Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-10 / 338. szám
Dunántúlt napló 1975. december 10., szerda Hangverseny Vezényelt: Eduardo Moubarak Vitathatatlan, hogy Eduardo Moubarak, a fiatal chilei karmester partnerének tekinti a zenekart. Vezénylése csupán a leglényegesebb jelzésekre szorítkozik, a megvalósítás részleteit a muzsikusokra bízza. Rokon, szenves (és persze kényelmes) módszer, de igen veszélyes. A Pécsi Filharmonikus , Zenekar számtalanszor bizonyította már, hogy nagy teljesítményekre képes, ha jól irányítják. Magára- hagyottan azonban laposan játszik, tele pontatlansággal. Érdemes volt-e akkor meghallgatni ezt a hangversenyt? Igen! Eduardo Moubarak ugyan nem ösztönözte, de legalább nem is akadályozta tevékenységükben a muzsikusokat. Schubert VII. szimfóniájához jó tempókat adott, és nagy vonalaiban hitelesen vázolta fel a mű kereteit. Mozart zenéje kényesebb, jobban megsínylette az irányítás hiányát, de azért a „kis” g-moll szimfóniában (K. 183) így is akadt néhány szép részlet. És szerencsére fellépett a koncerten egy igen szerény, fiatal zongoraművész is. Megilletődve, kissé félénken ült a zongorához, (talán mert tudta, hogy milyen bizonytalan, zavaros kíséretre számíthat?) Játékában azon. ban nyomót sem éreztük elfogódottságnak, drukknak. Sőt! Chopin lírájának igazi, férfias karakterét kevesen tudják úgy visszaadni, mint ő. Nem érzeleg, végig ura marad a felkavart érzelmeknek. Érdekes megfigyelni, hogy a mai fiatalok mennyire vonzódnak a romantikához. Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és társaik éppen azzal a zenével aratják legnagyobb sikereiket, melyet apáik nemzedéke ifjúkorában annyira idegennek érzett. Különösek ezek a fiatal művészek. Saját hangjuk tárgyilagos, mintha szégyel- nék érzelmeiket. Matematikai szabályok alapján komponálnak és csavarokat, gumidarabokat raknak a zon. gora húrjai közé. Ugyanok, kor teljes szívvel tudnak lelkesedni a romantikus mesterek érzelmekben gazdag zenéjéért, és azt olyan átéléssel, meggyőző erővel képesek előadni, mint ezúttal Falvai Sándor Chopin f-moll zongoraversenyét. Dobos L. Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás az J. oldalról) Az utóbbi két évben, döntően a külkereskedelmi árveszteségek következtében, romlott a népgazdaság egyensúlya. A gazdasági hatékonyság nem javult olyan mértékben, hogy ezeket a veszteségeket kiegyenlítette volna. A nemzeti jövedelem nem nyújtott elegendő fedezetet a növekvő felhasználáshoz, és a megdrágult importot nem tudtuk ellensúlyozni az export növekedésével. Minden törekvésünket és erőfeszítésünket arra irányítjuk, hogy a lényeget tekintve töretlenül és lendületesen folytassuk a szocialista építőmunkát Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági munkánkban jobban, tervszerűbben, tudatosabban és rugalmasabban igazodjunk a valóságos feltételekhez, a megnövekedett követelményekhez. Megküzdeni a nehézségekkel Gazdasági munkánkban ma és az elkövetkező időkben nem kevés és nem lebecsülendő ne. hézséggel kell megküzdenünk. Szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy már jórészt kimerültek a gazdasági növekedés viszonylag könnyebben hozzáférhető tartalékai. Ezért a termelés további bővítését csak nagyobb erőfeszítésekkel, a fejlődés intenzív jellegének fokozásával érhetjük el. Enenk érdekében meg kell gyorsítanunk a műszaki fejlődést, nagymértékben növelnünk kell a munka termelékenységét, jóval hatékonyabban kell kihasználunk az ál ló-.és forgóeszközöket, fokoz, nunk kell a jó minőségű, korszerű és értékes termékek termelését. Csak a hatékonyság dinamikus fokozása teszi lehetővé a nemzeti jövedelem tartós növekedését, ezzel együtt az életszínvonalnak a gazdasági fejlődéssel összhangban történő emelését. Ha mindezt ösz- sze akarom foglalni, azt mondhatom: lényegesen magasabb színvonalú gazdasági munkát kell folytatnunk, mint eddig. Tisztelt Kongresszus! Pártunk Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A következő tervidőszak fő célja az, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és jobb kihasználása útján tovább javuljanak népünk élet- körülményei, és fokozatosan megteremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazdasági növekedésünket meghatározó külső és belső feltételekkel. Tekintetbe veszi, hogy a negatív irányú külgazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat. Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények oldaláról feszítettek. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése azonban elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogy a tervidőszakban megteremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek, a reáljö- vedelmek, az életszínvonal szolid — a tervidőszak első két évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. További dinamikus fejlődés Az ötödik ötéves terv további dinamikus fejlődést irányoz elő. Ezt most csupán néhány fontos ténnyel, adattal szeretném szemléltetni a tisztelt kongresszus előtt. A központi bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem, s a teljes növekedés a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Iparunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, hogy az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. El kell érnünk, hogv a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal emelkedjék, és az egész mezőgazdaságban további intenzív fejlődés valósuljon meg. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élők körében váljék általánossá a 44 órás munkahét. A gazdasági fejlődéssel összhangban az egy főre jutó reáljövedelmet 18—20 százalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálkeresetét 14— 16 százalékkal kívánjuk emelni. Fokozni akarjuk a több- gyermekes családok támogatását a családi pótlék, az anyasági- és gyermekgondozási segély emelésével, öt év alatt 420—440 ezer lakást kell építeni, ezen belül 150—160 ezer állami lakást. Ha erőinket összefogva fegyelmezetten dolgozunk, a következő öt év alatt is jelentősen előbbre lép az ország, tovább gyarapszik társadalmunk, s benne minden dolgozó ember. Gátat vetni a munkaerő-pazarlásnak Elvtársak! A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk e! a munkaerőgazdálkodásban. Tudnunk kell, hogy az ötéves terv időszakában teljes lesz a foglalkoztatottság, létszámbővítésre lényegében nincs lehetőség. Mégis elérhető, és el is kell érnünk a korszerűen, hatékonyan termelő, gazdaságosan exportáló és dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerő-szükségletének kielégítését, mégpedig a munkaerő tervszerű átcsoportosításával. Határozottan gátat kell vetni a munkaerő szükségtelen lekötésének. Például változtatni kell azon, hogy túlzottan sok, gé- pestíhető fizikai munkát kézi erővel végeznek, ezért az iparban dolgozó fizikai munkásoknak mintegy 25 százaléka főként anyagmozgatással foglalkozó segédmunkás. Számos helyen megengedhetetlen pazarlás folyik a munkaerővel. A XI. pártkongresszus megerősítette gazdaságirányítási rendszerünk alapelveit. Állást foglalt abban, hogy a népgazdasági tervek teljesítése érdekében az állam központi irányító munkáját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fejleszteni kell, a vállalatok önállóságával, kezdeményezőkészségével összhangban. Amint az elvtársak tudják, január elsejétől módosulnak a közgazdasági szabályozók. Ezzel a lépéssel a vállalati gazdálkodást jobban hozzáigazítjuk a változó feltételekhez, a nagyobb követelményekhez. Az a feladatunk, hogy a jelenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításának hányadát. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy miközben a vállalatok jelentékenyen növelték pénzalapjukat, csökkent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából származó bevétele. Most visz- szaállítjuk az 1970. évi arányokat. A szabályozók módosítása összhangban van irányítási rendszerünk elveivel, egyszersmind az úi feltételek között növeli a vállalatok érdekeltségét a gazdaságosság fokozásában, a jobb munkában. Tisztelt Elvtársak! A szakszervezetek — amint az köztudott — a párt ideológiai és politikai irányításával dolgoznak, de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik felelős munkájukat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A pórt eddig is bizton számított és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alapvető érdekeit szolgáló politikájának megvalósításában. Most, amikor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunka következetes folytatásáról és hosszú távon biztosítanunk kell jövőnket, o párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák figyelmüket és erejüket. Támogatni a hasznos kezdeményezéseket Különösen fontos, hogy a szakszervezetek még energikusadban dolgozzanak a szocialista demokrácia érvényesüléséért a különböző munkahelyeken, és hozzáteszem, a tanáLónyok jöttek Somogybái, kalimpáló sállal, de jólfésült hajjal, hogy ők jogászok lennének. Hümmögtek erre a többiek, mert az egyetemről való lemaradás is bizonytalan, meg a felvétel is. Érdemes tehát nyüzsögni, veszteni való nincsen. Eljött ezért jó félszáz kislány meg fiatalember, Pécsről és a környező négy megyéből, teli nagy reménnyel, hogy jogász, vagy közgazdász lesz belőlük. Mert ötvenegynéhány baranyai, somogyi, tolnai, zalai középiskolába küldött meghívót a Pécsi Tudományegyetem, miszerint december 9-én „nyitott napot" rendez. Jöhetett volna tehát minden gimnáziumból, szakközépiskolából mindenki, akinek a jogi, vagy a közgazdasági pályához húz a szíve. Mindenki? — A négyszázötven ifjú diák csak a jogi karra. Eljött közülük negyenöt. Közülük és helyettük, hogy odahaza elmondia majd, mi vár a tizennyolc éves emberre a pécsi 48-as téren. „Nyitott nap" az egyetemen Ott kószáltak a folyosókon egy darabig, aztán két terembe hívták őket, külön a köz- gazdasági karra vágyakozókat, meg külön a reményteli jogászjelölteket. Csendet intettek nekik, oda kellett figyelni, szóval első pillanatra szakasztott tanulásíze volt az egész nyitott napnak. Persze sorra kiderültek a különbségek is. A jelentkezés módja, az ösztöndíj, a kollégium, még jobban a tanulni való tudományosabb szintje, és legeslegjobban az, hogy ide bizony nem mindenki juthat majd be, mert itt tudni kell. így aztán a tisztábban látó középiskolás vendéggyerekekben tegnap délelőtt némi tisztelet kezdett kialakulni a középiskolai tanárok java iránt, hiszen a jó alap nagyon-na- gyon fontos. Elmentek órákra is, azazhogy „előadásokra", mert ez mégiscsak egyetem! A jog után óhajtozók inkább a büntetőjogot hallgatták, hiszen az izgalmas, szinte krimi-ízű. Az etikára, meg a római jogra kissé már agitálni kellett a gyerekeket, meg is jegyezte egy öblöshangú harmadéves forma jogásznövendék, hogy „Menjetek a római jogra, most még öröm! De majd a vizsgán". Ettől aztán többen tisztelni kezdték ezt a tárgyat Magyarázta is egy tolnai srác egy nagykanizsai lánynak, hogy „Tudod, az olyan, mint orvosoknál az anatómia, az az alap!" — közben tudományos áhítattal figyelte a szilvanagy szemű kanizsai lány termetét. Hiába, tudomány meg tizennyolc év.. . Volt persze helyezkedő is, aki o közgazdászok tájékoztatóján — miszerint negyedévben a sikeres nyelvi szigorlat állami nyelvvizsgának számít — nos, már most megjegyezte, hogy ő előbb akarja letenni az állami nyelvvizsgát, és hogy akkor mi van? Lesett egyet-egyet jobbra is, balra is, de a helyzet nem tűnt olyannak, hogy azonnal felfigyelnek az emberre és majd ugye a felvételin... Inkább ketten belekummogtak a tenyerükbe, valami nevetésfélét. Hát ilyen egy nyitott nap az egyetemen, érettségi és felvételire való jelentkezés előtt, abban a nagyon reményteli, világhódító, tizennyolc éves korban. Földessy Dénes csókkal együttműködve a lakóterületen. Erről a feladatról a kongresszusi dokumentumok és Gáspár elvtárs is részletesen szólt. Feladataink megoldásához nélkülözhetetlen, hogy szabad utat kapjon a dolgozók minden hasznos kezdeményezése, szabadon érvényesüljön a véleményük, és tapasztalataik beépüljenek a vállalati döntésekbe. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók ezzel a segítőkészséggel is hozzá akarnak járulni feladataink teljesítéséhez. Ennek a segítőkészségnek a szocialista demokrácia nyit széles utat, amely biztosítja, hogy a dolgozó emberek még hatékonyabban vegyenek részt a saját ügyeik és a közügyek intézésében. Igazságosabb jövedelemarányok Az életszínvonal alakulásával összefüggésben még egy problémára szeretném felhívni a figyelmüket. Pártunk és kormányunk — együttműködve a szakszervezetekkel —, az utóbbi egy-két évben sokat foglalkozott az igazságosabb jövedelemarányok megteremtésével, a munka nélkül szerzett jövedelmek megszüntetésével. Ezen a téren vannak is kezdeti eredmények. A jövőben azonban — amikor a korábbi évekhez viszonyítva a reálbér, az életszínvonal emelkedése mérsékeltebb lesz —, e probléma megoldása még élesebben vetődik fel. Ezért m^g hatékonyabb intézkedésekre lesz szükség az igazságosabb jövedelemarányok kialakítására, a munka nélkül szerzett magas jövedelmek visszaszorítására, megszüntetésére. Kedves Elvtársak! Ez a kongresszus egész szak- szervezeti mozgalmunknak programot és friss lendületet ad a ránk váró nagy munkához, a XI. pártkongresszus határozatának következetes végrehajtásához. Ennek a gondolatnak a jegyében, a Központi Bizottság nevében még egyszer jó munkát és teljes sikert kívánok mind a kongresszus tanácskozásának folytatásához, mind a meghozandó határozatok végrehajtásához. Az elnöklő Fabók Zoltán megköszönte Biszku Béla felszólalását. Kérte, hogy tolmácsolja a Központi Bizottságnak a kongresszus, a magyar szervezett dolgozók üdvözletét, jókívánságait. Ezután Pálli István, az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt Szakszervezeti Trösztbizottságának titkára, majd Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Haramura Gáborné, a Hajdúsámson-sámsonkerti általános iskola Állami-díjas pedagógusa, Országh Ferencné, a Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke és Joannes Galland, a CGT titkára szólalt fel. Ezt követően Emilio Cabag- lio, az Olasz Munkásszervezetek Szövetsége (CISL) nemzetközi osztályvezetője, Alfred Ströer, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezető titkára, dr. Krekács György, a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének főtitkára, dr. Szepesvári Elemér, Elek nagyközség körzeti orvosa, Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei tanácsának vezető titkára, Nagy Gézáné, a Debreceni Postaigazgatóság előadója, Mészáros János, a Tiszai Ve- gyikombinót szakszervezeti bizottságának titkára, valamint Truong Thi My emelkedett szólásra. Ariel Mariann, az argentin szakszervezeti küldött felszólalásával a magyar szakszervezetek kongresszusa befejezte második munkanapját. A tanácskozás szerdán reggel folytatódik. Erdők, fészkek, források Megmentik a pusztulástól az értékes parkokat A gödreszentmártoni, a gör- csönyi, valamint a margitmajo- ri park védetté-nyilvánítását fogadta el a Baranya megyei természetvédelmi Albizottság, amely december 9-én ülésezett Pécsett. A védetté-nyilvánítási javaslatot a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé terjeszti még decemberben a tanács mezőgazdasági osztálya. A margitmajori park -ekonstruk- ciós terve elkészült, míg a másik két park helyreállítási tervein dolgoznak. Az egy éve alakult mintegy húsz tagú bizottság véglegesítette ezen kívül a jövő évi tervét is. A védettségre szoruló kastélyparkokat; így a bakocáit, a bükkösdit kívánják megmenteni a pusztulástól. A 356 ezer forintos költségvetési tervezetből közel háromszázezret fordítanak a parkok rekonstrukciójára, gondozására. A feltűnően szép, 18. századi sellyei, mozsgói, püspökszentlászlói, bólyi, csertői park igényli a legtöbb anyagi támogatást. A püspökszentlászlói parkot továbbfejlesztik; a szabad parkrészekbe fákat, cserjéket ültetnek. Ősi, érintetlen ártéri erdők húzódnak a Dráva mentén, mint például Révfalunál, de ugyanígy kuriózumnak számít - országos viszonylatban is — a dencsházai, bürüsi, szentegá- ti lápi bükkös is. Ezeket az erdőcsoportokat bejárják, megvizsgálják főként botanikai szempontok szerint. A Dráva somogyi, baranyai ártéri erdeiben egyébként az Országos Természetvédelmi Hivatal védett tájegység kijelölését tér. vezi. A máriagyüdi hévizes aknabarlangot lezárják, mert mély, ismeretlen szakadékok találhatók benne, de veszélyeztetik a cseppkőgyűjtők is. A villányi cseppkőbarlangot úgy szeretnék feltárni, hogy a nagyközönség is látogathassa. Az aba- ligeti barlanq felszínén újabb területet nyilvánítanak védetté, hogy vízgyűjtőjét megóvják a szennyvíztől. A Mecsek működő és kiapadt forrásait összeírják, ezenkívül újabbakat jelölnek ki. Felkutatják a Beremend és Harkány között lévő betemető- dött Sóskutat is, amelynek vizéből hajdan a környékbeliek sót nyertek párlással. Történelmi érdekessége miatt is védelemre szorul. A Dráva-mellék ritka madárfajokat is rejt: így Zalátánál a folyó úgynevezett Jónos-szige- tén legalább negyven fészekből álló újabb feketególya- fészkelőhelyet figyeltek meg a környékbeliek. Tudományos feltárása jövőre indul. Madáretetőket, odúkat vásárolnak a védett erdőkbe, parkokba több mint tízezer forintért. Jövő évtől Baranya tagja lesz a nemzet közi madártani figyelő-hálózatnak, tudniillik, megyénk a madárvonulások egyik legnépszerűbb kapuja főként a Balkán felé. Közjóléti erdővé fejlesztik fokozatosan a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben Márévár és környékét. Eddig itt sétautakat alakítottak ki a magyareqregyi strandtól a várig. A Pósztor- kútnál, a forrás körül pihenőhelyet létesítettek szalonnasütővel, padokkal. Most korszerűsítik a várhoz vezető autóutat és telefont vezetnek a várba. Csuti J.
