Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-01 / 329. szám

Vörösmarty nyomában Tolna megyében 175 éve született nagy nemzeti költőnk öreg, fekete kutya szunnyad rozoga asztal alatt. Kedves, fe­hér kölyke körülugról. Az asz­talon egy tál morzsolt kukori­ca, csempe vödör, vén szétta­posott papucs a tornácmell­véd párkányán. Ha Perczel Etelka nem a homlokzati szo­bában lakott, akkor talán most éppen az ablaka előtt álldo­gálunk, a Bonyhád melletti Börzsönyben, a Perczel-kúria tornácán. Hostyánszki Jánosné 50 éve él itt a szomszédban. — A hqz már az ő gyermekkorában ugyanilyen volt. Innen a tor­nácról látni lehetett a házikót is, amelyben Vörösmarty lakott. Nemrég bontották le. A Per­czel-kúria talán elkerüli végze­tét — múzeummá alakítják. Ideje. Ma még menthető ... A régi szép kovácsoltvas-rácsos ablakok egyikével esett meg némi műtét, helyette most re­dőnyös, széles ablak ómul a tar udvar, a rendezetlen kör­nyezet, s az udvart szorongató gazdasági épületek sivárságán. Nem így o bonyhádi Perczel- kastélyok, s a tábornok ki­csinyke házikója a park szép fái közt. Ezeket nemcsak azért, mert szem előtt vannak, ha­nem mert mint épületek is jó állapotúak, érdemes célok szol­gálatára hasznosították. Ko­vács László, a járási művelő- désüqyi osztály vezetője el­mondta, hogy az egyik Per- czel-kastélyban a könyvtár és a járási művelődési központ, a másikban pedig a leánykollé­gium kapott helyet. Fehérvári Erzsébet közművelődési fel­ügyelő és Szekercés Sándorné könyvtárigazgató-helyettes tár­saságában végiq is járjuk őket. Szíves kalauzunk Papp Ferenc, a művelődési ház igazgatója is. Rendezvényeket sorol hosz- szasan, hogyan, miképpen em­lékeznek meg a bonyhádiak a Vörösmarty-évfordulóról. A meg­emlékezésekbe Berták László pécsi költőt is bevonták, aki Vörösmartyról írott könyvével tiszteleg nagy nemzeti költőnk előtt. Általános iskolai könyvekben is olvasható, így hát nem az újat mondani akarás igényével mondjuk el: nagy költőnk éle­tének igen jelentős, meghatá­A Perczel-kúria Börzsönyben. rozó éveit töltötte Bonyhádon. A börzsönyi kúriában nevelős- ködött a Perczel gyerekek, a szabadságharc későbbi legen­dás tábornoka, Perczel Mór mellett. S ott a kúriában la­kott Etelka, a werheri szere­lemmel körbefont, mit sem sej­tő szép leány, a költő remény­telen szerelme, aki akárcsak később Juhász Gyulának Anna, „örökké" halhatatlanult a költő képzeletében, emlékezetében. A Perczel család ősi birto­kán a reformkor szele ugyan­azokon az ablakokon zörge­tett, mint amelyeken mi most ki-be nézhetünk. Perczel Mi- hályék hajdani kertésze a mi­nap fölkereste a könyvtárat, vé­gigsimogatta a fák kérges tör­zsét, mondván: — hátha utol­jára . . . Azt mondta, szépek ezek a kastélyok, szép még ma is a park, amelyet egykor sze­retettel gondozott, örült, hogy a helyi tanács nem hagyta rommá válni ezeket az épüle­teket, hanem kollégiumot, mű­velődési házat költöztetett a vén falak közé. Talán itt ezek­nek az épületeknek az egyiké­ben kap helyet majd a bony­hádi helytörténeti múzeum is — az oda szánt tárgyi emlé­keket egyelőre a szekszárdi múzeumban őrzik. A múltnak itt is van miről beszélnie, ér­demes szóhoz juttatni. Aligha túl sokan tudják például, hogy a zománcgyórat még a Per­czel család alapította — 100 munkással, 6 adminisztrátorral. Nemrég Zágon Gyula sziget­vári festő mutatott egy fest­ményt, amelyen Vörösmartyt és a Perczel gyerekeket örökítette meg a szigetvári vár sáncán. A költő a tábornok visszaemlé­kezései szerint is ott egy szép hazafias „szózatot" intézett hozzájuk a szigetvári hősökről. Ki tudja tán nem azokat a magvakat-e, amelyekből ké­sőbb Perczel Mór radikális esz­méi szárba szöktek . . . S a Za­lán nemes veretű sora „Délnek völgye, szívem titkának régi hazája..." nem erről a tájról szárnyalt-e föl? Gyakran járt az ifjú Vörösmarty Bonyhád irodalmi érdeklődésű papjához és káplánjához is, akik ellát­ták a hazai és a világirodalom BÖRZE SAROK Azonnal beköltözhetően eladó Pécs, Zrínyi u. 6. kettőszobás komfor­tos + egyszobás ház­rész. Ugyanott 800 n-öl gyümölcsös több részbe megosztva. Csihalek. Körfűrészt vennék. Cím: Kulcsár Béla, Kővágó- töttös, Petőfi u. 38. Veszek: televíziókat, var­rógépeket, olajkályhá­kat, mozsarakat, szén­kályhákat, régiséget, mosógépeket, konyha­bútorokat, heve/őket, sezlonokat, hagyatékot. Koltaí, Rákóczi út 61. Egyszoba-alkovos, pano­rámás, nagyméretű örök- fakás eladó. Telefon: Telekiné, 12-394, dél­után. Külön bejáratú, bútoro­zott szoba, fürdőszoba használattal két diák­lány részére kiadó, de­cember 15-től. Szigeti út 7. Kócsy. Eladó nagy- és kis­méretű tégla, több mé­retben szarufa, geren­da, léc, deszka. Pécs, Pipacs u. 11. Légszesz­gyár utca alsó végénél balra. Melltartók, kis méret­ben is, dupla szivacs­osai. Gyógyhaskötők, gumifűzők a készítőnél. Új címem: Hetényiné, Zsolnay V. u. 11. Tel.: 15-593. Olcsón eladó 350-es Ve lorex jó gumikkal. Mo hácsi út 71, Farkasók Elfekvő gépkocsi alkat rész készleteinkből ér­tékesítünk közületek és magánosok részére GAZ 69, GAZ 63. WAR SZAWA. POLSKI FIAT 1300, VOLGA M—21 CSEPEL D—344, CSE PEL D—350 típusú kü lönféle alkatrészeket Megtekinthető: Pécs, Légszeszgyár u. 17. alatti telepünkön. Geodéziai Vállalat. 1 db hasas üsző eladó. Hosszúhetény, Fő u. 2. Varga. 196 n-öl, ikerépítésre alkalmas telek Baloton- márián eladó. Silló Ele­mér. Nagykanizsa, Ady Endre utca 33. HIM 806-os centrifuga eladó. Pécs, III., Mikes Kelemen u. 19. Eladó Mohácsi út 71- ben kettőszobás, elő- szobás házrész, nagy istálló — 11x6 méteres, amely kevés ráfordítás­sal műhelynek átala­kítható —, gazdasági épületek, és 120 n-öl kert törpe borackfokkal. Érdeklődni helyben, Far- kaséknál. Singer szabogép — cik- cakkos — eladó. 39-es dandár út 1/1. Fehér műszerésznél. Festmény, porcelán, ré­gi pénz. kitüntetés, dísztárgy vétele Régi­ségbolt, József Attila j 29. Eladó háromszoba kony- hás családi hóz. Bere- mend, Vécsey utca 27 Érdeklődni lehet Bere- mend, Bartha L. tér 16/C. 2 diáknak külön bejá­ratú szoba, ozonnalra kiadó. Puskin u. 5. Fe­hér. Telefon: 21-864, esti órákban. Gyökeres európai, két­éves szólövesszők (12 fajta) nagy mennyiség­ben, leszállított áron kaphatók vagy meg­rendelhetők postán, ár­lapot küldhetek Schisz- ler szőlőiskola, Soltvad- kert. remekeivel. Itt érlelődött azzá, akiről az iskolában tanulunk, és akinek a művei ott sorakoz­nak könyvespolcunkon. Bebesi Károly Pécsi amatőr kutatja II vaskapu titka A hazai barokk-művészet egyik legszebb kovácsolt­vaskapuja Pécsett, a Szé­kesegyház melletti kápta­lani épület északi részén található. A kovácsremek a 18. században a Székesegy-l ház sekrestyeajtója volt; most már a kanonoki sír­boltok lejáratát ledi. Eddig ismeretlennek hitték meste­rét. Boros László pécsi tanár a Pécsi Káptalani Levéltár 1740-es évekbeli számadási iratai alapján bebizonyítot­ta, hogy a művészien meg­formált kapu alkotója Ro- singer István, pécsi lakatos­mester. A pécsi amatőr- művészettörténész a 18. századi Székesegyház re­konstrukcióját kutatja. Eb­ben a témában ismét egy évre ösztöndíjat kapott a Magyar Tudományos Aka­démiától­Szakképzettséget szerezni Új gimnáziumi tantervek • Előtérben a fakultatív oktatás • Belép a technika Munkaerőgazdálkodásunk egy­re súlyosbodó gondja az érett­ségizettek, de tovább tanulni nem tudók, vagy nem szándé­kozók növekvő száma. Szakkép­zettség nélkül az általános mű­veltség legfeljebb csak arra jó, hogy a fiatal-esetleg könnyeb­ben megbirkózik a pályavá­lasztás nehézségeivel, a „mi­lyen szakmát tanuljak?" kérdés nyomán sarjadzó égető gon­dokkal. Az új gimnáziumi tantervek, amelyek előreláthatólag 1978- ban lépnek életbe, elébe sietnek ezeknek a gondoknak, és elke­rülhetővé teszik — ha nem Is egycsapásra — azt, hogy o továbbtanulni nem tudók friss érettségi bizonyítványukkal a kezükben állás után kilincsel- gessenek. Ehhez azonban az kell, hogy a majdani munkaerő­Egy csöndes jubileum és a Bacchánsnők Jelmezek, régi újságkivágá­sok, előadásfotók és más doku­mentumok fogadják mostaná­ban a látogatókat a kaposvári Csiky Gergely Színház előcsar­nokában. A tárlók és a kiállí­tott tárgyak nagy sikerek, em­lékezetes bemutatók perceit- pillpnatait idézik fel: az elmúlt húáz évad emlékeit . . . Igen, húsz esztendő múlt el Kaposvárott, nagy sikerekkel és nagy bugásokkal; küzdelmekkel és eredményekkel; fölívelések­kel és mélyponttal az utóbbi évekig, amelyek már a hosszabb távon is kiegyenlített színvonalú, erőkben és művészi koncepció­ban jól megalapozott színhá­zat, az ország legrangosabb vidéki színházainak egyikét je­lentik a magyar színházi világ­ban. Ez az időszak szerves ré­sze annak a két évtizednek, amely a kaposvári Csiky Ger­gely Színház megalakulását, a kaposvári állandó társulat lé­tezését fémjelzik. Maga a színházépület az ál­lomás mögötti parkban — a szecesszió jellegzetes díszítései­vel — a jövő évben lesz 65 esztendős. Vándortársulatok ideiglenes otthona volt, hosszú ideig a pécsi együttes „nyári színháza", ami jobbára őszi előadássorozatot jelentett a pé­csi évadkezdés előtti hónapok­ban. Az év legnagyobb részében viszont kihasználatlanul szo- morkodott közel fél évszázadon át. Ahogyan a város költője Takáts Gyula irta húsz év előtti köszöntőjében, ,,Mint_ kongó / kaptár — méhecskék nélkül — / csak állt tavasztól őszig.", mígnem 1955 őszén Sugár László igazgatásával megindul­hatott szép és fölemelő útján a kaposi állandó színtársulat. Ennek az útnak egyik jubi­leumi állomása az idei évad. Csöndes jubileum, különösebb ünneplés nélkül, de ünnepinek is mondható bemutatókkal. Színházi levél Kaposvárról Brecht Kaukázusi krétaköre; Boum Óz, a nagy varázslója után egyebek közt Fejes Endre Vonó Ignácát, Bulgakov Mene­külés című drámáját; a mai spanyol drámairodalom kima­gasló alakjának, Vallejonak Az alapítvány; ezenkívül Beckett Godotra várva és Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámá­ját ígéri az idei, vagyis husza­dik műsortervük. Ennek a sor­nak a része volt a napokban bemutatott Euripidész-tragédia, a Bacchánsnők is, a kecskeméti Ruszt József Jászai-díjas művész rendezésében. A darabot a nagy görög tra­gédiaszerzőnek, a „lélektani realizmus atyjának" kimagasló alkotását a fennmaradt 32 gö­rög tragédia (Aiszkhülösz, Szo- foklész és Euripidész alkotásai) között is „a legősibbnek és leg modernebbnek" tartják. Egyfe löl azért, mert az ó-görög kul tikus színház megalapító iste néről, Dionüszoszról szól, más felöl, mert valóban a lélek leg mélyére világítva ábrázolja leg több művének fő gondolatát azt a tragikumot, amikor az emberi elménél „ . . . hatalma sabb a szenvedély / az embe rek legtöbb bajának lő oka. A darab . története egy Euripi dész korában közismert mitoló gikus mondában gyökerezik Dionüszosz isten, akit a görög ség nagy tisztelettel övez ,,Mert tőle kapták az emberek, mint mondják, / a gondokat csititó szőlő fürtjeit", emberi halandó képében jelenik meg az ősi Thebai falai között, hogy megbüntesse lakóit, ami­ért isteni voltát kétségbe mer­ték vonni, és tiszteletét meg­tagadták tőle. Először a város asszonyait őrjíti meg — ők a baccháns­nők — majd a királyt is, aki egy kiadós „bacchanália" lát­ványának reményében a köze­lükbe lopódzik, de a baccháns­nők, élükön a király anyjával, erdei vadnak nézik és megszál­lottságukban agyonverik, szét­tépik. A darab magyarországi elő­adása meglehetősen ritka, vi­déki színház nem is vállalkozott rá a kaposváriak előtt. Ruszt József a tragédia lélektani fi­nomságait erőteljesen aláhúz­va, látványos színpadi elemek­kel, vetített díszletekkel és kü­lönleges fényhatásokkal vitte színre. Rendezése valóban a jubileumhoz méltó ünnepi han­gulatú előadást teremtett. Sie­tek hozzátenni: nagyszerűen vezetett, kitűnő szereplőgárdá­val. Trokán Péter (Dionüszosz), Pólyák Zoltán (Theiresziász, vak jós), Kun Vilmos (Kadmosz, az öreg király), Rajhona Adóm (Pentheusz, a fiatal király), Stettner Ottó (Hírnök), Hunyod- kürti István (Szolga), Lukács Andor■ (Pásztor), Olsavszky Éva Kossuth-díjas művész (Agaué, a király anyja); a baccháns­nők, a népes szereplőgárda többi tagja és a kórus, élén Molnár Piroskával (Karvezető) egyaránt részesei a színház ki­váló művészi teljesítményének, amit rövidesen a televízió is szalagra vesz. W. E. szükségletet és az újtípusú gim­názium kínálta szakosodási le­hetőségeket már jóval a tan­tervek bevezetése előtt az erre illetékesek egybehangolják. Nem kevesebbről van szó ugyanis, mint arról, hogy az új tantervvel működő gimnázium­ban szerzett érettségi vagy szinte biztos bejutást jelent a felsőoktatási intézményekbe vagy — szakismeretek igazolá­sával — elhelyezkedési lehető­séget nyújt az érettségizőnek. Erről és a „tantervi előzete­sek” nemrég megyénkben is megrendezett vitáinak tapasz­talatairól beszélgetünk Litkei Józseffel, a Baranya megyei Tanács középiskolai tanulmá­nyi felügyelőjével, aki elmond­ta, hogy ez már a második vita volt. Azok a pedagógusok, akik a korábbi vitában ésszerű mó­dosítási javaslatokat tettek, a mostani módosított „tantervi előzetesben" már viszontláthat­ták javaslataikat. Az előkészületi munkálatok­ból most csak az új tantervek leglényegesebb vonásait ragad­juk ki. Miben módosítják az új tan­tervek a gimnázium jelenlegi funkcióját? Mindenekelőtt ab­ban, hogy bár a gimnázium fel­adata továbbra is a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés lesz, emellett kiemelt szerepet kap a gyakorlati munkára ne­velés. Az első két év egységes képzést nyújt, harmadiktól vi­szont teret kap a fakultatív ok­tatás. Ez egyrészt a fiatal által választandó felsőoktatási intéz­mény szakirányának megfele- lelően biztosítja az adott tár­gyakban a mintegy heti 8—9 órás foglalkoztatást, másrészt viszont azok a fiatalok, akik nem tanulnak tovább, ugyan­ebben az időben szakképesítést szerezhetnek. Vagyis a szak­tárgy érettségi, képesítő tárgy lesz. A tárgyak tantervei termé­szetesen igazodnak az újtípusú gimnázium e sajátos szerkeze­téhez, amely mindemellett tág teret biztosit az önművelésnek. Ezzel együtt — elsődleges feladatként — jelentékenyen megnő a gimnáziumban a pá­lyairányítás/ munka szerepe. Ami az új tárgyakat illeti, közülük elsőként említhető a Technika, amely a természettu­dományos műveltség mellett a műszaki-technikai műveltség megalapozását szolgálja. A Történelem és társadalmi isme­retek című tantárgy, az egyre nékülözhetetlenebb állampolgá­ri ismeretek tárházába véieti a tanulót. Az Osztályfőnöki neve­lési program — az új általános iskolai osztályfőnöki tantervre építve — tovább mélyíti az ott szerzett tudást, erősíti a szocia­lista nevelőmunka hatékonysá­gát. Ebben természetesen ki­emelt helyet kap a családi élet­re nevelés. Sajnos a művésze­tek, az esztétika egyelőre nem nyer tágabb teret, jóllehet erről a területről nem kedvezőek a pedagógusok és a társadalom visszajelzései. B. K. Új bevásárló- és kultúr központ Megújul Siófok. Elkészült a 10—15 évre szóló rekonstruk­ciós terv. így többek között 1500 négyzetméteres alapterü­letű önkiszolgáló étterem, egy hatezer négyzetméter alapterü­letű bevásárlóközpont készül. A szolgáltatás, a vendéglátás, a szórakozás létesítményei csak­nem harmincezer négyzetméter alapterületet foglalnak el. A városközpontban öt, egyenként tízemeletes épület is áll majd. A Sión újabb híd vezet és az M 7-esre leágazó útszakaszt kétszer-két nyomsávosra bőví­tik. A következő években meg­indul a rekonstrukció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom