok szabad utat találnak a lakásaikba. Mindezekért legtöbben mégis a köztisztaságiakat hibáztatták, mert véleményük szerint a kötelező és rendszeres irtást nem a lakásokban, hanem a házak alagsorában, továbbá a sütödékben, élelmiszerboltokban kellene elkezdeni. A Köztisztasági Vállalat illetékesei szerint kétségtelen, hogy a „melegüzemek” közelsége és a házon belüli szolgáltató berendezések kifogá- solhatósáaa is hozzájárulhat a rovarok elszaporodásához. De - mint mondották -, legalább liven probléma egyes lakók makacssága is, ami nem egyszer abban nyilvánul meg, hogy a rovarirtókat be sem engedik a lakásba. Pediq eredményre csak akkor számíthatnak, ha a lakók hosszútávon és egyemberként támogatják munkájukat. Úgy látszik, ez utóbbi csak olaj volt a tűzre, mert már a cikk megjelenése utáni napon háborgó hanqú levelek érkeztek szerkesztőségünkbe Csak néhányat a véleménynyilvánításokból. „A Köztisztasági Vállalat minden kísérlete hiábavalónak bizonyul mindaddig, amíg egyes renitenskedő lakók meggyőzésére fordítja idejét.” „Ha a szép szó nem használ, akkor a hatóságoknak, de mindenekelőtt a KÖJÁL-nak kellene teljes szigorral kézbe vennie az ügyet." „A Dunántúli Naplóban megjelent cikken kívül más orgánumok is foglalkoztak már ezzel a témával, de összefogás, intézkedés még nem történt az ügyben. Ezért nemcsak szeretnénk, de joggal el is várjuk, hogy az illetékes hatóságok tegyenek végre konkrét lépést e mind aggasztóbbá váló probléma megoldása érdekében." Hogy mindjárt jó hírrel kezdjük, az illetékes hatóságok megtették a megoldáshoz vezető első lépéseket. Dr. Zelles Mária, a Közeqészségügyi és Járványügyi Szolgálat vezetője elmondotta, hogy a városi tanács messzemenő támogatósáhogy az egyetlen „fizetség” a közmegbecsülés, ami joggal kijár azoknak az embereknek, akik szabad idejük feláldozásával dolgoznak a közösségért, de néhány sorral alább ismét felteszi a kétségtelenül gunyo- ros kérdést: Ugyan ki az, aki minden esetben és szigorúan betartja a társadalmi munkavégzés e fontos szabályát?” Ezen az általánosításon még azzal sem enyhít, amikor hozzáteszi, hogy a „sok-sok közügyekért fáradozók mellett, ki ne ismerne olyan társadalmi tisztségviselőket, akik „társadalmi munkát végzek” felkiáltással lázas buzgalommal csellengik át a munkaidőt..." Nem tudom, milyen szájízzel olvasták e vezércikket a val városszerte hozzáfogtak a rovarveszély felméréséhez.- Ez a Rókus utca, a Honvéd utca és a Szigeti út által határolt területen már meg is történt, beleértve az itt lévő kereskedelmi, egészségügyi és egyéb objektumokat is — mondotta. — A féregtelenítésre február-márciusban kerül sor, és egy-egy akció két hét alatt zajlik le. Az első az élő rovarok, a második a peték elpusztítását célozza. Jó példának a kertvárosi Éva utcát említette, ahol a lakók megfelelő hozzáállása nagyban elősegítette a féregirtás eredményességét. Tekintettel a rovarok naqymérvű elszaporodására, a Rókus utca környékén úgynevezett tömbirtást rendelnek el, melynek költségeit (lakásonként 120 forint) a városi tanács állja. Természetesen csak a tanácsi rendeltetésű lakások esetében, ami egyúttal art is feltételezi, hogy a lakók nem gördítenek akadályt a fé- regirtók munkája elé. Ugyanis előfordult már, hogy egyetlen ellenkező lakó miatt, az egész épülettömb újra fertőződött. De mi történik akkor, ha egyes lakók ' mégis „ellenállnak”?- Erre is gondoltunk — mondotta. — Szabálysértés címén 5000 forintiq terjedő pénzbüntetést rovunk ki, s ha netán előfordulna, hogy a féregirtók valakinél zárt ajtót találnak, ez esetben a házfelügyelő vagy más hatósági tanú jelenlétében elrendeljük a lakás kinyitását. P. Gy. Baranyai eszperantisták programja 1976 mozgalmas évnek ígérkezik a baranyai eszperantisták számára. A Magyar Eszperantó Szövetség pécsi területi bizottsága most készítette el idei programját, amelyben több országos és nemzetközi jelentőségű esemény szerepel. Ezek közül is kiemelkedik a 26. magyar eszperantó kongresszus, amelyet Komlón rendeznek meg. A mecseki bányászváros az idén ünnepli várossá alakulásának negyedszázados jubileumát és ebből az alkalomból látja vendégül - júniusban — a nemzetközi nyelv magyar barátait. Az Eszperantó Világszövetség február utolsó hetét a barátság nemzetközi hetévé nyilvánította, s ennek megfelelően a baranyai eszperantisták is a népek közötti egyetértés és közeledés ügyének szentelik ezt az időszakot. Bekapcsolódnak az eszperantisták a májusi béke és barátság hónap programjába is. város felnőtt és ifjúsági szocialista brigádjai, akik — s ez a döntő többség — valóban munkaidőn kívül, valóban fizetség nélkül vállaltak és vállalnak részt a közösség gondjaiból. Ez utóbbira megszámolhatatla- nul sok példát tudnék felsorolni, s nemcsak a társadalmi munka milliókban kifejezett értékéről, hanem annak társadalmi, politikai jelentőségéről is. Végül abban is biztos vagyok, hogy a társadalmi munkát szervező és segítő tisztség- viselők döntő többsége nem várja el aktíváitól, hogy társadalmi többletvállalásaikat a munkaidő és a munkafegyelem rovására végezzék el. Tóth Béla, Pécs, Árvácska u. 2. „Társadalmi munka fizetésért?" Hozzászólás egy vezércikkhez
