Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-16 / 15. szám

1976. január 16., péntek Dunántúli napló A filmkritikusok díját kapta Törocsík Mari Egy számoszlopot olvas­tunk a filmszemlén: az új magyar filmek közül tavaly a Dunai hajóst 648 ezer né­ző látta, a Tűzgömböket 227 ezer, az Ereszd el a szakál­lamat 206 ezer. Mellettük szolid 8 ezer ember szerény­kedett Maár Gyula rendező és Törőcsik Mari művésznő filmje, a Déryné, hol van? mellett. A magyar filmkriti­kusok mégis Törőcsik Marit tartották méltónak arra a díjra, amely a legjobb film­színésznőnek kijár. Az egyet­len számsor mentén tehát ismét belefutottunk a művé­szeti alapkérdésbe: tömeg­igény, vagy magas művészi színvonal? Láttuk a filmben: a Déry­né. hol van? a tehetség drá­mája. Nem dramaturgiai bi­zonyíték képpen, hiszen ar­ra nincsen szükség, csupán a népszerű művésznő saját szavainak szuggesztívebb hi­tele végett kérdeztük meg és mondta el ő maga, hogy kit jelképez Déryné: — A nagy magyar művész­nő életében, éppen pályafu­tása kellős közepén, ismét megjelenik egy férfi, a volt férje. Tizennyolc esztendeje nem látták egymást, de a férfi még mindig szereti. Az­óta gazdaq lett, el is hívja magához Dérynét. A művész­nő azonban hamar vissza­menekül a művészpálya von­zási körébe. Ha valakiben benne lobog a tehetség, ak­kor nem menekülhet, ha gyötrelme'sen is, de végig kell futnia az utat. De a tehetség nem kizá­rólag színészi tehetség, ha­nem orvosi, tanári, szövő, virágkötő és ezer más ké­pesség. Hiszen legtöbbünk művész lehet a maga belső világában, legtöbbünk gaz­dag valamivel, saját egyéni képességével. A művészet a mindennapiságból ered és állandóan oda-vissza áram­lik a mindennapiság és az alkotások között. Maár Gyu­la és Törőcsik Mari filmje a mindennapok asszonyának tehetségéről szól, az ő te­hetségük drámájáról. A vé­gig nem vitt pedagógiai hi­vatásról, a szövőmunka bár­miért otthagyott szépségéről, a kedves foglalkozások vi­rághangulatairól, amihez nem mertünk hűek maradni. Déryné pedig ebben a film­ben merte vállalni a tehet­ség szálkás útját. Törőcsik Mari olyan művészettel szug- gerálta belénk a küzdő asz- szonyerő szépségét, hogy tudtuk: ez nem csak a szí­nészi pálya, ez a mindenna­pok asszonyának küzdelmét sugallja. Földessy Dénes §s§lt*if€j^’lfsec£t A kenguru A regény folytatásokban je­lent meg a Jelenkorban, s az ígéretek szerint már a könyvpiacon is fel kellett volna bukkannia. De mind­egy is: ne hasonlítsuk össze a filmet a regénnyel, hiszen a film végülis önálló alkotás, a regény csak alapjául szol­gált a forgatókönyvhöz, ame­lyet Bertha Bulcsú és Zsom­bolyai János, a film rendező­je és operatőre együtt ír­tak. A kenguru — végre igazi mozi. Temperamentumos, jól pergő, magával ragadó film. Szórakoztat és leköt. Remek zenéje van, színes. Nem akarja agyonnyomni a né­zőt mondanivalójával. de azért elgondolkodtat. Jönnek- mennek az autók, kanyarog­nak, fogynak az utak és közben alakulnak az embe­rek. Nem történnek velük csodák. A történelem csak apró, köznapi formáiban van jelen. De jelen van. A film nem hamisít, de remél. Hősei fiatal emberek. Min­denekelőtt Varjú, a kőbányai gyerekek, a kamion-vezetés­ről ábrándozó teherautóso­főr. Furcsa fiú. Semmi rend­kívüli nincs benne, csak ép­pen egy kicsit, alig látható­an céltudatosabb a többiek­nél. „Tervei vannak." Ezek a tervek is bizonytalanok, el­mosódok eleinte. És ezekbe a tervekbe is beleszól az élet, pofonokkal, lányokkal, újabb pofonokkal. Varjú ül a volánnál és gondolkodik. Nézelődik, csodálkozik, ter­vezget, vár. Hogy végül a döntésre belülről kényszerül, mégis az élet külső körül­ményeinek hatására — ez a film egyik legrokonszenve­sebb vonása. Varjú cselek­vései nem nagy cselekvések, de lényegesek. Vállalni c „kenguruságot” nem valami népszerű dolog. Ő maga is viszolyog tőle. Ahhoz a nem­zedékhez tartozik, amely vi­szolyog a nagy szavaktól, a komolyságtól, a nagyképű­ségtől. Dehát kenguruk eb­ben a nemzedékben is van­nak. Vagy születnek, lassacs­kán, bátortalanul, szégyen­lősen, mint Varjú. Nem tud­ni, mi lesz vele később, de reménykedhetünk. A film fővonala mellé a hétköznapok ezernyi bizarr képe sorakozik fel, villaná­sok, arcok, magatartások, életképek. Leginkább ezek­ben mentődött át Bertha Bulcsú stílusa a filmre is. E nagyon frappáns, apró momentumok többnyire ne­vetésre ingerük a nézőt, ezért is alakult ki némelyekben az a félreértés, hogy vígjátékkal van dolguk. Ez persze nem baj. A film kitűnő zenéjét a Fonográf, a Gemini, a Gene­rál, a Lokomotiv GT, az M—7, a Skorpió együttes új számai és közreműködése, valamint Bódi Magdi, Délhú­sa Gjon, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sa­rolta szavatolják. (Egyébként az új dalok lemez for­májában is megjelentek a film bemutatására.) A sze­replők szinte valamennyien telitalálatok, Gálffy László, Vándor Éva, Pásztor Erzsi, Kottái Róbert, Trokán Pé­ter, Csapó János és mások. Zsombolyai János, a kitűnő operatőr ezzel a filmmel si­keresen mutatkozott be, mint rendező is. Jó tempóérzéke, humora, a színészarcok irán­ti érzékenysége, ízlése egy- csapásra az „öreg" rende­zők közé emelte. S ha már a filmszemlén vagyunk, ahol épp ebben a tárgykörben csaptak össze erősen a vélemények, hadd tegyük hozzá: ha egy új ma­gyar film, ami nem giccs, hanem értelmes, mulatságos, szellemes és a fiatalokat el­gondolkodtató alkotás, nagy közönségsikerre számíthat, akkor szívből örülhetünk megszületésének. H. E. Találkozás az alkotókkal Szardíniás dobozhoz ha­sonlított a klubterem, ahol a „Ház” ifjú vendégei már jóval négy óra előtt igen nagy számban várakoztak Bertha Bulcsú József Attila- díjas íróra és a Kenguru cí­mű új magyar film alkotói­ra. A vendégeket Nagy Sán­dor igazgató köszöntötte. A legtöbb kérdést Zsom­bolyai Jánosnak tették fel el­ső rendezésével kapcsolat­ban. A rendező szellemes vá­laszában utalt az első ren­dezés nehézségeire: — Mint tapasztalt opera­tőr igyekeztem segíteni a ta­pasztalatlan rendezőnek . . . Mi a kenguruság? Hogyan bukkant rá Bertha Bulcsú er­re a jelképrendszerre? És hogyan dőlt ki a 103-as kilo­méterkő? Hogyan választot­ták ki a szereplőket? A film­ben a fiú nem vágyódik any- nyira a lány utón, mint ahogy olvastuk — kifogásolta az egyik kislány. Bertha Bulcsú megpróbál visszaemlékezni a részletekre. Nem könnyű — mondja, mivel most mór egé­szen máson dolgozok. Nem emlékszem pontosan ... A . filmet pedig még nem látta — mondja Kudlik Júlia. Ma este nézi meg. A munka fóruma volt Szabó B. István véleménye a Vili. Magyar Játékfilmszemléről- A Filmfőigazgatóság az idei szemlét mindenekelőtt a munka fórumává kívánta ten­ni. Ezt a célkitűzést elértük. Bebizonyosodott, hogy nem­csak az úgynevezett fesztivál külsőségek — zsűrizés, díja­zás, stb — jelenthet vonzerőt a filmszakma és a közönség számára, hanem a helyzetet mélyen elemző, a szellemi ér­téket, izgalmat jelentő mun­ka is. A pécsi szakmai vitá­kat, a közönség-művész ta­lálkozókat a nyíltság, a kö­zös felelősségvállalás, a kö­zös gondolkodás komolysága jellemezte. — Külön szeretném kiemel­ni Rényi Péternek, a Nép- szabadság főszerkesztő-he­lyettesének, a Filmművészeti Tanács elnökének referátu­mát a plenáris tanácskozá­son, amely azért volt szín­vonalas, s a felszólalók sze­rint is reális, objektív a ma­gyar filmművészet mai hely­zetének megközelítéséről, , mert a filmművészetet nem önmagában vizsgálta, ha­nem a társadalmi, politikai mozgások, tendenciák ösz- szefüggésében. Nemcsak a filmekről mondott véleményt, hanem a valóságot is értel­mezte, a valóságról is vé­leményt mondott. Csak így érhető el az az igény, aiyiit a párt kultúrpolitikai míin- kaközösségének kritikai állás- foglalása is megfogalmazott és a napi kritika bizony rit­kán teljesít, hogy a valóság mű és elvek, eszmények ál­landó egybevetése tengelyé­ben kell vizsgálni az alkotá­sokat. — Azoknak a szervezőknek és a filmszakembereknek vé­leménye szerint, akik reszt­vettek több pécsi szemlén, az a megállapításuk, hogy ez volt a legtartalmasabb, legszínvonalasabb találko­zás.- Ami a jövőre nézve leg­inkább értékes a pécsi viták­ból: a kölcsönös bizalom. Se a magyar film és közönsége vitában, se a filmek értéke­lésénél nem a kicsinyes vá­daskodás kapott hangot, és a filmek értékelésénél sem ez szerepelt a vita központ­jában. Mindegyik alkotói fel-' fogás képviselőinél előtérbe került az a legfontosabb kér­dés, hogy a hetvenes évek korszakában milyen film le­het szinkronban céljaival és a valósággal.- Baranya megye és Pécs város közönsége, párt, álla­mi vezetői, tudományos in­tézményei minden segítséget megadtak ahhoz, hogy ezek­ről az eredményekről beszél­hessünk a szemle zárásakor. Köszönettel tartozunk ezért Pécsnek, Baranyának, amely­nek művészetszeretete, mű­vészetpártolása .közismert.- A magyar játékfilmmű­vészet utóbbi tízéves történe­tében mindig úgy tekintettük a pécsi szemléket, mint egy- egy fontos állomást a fel­adatok megfogalmazásában. Az idei szemléért, az eddigi tíz évi támogatásért köszö­nettel tartozik a filmszakma.- Reméljük, hogy a leg­közelebbi pécsi játékfilm­szemlén a mostani központi vitában megfogalmazott igé­' nyekkel már filmekben is megvalósult eredményekkel találkozhatunk. Közlemény Portugália külügyminiszterének látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ernesto Meló An- tunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere január 12-15. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A portugál külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Ernesto Meló Antunes és kísérete megismer­kedett Budapest nevezetessé­geivel és üzemlátogatáson vett részt. A látogatás alkclmóval kultuárlis egyezményt írtak alá. A külügyminiszterek megbe­szélést folytattak országaik két- oldalú kapcsolatainak alakuló; sáról és a mindkét felet érdek­lő nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a diplomáciai kap­csolatok újrafelvétele óta el­telt rövid idő alatt országaik kétoldalú kapcsolatai minden területen gyors fejlődésnek in­dultak. Kiemelték a kereske­delmi árucsere, a gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dés fejlesztésére vonatkozó megállapodás, továbbá a lég­ügyi egyezmény jelentőségét. A miniszterek megállapítot­ták, hogy a két ország kapcso­latainak fejlesztése, a kölcsö­nösen előnyös együttműködés kialakítása megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Portugál Köztársaság érde­keinek és elősegíti az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítések sikerét. Megerő­sítették kormányaik elhatározá­sát, hogy a két ország kapcso­latait továbbfejlesztik és haté­kony együttműködést alakíta­nak ki politikai, gazdasági, tu­dományos és kulturális téren egyaránt. A külügyminiszterek eszme­cserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Ki­emelték az enyhülés uralkodó szerepét a jelenlegi nemzetkö­zi politikai életben, és hang­súlyozták az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let történelmi jelentőségét az enyhülés eredményeinek meg­szilárdításában, az államok kö­zötti bizalom erősítésében. Megállapították, hogy az érte­kezlet záróokmányának aláírá­sa valamennyi békeszerető erő sikere, az abban foglalt ren­delkezések vclóraváltása min­den népnek egyaránt érdeke. A közlemény a továbbiak­ban kitér arra, hogy a Portu­gál Köztársaság nagyra érté­keli a Magyar Népköztársaság tevékenységét, amelyet az eu­rópai béke és biztonság meg­szilárdítása érdekében kifejt, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyverkezési ver­seny fékezése, majd megszün­tetése érdekében. A külügyminiszterek hasznos eszmecserét folytattak az ango­lai helyzetről. A külügyminisz­terek rámutattak a gyarmati rendszer maradványai felszá­molásának szükségességére és kinyilvánították támogatásukat a még gyarmati sorban élő népek önrendelkezési jogának érvényesítésére, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa és közgyűlése vonatkozó határozatainak meg­felelően. Meló Antunes hivatalos por­tugáliai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Meló Antunes / elutazott Ernesto Meló Antunes, kísé­retének tagjaival együtt — el­utazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Fri­gyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, Csaba Ferenc a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete, és a külügyminisz­térium több vezető munkatár­sa. Jelen volt Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapes­ti nagykövete. Ott volt dr. Vác­lav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. Meló Antunes portugál kül­ügyminiszter Prágába érkezé­sekor újságírók előtt kijelentet­te: látogatásának az a célja, hogy eszmecserét folytasson a két országot érintő, széles té­makört felölelő kérdésekről. A portugál diplomácia vezetője csütörtökön kezdi meg tárgya­lásait csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnoupekkel. Búcsú Csou En-lajtól A kínai főváros csütörtökön végső búcsút vett Csou En-laj­tól. Az országos népi gyűlés épületének csarnokában a Pe- kingben dolgozó párt- és álla­mi vezetők, valamint a hatmil­liós főváros dolgozóinak ötezer képviselője gyűlt össze, hogy meghallgassa Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes búcsúbeszédét. Mao Ce-tung, a KKP KB el­nöke ezúttal sem volt jelen: je­lenlétét, akárcsak a korábbi gyászszertartásokon, az általa küldött koszorúk szimbolizálták. Emlékbeszédében Teng Hsziao-ping mind belpolitikai, mind külpolitikai téren az el­hunytnak Mao Ce-tung politi­kájához és vonalához való hű­ségét emelte ki, majd az újabb idők szellemében megjelölte, mit kell tennie Kína népének ahhoz, hogy „gyásza erővé vál­tozzék". A többi között „lelkiis­meretesen kell tanulmányozni a proletárdiktatúra elméletét", „az osztályharcot kell kulcskér­désnek tekinteni", „meg kell szilárdítani és fejleszteni kell a nagy proletár kulturális forra­dalom vívmányait”. Csou En-laj miniszterelnök hamvait — végakaratának meg­felelően — „Kína földjein és vizeiben szórják szét". ♦ NEVZ YORK: Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa közel-keleti vi­tájában szerdán az összes lei­szólaló a palesztin nép törvé­nyes jogainak biztosítását je­lölte meg a béke előfeltétele­ként. + MOSZKVA: Súlyos veszte­ség érte a szovjet sajtót: el­hunyt Viktor Majevszkij, a Prav­da politikai hírmagyarázója, aki a lapnál végzett csaknem három évtizedes munkájával nagy megbecsülést szerzett ma­gának az olvasók körében. + BELGRAD: Csütörtökön Belgrádban közölték, hogy az isiászban szenvedő Tito elnö­köt jelenleg gyógykezelik, ezért bizonyos időt pihenéssel tölt. + BERLIN: A Neues Deutsch­land csütörtökön nyilvánosság­ra hozta a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága irányelveit a párt IX. kongresz- szusára. A dokumentum az NDK népgazdaságának 1976— 80 közötti fejlesztésével fog­lalkozik. A 12 teljes újságol­dalnyi terjedelmű irányelvek bevezetőből és 12 fejezetből állnak. ♦ BUENOS AIRES: Az ar­gentin rendőrség csütörtökön újabb három, golyólyugatta holttestre bukkant. Ezzel har­mincra emelkedett az idén vég­rehajtott politikai gyilkosságok száma Argentínában. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom