Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-15 / 14. szám
e Dunántúli napló 1976. január 15., csütörtök ü tudomány stratégiáid 1400 kutatóhelyen 77 ezer tudományos kutató dolgozik hazánkban Az emberi társadalmat — a korunkban általános forradalmak és a termelőerők hatalmas növekedése mellett — néhány évtizede a tudományok gyors fejlődése jellemzi, amely egyre közvetlenebb hatást gyakorol a termelőerőkre éppúgy, mint a társadalmi és életviszonyokra. Másszóval gyarapodnak ismereteink a természetről és a társadalomról, és a tudomány új eredményei sokféleképpen hatnak az anyagi javak termelésére, az emberek tudatára, a művelődésre, oktatásra, egészségügyre, de még az országos politika és a nemzetközi erőviszonyok alakításában is fontos tényezők. A tudomány hazánkban is egyre jobban elfoglalja a szocialista társadalomban megillető helyét, amelyet a felszabadulás után kialakított, helyes alapelvekre épített, majd a változó körülményeknek megfelelően továbbfejlesztett tudománypolitika tett lehetővé. Ma már hazánkban több mint 1400 kutatóhelyen (130 kutatóintézet, 1000 egyetemi- és főiskolai tanszék, 300 egyéb munkahely) folyik jelentős kutató és fejlesztő munka. E kutatóhelyeken a legújabb adatok szerint több mint 77 ezren dolgoznak, vagyis az ország aktív keresőinek 1,5 százaléka. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre a nemzeti jövedelemnek több mint 3 százalékát, tehát több mint 10 milliárd forintot fordíthattunk évenként. Magyarországon a legnagyobb és legmagasabb fokú tudományos testület az immár 150 éves Magyar Tudományos Akadémia. Nagy saját kutató- hálózatot tart fenn, de kutató- intézete természetesen más szerveknek — minisztériumoknak — is van. Az Akadémiának tehát többoldalú a feladata. Egyrészt az országban folyó kutatómunka összehangolása, a távlati és rövidebb távú kutatási tervek kidolgozása, az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdések megvitatása, a készülő politikai, népgazdasági és kulturális elhatározások tudományos vonatkozásainak a véleményezése stb. A másik nagy feladat a saját kutatóhálózat irányítása. Mintegy 140 kutatóhely (ebből 38 kutatóintézet, több mint 100 egyéb .kutatóhely) tartozik az Akadémiához, ahol több mint 7500 személy dolgozik, köztük mintegy 2500 kutató. Az előző feladatot, az Akadémia testületéinek országos tevékenységét tíz tudományos osztály és mintegy száz tudományos bizottság, valamint kb. 200 szűkkörű albizottság, ill. munkabizottság látja el. A tudományos osztályok és bizottságok — eayéb teendőik mellett — a területükhöz tartozó tudományágak helyzetének elemzésével, fejlődésük és prognózisuk kidolgozásával is foglalkoznak. De a fontos társadalmi kérdések megvitatásához és megoldásuk elősegítéséhez is fórumot biztosít az Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia tehát — más kutatósirányító szervvel együtt — országos befolyást gyakorol egész tudományos életünkre. A másik feladatot — a saját kutatóhálózat irányítását — a főtitkár vezetésével a Központi Hivatal látja el, amely három tudományági és négy funkcionális főosztályból áll. A főosztályok a főtitkár, illetve a főtitkárhelyettesek közvetlen irányításával végzik a munkáju- * kát. A Központi Hivatal biztosítja a feltételeket a kutatóhelyek normális működéséhez. Az Akadémia fent vázolt szervezeti és működési felállása az 1970. év szervezeti reformjával lépett életbe. Ez a reform tette lehetővé, hogy a tudományos testületek szélesebben és elmélyültebben foglalkozzanak az országos jelentőségű tudományos és tudomány- politikai kérdésekkel. A reform pedig közvetlen folytatása volt az MSZMP Központi Bizottsága 1969. évi tudománypolitikai irányelveinek. gomany technika Banya, por nőikül Új bányalevegőtisztító készüléket szerkesztettek Ja - kutszkban, az Észak problémáival foglalkozó kutató- intézetben. A könnyű konstrukció a pneumatikus fejtőkalapácsra erősíthető. Fúrás közben forró levegőt fuvat a vágatba, így a fagyott föld könnyebben enged, a nedves szemcsék összetapadnak és leülepednek, így a vágatban a por mennyisége ötödére csökken. Két új, egy nagy távolságok megtételére alkalmas és egy közepes hatósugarú repülőgép- típus szériagyártását kezdték meg a Szovjetunióban, a Szer- gej Iljusinról, a neves konstruktőrről elnevezett tervezőiroda elképzelései alapján. Az IL—76-os teherszállító repülőgép ötezer kilométert tehet majd meg leszállás nélkül óránkénti 800—850 kilométeres sebességgel, fedélzetén 35— 40 tonna áruval. A gép szállítótere hatalmas hűtőszekrény szerepét is betöltheti, így romlandó élelmiszerek továbbítására is alkalmas. A képen látható IL—86-os típust akár ,,önkiszolgáló" repülőgépnek jls nevezhetnénk. Az utas ugyanis beszálláskor maqával viszi csomagjait, és a gép alsó rakodóterében helyezi el azokat, majd helyet foglal a felső utastérben, ahol kilenc ülés helyezkedik el egymás mellett és összesen 350 személy számára van hely. így a be- és kiszállás mindössze 20—25 percet vesz igénybe. A gép óránkénti 950 kilométeres sebességgel haladhat és leszállás nélkül 2300—2500 kilométer utat tehet meg. Az IL—86 négy Szolovjov-féle turbóhajtóművét a nyíl alakú szárnyakon helyezték el a konstruktőrök. Á Slágerbolt ajánlata! Üj helyén, Pécs-Újmecsekalja, Kállai Éva tér 6. sz. (Építők útjai Ált. Iskola mögötti tv-házban) MÜSZÁLAS MELEGÍTŐ felnőtt méretben 182,— Ft gyermek méretben 102,— Ft MÜSZÁLAS TAKARÓ 150x200 cm-es méretben 80,— Ft NYITVA: 8.30—16.30-ig MEGKÖZELÍTHETŐ: 10-es, 20-as, 28-as, 47-es autóbusszal. fásítás - háztetőn Tokióban olyan kevés a fásított terület, hogy a japán Mezőgazdasági Minisztérium a belvárosi háztetőkön növényzet ültetését javasolja. A minisztérium jelentése szerint a japán nagyvárosok belső területén oly nagymértékű az oxigénhiány, hogy az már veszélyezteti a lakosság egészségét. Ez különösen áll a fővárosra, Tokióra, amelynek belső területén a füves terület mór ritkaság- számra megy. Jellemző, hogy amíg Tokió elővárosaiban még közel 30 százaléknyi zöldfelület található, addig a város szívében ez szinte nullára csökken. A háztetőn való fásítás érdekében az illetékes hatóság számottevő segítséget nyújt. ÚJ VITAMIN „U" nevezetű új vitamint próbáltak ki a Szovjetunióban. A készítmény gyomorhurutban, valamint gyomor, és nyombél- fekélyben szenvedők gyógyítása során fejt ki jótékony hatást. VÁLTOZIK AZ ESŐ KÉMHATÁSA? Al eső normális körülmények között gyengén savas kémhatású. Amerikai kutaták többéves megfigyelései szerint azonban ez Földünk északi féltekéjén erősen savas irányban kezd eltolódni. Ez az eltolódás a széntüzelésről az olajtüzelésre való áttéréssel magyarázható. Ennek hatására ugyanis jóval nagyobb meny- nyiségű széndioxid kerül a légkörbe, a magas kéményeken keresztül egyre magasabb rétegekben nagy területekre oszlik szét és kénsavvá alakul át. Számolnunk kell tehát az eső savasodásának következményeivel is. Emiatt a talaj sótartalma csökken, a növényeknek sok fontos ásványi sót nélkülözni kell. A kísérletek során a nagyobb sav- tartalmú vízzel megöntözött tűlevelű fák levelei csak fele akkorára nőttek, mint a kezeletleneké. A zöldségfélék is károsodtak, a terméshozam csökkent. A savas eső a vizek élővilágát is befolyásolja. Kanada és USA tavai közül 33 tá vizének a kémhatása is savasodik, s itt gyakoriak a hal- pusztulások. Ohrasó- ké szülék vakok számára Amerikai kutatók „opticon" -néven olyan olvasókészüléket szerkesztettek, amellyel a vakok átírás nélkül is olvasni tudják a nyomtatott vagy géppel írott szövegeket (eddig ugyanis csupán a hat domború pont kombinációjából álló Braille- irással papírra vetett szövegeket tudták elolvasni, újjhegy- gyel való letapogatással). Az „opticon" olvasófejét végig kell csúsztatni a betűsorokon. Az olvasófej optikai rendszere az egyes betűk képét fotocellákra vetíti, amelyek különbséget tesznek a sötét és világos részek váltakozásai között. Az így keletkező jeleket a gép elektronikus egysége rezgésekké alakítja át: ezeket érzékeli a vak ember az újjai hegyével. Az egyes betűk a rezgések erősségéből és időtartamából, illetve e tényezők kombinációiból ismerhetők fel. Az eddigi tapasztalatok szerint kb. 60 órai gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki percenként 30 szót el tudjon olvasni e készülék segítségével. A Benett 1969.- i üstökös 1970. IV. 4-én 3 óra 20 perckor. Fotó: dr. Balázsy László Két üstökös a hajnali égen Az új év első hónapjai kellemes meglepetéssel szolgálnak a csillagászat és az égbolt szépségei iránt érdeklődőknek. Két, viszonylag fényes üstökös megjelenése várható az esti, illetve a hajnali égbolton. A Bradfield 1975. p jelű — melyet William Bradfield ausztráliai amatőr fedezett fel november 11-én —, január első napjaiban vonult ót az északi égboltra. Fényessége a szabadszemmel való láthatóság határán van, a nyugati égbolton figyelhető meg közvetlenül besötétedés után. Január végére fokozatosan elhalványul, fénye beleolvad az esti szürkületbe. Sokkal érdekesebbnek ígérkezik Richard M. West november 5-i felfedezése, a West 1975. n üstökös. Február utolsó napjaiban jön át a déli égboltról. Fényessége az előzetes számítások szerint vetekedni fog a legfényesebb csillagokéval. Csak lassan halványul, március végéig követhető lesz szabadszemmel. Megjelenésében rendkívül hasonlónak ígérkezik a Benett 1969. i üstököshöz, mely legutóbb 1970 tavaszán nyújtott lenyűgöző látványt. Az üstökösök külső megjelenési formájukban rendkívül különböznek a többi égitestektől. Természetesen áll ez belső felépítésükre, anyagi szerkezetükre is. Régebben úgy képzelték, hogy az üstökösök az égbolt kóbor vándorai, melyek ké- nyük-kedvük szerint jelennek meg az éqbolton, hogy a közeledő háborúk, járványok és egyéb szerencsétlenségek hírét bejelentsék. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy légköri tünemények, a Föld légkörének „bűzös kipárolgásai". Csak Newton mutatott rá, hogy az üstökösök is égitestek, és épp úgy engedelmeskednek az általános tömegvonzás törvényének, mint minden más égitest. Kisebb hányaduk néhány éves vagy évtizedes keringés után visszatér, legtöbbjük azonban több ezer, vagy tízezer év alatt kerüli meg a Napot. Az üstökösök igen kis töme- gűek ahhoz képest, amilyen nagynak látjuk őket. Lényegében egy szilárd magból állnak. A mag körül kialakuló ködszerű burok a kóma, ez nem más, mint a Nap melegére a magból kiáramló por és gáz. A hatalmas kiterjedésű csóvát pedig igen ritka gázok alkotják. A kóma és a csóva ideiglenes képződmények, csak a Nap közelében alakulnak ki. Az üstökös egész tömegét a mag képviseli. Átmérője néhány kilométertől 30 kilométerig terjed. A tömeg meghatározása rendkívül nehéz. Több esetben előfordult, hogy üstökös haladt el bolygók, vagy holdak közelében, de semmiféle észrevehető zavart nem okoztak azok mozgásában. Minden tömegre vonatkozó adat tehát a mag látszó átmérője alapján történő becslés. Egyöntetű az a vélemény, hogy a Föld tömegének milliomod vagy milliárdod része lehet. Ezt a tömeget még az óriási üstökösök tömege sem haladja meg. A magot minden valószínűség szerint jégbe ágyazott érc- és kődarabok konglomerátuma alkotja. Itt természetesen nem csak vízjégre kell gondolnunk, hanem széndioxid, szénmonoxid, metán, ammónia jegére, illetve ezek szilárd halmazállapotaira. A magnak ezt a szerkezeti felépítését igazolja az a tény, hogy a felbomlott üstökösök meteorrajokként jelentkeznek. A kóma a maggal együtt alkotja az üstökös fejét. Átmérője több tíz- vagy százezer kilométer. Minthogy anyaga a magból származik, sűrűsége rendkívül csekély. A poron kívül különféle neutrális molekulákat és ionokat tartalmaz. Fénye rendszerint visszavert napfény, részben pedig a molekulák saját fénye. A fejből kiáramló gáz az üstökös magjának a Nap felé forduló oldalán keletkezik. Az üstökösöket pályájuk szerint két fő csoportba soroljuk. Az egyik csoport, amelyik már meghonosodott a bolygórendszerben, ezek a rövidperiódu- sú üstökösök. Legnagyobb naptávolságuk szerint csoportosítva érdekes eloszlást mutatnak. Pályájuk kialakításában szerepet játszottak a nagybolygók, és ezért a nagybolygók szerint mintegy családokba rendeződtek. Az ismert bolygók távolságán túl is kapunk üstökös családokat, ez is következtetni enged arra, hogy a Naprendszernek esetleg a Plútón kívül is vannak bolygói. A másik csoportba a parabolához hasonló pályájú üstökösök tartoznak. Feltehetően a Napot gömbhéj formájában, 1 fényév távolságban övező „üstökös-felhő" tagjai. E külső zónában a statisztikai számítások szerint hozzávetőlegesen százmilliárd üstökös kering. Az üstökösök tömegvesztesége és felbomlása természetszerű következménye az eddig leírtaknak. A kóma és a csóva anyaga ugyanis a magból kerül ki. Minél gyakrabban és minél kisebb napközelségben halad ót egy üstökös napkö- zelpontján, annál gyorsabban fogy az anyaga. Több üstökös felbomlását megfigyelték már, és azt is észrevették, hogy a szabályosan visszatérő periodikus üstökösök fényessége egyre csökken. Egyre fogy bennük a csóvaképződésre alkalmas anyag, egyre darabo- lódnak, és az égitestek vonzó hatására anyaguk szétszóródik. Élettartamuk tehát a visszatérések számától és napközelségétől függ. Ez minimálisan néhány száz év, a maximális érték nem határozható meg. Mezősi Csaba TIT Mecseki Természettudományi Stúdió Csillagászati Szakköre 4Vz IL-család új tagjai ludományos magazin
