Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-13 / 341. szám

1975. december 13., szombat Dunántúlt tlaplö 3 Rekonstrukció — példás összefogással Elkészült az első tétel UNIVAZ­falpanel Komlón £Tető alá kerül az üzem Minden nap változik a kép a komlói betomipari telepén: fo­lyamatos termelés mellett vé­geznek teljes rekonstrukciót. Mondják, az új gép beállítása és a régi kidobása közti idő néhány óránál nem lehet több. Ha jellemezni kéne ezt a kom­lói beruházást, röviden csak annyit mondhatnánk: iskolapél­da arra, ahogyan ma egy be­ruházást intézni kell. Időben, jó minőségben, nem a „gazdag nagybácsi” módján. Új gépek a régiek helyére Somos László, a Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaúj­városi Gyára komlói telepének vezetője fronthelyzethez hason­lította az immáron egy eszten­deje tartó rekonstrukció nyo­mán kialakult helyzetet. Mint köztudott, a művi döntés Kom­lónak ítélte annakidején az UNIVÁZ-panelek gyártását, gyártását, megalapozva ezzel a régóta vajúdó, szanálásra szánt üzem jövőjét. Szinte természe­tes, hogy a gyári kollektíva osz­tatlan örömmel fogadta a hírt, hiszen meq lehet kezdeni az elavult, ócskatelepre érett gé­pek, eszközök cseréjét is. A komlói betoniparinál ugyanis 1950 óta ugyanazon gépekkel öntötték a betont, s a re­konstrukciót megelőző pillana­tokban a telep teljes értéke alig érte el a 13 millió forin­tot. Az a 64 millió forint, ame­lyet a rekonstrukcióra szánnak, ehhez képest nagy összegnek tűnik. Év elején a Tolna megyei ÁÉV, mint qenerálkivitelező vet­te kézbe a munkák irányítását, ami ma is egyet jelent a „cse­rével": szinte minden csavartki kell a termelés akadályozása nélkül cserélni ahhoz, hogy a jövő korszerű termékéből, az UNIVAZ-ból 1977-től évi 100 000 négyzetméternyit ad­hassanak az építőknek. S hogy a munka jól halad, azt bizo­nyítja, hoqy Komlón a múlt hó­napban megkezdték a panel­gyártást, s a mai napig 10 000 négyzetméter UNIVÁZ-falpanelt készítettek el. Próbagyártás — selejt nélkül A termék tehát megszületett. Nem vitás, nagy izgalom előz­te meq az első panel kiönté­sét. Ekkor ugyanis már bemu­tathatta, hogy mit tud az az újonnan épített hat hőkezelő kamra, amely a folyamatos ter­melés döntő láncszeme, kipró­bálhatták a kézi munkát meg­szüntető beton-adagolókocsit és a sablonok továbbítására szolgáló görgősort. A kizsalu­zást könnyítő hidraulikus bil­lenőasztal, s a 10 tonnás híd­daru is ekkor „termelt" elő­ször. Ma már valószínűleg az első tétel komlói UNIVÁZ-ból fel­építették a siófoki óvodát. El lehet még annyit mondani, hogy a próbagyártás fél centi­méternyi selejtet sem hozott: már az első panelfal kiöntése sikerült. Addig azonban, míg idáig elértek, sok nehéz napot kel­lett átvészelniük. A telepvezető szerint a qyaikran adódó holt­pontokon a dolgozók segítő­készsége vitte át a beruházást. Kicsi a hely, s minden áldott nap újabb taktikát kellett meg­beszélni, amellett minden nap új termék került le a gyártó­sorokról. A komlói betongyár ugyanis a beruházás miatt amolyan kényszertermelő üzem­mé vált: a legsürgősebb hiány­cikkek — betonipari termékek - gyártását végezte - majd százfélét. Méq félidejénél sem tart a rekonstrukció: a napokban ál­lítanak be újabb két 10 ton­nás darut, készítik a tárolóte­ret, s folyamatosan csatornáz­nak. Tavasszal a betonkeverő ideiglenes áthelyezésén a sor, ekkor kezdik meq ugyanis a nyitott üzem „lefedését". Év vé­gére pedig — ha minden olyan jó ütemben halad, mint eddig — valóra válhat a régi álom: üzemcsarnokban, az időjárás viszontagságaitól védve dolgoz­hat az üzem 200 munkása. Mint a karikacsapás... Csak ezt a telet vészeljük át valahogy - mondják a beton­iparinál. Az utolsó telet, ami­kor még szabad éq alatt kell a vasidomokat emelgetni, a kavicsot hordani, a betont ke­verni. Nehéz lesz, hiszen az utolsó negyedévben megemelt tervet kaptak. Valószínű, hogy a társadalmi munkaórák szá­mát is emelni kell — eddiq a telep brigádjai több mint 2500 órát dolgoztak pluszként a re­konstrukción, s ez nem kis mennyiséq — ahhoz, hogy to­vábbra is azt mondják a tröszt­nél: Komlón megy minden, mint a karikacsapós. Kozma Ferenc Tervtárgyalás a Parlamentben Dr. Bognár József elnökleté­vel tegnap délelőtt a Parla­mentben összeült az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottsága. A tanácskozással utolsó stációjához érkezett az országgyűlés december 17-re összehívott, téli ülésszakának előkészítése: az elmúlt napok­ban az országgyűlés valameny- nyi állandó bizottsága kialakí­totta már álláspontját a nép­gazdaság ötödik ötéves tervét körvonalazó, illetve az állam- háztartás jövő évi költségveté­sét megszabó törvényjavasla­tokkal kapcsolatban. Az ott el­hangzottakról tájékoztatták a terv- és költségvetési bizottsá­got. Eddig 700 vagonra szerződtek Biztató előjelek a zöldségtermelésre A háztájiban is vállaltak uborkatermelést Lesz-e elegendő zöldség jö­vőre Baranyában? Biztos vá­laszra most még senki sem vállalkozhat, de biztató elője­lek már vannak. A BARANYA- MÉK 700 vagon zöldség terme­lésére kötött szerződést a me­gye termelőszövetkezeteivel, állami gazdaságaival. Több gyógyszert fogyasztunk Az elmúlt öt év gyógyszer- forgalmának alakulásáról tájé­koztatták az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei az MTI munkatársát. A növekedés üte­me a közforgalmú gyógyszer- tárakban nagyobb volt, mint a kórházi patikákban. A közfor­galmú gyógyszertárak forgalma csaknem 41 százalékkdl növe­kedett, szemben az intézeti pa­tikákéval, amely csupán 33 szá­zalékkal lett több. A forgalomba hozott, törzs­könyvezett gyári gyógyszerké­szítmények mintegy 91 százalé­kát itthon állították elő, a töb­bi importból, elsősorban a szo­cialista országokból érkezett A kiszerelt gyógyszerek szocialis­ta importjának bővülését jelzi, hogy amíg 1970-ben mintegy másfél millió rubel értékben vásároltunk különböző medici­nákat szocialista piacokon, ad­dig az idén ez várhatóan 5 millió rubel lesz. A szakemberek a gyógyszer- forgalom növekedését két té­nyezőre vezetik vissza: egyrészt az új, korszerűbb készítmények ára általában magasabb a ha­gyományos gyógyszerekénél, másrészt a terápiás lehetősé­gek bővülése, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növekedése, az egészségügyi ellátás javulása magyarázza a többletfogyasztást. SzedetözMiditek az építők Lvav-Kertvárosban Következik a harmadik ütem a Megyeri útnál Az új lakók . helyszíni szemlét tartanak Negyedéig rakták a sárga panel-lapokat a Megyeri út végén: Megkezdődött a pécsi Lvov-Kertváros harmadik üte­mének építése. Ez az utolsó hagyományos panelépület. Hidegre fordult az idő, a kesztyű, a prémsapká és a pu- fajka bizony elkel. Viszont meg­keményedett a talaj is, köny- nyebben fordulnak a gépek. Az építésvezetőség barakkjai környékén, bent Kertváros le­endő főterén, párát lehelnek az ablakok. A lakók, maguk taposta úton igyekeznek haza­felé. Jobbról az út mentén há­rom hóromlépcsőházas épület. A közelebbit most adták át, a mögötte lévőben a szakipari munkákat végzik december kö­zepéig, s aztán jön a harma­dik. Tavaszra elcsendesül a körpyék, az építők átmennek a Megyeri útra . . . Még két év Százhatvan ember dolgozik a lll/3-as építésvezetőségen. Ök kezdték annak idején Kert­város építését. Közeliek' a dá­tumok: 1971 augusztusábanvo- nultak fel, 1972. január 17-én adták át az első kertvárosi „magasházat.” Most pedig már többnyire arról beszélnek, hogy két év múlva kész lesz az új városrész, amelynek 4900 laká­sában, közel tizenötezer em­bernek teremtetlek otthont. Szép Kertváros. Széppé tet­ték az építők, akiknek munká­ját annak idején kritikus szem­mel figyeltük. Most, hogy ta­vasszal a 85 lakás is elkészült, mintha kissé háttérbe szorul­tak volna. Lassan, már útban lesznek itt a lakótelep köze­pén. Egy járókelő mérgesen je­gyezte meg, hogy a' gyalog- úton ismét átment egy munka­gép és sámyomait ottfelejtet­te... Az év végi finis is egyel jelent: siettetni a távozást. Az orvosi rendelő rövidesen elké­szül, a gyógyszertárat február­ban átvehetik, s a fodrászat is költözhet majd. Ennyi a még hátralévő járulékos beruházás. — Gyorsan dolgoznak — mondom. Jakab József építésvezető mo­solyog: másnak más a vélemé­nye. Tagadhatatlan, hoqy Me­szes, vagy mondjuk Uránváros lassabban született, de azóta néhány év el is telt. Nincs már kőműves, malteroslány,, —1 a panelszerelők, heqesztők, döm­pervezetők, darusok a ma épí­tői. — Csak egy példát, — mondja Jakab József. — A tíz­szintes épületeknél a fogadó­szintet eredetileg három hónap alatt sikérült elkészíteni, s a betonozáshoz legalább húsz ács kellett, rengeteg faanyag. Ma az alagútZsaluval — a PE- VÁ-val — s a betonpumpa se­gítségével egy hónap alatt vég­zünk. Öi«P«s Sokkal gyorsabb az építés üteme, mint eddig Pécsett bár­hol. S ezen még lehet tovább gyorsítani. A Megyeri út végén a következő házak már az új­típusú panelekből készülnek. A típus lényege: a nyílászárókat, a komplett fürdőszobát a pa­nelüzemben szerelik be, s a darus kész egységet emel a helyére. Bejárjuk az építési területet. Az építésvezető magyarázza, hogyan sikerüli a téliesítés a hirtelen jött hideg miatt alig egy hét alatt. A távfűtés csövei ott húzódnak az árkokban, szi­getelve. Lényeg az, hogy a szakiparosok kiskabátban is dolgozhassanak. Idegeneknek belépni tilos! — közli a tábla. December köze­pén átkerül a szomszéd ház mögé. Aztán egyre kisebb te­rületet védve megszűnik min­den funkciója. Bemegyünk a Reqina utca utolsó épületébe. A lépcsőház- ajtóról még hiányzik az üveg: bedeszkázták. A lépcsők fehé­rek a mésztől, a korlát rozs­dásan, festetlenül. Jobbról két­szobás, szemben másfeles, bal­ról háromszobás lakás. A fes­tés mindenütt kész, a radiáto­rokból jön a meleg. Megkéz- dődöft a szobák burkolása, a gáztűzhelyekét már kipróbál­ták — a kapcsológombok még hiányoznak — s rövidesen fel­teszik kívül az erkélyekre a szí­nes üvegtáblákat Aztán jöhet­nek a takarítók. A lakáskulcsokat a takarító­nő hozza kis táblán. A tábla az egész lépcsőházé. —■ Tudják-e, hogy kik laknak1 majd itt? — Többnyire. Alig félórája érdeklődött egy fiatal házas­pár, s nézték meg a másodi­kon a kétszobást. Elmondták, mi hova kerül, megkérdezték, mikor szerelik fel a villanykap­csolókat, majd elmentek... Nem Hgvanaz Esteledik. A sárga panel-la­pokat felrakták már a daru ge­rincéig. A 39-es végállomásá­tól, a piactér sarkáról jól lát­ni, hogy világítanak még az építők. Fordul a busz, s ahogy kapaszkodik a felüljáróra, eszembe jut eqy beszélgetés, amit nem is olyan régen hal­lottam a TV-torony erkélyén. „Te, szóval mi onnan jöt­tünk? .. . Dehogy, — hangzott a válasz. — Urán ott van jobb­ra. Az a Kertváros." Az idegen már összetéveszti. Kozma Ferenc A politikai könyvnapok sikere Országszerte nogy érdeklő­dés kíséri a politikai könyvna­pok eseménysorozatát: nagysi­kerű megnyitókattartottak nem­csak a városokban, hanem a ' falvakban, sőt az üzemekben is. Mintegy 3.5 millió forint ér­tékű politikai irodalom talált gazdára eddig és ez másfélsze­rese a tavalyi forgalomnak. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg a lexikális mű­vek iránt, de a Kossuth Kiadó szinte valamennyi, erre az al­kalomra megjelent — könyve sikerkiadványnak számít. Telje­sen elfogyott például a Világ fővárosai című kiadvány, a Húszévesek városa című riport­könyv, s ugyancsök az utolsó példányig elkelt Kádár János­nak, az MSZMP KB első titká­rának és Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek új kötete is. A politikai irodalom térhódítását jelzi az is, hogy olyan településekén is közönségsikert arattak a poli­tikai könyvnapok kiadványai, ahol korábban kisebb volt az érdeklődés. A megye évi zöldségszükség­lete a felmérések szerint éven­te 900—1000 vagon. Az idei téli tároláshoz szükséges mennyi­ségnek nyolcvan százalékát kellett más megyékből besze­rezni. Ennek több oka volt Egyik a szerződési fegyelem hiánya. Akadt olyan termelő- szövetkezet, amelyik el sem ve­tette azt a zöldségfélét, amire szerződést kötött. Gyakori eset, hogy a jószándék sem volt elég, mert a kedvezőtlen idő­járás miatt igen gyenge ter­méseredmények születtek. Igaz, sóik helyen nem megfelelően végezték a növényvédelmet és a munkaigényes zöldségter­mesztéshez nem tudtak a gaz­daságok eléq munkaerőt biz­tosítani. A MÉK idén a korábbiaknál na­gyobb figyelmet fordított a ter­meltetésre. Szeptember végétől megkezdték a szerződések kö­tését. Ehhez nagy segítséget kaptak a járási párt- és taná­csi szervektől. Sokat tett a zöldségtermelés érdekében töb­bek között a mohácsi és a pé­csi járás. Ha a szerződések szerinti mennyiséget megterme­lik a qazdaságok, megfordul a helyzet. A szükséges mennyi­ségnek több, mint nyolcvan százalékát termeli meg a me­gye. Egyik legfontosabb zöldség­félénkből, a hagymából össze­sen 90 vagonra számít a MÉK. Ebből a mohácsi Új Barázda Tsz 30, a babarci Béke 25 va­gonra kötött szerződést, de je­lentős mennyiséget vállalt Új- Mohács és Bicsérd is. Paprikából 100 vagon az igény. A már hagyományosan jó termelőnek számító gazda­ságokban idén sem kellett csa­lódni. Felsőszentmárton, Drá- vaszabolcs, Egyházasharaszti, Kémes és a beremendi ÁFÉSZ szakcsoport már vállalta a szükséges mennyiség megter­melésének nagy részét. A korai, nyári és őszi ká­poszta termelésére a régieken kívül újak is jelentkeztek, pél­dául Újpetre és Szabadszentki­rály. Rajtuk kívül tárgyalások folynak Egyházaskozárral, Du- naszekcsővel, Magyarszékkel és Sásddal. Nagy segítséget jelent az állami gazdaságok részvétele a zöldséqtermesztésben. A sár­garépa szükséges mennyiségé­nek nagy részét például a Pé­csi Állami Gazdaság biztosítja. Nagyobb mértékben számíta­nak a háztáji gazdaságokra. Többek között Diósviszlón, Szentlőrincen, Véménden és Görcsönyben a termelőszövet­kezet köt szerződést a tagok­kal! az uborka háztájiban való termelésére. Attól nem kell tar­tani, hogy emiatt heterogén lesz a fajtaösszetétel, mert a MÉK biztosítja a szaporító­anyagot, növényvédőszereket, szaktanáccsal szolgál, a termék beszállítását is vállalja. Szorosabbra fűzték az ÁFÉSZ-ekkel is a kapcsolatot A mohácsiak a tavalyi mennyi­ségnek háromszorosára kötött szerződést, a beremendi ÁFÉSZ is hagyományos megbízhatósá­gával jelentős mennyiséget vállalt. A termelőknek anyagi biz­tonságot nyújt, hogy a szerző­dött cikkeknek egyharmada garantált áras. (Mennyiségben ugyanez az összes zöldségfé­lének 75 százaléka, mintegy 600 vagon.) Ebben az évben a 900 va- gonos szerződésből 500 vagont teljesítettek. Egyelőre csak re­méljük, hogy jövőre az időjá­rás és a szándék is segíti a 820 vagonos terv megvalósulá­sát K. Gy. Az UNIVAZ görgősora

Next

/
Oldalképek
Tartalom