Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-24 / 352. szám
Ismét sok dolguk lesz a revizoroknak? Valljuk be, a leltározás nem egy lélekemelő munka, viszont az is* igaz, az év végi rossz leltároknak, az e körül tapasztalható szervezetlenségeknek és fogyatékosságoknak egyenes következménye a valótlan mérleg, amely nemcsak azért káros, mert valótlan vállalati vagy szövetkezeti eredményeket tartalmaz, de mert aláássa a társadalmi tulajdon védelmét is. A Bevételi Igazgatóság Baranya megyei Hivatala már hetekkel ezelőtt értekezletek során tárta pénzügyi ellenőrzéseinek és leltárellenőrzéseinek tapasztalatait a baranyai vállalatok igazgatói, a szövetkezetek elnökei, a főkönyvelők és az ellenőrző bizottságok . elnökei elé, hogy segítséget nyújtsanak munkájukhoz. Tette pedig - ilyen széles körben először - azért, mert a leltározásokat illetően még visszatérő ellenőrzéseik hatására sincs lényeges javulás. A bajok már a leltározások előkészítésénél jelentkeznek, pontosabban az előkészítés elmaradásánál. A sok hiba egyik fő okozója tz. A leltározó bizottsági tagok felkészítése, oktatása elmarad vagy csak formális. A leltározási nyomtatványokat nem kezelik szigorú számadási nyomtatványként, nincs utólagos elszámoltatás. A raktári és egyéb nyilvántartások nem naprakészek, a leltározást sok esetben nem előzi meg a selejtezés. Baj van a leltározások szabályozottságával is, elsősorban a színvonalukkal. Országos adat, hogy a szövetkezetek felénél a leltárszabályzatok nem felelnek meq a követelményeknek. Régi jogszabályokon ala-’ púinak, az ajánlások, a minta- szabályzatok lemásolásából állnak, hiányosak, a szabályzatokban jóváhagyott normalizált hiány mértéke eltér a központi átlagnormáktól és így tovább. Ugyanakkor sajnos sokszor még a saját maguk alkotta szabályzatot sem tartják be. Es leltározáskor? Létezik ütemterv, de a tapasztalatok szerint a vállalatok és a szövetkezetek csaknem felénél nem szokták betartani, ami kapkodó munkára vall. Az álló. eszközök, a készletek és az egyéb eszközök leltározásánál számos - egymástól eltérő tartalmú és különböző súlyú - hiba fordul elő, amelyek évről évre visszatérőek, tehát el lehetne kerülni őket. Elég itt csak arra utalni, hogy mily gyakori az a hiba, amikor a leltárba nem a leltározáskor ténylegesen meglévő készlet vagy állóeszköz-érték kerül, ha. nem a könyvszerinti érték. Jobban oda kell figyelni a leltározásra, ezt húzhatjuk ismételten alá mi is a Bevételi Hivatal értekezleteire visszatekintve. Ezeken az értekezleteken egyébként szó volt a közgazdasági szabályzók módosításairól — a szabályzók szigorításáról, a qazdálkodási feltételek nehezebbé válásáról is. Nyilván, most is lesznek maid kiskapukat keresők és azon átbújni akarók, ám az is nyilvánvaló, a pénzügyi ellenőrzés is szigorúbb lesz, a revizorok kettőzött figyelemmel örködnek a játékszabályok betartásán. (- mz -) KIHASZNÁLNI A LEHETŐSÉGEKET Fontos Hogyan él Baranya őt és fél ezer pedagógusa? határozatokat hozott Kiss Dezső közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes adta at a rádfalvai bekötőutat. a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulásáról tanácskozott tegnapi ülésén Baranya megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, dr. Földvári János elnökhelyettes elnökletével. Mint a V. B. egyhangúan megállapította, Berries Ferenc művelődésügyi osztályvezető jelentése színvonalas és objektív képet adott erről az egész társadalmunkat érintő nagyon fontos kérdésről. Jó három órás vitát eredményezett az előterjesztés számtalan kérdéssel, szenvedélyes hangú felszólalásokkal. Ahogyan egyikük találóan jellemezte: e széleskörű vita azért vált lehetővé, mert a jelentés nemcsak társadalmi összefüggéseiben, hanem a maga ellentmondásaiban is tárta fel pedagógusaink élet- és munkakörülményeinek helyzetét. A jelentés szerint Baranyában jelenleg öt és fél ezer pedagógus dolgozik, 70 százalékuk nő . . . Megítélésükben az elismerés mellett szélsőséges nézetek is tapasztalhatók s a velük szembeni igények nemegyszer irreálisak. ,,A pedagógusok ma olyanok, amilyenné c magyar társadalmi és iskolai fejlődés elmúlt évtizedei formálták őket" —, írja a jelentés, hangsúlyozva, hogy a társadalom egészéért végzett, de kellően nem méltányolt munkájukat csak akkor lehet reálisan értékelni, ha kritikusan szemléljük a legjobb erőfeszítéseiket lerontó gátló tényezőket is. Ezek közt pedig az élet-, és munkakörülmények szerepe igen jelentős. A továbbiakban az előterjesztés a pedagógusok társadalmi viszonyait, családi körülményeit, képesítésük helyzetét, képzésüket; bérezésük, jutalmazásuk, lakáshelyzetük színvonalát, továbbá munkakörülményeiket és munkahelyeik légkörét, közéleti szerepüket elemzi hosszú évek megfigyelései, fölmérései alapján. Ezekre külön írásainkban visszatérünk majd; itt csupán arra a néhány fontos kérdésre szorítkozhatunk, ami a vitákban is a leggyakrabban .visszatért, amivel a legtöbben foglalkoztak. Pedagógusaink bérrendezése az előző időszakhoz képest előrelépés volt, amely csökkentette, de nem szüntette meg a más foglalkozási ágakhoz viszonyított lemaradást. Baranyában ez több szempontból fokozottabban jelentkezik. Nem emelkedtek kellő ütemben az átlagbérek: országosan ez az A Megyei Tanács épülő új székhaza. átlag 2618,— Ft, Baranyában pedig 2595,— Ft. Ennek az is oka, hogy sok helyütt a bérmaradványokat túlzott óvatossággal — tartalékolták. Ezenkívül elmaradtunk az országos átlagtól a jutalmazásokban is, ami önmagában is sok feszültséget okozott. Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy január 1-től az elaprózott községi tanácsi bérgazdálkodás helyét járási szintű ágazati bérgazdálkodás foglalja el. Vannak lehetőségeink ezen a téren, jobban ki kell használnunk őket — hangsúlyozta több felszólaló. Sok szó esett a nevelők er kölcsi megbecsüléséről. Itt javult valamit a helyzet, több, mint kétszeresére emelkedett a ' kitüntetett pedagógusok száma. De mint Pirisi Jánosné is kiemelte, néhány pedagógus megbecsülése és a pálya társadalmi presztízse — két különböző dolog ... A minisztérium képviselője sürgetőnek ítélte a bérkeretgazdálkodás korszerűsítését; a területi pótlék és a letelepedési segély- összeg növelését (ez is Baranyában a legalacsonyabb!); a további intézkedések előkészítése (bérezés, jutaLomalap százalékos növelése) kormányzati hatáskörbe tartozik. A V. B. számos kiegészítő javaslattal fontos határozatokat hozott a nevelők helyzetének javítására, majd más napirendi pontokat tárgyalt. Jóváhagyta az új tüzoltóparancsnokság épületének és az új megyei tanács székháznak a beruházási javaslatát, továbbá védetté nyilvánította a görcsönyi, a gödreszentmártoni és a mar- gitmajori parkot. Teljesítette exporttervét a komlói Carbon A tegnapi nappal teljesítette éves exporttervét a komlói Carbon Könnyűipari Vállalót. Férfi nadrágot, öltönyt, zakót és^kabátot szállítottak 44 konténerrel Moszkvába és a szovjet főváros környékére, összesen 7 ezer darabot. Befejeződött az ötéves bekötöút-program 1975. december 23. nevezetes dátum Baranya megye történelmében: a rádfalvai községi "bekötőút átadásával befejeződött az a közlekedéspolitikai program, amelynek célja az volt, hogy a megye minden 200-nál nagyobb lélekszámú települését szilárd burkolatú úthálózattal bekapcsolják az országos közúthálózatba. A tegnapi nap egyben annak a megünneplését is jelentette, hogy a magyarországi községek autóbuszhálózatba való bekapcsolása a Rádfalván megindult menetrendszerinti buszjárattal befejeződött. 1957-ben még az ország be- kötöúttal nem rendelkező településeinek köze! 50 százaléka Baranya megyében volt. A IV. ötéves terv során 26 új út épült 87 kilométer hosszúságban, ezekkel 28 községet kapcsoltak be a közlekedés vérkeringésébe. A tegnapi ünnepélyes átadáson megjelent Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes is, és válaszolt munkatársunk kérdéseire, Január közepétől korszerű, kétszintes szociális épületbe költözhetnek a Pécsi Bútorgyár dolgozói. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat áprilisban látott az új létesítmény építéséhez. Tegnap kezdődött el a műszaki átadás, amelyet a szerelési munkákkal együtt januárra fejeznek be. — Az elmúlt öt év során hány község kapott bekötőutat oz országos program keretében? — 132 községet kapcsoltunk be a közlekedés vérkeringésébe. Ez 700 kilométer hosszú, aszfaltburkolatú utat jelent. Összköltsége mintegy 850 millió forint. Ezzel elmondhatjuk, hogy teljesítettük azt a programot, amelyet az 1968 októberében elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján a párt- és kormányhatározat tűzött ki a KPM számára. Sőt azzal, hogy ezeket a községeket egyben bekapcsoltuk a menetrendszerinti autóbuszjárat- és darabáru-forgalomba, a tervet túl is teljesítettük. — A következő ötéves tervben hogyan kivárja a minisztérium koncentrálni az erőforrásokat? — A rendelkezésre álló anyagi erők egyharmadát a meglevő utak karbantartására kívánjuk fordítani. A második harmadot a nagy vidéki városok alul-, felüljáróinak megépítésére és az autópályaprogram teljesítésére, a fennmaradó harmad az alsóbbrendű utak szélesítését, burkolatának javítását fogja fedezni. — Mi a minisztérium elgondolása, hogyan lehetne komplex megoldás! találni a KPM- hez, illetve a tanácsokhoz tartozó utak egyidejű építésére, felújítására? — Feltétlenül koncentrálni kell az anyagi és tárgyi erőket. Becslések szerint mintegy 20 százalékot lehetne megtakarítani azzal, hogy egy kivitelező egy felvonulással az adott helyen a javítást, felújítást, bekötőút építését elvégezze. A cél az, hogy egység legyen az úthálózatban, a gépkocsi- vezető ne találjon különbséget a tanácsi és a KPM-hez tartozó utak között. Az ünnepélyes átadáson megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Pap János, a Volán Tröszt vezérigazgatójának első helyettese, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, dr. Vida Sándor, a siklósi járási pártbizottság első titkára, dr. Szabó Jé' szággyűlési képvise Vr Az MSZMP Baranya megye! Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 352. szám 1975. december 24., szerda Ára: 80 fillér ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I RÁDFALVA IS UTAT KAPOTT
