Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-12 / 340. szám

Kesztyűgyárban Csütörtök reggel fél kilenckor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a beszá­molók és az írásos dokumentumok feletti vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke is. A csütörtöki ülést az elnök­lő Huszti Györgyné, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár vál­lalati szakszervezeti tanácsá­nak titkára nyitotta meg. Elsőként Timmer József, a SZOT titkára emelkedett szó­lásra. Timmer József, a ma­gyar szakszervezetek nemzetkö­zi kapcsolatainak fejlődéséről számolt be. Kulcsár Edit, a Szegedi Ru hagyár varrónője, szakszerveze ti bizalmi saját példája alap jón a fiatal „kezdő” szakszer vezeti tisztségviselők örömtel gondjairól, tennivalóiról beszélt Ezt követően Gulyás János, a Vasutasok Szakszervezetének titkára, Ranódy László, filmren­dező, a Filmművészek és Film­alkalmazottak Szakszervezeté­nek elnöke és Pásztor Gabriel­la, a KISZ KB titkára kért szót. Felszólalt a kongresszuson Szong Ho-Kjong, a Koreai Szakszervezetek Általános Szö­vetségének alelnöke, Herold Dunning, a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal osztályvezetője, Michel Dere, a Felső-voltai Szakszervezetek Szövetségének titkára. Dr. Varga Józsel, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese a tanácsok és KS/D. NAPLÓ TEtEFOíÖ A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának 4. napján lei- szólalt Lázár György miniszterelnök. a szakszervezetek együttműkö­déséről, Simon Antal, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, a szakszerveze­tek termelést segítő munkájá­nak továbbfejlesztésével össze­függő feladatokról szólt. Ezután az elnöklő Vass Imre, a Művé­szeti Szakszervezetek Szövetsé­gének főtitkára bejelentette, hogy Lázár György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke követ­kezik szólásra. Lázár György felszólalása a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! A Minisztertanács nevében tisztelettel köszöntőm a ma­magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a küldött elvtár­sakat, hazánk valamennyi szer­vezett dolgozóját. Biztosíthatom Önöket, hogy a kormány ismeri, nagyra értékeli és megbecsüli azt a felfelé íve­lő és egyre jobban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a ma­gyar szakszervezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz — hozzájárulnak pártunk politiká­jának megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társadalmunk építé- téséhez. Itt a kongresszus színe alőtt is szükségesnek tartom ki­jelenteni és megerősíteni, hogy amint a kormányzati feladatok végrehajtásában eddig sem nélkülözhettük az önök támo­gatását, a jövőben is számítunk arra, hogy a szakszervezetek betöltik és következetesen gya­korolják érdekvédelmi funkciói­kat, aktívan és alkotó módon részt vállalnak a gazdasági szervező munkában. Élve a lehetőséggel, a kor­mány nevében isi szeretném ki­fejezni egyetértésemet a kong­resszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámolóval, a hatá­rozati javaslatban megfogal­mazott célokkal és törekvések­kel. Meggyőződésem, hogy e dokumentumok nemcsak a moz­galom számára jelölik ki a kö­vetendő helyes irányt, de jó alapokat adnak ahhoz is, hogy még gyümölcsözőbbé, tartal­masabbá tegyük a kormány és a szakszervezetek együttműkö­dését a közös feladatok meg­oldásában. Kedves Elvtársak! A szocialista építésben is­mét fontos állomáshoz érkez­tünk. Ebben az évben fejezzük be IV. ötéves népgazdasági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük az V. ötéves terv­ben kitűzött feladatok végre­hajtását. Amikor mérlegre tesszük munkánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményeinket, a még megoldásra váró felada­tokat és azokat az új követel­ményeket, amelyeket a társa­dalmi-gazdasági fejlődés szük­ségletei állítanak elénk. Mun­kánk eredményeiről szólva el­mondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv időszakában a fejlődés üteme tervszerűbb volt, mint a megelőző ötéves tervek bárme­lyikében. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, alkotó értelmi­ségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas mun­kája tovább gyarapította nem­zeti vagyonúnkat, c szociáliz- mus anyagi-műszaki bázisát. A gazdasági növekedés fő forrá­sát a termelékenység növeke­dése adta. Előreléptünk a ter­melés korszerűsítésében, olyan új iparágak alapjait vetettük meg, mint a számítástechnika, a petrolkémia, a nemzetközi él­vonalba emeltük járműiparun­kat, nagyméretű rekonstrukciót valósítottunk meg a könnyű­ipar alapvető ágaiban. Nagy lé­pést tettünk előre a mezőgaz­dasági termelés korszerűsítésé­ben. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer Nagy forgalmat bonyolít le a Szliven Áruház játékosz­tálya. Az áruház megnyi­tása óta lehet itt játékot kapni. November hónap­ban 645 ezer forint értékű árut adtak el, december első hetében pedig már 351 ezer forintnyi játékot Ennek az osztálynak az áruforgalma a megnyitás óta 1 millió forint. Fotó: Erb János lakás épül fel, és így másfél­millió ember költözhet új ott­honba. Tovább bővítettük a gyermekintézmények hálózatát és a lakossáq életkörülményeit javító szolgáltató intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — sa­ját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük és még inkább el­mélyítettük a Szovjetunióval, a KGST-tagországaíval való gaz­dasági együttműködésünket. Amikor jogos büszkeséggel szólunk a szocialista építésben elért sikereinkről, nem feled­kezhetünk meq a kihasználat­lanul hagyott, az elmulasztott lehetőségekről sem. Arról, hogy a termelés összetételének és gazdaságosságának javításá­ban, exportképességünk foko­zásában, a munka-termelé­kenység emelésében, a tervsze­rű munkaerőgazdólkodásnak és a termelés szervezettségé­nek javításában, az energia- és anyagfelhasználás gazdaságo­sabbá tételében, a beruházási munkában és a nemzetközi együttműködés elmélyítésében korántsem tettünk meq minden szükségeset, méq jelentős tar­talékokkal rendelkezünk. Én ezeket nem kívánom meg­ismételni, teljes mértékben egyetértek az általuk adott ér­tékeléssel. Azt azonban a ma­gam részéről -s szeretném hangsúlyozni, hatékonyabb munkával, tartalékaink éssze­rűbb, átgondoltabb és szerve­zetteb kihasználásával sikere­sen túljuthatunk a nehézsége­ken ! Tisztelt Kongresszus! Tudnunk kell azonban, hogy gazdasági előrehaladásunknak sokkal inkább, mint eddig, döntő feltétele az, hogy erőtel­jesen meggyorsítsuk a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növelését, és ezzel együtt fokozatosan helyreállítsuk a népgazdaság biztonságos egyensúlyát. Ehhez az szüksé­ges, hogy a qazdálkodás min­den szintjén, minden . munka­t (Folytatás a 2. oldalon) A kormány számít a szakszervezetek állandó és folyamatos támogatására wra—i—iiTiniiniiif ,f 1 i — ———————Ml—1—IMW Benke Valéria látogatása Pécsett Tegnap délelőtt Pécsre érke­zett Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztője. A vendéget a Megyei Pártbi­zottságon dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Megyei Pártbi­zottság első titkára fogadta. A fogadáson jelen voltak: Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Czégény Jó­zsef és Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkárai, és Lu­kács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára. Di. Nagy József rövid tájékoztatót adott Benke Valéria elvtársnő­nek Baranya megyéről. Ezek után Benke Valéria, dr. Nagy József és Lukács János a Pécsi Kesztyűgyár pártbizottsá­gára látogatok, ahol Bez.ensek Antalné, a pártbizottság tit­kára, Gulyás Józsel vezérigaz­gató, Gábor Istvánná, a nagy- vállalati szakszervezeti bizott­ság titkára, Vörös László KISZ- titkár és Hut János, a központi gyár igazgatója fogadták a vendégeket. — Gulyás József rövid tájékoztatója után — megtekintették a gyár több üzemrészét, majd Benke Va­léria találkozott azokkal a szo­cialista brigádvezetőkkel, akik a látogatás idején nem voltak műszakban és hosszasan be­szélgetett velük. Délután fél három órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanácstermében — dr. Nagy József, Lukács János és Szent­irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára je­lenlétében — Benke Valéria elvtársnő a pécsi felsőoktatási intézmények vezetői részére po­litikai-ideológiai konzultációt tartott. Tüntetések Spanyolországban Csütörtökön a spanyol de­mokratikus politikai tömörülé­sek által meghirdetett három­napos országos akció második napján, spanyol dolgozók tíz­ezrei sztrájkkal, diákok ezrei az előadások bojkottálásával és tüntetésekkel adtak nyomaté- kot politikai szabadságjogokat, általános amnesztiát és de­mokratikus reformokat sürgető követeléseiknek. A madridi rendőrséq külö­nítményei megszállták csütörtö­kön a Chrysler autókonszern madridi üzemének szerelőcsar­nokait és elűztek onnan mint­egy 10 000 sztrájkoló munkást. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngplö XXXII. évfolyam, 340. szám 1975. december 12., péntek Ara: 80 fillér Benke Voléria és Gulyás József a Pécsi Kesztyűgyár egyik sza­lagjánál. Fotó: Erb János

Next

/
Oldalképek
Tartalom