Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-22 / 21. szám
1976. január 22., csütörtök Dunanmn napló 3 Hektáronként negyven mázsával kevesebb szőlő Versenyképes termékeket! Súlyos, je nem reménytelen helyzetben a Villányi Állami Gazdaság Munkaprogram öt esztendőre • Kétmillió palack bor exportra • Termelést ösztönző árakat 2. Helyünk a világban Közel 30 milliós veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a Villányi Állami Gazdaság. Másfél esztendeje a Dunántúli Napló hasábjain utaltunk a gazdálkodás veszélyeire: a csak szőlőtermelésre és borfeldolgozásra átszervezett gazdaság munkája nagymértékben az időjárás függvényévé vált. Az elmúlt ősz szinte knokautolta Villányt: a korábbi évek 80- 100 mázsás hektáronkénti átlagtermése (1973-ban 98,5; 1974-ben 78,5 .q/ha) helyett mindössze 41 mázsát szüreteltek hektáronként. Mindehhez hozzájárult, hogy a Villányi Állami Gazdaság Szinte felkínálta magát a természet szeszélyeinek. Amiről nem tehetnek 1974. január 1-én szakosították a Villányi Állami Gazdaságot, közel kilencezer hektáros gazdaság területe 2145 hektárra zsugorodott, amelyből 998 hektár termő szőlő terület. A kiegyensúlyozottan jó búza-, kukorica- és lucernatermés évről évre 30—40 százalékos nyereséget hozott, a sertés- és szarvasmarha-tartós sem szorult mankóra. Az átszervezés után a gazdaság eredményessége, vagy eredménytelensége az árbevétel 85 százalékát biztosító szőlőtermés és borfeldolgozás függvényévé vált. Korábban csak 42 százalék volt az árbevételből a szőlő és bor. Egyik évről a másikra egymillióval emelkedett az adó: korábban ugyanis a szántó és rét területek „felhigították” a terület értékét. Az új biztosítási szabályzat értelmében a teljes árbevétel 17 százalékát kellene fizetniük. Köztudott, hogy a villányi szőlővidék a jég céltáblája, a villányiak mégis a bizonytalanságot választották, mint mondják a biztos 11 milliós kiadás helyett. Az átszervezés során szinte az összes . sallang" a kis gazdaságon maradt: az állandó költségek nem csökkentek a terület- és árbevétel-veszteséggel párhuzamosan. A „kocátok” felszámolása csak nagyon lassan történt... Erről ők tehetnek A gazdaság szervezeti felépítése alkalmatlanná vált, csak nagyon lassú tempóban volt képes az eseményeket követni. A 29 milliós veszteséget azonban tévedés lenne csupán külső tényezőkre hárítani, az átszervezés, szakosodás ugyanA székesfehérvári Videoton gyárban megkezdődött a hazai számítógép-család legkisebb tagjának, az R-5 jelű, irodai számítógépnek gyártáselőkészítése. Az új berendezést a svéd SAAB céggel kooperációban gyártják majd a Videoton tabi gyáregységében. Az asztali kivitelű irodai számítógépet elsősorban bankokban, takarékpénztárakban a betétállois előnyöket is hozott (később ezek lesznek túlsúlyban, ennek a Villányi Állami Gazdaságban is tudatában vannak), csak ezzel nem "éltek kellőképpen. Volt más is: több millió forint értékű bor megromlott a szakszerűtlen kezelés miatt. Esetleq vállalhattak volna bérpalackozást is. (?) A növény- védelem sem volt megfelelő, bár ezért a Repülőgépes Növényvédő Állomás a felelős. Kétmillió forint értékű kom- bájnaik mindössze két hektár szőlővel birkóztak a szüretkor, a vásárlásnál is számítani lehetett arra, hogy ezek a gépek a villányi terepen a mostani fajtákkal használhatatlanok lesznek. A qazdaság megbízott új igazgatója nincs könnyű helyzetben. Halmai János korábban qazdasági igazgatóhelyettesként dolgozott a gazdaságban, pontosan ismeri annak súlyos, de nem reménytelen helyzetét. Első ténykedésként felszámolták a korábbi zárt-, a mostani viszonyok között hatékony munkára alkalmatlan kerület-rendszert, s ágazatok szerinti- szervezeti (ormát hoztak létre. Számonkérés kéthetenként A szőlőtermelő ágazat, a szaporító-anyaq és gyümölcs- termelő ágazat, a borászat és a műszaki bázis önálló gazdálkodási egységként dolgoznak, az ágazatvezetők megfelelő mélységgel elemezhetik, egy feladatra koncentrálva irányíthatják szervezetüket. Az újonnan létrehozott központi technológiai és fejlesztési osztály részletes havi és kétheti terveket készít, amelyek a munkaerő maximális hatékonyságú foglalkoztatását biztosítják, a tervek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik. Ugyunennek az osztálynak a feladata a villányi viszonyok között működtethető gépesítés, s olyan gépek konstruálása, amelyeket házilag előállíthatnak. A középtávú tervekben a zöldmunkák teljes gépesítését tűzték ki célul, erre vannak gépek, meg kell vásárolni. Biztonságos termelés, (fertőzések megelőzése) a szüret fel- gyorsítása, 90-100 mázsás termésátlag a „varázsigék", amelyek a kátyúba jutott gazdaságot kimozdíthatják szorult helyzetéből. Erre akár 1976-ban is megvannak a reális lehetőségek. Az elmúlt esztendőben elkészült a szőlőfeldolgozó: kevesebb költséggel, kisebb veszteséggel, jobb borokat tudnak most előállítani. Méq az idén használatba veszik az új 30 ezer hektós szabadtéri tárolóhelyet, felszámolhatják a hordós tárolás egyrészét, kevesebb lesz a kézi munkaerőigény, sa mány adminisztrálására használhatják, de raktári és kisfebb gyári alkatrésznyilvántartásra is alkalmas. A magyar—svéd kooperációban készülő R-5-ös kis-számítógépből az idén a nullszéria kerül ki, a sorozat- gyártás előreláthatóan 1977 elején kezdődik. A nagyszabású kooperációhoz a Videoton tabi gyáregységében új üzemépületet emelnek. veszteségek. Az idén már kétmillió palack bor exportálására van lehetőség, s a hordós bor exportja is meghaladja a négyezer hektolitert. Kiegészítő tevékenységet is Úgy tűnik, belső gyengeségeikkel megbirkóznak, szükség- szerű követelmény lenne azonban, hogy olyan jellegű tevékenységet is folytassanak, amely biztos jövedelmet hoz. Bérmunkákra gondolunk, gyenge termés esetén a feldolgozó és palackozó kapacitás amúgyis kihasználatlan. Szükséges azonban az is, hogy végre a szőlő- termesztésre ösztönző árakat állapítsanak meq, ez ugyanis nemcsak a Villányi Állami' Gazdaság problémája. Legalábbis erről tanúskodik a hazánkban évről évre rohamosan csökkenő szőlőterület. Lombosi Jenő A magyar népgazdaságot erős kötelékek fűzik a világ- gazdasághoz: nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele a külkereskedelem közreműködésével jön létre. így a világpiac objektív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szükséges munkaráfordítások mérésében, gazdálkodásunk hatásfokának minősítésében. Az energia- és nyersanyag- árak emelkedése ugrásszerűen ment végbe 1973 őszén, 1974 elején a Lökés világpiacon. A természeti kincseknek ez a fel- értékelése évről évre fokozatosan valósul - meg a KGST-or- szágok elszámolásában 1975 januárjától. Hazánk a dráguló nyersanyagokért, energiahordozókért növekvő mennyiségű vagy értékesebb késztermékkel kénytelen fizetni. Ez az ún. cserearány-romlás objektíve rontja a magyar gazdaság hatásfokát, az árveszteségek felemésztik a nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányadát. Miután szerény lehetőségeinkkel a viláqpiaci változásokat befolyásolni nem tudjuk, kényszerülünk rugalmasan igazodni követelményeikhez. Nagy tartalékunk a nemzetközi munkamegosztásban, mindenekelőtt a szocialista integrációban rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésére, összesen mintegy 250 kooperációs és szakosítási megállapodás, egyezmény szolgálja az 1976- 1980-as tervidőszak megalapozását. Tavaly már egyebek közt 9000 autóbuszt exportáltunk a KGST-országokba. Jelentősen növekszik a közúti járműalkatrészek kooperációja is. Hazánk hátsóhidakat, szervokormányokat, sebességváltó alkatrészeket gyárt autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz más részegységekért cserébe, A Zsiguli- kooperációban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1980-ig — Pécsett nem egészen a budapesti anyaegyetemmel azonos szakok találhatók. It( vállalati tervező-szervező, mezőgazdasági tervező-szervező és áruforgalmi szak van. — Nálunk némileg eltér a képzés a budapesti egyetemhez képest. Hogy nincsenek mindazok a szakok, amelyek ott léteznek, az természetes. Vállalati tervező-szervező, mezőgazdasági tervező-szervező és áruforgalmi szak található nálunk, amelyeken elsősorban a vállalatok számára képezünk szakembereket. Ebben a kifejezetten vállalat-orientációban sajátos a mi képzésünk, amely az alapító levelünkben is szerepel. Az anyaegyetemmel az egyenjogúság alapján most mór mozgalmasabb kapcsolatra nyílik lehetőség. Ez tudományos és oktatási vonatkozásban egyaránt fontos, hiszen a pesti egyetemen összpontosul a magyar közgazdasági tudományos kutatás igen tekintélyes része. Tudományos célok — A tudományos munkában most egy viszonylag hosszabb távra szóló tervet készítünk. Ebben a legteljesebb demokratizmussal kérdeztünk meg mindenkit. Már a tagozaton is születtek személyhez fűződő, jelentős eredmények fiatal oktatók kutató munkájában. Ezekre építve szeretnénk kialakítani a tervet. Két alapvető irányzatunk közül az egyik: próbáljuk kialakítani a jogi karral a közös kutatómunkát, interdiszciplinális témákban. A másik: a szocialista vállalatok működésével kapcsolatos problémák kutatása. Azzal, hogy az most már nyilvánvaló: makroökonomiai jellegű kutatások nélkül nem lehet a vállalati körben sem kutatni, Szeretnénk tehát egy összetettebb irányvonalat kialakítani. Lényeges: az MTA Dunántúli Tudományos Intézettel és a PAB-al — korábban is meglévő — kapcsolatainkat továbbfejleszteni kívánjuk. F. D. csaknem 150 ezer személygépkocsit kapunk. A magyar-szovjet timföld- alumínium egyezményt a közelmúltban hosszabbítottuk meg 1985-ig. A petrolkémiai együttműködés keretében 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olyan műanyagokért cserébe, amelyeket idáig nyugatról évi 10—14 millió dollárért importáltunk. (A petrolkémiai együttműködésben ma már Lengyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz.) Megállapodtunk a szovjet kőolaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlő rendszerének további közös fejlesztésében és gyártásában. Szükségleteinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a közös KGST-beruházásokban, hogy ezzel is növelhessük előnyös kőolaj-, földqáz-, villamosener- qia-, cellulóz-, foszfátimportunkat. Beszerzés dollárért Gazdaságilag és műszakilag egyaránt érdekelt hazánk a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink fejlesztésében. Enerqia- és nyersanyag- szükségletünk eqy részét, korszerű termelőberendezéseket, alkatrészeket szerzünk be a nyugati féltekéről. Dollár elszámolású behozatalunk 1980- ia 35-40 százalékkal növekszik. Mível nem vállalhatjuk a beszerzések radikális csökkentését, ezért kivitelünket méq nagyobb arányban, legalább 60— 65 százalékkal kell növelnünk öt év alatt, hoav javuljon hazánk külkereskedelmi helyzete. Ez utóbbi', a tőkés export ilyen dinamikus fokozása az ötéves időszak legnehezebb feladata. Azért is, mert termékeinknek csak eqy része felel meq a tőkés piaci követelményeknek, s azért is, mert a tőkés export a nyugati verseny és konjunkturális viszonyok bizonytalan füanvénye. Ideie lenne e kiviteli területen is kevesebb, de nagyobb szabású súlypontokat képezni és hosszabb távú egyezményekkel megalapozni, biztonságosabbá tenni a qyor- sabb, lendületesebb fejlődést. Aktív üzleti politikát Kedvező tőkés piaci feltételek esetén is a vállalati öntevékenységnek, kezdeményező- és alkalmazkodó-készségnek rendkívül nagy a szerepe. A központi döntések, a közgazdasági szabályozás, a KGST-megálla- podások, a termelés, az értékesítés, szervezetének fő irányait határozzák meg. De a jövedelmező tőkés export dinamikus növekedéséhez rugalmas helyi fejlesztés, aktív üzleti politika szükséges. Az erőfeszítések kívánatos mértékét, a feladatok nagyságát, bonyolultságát jelzi, hogy az élelmiszergazdaságnak kétszeresére, a könnyű- és vegyiparnak több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés kivitelét öt esztendő alatt. A szokatlanul nagy feladatok rendkívül éles tőkés konkurren- cia-harc közepette kerülnek végrehajtásra. Azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek ilyen feltételek között is bizonyítani képesek életrevalóságukat, méltán számíthatnak a társadalom elismerésére, szocialista államunk támogatására. Kovács József (Következik: Fejlődésünk megalapozása) Számítógép adminisztrációs célokra Bemutatjuk az első dékánt Á közgazdasági kar önállósága A helyi közgazdászképzés sajátosságai Dr. Takács Béla a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1959-ben az általános szakon végzett. Friss diplomával a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kara marxizmus—leniniz- mus tanszékére jött gyakornoknak: politikai gazdaságtant oktatott tizenegy évig, majd a közgazdasági egyetem pécsi kihelyezett tagozatára került. 1959-től sokrétű feladata volt, a tanszék oktatta valamennyi pécsi felsőoktatási intézményben a politikai gazdaságtant. Oktatás, kutatás A sokrétű oktató munka mellett már 1959-től kezdve a tudományos kutatás iránt is érdeklődött. Főleg azok a kérdések izgatták, amelyek az oktatás során jelentkeztek. A 60-as évek elején az egyik legidőszerűbb gond a termelőerők összpontosítása volt. Ezért a vállalatkutatások irányába haladt és ebből irta meg egyetemi doktori disszertációját. Ebből monográfia jelent meg, ez volt első nagyobblélegzetű munkája. Amit kifejtett benne, az akkor kissé merészség volt: az összevonást nem célszerű mindenhol, megfontolás nélkül végrehajtani, mert bizonyos ágazatokban az összevonás csak adminisztratív jelentőségű, nem hozhat gazdasági előnyöket. Később, a 60-as évek vége felé őt igazolta az élet. Hasonló témakörben írta kandidátusi értekezését is: Az árutermelés és a vállalat ösz- szefüggése címmel. Azóta sok cikke, több monográfiája jelent meg. Jegyzetírás mellett e témakörben végez jelenleg is kutatómunkát. — Most egy új egyetemi kar vezetője. Nyilván nehéz lehet ‘ az eddig egyetlen magyar közgazdaságtudományi egyetemtől elszakadni. Mit jelent ez a tudományban és mit az oktatásban? — Az önállóság tartalmilag nem jelent különösebb változást. Inkább a módszerekben jelenthet újat. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is kialakult a módszereknek egy rendszere, de a jószándék mellett ezekben sokszor bizonyos problémák is mutatkoztak. Bár azóta ők is javítani kívántak rajta, de azt gondoljuk, hogy az önállóság következtében elképzelt ész- szerűsítő megoldásokat mi itt Pécsett most már gyorsabban tudjuk végrehajtani. Igazodás az élethez — A karrá válás bizonyára hirtelen igen sok feladatot jelentett! — Igaz. Ezeket szinte egyik napról a másikra meg kellett volna oldani. Nehéz ezeket most rangsorba állítani. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy változtatást csak megfelelő alapos előkészítéssel szabad megvalósítani. Ezért a vezetéssel szembeni várakozások kicsit a türelmetlenséget is tartalmazzák. Mi nagyon szeretnénk mindenkit meggyőzni arról, hogy nem a szükségszerű, hanem a nagyon gyors változások ellen vagyunk, a nem megfelelő előkészítések ellen, mert nem szeretnénk saját döntéseinket rövid idő múlva felülvizsgálni és újra változtatni. Az oktatásban igen lényeges dolog, hogy emberekkel foglalkozunk, így minden döntés emberek nagyobb csoportját érinti és nem szabad bizonytalanságot teremteni. Ezért az előkészítés igen lényeges. Végülis az operatív tantervet kell — sajnos még a jövő évre is — készítenünk. Középtávú tantervet szeretnénk létrehozni, hogy ne kelljen ezzel minden évben foglalkozni.
