Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-04 / 332. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! D ncmtiill napló XXXII. évfolyam, 332. szám 1975. december 4., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja „Magyaros vendéglátás? Tisztelet az orvosoknak, az egészségügyi propagandának, amiért agitálnak a mértéktelen kávéfogyasztás ellen. A kávé karrierjét azonban nem veszélyeztetik az intőszavak; kávét iszunk ébredéskor, reggel, dél ben és délután, kávét iszik az esztergályos, az egyetemi tanár, a fejkendős falusi nénike. Csak vendégségben iszunk egyre kevesebb kávét. Ha igen, akkor is amúgy mellékesen kerül az asztalra, megszoktuk, ne hiányozzék. A csészék bőségesen megrakott asztalokon sze ténykednek, eltűnnek a tálak, palackok, poharak tömkelegében. A „gyertek el egy kávéra hozzánk" idején, amikor még komolyan vettük a mára puszta szóhasználattá kopott meg- hivási formulát, és mindenki csak kávét ivott látogatóban is, persze nehezebben éltünk. Még nem felejtettük el a pótkávét, a frankot és a cikóriát, újdonság volt, hogy cu gyári munkásnő és a mezőről érkezett asszony is igazi, cserjén termett babkávét vásárol az üzletben. Az országos kávézás, ki- mondva-kimondatlanul, a szokásokat is átható, átalakító demokratizálódást fejezte ki. A kávéfőző tömegfogyasztási cikk lett, csillogva hirdette, hogy már nemcsak a régi, polgári háztartás nélkülözhetetlen kelléke. Mostanában bezzeg az is komoly előkészületeket igényel. Több a pénzünk, az üzletekben sok a csábító étel- és italkülönlegesség. Vendégségben terülj-asztalkámat varázsolnak elénk, illik viszonozni. Teli hassal is ettünk-ittunk, mert o háziakat nem lehet megsérteni, érthető, hogy mindenfélét ösz- szevásárolunk, ha hozzánk jönnek látogatóba. Kiteszünk magunkért, viszonzásképpen önérzetből, netán hivalkodásból - de mindenképpen felesleges bőkezűséggel. A sógorasszony háromfajta ételt főz a sógorék- nak, sört, bort, pálinkát cipel haza, tortát a cukrászdából, mert őt is Így fogadták. A munkatárs, a barát drága külföldi italt bont a látogatónak, hiszen őt is azzal kínálták. A másik faluból érkezett, vasárnapi ebéddel megvendégelt rokon gondosan ügyel, hogy délután, amikor a vendéglőben ö állja a költségeket, ne maradjon alul. A vendégeskedés színvonalát a lapos pénztárca sem csorbíthatja, még mindig jobb a szomszédtól, munkatárstól kölcsönkérni, mint szégyenben maradni. Régi szokások porladnak, újak alakulnak, de sokszor csak a légiek öltözködnek megtévesztően divatos ruhába. Mi pedig hagyjuk magunkat megtéveszteni. Behódolunk a külsőségeknek, igyekszünk lépést tartani, nehogy megszóljanak bennünket. Még akkor is „tartjuk a lépést”, ha közben zihálunk a megerőltetéstől és titokban legszívesebben kiállnánk a sorból. A „magyaros vendéglátásnak" ezt a magunk között terjedő szokását kár újraéleszteni. Még akkor is, hu valóban telik rá, örüljünk, hogy egyszer megszabadultunk tőle. Pocsékolás helyett számtalan okosabb dologra költhetjük a pénzünket. Az illendőségből, vagy hivalkodásból túlzsúfolt asztaloknál még egy csésze kávé is egészségesebb. Viczián Erzsébet hónapra az Az év utolsó üzemekben Valamikor voltak hóvégi és év végi hajrák a termelésben, még ösztönöztük is őket. Később utat tört magának az a szemlélet: úgy kell lehetőleg megszervezni a munkát, hogy egész évben egyenletes leterheltséggel tudjunk dolgozni. Ennek ellenére az év fontos hónapja a december, hiszen mindaz, ami még kifut a gyárkapun, úgy kerül be a mérlegbe, mint követelés, vagyis ezek a tételek az árbevételt és a nyereséget növelik. A Pécsi Kesztyűgyár mintaműhelyében már 197ó-ra gondolnak. Készülnek a jövö évi modellek és utazó minták. Maletics László felvétele ben készülnek már az 1976. évi őszi-téli, sőt az 1977. évi tavaszi modellek. Az utazó mintáknak a jövő januárra el kell készülniük, hiszen a Kesztyűgyár, illetve a Tannimpex külföldi megbízottai ezekkel a mintákkal járják majd az üzleteket és áruházakat, összegyűjtve az 1976-ra szóló megrendeléseket. {— ntz —) Egyenletes Nálunk egész évben hajrá volt, fogadtak bennünket a Pécsi Dohánygyárban, Nincs semmiféle lemaradásuk, amit be kellene hozniuk, a termelés napról napra programozott. A program szerint december 31-ig még 433 millió darab cigarettát kell előállítaniuk. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben — a tervezett 4,99 milliárddal szemben - 5,34 milliárd darab cigarettát gyártanak. Nyugodt légkörben indulhatnak neki tehát a decembernek. Program szerint . . . Egyenletes tempóban ... Ez volna a kívánatos egész gazdaságunkban. Ám vannak a vállalatokon kívül álló okók, amelyek miatt sokszor hajrázni kell, máskor meg éppen lassítani a munkát. A Szigetvári Konzervgyár például, ahol a feldolgozás amúgy is szezonális, az idén nyersanyaggondokkal küszködik. Nem lesz feszített a december, különben is, december 20-án leáll a gyár, leltároznak. Most a zakuszka- töltés ideje van — októbertől tart áprilisig —, a tervezett 800 vaqon helyett azonban csak 600 vagonnyit tudnak gyártani, mert nincs elegendő zakusz- kához való sárgarépa és paradicsom. A nyersanyag-gondok egyébként már a nyáron jelentkeztek, zöldborsóból 1000 vaqon helyett csak 600 vagon lett. Palackozóból laboratórium Jubilál a Magyar Rádió Nívódíjat kapott a pécsi stúdió ötvenéves fennállását ünnepli a Magyar Rádió. Ez alkalomból tegnap a délutáni órákban háziünnepséget rendeztek a pécsi stúdióban. Az ünnepséget dr. Borsos József stúdióvezető nyitotta meg, melyen a jelenlévő riporterek, technikai munkatársak, a pécsi stúdió kollektívája nevében üdvözölte a megjelent vendégeket, köztük Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát. Kőhídi László, a Magyar Rádió vidéki stúdióinak instruktorát. A pécsi stúdió kollektívájának munkáját Kőhidi László értékelte a Magyar Rádió elnökének nevében, s egyben bejelentette, hogy a vidéki stúdiók közül elsőként a pécsiek nyerték el a Magyar Rádió elnökének nívódíját. Ezt követően átadta a díszes oklevelet dr. Borsos József stúdióvezetőnek. A rádió munkatársainak eddigi tevékenységéért a megyei pártbizottság nevében Bocz József megyei titkár mondott köszönetét, kihangsúlyozva, hogy a stúdió jól segíti a párt politikájának megismerését, népszerűsítését. Végezetül azt kérte, hogy továbbra is legyenek hű krónikásai Baranya és a környező megyék életének. Az ünnepség befejező aktusaként Kőhidi László jutalmakat adott át a stúdió munkatársainak. E«i uegi hajrá Egészen más a lyzet a Pécsi Kesztyűgyárban, ahol igenis van év végi hajrá, a december a megfeszített munka hónapja. A kesztyű szezonális cikk, amit lehet, még a tél beállta előtt igyekeznek útnak indítani. A Kesztyűgyár most bőségesen el van látva munkával, s ez annak köszönhető, hogy pótkötés jött létre a szovjet Raznoexporttal, a kontingensen felül méq további 275 ezer pár kesztyűt szállít a gyár a Szovjetunióba. Természetesen tőkés megrendeléseken is dolgoznák. Közben már alapozzák a jövő esztendőt — a mintaműhelyA Szőlészeti Kutató Intézet új laboratóriuma. Szokolai felvétele Új otthont kapott a Szőlészeti Kutatóintézet Talajerő-gazdálkodási szaktanács Kedvező munkakörülmények Hetvenhét éve alakult meg az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. A nagy filoxéra-vész idején létesítették, s a felszabadulásig kutatási témaköre is főleg a filoxéra volt. Ezután jöttek létre a tájegységi kutatóállomások Badacsonyban, Egerben, Lakitelken, Tarcalban és 1949-ben Pécsett. A tegnapi napon pedig bizonyos szempontból új korszak kezdődött a Dél-Dunántúli Szőlészeti Kutatóintézet életében. Az állami és politikai szervek 1970-ben foglaltak állást a tudományos munka decentralizálása ügyében, s ekkortól végez a pécsi intézet laboratóriumi kutatást, — méltatlan körülmények között. A kérdés már régóta az volt: vagy új, korszerű, a követelményeknek megKőhidi László, a Magyar Rádió vidéki stúdióinak refer« nse átadja a nivódíjat dr. Borsos Józsefnek, a pécsi stúdió vezetőjének. felelő laboratórium kell, — valamikor a jövőben, vagy a lehetőségek okos felmérésével mielőbb keresni áthidaló megoldást. Az intézet vezetői és felettes szerveik az utóbbit választották, s a Mária-telepi palackozó átköltözött Kőbányára, az épületegyüttest pedig — igaz, kissé hosszan elhúzódó munkával — laboratóriummá alakították át. Az intézet központja a műszaki átadás után tegnap költözött ki az Úttörő utca 4-be. Nem messze a Szigeti vámtól áll a nyolchelyiséges épület, négy laborszoba, három iroda és egy kétrészes fotólabor, ösz- szesen tizen dolgozhatnak itt kulturált körülmények között. Az intézet eddig hat nagy Somogy, Tolna, illetve Baranya megyei termelőszövetkezet részére végzett talajerőgazdólko- dósi szaktanácsadást. Csak hatot tudtak ellátni a kapacitás hiánya miatt, a továbbiakban remélhetőleg növekszik tevékenységük, hiszen az új épületben több és jobb növény-, talajanalízist végezhetnek, s ezzel a sok — eddig hiába érdeklődő — gazdaságnál növekedhet a műtrágyázás, szer- ve^rógyázás hatékonysága. A laboratórium 3 millió forintos beruházással készült, s a szociális programban is jelentős előrelépést jelent: kényelmes, nyugodt körülmények között dolgozhatnak nemcsak a kutatók, de az irodai személyzet is. Egészségügyi létesítményeik korszerűek, mosdó, zuhanyzó áll a dolgozók rendelkezésére, s megoldódtak étkezési gondjaik is: most már saját üzemi étkezdével rendelkeznek. Az előrelépés nem végleges ugyan, de remélhetőleg számos gondot megold. Sz. P. MoxgiplmcKB dc^cstviipGr
