Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-24 / 352. szám

1975. december 24., szerda Pünantuit Tlaplő 3 it mliuelödés komplex feltételei ___________. ■ _________________________■ -___i_______\______________________i______ M ilyen lesz a siklós[ városrész nevelési központja? „Üj városrész születik" cím­mel nemrég ismertette lapunk a Lvov-Kertvárostól délre fel­épülő siklósi városrész hatal­mas építkezéseinek irányelveit, elképzeléseit. A közel 4200 la­kásos (kb. 70 000 lakosú új vá­rosrész fölépítése egy év múlva, 1977 elején kezdődik meg. Ez­zel véglegesen megszűnik Pécs ,,szalagváros'' jellege, mivel a nyolcvanas évek elejére már a lakosság több, mint egyharma- da a két déli irányban kialakí­tott új városrészben él. Megír­tuk azt is, hogy a siklósi vá­rosrész centrumába tervezett hatalmas park, illetve zöldöve­zet köré ún. nevelési központot telepítenek. A KONCEPCIÓ PÉCSETT A nevelési központ-koncep­cióról a szakfolyóiratok (ame­rikai és nyugat-európai tervek alapján) már két-három éve megemlékeztek. Magyarorszá­gon eddig egy ilyen nevelési központot alakítottak ki Tata­bányán. Nézzük, miben áll a nevelési központ gondolata és hogyan született meg ez Pécsett a város fejlesztésének sajátos helyzetét és szerkezetét alapul véve? Ismert, hogy az V. ötéves terv kulturális ágazata nem ré­szesül nagyobb költségvetési összegekben, mint korábban. Pécs számára a nagy egészhez (és a feladatokhoz) képest ki­fejezetten minimális összeg jut, amit a városi könyvtári köz­pont kialakítására (Griffaton- ház) fordítanak. A siklósi város­részben emiatt közművelődési intézményeket eqyáltalán nem tervezhettek. Oktatási intézmé­nyeket viszont igen. Részben kapcsolódó beruházásként (át­lag 1000 lakásra nyolc tante­rem, óvodák, bölcsődék kötele­ző felépítését); részben köz­ponti fejlesztési összegekből középfokú iskola, kollégiumok, könyvtár, mozi és kiszolgáló intézményeik fölépítését terve­zik ide. Erre a célra rendelke­zésre áll mintegy 200 millió fo­rint. Ezt az összeqet olyan gaz­daságosan kell elosztani, hogy a létesülő oktatási intézmények különböző iskolán kívüli neve­lési feladatokat, egyben közmű­velődési funkciót is teljesíthes­senek; mind a tanuló és dol­gozó fiatalok, mind a felnőtt lakosság számára. Ezen a pon­ton ,,lép be" a modern város­építkezés nevelési központ-kon­cepciója. Egyfelől a különböző funkciójú oktatási épületek, tornatermek, sportpályák stb. centralizálása és koordináció­ja, másfelől ezen létesítmények egy részének megnyitása révén a lakosság közművelődése, tö­megsportja, szabadidő-prog­ramja céljából délutáni, illet­ve esti időpontokban. INTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK A siklósi városrész nevelési központjában a következő öt­éves terv során két 24 tanter­mes általános iskola; egy 16 tantermes szakmunkásképző in­tézet egy 250 személyes kollé­giummal; egy 100 személyes kö­zépiskolai kollégium; két, egyenként 200 személyes óvo­da, s vele egy épületben ugyancsak két 120 személyes bölcsőde épül fel. Ha ezek az intézetek egymás mellett, il­letve egymáshoz közel kapnak helyet kiszolgáló intézményeik­kel együtt (könyvtár, filmszín­ház, sportpályák stb.), akkor kellő összehangoltsággal szé­lesebb skálájú nevelési lehető­séget tudnak biztosítani a 3— 18 éves fiatalok számára: az ifjúságpolitika; a közoktatás és közművelődés; illetve ar isko­lai és iskolán kívüli nevelés egysége jegyében. Ez a törek­vés pontosan egybevág az MSZMP Központi Bizottságának közművelődési határozatával is (1974. március), amely egy he­lyütt így fogalmaz: „A lejlesz- tésben a meglevő adottságok mérlegelésével lehetőleg komp­lex intézmények (könyvtár, filmszínház, művelődési ház, is­kola, sportlétesítmény) létreho­zása legyen a lő cél." Másutt: „.. . megkülönböztetett figyel­met kell lorditani a közoktatá­si és közművelődési intézmé­nyek között a tartós és rend­szeres, pedagógiai célokat is szolgáló együttműködés kiala­kítására (. . . új épületeknél kö­zös, komplex tervezés stb . . .)" A fő cél tehát (azonos költ­séggel) minél többléle haszno­sítású intézmények kialakítása. Milyen előnyökéi jár egy ilyen nevelési központ? ZÖLDTERÜLET KÖRE Az épületek a zöldövezet kö­ré települnek. (A két legtávo­labbi egymástól 8—10 percnyi járásra lenne.) A két óvoda és bölcsőde a legkorszerűbb el­vek alapján épül fel és műkö­dik majd — remélhetőleg ki­elégítve a lakótelepi igényeket. A két általános iskola ugyan­csak egymás mellé települ. Szaktantermi rendszerük teljes kiépítésével végre úgy teremt­hetik meg a korszerű oktatás feltételeit, hogy például felol­dódik a tanulószobák és nap­közik zártsága is. Vagyis nem­csak saját helyiségükben ta­nulhatnak, hanem bizonyos tár­gyakra a közeli (vagy az épü­letben levő) szakköri helyiség ben, szaktantermekben, közpon­ti klubkönyvtárban stb. készül­hetnek fel. A 16 tantermes szakmunkásképző felépítését nemcsak a pécsi ipari bázis in­dokolja, de a nevelő-oktató munka koncentrált lehetőségei, tárgyi feltételei is szinte kí­nálják ide ezt az intézményt, 250 személyes kollégiumával együtt. Kulturált várakozási (ta­nulási, művelődési, sportolási) lehetőséget nyújtanak a bejáró tanulóknak is. A száz személyes középiskolai kollégium a kö­zépfokú nemzetiségi (német nyelvű) oktatás fejlesztését szolgálja majd. Az iskolákhoz nem külön-kü- lön épülnek tornatermek és sa­ját konyhák, hanem ezek is koncentráltan helyezkednek el és 2—3 perc alatt megközelít­A kép közepe táján a pontozott terület — park, zöldövezet. Körülötte kapnak helyet a nevelési központ épületei. (A siklósi út a kép jobb szélén húzódik.) Az új magyar zene sereg­szemléje a rádióban A Magyar Rádió zenei fő­osztálya a közönség, vciom a kritikusok 1975. é dn.TC- r megrendezi az uj magyar zene seregszemléjét. A január 1-től 16-ig tartó műsorsorozalon azok a zenekari, kamgrcizene- és kó­rusmüvek hangzanak el, ame­lyeket ebben az évben hall­hatott a közönség. A komolyzenei seregszemlén 29 szerző 49 müve szólal meg: a csaknem hét órányi zenét nyolc adásban sugározzák. Az eredményhirdetés, a kö­zönség és a kritikusok díjának átadása január 27-én lesz, ami- kor a díjnyertes művet, illetve műveket ismételten sugározni fogják. A közönség 12 000 fo­rintos díjának odaítélését a társadalom több rétegét kép­viselő, zeneszeretőkből álló zsűri végzi, a kritikusok ugyan­csak 12 000 forintos díj oda­ítéléséről döntenek. hc-tőek bármelyik iskolából. Csakúgy, mint a felépülő sport­uszoda. Ezzel itt a mintegy 1600 általános iskolás rendelet sze­rinti kötelező úszásoktatása is megoldódhat — tornaórák ke­retében. A hatalmas zöldterü­let körül legyezőszerűen el­helyezkedő nevelési központhoz különböző sportpályák kapcso­lódnak Ezek sem csak nevelési­oktatási célokat szolgálnak. Meghatározott időpontokban nyitottá válnak a lakosság leg­szélesebb tömegei számára. KOZMUVELODESI FUNKCIÓ Hasonlóképpen: az oktatási intézmények is eleve úgy épül­nek fel, hogy bizonyos részeik vagy övezeteik esti időpontban a lakossági rétegek közműve­lődési igényeit (klubok, szak­körök, stb.) szolgálhassák. Ugyanakkor a közművelődési objektumok (a 300 személyes filmszínház, a szabadpolcos központi könyvtár) nem kevésbé része a nevelési központnak. Egyaránt szolgálja majd az ok­tató-nevelő munkát és a fel­nőtt lakosságot. Végül, nem utolsósorban itt épül fel a 3000 személyes kony­ha, éttermekkel, és külön „nyi­tott" étteremmel is, amely es­ténként vacsorázóhely, nappal része a diákétkeztetésnek. Itt kap helyet külön a zenés, kü­lön a szeszmentes ifjúsági szó­rakozóhely is. Mindezek ismeretében elkép­zelhető, hogy 5-6 év múlva Pécs siklósi városrészének ne­velési központja szemléltető példája lesz a művelődés ösz- szevont, komplex feltételeinek — a modern városépítés hazai és külföldi gyakorlatában. Wallinger Endre Ifjúmunkások a Liszt-teremben Munkások és szimfonikus ze­ne? Kőművesek, lakatosok, au­tószerelők és Erkel, Ravel, Liszt zenéje? Igen! Minden hitetlen- kedőnek hallania kellett volna ezt a nagyszerű hangversenyt, látnia a figyelmes, néha meg- illetődött, máskor felragyogó arcokat. Pablo Casals emlékezései jutnak eszembe. Rajongva be­szél arról a hangverseny-soro­zatról, melyet 1928-tól o fasiz­mus hatalomrojutásáig a bar­celonai dokkmunkások számá­ra rendezett. Állítja, hogy őszin­tébb, lelkesebb közönséget a metropolisok koncerttermeiben sem talált. Nézem a pécsi szakmunkás- képző iskolák fiataljait, ünnepi öltözékben, fegyelmezetten és figyelemmel hallgatják a Hu­nyadi László nyitányt, a Lúd­anyó meséit, a Les Preludes-t. Lehetséges, hogy egyszer mi is elérjük azt, amit Pablo Casals Barcelonában? Hogy fel tudjuk számolni azt az ostoba előíté­letet, miszerint a komolyzene néhány értelmiségi hobbyja, a munkásoknak pedig csak a táncdal és a cigányzene való? A párthatározat nyomán mint­ha nálunk is mozdulna valami. A csütörtöki két hangverseny, a nyolcszáz kipirult arc biztató kezdet. Köszönet és elismerés a rendező Filharmóniának, az anyagi támogatást nyújtó Me­gyei Tanácsnak, az ügy jelen­tőségét átérezve összeszedet­ten, szépen muzsikáló Pécsi Fil­harmonikus Zenekarnak és kar­nagyának, Breitner Tamásnak, a szakavatott műsorvezetőnek, Antal Imrének. De különöskép­pen a szakmunkásképző inté­zetek lelkes nevelőinek, közöt­tük is elsősorban Pécsi Gézá­nak, a most induló hangver­seny-sorozat megálmodójának és fáradhatatlan szervezőjének. Dobos L. Arányos-e a színvonal? 1976 a fiatalok szemléje Az alkotók, a közönség és a filmforgalmazók találkozása Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg Pécsett a magyar játék­filmek szemléjének sorozata. A legutolsót két esztendeje, 1973 őszén rendezték meg, így a szemlék történetében most zá­rul le a viszonylag leghosz- szabb, huszonhét hónapos szü­net. Művészeti, anyagi, meg sokféle más természetű orszá­gos gond miatt alakult ez így, s most már minden két eszten­dőben, az új év elején szerve­zik meg filmjeink seregszemlé­jét. A művészetek életében két év — semmi. Bár vitatják ezt a véleményt, hiszen a film a leg­gyorsabban eljut mindenhová, legtöbb elemét lehet gépi se­gítséggel létrehozni, s talán a legérzékenyebben válaszolhat társadalmi mozgásokra, még ha azok a mozgások csak a közösség tudatának kisebb rez­zenései is. Vagyis — a filmmű­vészetben két esztendő is je­lentős idő lehet. Mégis, ha a két filmszemle közötti idősza­kot vizsgálgatjuk, lényegében nem találunk semmi meglepőt. Először is: nem meglepőek a számok. Most már elég régóta tízegynéhány nagy játékfilm készült el minden évben Ma­gyarországon. Nagyjából más­félszáz ilyen játékfilmet adunk el külföldre, s ezeknek nem egészen a fele szocialista or­szágokba kerül, a többsége pedig más országok közönsé­géhez jut el. Persze a korábbi években gyártott magyar fil­meket is alaposan sorra veszik, amikor eladásra válogatnak, hiszen az évi tízegynéhány al­kotásból nem lehetne nagy magyar filmexportot szervezni. S a hazai közönség? — Lénye­gében megállt a mozinézők száma, nem csökken már any- nyira, mint a televízió elterje­désének első másfél évtizedé­ben. Végülis — a számok nem mondanak semmi izgalmasat, e helyett inkább arányos szín­vonalról árulkodnak. A művészet azonban sze­mélyhez kötött. Nagy egyénisé­gek bukkannak bénáé fel, s nagy egyéniségek válnak meg­szokottá. Ez a szabály vonat­kozik a celluloidszalag művé­szetére, a filmre is. A mennyi­ségi arányok változatlanok maradhatnak, de a minőség újabb színeket kap. Jancsó Miklós, Kovács András, Kása Ferenc fémjelezték évekig a magyar filmet a nemzetközi mezőnyben. S most egy újabb név tört előre: Mészáros Márta neve. Méghozzá szinte egyet­len filmmel. Emlékeztetve ez­zel Jancsó Miklós markáns al­kotására, a Szegénylegények­re, vagy Kása Ferenc Tízezer nap-jóra. Mészáros Márta most az örökbefogadással tűnt ki. Elkészült ez a magyar film, s nemsokára sikert sikerre hal­mozott. A nyugat-berlini film- fesztiválon elnyerte az arany- medve-nagydíjat. Ugyanott oz O. C. I. C. nevű zsűri díját, majd a C. I. D. A. R. C. nevű másik nemzetközi zsűri is neki ítélte a saját különdíját, végül megszerezte az Otto Ribelíus díjat is. Mindezt egyetlen film­szemlén, egyetlen évben: 1975- ben. Az alkotó egyéniségek te­kintetében tehát úgy látszik, hogy az elmúlt két esztendő Mészáros Márta előretörését jelentette. Másik új jelenség: több a fiatal rendező. A januárban kezdődő szemlére meghívott alig több, mint húsz alkotás­ból hatnak elsőfilmes rendező­je van. S ennél biztatóbb szá­mot nem találhatnánk két év filmművészeti fejlődésében, hi­szen a magyar—film kivívott rangjának további növelői le­hetnek ezek a fiatalok. Es még egy újdonság, pon­tosabban egy felismerés: nem­csak a művészetet és a közön­séget kell időnként összehozni, és egészséges vitára serkente­ni, hanem a filmművészet gazdasági, kereskedelmi részét, vagyis a filmforgalmazókat is. Hiszen hiába találkozik alkotó- művészet és nagyközönség vi­lága, ha az egész művészeti ágat szervező-pénzelő szakem­berek nem látják e kettőnek, az alkotótábornak és a közön. ségtóbornak a viszonyát, azt, hogy miképpen áramlik a gon­dolat a társadalom közegében, a film révén is. A számadatok, a gyártási mennyiség nem mond tehát semmilyen változást az elmúlt két esztendő alatt. Az új film­szemlére mégis izgalmas, új­szerű gondokkal készül a ma­gyar film. F. D. Gazdag kiállítási program 1976-ra A Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli terü­leti szervezete, a Baranya me­gyei Tanács és Pécs város Ta­nácsa művelődésügyi osztálya megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi képzőművészeti ki­állítások tervezetét. A Déryné utcai kiállítóterem­ben az év minden hónapjában nyílik egy kiállítás. Az első megnyitóra Január 8-án kerül sok — Nádor Judit tárlatával. Farkas László szobrász és Val- kó László grafikus, valamint Samu Géza és Kígyós Sándor szobrász egy-egy közös kiállí­táson mutatják be legújabb alkotásait. Lantos Ferenc ki­állításán a didaktikai anyag mellett a neves pécsi képző­művész közelmúltban született műalkotásai is szerepelnek. Nagy érdeklődésre számottartó bemu'ntónak ígérkezik a Pécsi Grafikai Műhely alkotóközössé­gének úiabb kiállítása is. A külföldről érkező anyagok közül kiemelkedik a vajdasági gra- likai és a jugoszláviai országos textilkiállitás. Hasonló nagy vá­rakozás előzi meg a Szegeden élő lestők pécsi bemutatkozá­sát is. A meghívott hazai mű­vészek közül Kő Pállal, a kis­plasztikái biennálén, Gesztet Máriával, a kerámia biennálén ismerkedhetett meg a pécsi közönség. Sajnos, a Déryné utcai ki­állítótermen kívül Pécsnek ko­molyabb kiállítóhelyisége nincs másutt, csak az Ifjúsági Ház­ban. S mivel ez utóbbi folyosó is egyúttal, elsősorban grafikai tárlatok megrendezésére nyújt lehetőséget. Az Ifjúsági Ház­ba tervezett grafikai tárlatok sora Deák Zsuzsa reklámgrafi­kai kiállításával indul. A pécsi kisgaléria megszűntével a ki­állítások rendező szervei a jö­vőben iqyekeznsk a FÉK ki­állítási lehetőségeit is számba- venni. 1976-ban nyílik meg Pécsett — az országos szempontból is egyedülálló, kuriózumnak szá­mító — Vasarelly és Uitz mú­zeum, amelyekkel beteljesül a múzeumszerető pécsiek réai vá­gya: elkészül és használatba vétetik a „múzeum utca". Az 1976-ban megrendezendő kisDlasztikai biennálé, a hozzá méltó kiállítási lehetőség hiá­nya miatt lehet hogy a legna­gyobb jó akarat ellenere is úiabb árnyékot vet városunk jó hírnevére. Ha már az orszá­gos rendezvény meqkívánta energiát befektetjük a kisplasz­tikái biennálé megrendezésébe, talán ajánlatos volna a Déry­né utcainál megfelelőbb helyet találni a kiállításnak. Érdemes volna meggondolni azt is, nem érné-e meq a kiállítás időtar­tamára a Baranya megyei Ta­nács pécsi iárási Hivatalának termét „feláldozni" a város ilyen értelemben vett iá hír­neve meqőrzése érdekében . . . A Mohácson élő Kolbe Mi­hály „Mohácsi Albumának" csak egy része — szám szerint 12 lap ielenik meg — az 50 darabból álló sorozatból viszont kiállítást rendeznek 1976-ban Mohácson. Bolyban, az ottani felszabadulási emlékmű alkotó­ja, Rétfalvi Sándor és felesége, R. Fürtös Ilona müveivel ismer­kedhetnek meg közelebbről a helybeliek áprilisban. Közművelődési szempontból egyre nagyobb lesz a nagyhar- sányi szabadtéri szoborpark máris országosnak mondható jelentősége. Az ottani alkotó­telep a következő évadban már teljesen felújítva és kor­szerűsítve várja vendégeit. Ha­sonló felújítási munkálatok foly­nak a siklósi kerámia-alkotó­telepen is. Az itteni felújítás, átépítés még nem fejeződik be ugyan, a kemencékből azon­ban reméljük szép számban ke­rülnek ki 1976-ban is a leg­jobb hazai és európai kerami­kusok alkotásai. B. K. Filmművészetünk két éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom