Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-01 / 329. szám
játékvásárlásnál 30 százalék KELLEMES MEGLEPETÉS NAGYCSALADOSOKNAKI Három vagy több gyermekes családok december hó 1-től 13-ig engedményben részesülnekl a MECSEK ÁRUHÁZ SZLIVEN ÁRUHÁZ KERTVÁROSI IPARCIKK ÁRUHÁZ játékosztályain 8. sz. Játékbolt, Sallai u. 1. 13.- sz. Játékbolt, Kossuth L. u. 21. KOMLÓI, MOHÁCSI, SIKLÓSI játékboltokban, SZÁSZVÁRI, HARKÁNYI vegyesiparcikk boltokban. Szervezett anya- és tsecsema- védelem Ha dr. Heim Pál élne, nagy elégedettséggel nézhetne körül Pécsett. Szellemi örökségét jól kamatoztatták mindazok, akik az ő munkáját folytatták. Az irányt még Heim Pál szabta meg, fél évszázada: ,,A csecsemő- és gyermekvédelemnek nemcsak az a feladata, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentse a csecsemőhalálozást, hanem éppen olyan fontos rendeltetése, hogy az életben maradottaknak azt az optimális fejlődést biztosítsa, melyet veleszületett testi, szellemi és jelle- mi tulajdonságai megengednek ... A helyesen vezetett védelemnek a csecsemőket az élet első napjától, sőt, már születésük előtt oltalom alá kell helyezni. A terhesség védelme és a csecsemő gondozása egy és ugyanazon feladatot jelenti.” Stefánia Szövetség Klinikája kapuját szélesre tárta a terület felé. 1925-ben vette kezébe a Stefánia Szövetség pécsi szervezetét, aktív szervezője és személyes irányítója lett. Az ő elgondolásai szerint formálódott városunk anya- és csecsemőgondozói hálózata, és alakultak meg az ÁCSI tanácsadók. Az elsők között szerepelt a szociálisan legjobban rászorult terület, a bányavidék beszervezése. Igen nagy jelentőségű volt a Heim Pál kezdeményezésére, széles társadalmi összefogással felépült Anya- és Csecsemővédő Intézet működésének megindulása. Ez az intézet lett aztán 1933-tól a Szövetség pécsi központja, melynek vezetője Heim Pál egyik tanítványa és szellemi örökének egyik lelkes tovóbb- vívője, dr. Tolnai Margit lett. A Stefánia, majd később az Országos Egészségvédelmi Szövetség munkája csak a megelőzés területére szorítkozhatott. Betegellátás nem tartozott tevékenységi körébe. Ezt a feladatot részben a klinikai ambulanciák szegényrendelései, részben a különböző biztosító intézetek szakrendelései végezték. Az ellátás ilyen kettőssége magában is akadályt jelentett a gondozási munkában, de még ehhez kell számítani az akkori társadalmi-politikai viszonyokat, a gondozottak széles rétegeinek sokszor igen nehéz anyagi helyzetét is — így lesz érthető, hogy a fáradságos munka miért nem állt arányban az eredményekkel. Poliklinika A felszabadulás után hamarosan megjelentek az egészségügy fejlesztésére vonatkozó rendelkezések. Növelték a védőnői hálózatot, kiépítették o körzeti orvosi hálózatot. Egyre több szakrendelés jött létre, 1960-ig például a gyermek- orvosi szakrendelés óraszáma megháromszorozódott. Tömérdek olyan rendelkezés született — a terhes és szoptató nők védelmében, szabadság, táppénz, a gyermekgondozási segély — amely mindazt segítette, amelyet Heim Pál fogalmazott meg ötven esztendeje. A hatvanas években hozták létre Pécsett a gyermek-polikli- nikát, amely különböző szakágazatokat foglal magában. 1970-ben alakították ki a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézetet, amely szervezetileg összefogja és szakmailag egységesen irányítja a területen működő valamennyi gyermek- és nővédelmi ellátást biztosító ágazatot. Nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy a kitűnően megszervezett intézményhálózat gondokkal is küzd. E gondok részben az igények egyre magasabbra szökkenése miatt támadnak, másrészt komoly szakorvoshiánnyal is küzdenek. Arról is érdemes volna egyszer szót ejteni, hogy a gyermek- poliklinikát egyhelyütt, korszerű épületben kellene elhelyezni. Az integráció minden bizonynyal sokat fog segíteni itt is, viszont addig is sokat tehetnének például az ügyeleti szolgálat javításáért. Jelenleg a gyermekgyógyászati ügyeletet a Munkácsy utcában látják el — nem lehet vitatkozni azon, mennyivel ésszerűbb volna valamelyik gyermekintézménybe bevinni* Ha ki kell mennie az ügyeletesnek, hívásra, a beérkező beteg gyermeket a klinikai vagy kórházi ügyeletes addig mgnézheti. Szükség esetén azonnal fel is vehetnék a gyermeket kórházba, Asszisztenciát takaríthatnának meg, de igen sok fölös aggodalmat és sétát is . . . K. P. A BARANYATERV-nél most házi tervpályázatot hirdettek, hogy sorozattervezésre is alkalmas legyen a Lift Slab. Kutatják azt is, hogy csomagtervekkel miként szerelhetők be gyorsan a vizes-blokkok. A mohácsi kórház új négyszintes pavilonjának a tervét elfogadták, megvalósítását 1976-ban kezdi a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Pécsett az Engel János utcában épülő, hatszintes épületekből álló tűzoltó- laktanya tervezésével beruházási programszintnél tartanak. A kivitelező, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1976- ban vonul a helyszínre. Beruházási szintig jutott el a tervezés Barccsal kapcsolatban is. Itt a majdani vízlépcsőhöz új lakótelep kapcsolódik. A telep hatszintes épületeinek a tervét szállítja a tervező vállalat. A barcsi TÖVÁLL már 1976-ban ez alapján dolgozik. Ezen kívül a szombathelyi új műtősblokk is az új technológiával épül 1976-tól, de a Pécsi Tervező Vállalat tervei alapján. Cs. J. Baranya legnagyobb barlangja A Mecsek újabb, várhatóan legnagyobb cseppköves barlangjához már majdnem szabad az út, a Szuadó-völgyben. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 3. üzem kijelölt bányászbrigádja alig negyed év alatt a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából 66 méteres ereszkét (vágatot) mélyített az omladékos, alig járható Achilles-víznyelőben, amelyből nyílik a most még feltáratlan, ötkilométeres barlang-rendszer. A Baranya megyei Karsztkutató Csoport Vass Béla vezetésével az ötven méteres víznyelő aljában, a bete- metődött barlangbejáratban megkezdte a behatolást. Aztán az épületét megtámogatták, az életveszélyes állapot megszűnt. Azt gondolná az emboi, hogy a kissé megrongálódott; lakásokat annak rendje és módja szerint helyreállították, a lakókat visszaköltöztették — de nem ez történt. A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat, közi'sÚj áruház Pécs belvárosában? mértebb nevén MERUKER, bejelentette azt a szándékát, hogy belvárosi áruházát bővíteni szeretné. Ez az igény jogos is, hiszen senki sem vitatná, hogy az áruház korszerűtlen, kicsi. Várakozási álláspontra helyezkedtek hát — színezte a dolgokat, hogy kormányrendelet tiltja állami lakások közületi célra való felhasználását, s e tiltó rendelet alól mentességet kellett kérni a Minisztertanács elnökétől. Igen ám, de közben változott a koncepció. A VÁTI.ahol a terveket készíttette a vállalat, meggyőzte a megrendelőt, hogy nem érdemes azokat a lakásokat igénybe venni; legalábbis csak egy részüket, hiszen az áruház épülete nem megfelelő, a homlokzaton úgysem lehet változtatni, számos érv szól amellett, hogy építsenek inkább újat. Útjára indították tehát a második számú beruházási programjavaslatot, amely a Kossuth Lajos utca és János utca közötti területen egy új, modern,' korszerű, kétezer négyzetméter alapterületű, négyszintes szép áruház építését írja le. Hogyan állunk most a lakásokkal? A hét említett lakás közül az új variáció szerint már csak négyre tart igényt a MERUKER. Ahhoz viszont, hogy azon a területen egy hatalmas épület emelkedjék, okvetlen ki kell szabadítani egy nem is kis területet, tehát szanálni kell. Egyrészt az új épület helyét, másrészt a felvonulási területét kell kialakítani, s ehhez szabaddá kell tenni az említett utcák közti tömbbelsőt. Ha elfogadják tehát a beruházás programját minden szinten, már a jövő év második felében megkezdik az új áruház építését. Mert jelen pillanatban mindez — ha mégoly konkrétumokkal is rendelkeznek, mint tervek, anyagi erők, építési kapacitás — még csak elképzelés. Azzal viszont, hogy e szép elképzelésről hírt adunk, három legyet is ütünk egy csapásra. Az egyik: a jövő esztendő elején megkezdik annak a három lakásnak a helyreállítását, amelyre már nincs szükség, s lakóik visszaköltözhetnek. A többiekkel megegyeztek, igényeik szerint kapnak majd cserelakásokat. A másik: örvendetes hírt adhattunk arról, hogy ismét egy új, szép létesítmény gazdagítja Pécset, s végül, de nem utolsósorban: az ott lakók is megtudhatják, hogy mennyire érintettek mindebben? — kampis — Tudományos ülés az íny- és fogágy- betegségek gyógyításáról A Magyar Fogorvosok Egyesületének parodontoló- giai szekciója szombaton Szolnokon, a Városi Tanács dísztermében tartotta első vidéki, ünnepi tudományos ülését. A tanácskozás központi témája volt a ma már népbetegségként számon- tartott íny-fogágybetegsé- gek megelőzése, illetve gyógyítása korszerű eszközökkel. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a Magyar Fogorvosok Egyesülete elnökének megnyitóját követően hat tudományos előadás hangzott el. Csoportos födémemelés Lift Slab Magyar találmány volt, Amerikában aratott sikert, a bolgároktól vettük át... Csaknem félévszázad után került haza egy magyar találmány: a csoportos födémemelési technológia, melynek angol nevét, a Lift Slab-ot ma is jobban ismerik a szakemberek. A 30-as évektől Sámsondi Kiss Béla mérnök szabadalma bejárta Európát, sikerrel szerepelt az Egyesült Államokban és végül a hazai megnemértések után a bolgár NISZI Tudományos Intézet közvetítésével magyar földre jutott néhány éve. Az ÉVM a budapesti 22. sz. Állami Építőipari Vállalatot jelölte ki az azóta tökéletesedett tech”3lógia gazdájául. A vállalat sikerrel alkalmazta a Lift Slab-ot Budapesten ipari jellegű épületnél, valamint a székesfehérvári Fecske-parti lakótelepen. 1976-tól Dél-Dunán- túlon is építkeznek ezzel a módszerrel Barcson, Mohácson, Pécsett. A terveket a Baranya megyei Tervező Vállalat mérnökgárdája dolgozza ki Takács János főstatikus irányításával. Az épület összes vasbetonfödémjét az alapozás után a föld felszínén, a betonaljzatokon gyártják egymás fölé, juta- vászon-betétet rakva közéjük. Itt 28 napig szilárdulnak, majd elektronikával szabályozott hidraulikus szerkezetek emelik szintenként. A szintenként fölemelt födémlemezekhez az előregyártott vasbetonpilléreket hozzáhegesztik. Az emelőberendezéseket jelenleg a plovdivi cég biztosítja, 1976-tól pedig a pécsi ÉPGÉP Vállalat által készített berendezésekkel dolgozik a 22-es Állami Építőipari Vállalat. Egy kétlépcsőházas, nyolc- szintes épület szerkezetét a hagyományos eljárással öt-hat hónap alatt alakítják ki, míg az új technológiával három hét után áll a szerkezet. Nem kell toronydaru, aminek a bérlete ennyi időre másfél-kétmillió forint, míg a hidraulikák helyszínre szállítása, összeszerelése és működtetése alig félmillió forintba kerül. Kevés felvonulási területet igényel az új eljárás, hiszen a betonlemezek az épület alapterületén, a földszintjén készülnek és innen kiindulva működnek az emelők is. A z időpont 1974 augusztusa. Riasztó, bár megszokott hír röppen fel: megroggyant a Belvárosi Áruház épülete, az árusítás megszűnt, s a felette levő lakásokból kiköltöztették a lakókat. Hét lakás vált életveszélyessé, amiről határozat is született, sőt, dicséretes gyorsasággal intézkedtek: a lakáskiutalásokat, ha ideiglenes jelleggel is, még aznap megkapták az érintettek. Hétfői □ ip|ip a t^yTTw ipF* s i'i T& fj rrg rrarifg Elkészült a terv, változott a koncepció...
