Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-22 / 350. szám
U| tudományág született A nagyvarosok élelmiszerellátása, a lakosság keresletének zavartalan kielégítése a napi szükségleti cikkekből nap jóinkban a kereskedelem szervezésének egyik kulcskérdése. Az urbanizációs folyamat felgyorsulásával megnövekedett a városok lélekszáma, nőtt az egyes települések alapterülete. A régi történelmi városmag körül áj lakótelepek jöttek létre, ezzel együtt megvál tozott a város központi, a városszéli, sőt, a városokon kívül telepitett kereskedelmi hálózat ellátási funkciója. Kialakult egy új tudományág a kereskedelmi urbr ''ka. Lássuk először az eddigi fejlődési irányzatokat. Az 1950- es években alakultak ki az úgynevezett „alvó városok”, melyek fő jellemzője az volt, hogy a település semmilyen igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási funkciót nem töltött be. Ez maga után vonta a kereskedelem területi koncentrációját, amely elsősorban főútvonalak, vagy közlekedési csomópontok környékén realizálódott. A „belső” történelmi városmagot a köré telepített alvó várossal összekötő úthálózat gócpontjai képezték a kereskedelmi üzlethálózat telepítési helyét. A boltok száma csökkent, ezzel egyidőben azonban nőtt fajlagos alapterületük nagysága, emellett a technikai felszereltség színvonala. Ebben az időszakban alakultak ki Európában is a szuperettek, szu- permarkettek és a hipermar- kettek. Ez a településszerkezeti forma —- bár bizonyos megfontolásai mai napig is célszerűnek tűnnek — nem tudott hosszabb időszakot figyelembe véve életképessé válni, mert a városrész tervezési koncepciójából adódóan nem „élt". Ez többek között arra volt visszavezethető, hogy hiányzott a kereskedelem, hiányzott a kereskedelem városképet formáló funkciója. Az 1960-as években Svédországban jött létre az úgynevezett „bolygó" várostípus, amely már magában hordozta a települések funkcióit. A kereskedelem ebben a településszerkezeti formában még kijebb kerül a történelmi városmagtól és az új lakónegyedek egy-egy részére koncentrálódik. így alakultak ki a regionális bevásárlóközpontok, amelyek a település városképét formálva a cikkcsoportonkénti szakosítás helyett a keresleti csoportok szerinti szakosítást valósítják meg. Föld alatti városfejlesztés A nagyvárosok^zsúfoltsága, közlekedési nehézségeinek megoldása érdekében ugyanakkor előtérbe került a föld színe alatti területek felhasználósa. Számunkra ezek jelenleg még érdektelen és bizonyos mértékig idegen megoldások, de a fejlődési tendencia felvázolása érdekében egyes kiemelkedő létesítményekről röviden érdemes megemlékezni. A földalatti városfejlesztés egyik legteljesebb megvalósulását az 1972-ben elkészült montreali városközpont adja. A föld alatti város kétszintes, a legalsó szinten futnak a föld alatti vasutak, itt vannak a technikai berendezések, a raktárak és a parkolóhelyek, a legfelső szinten a gyalogos forgalom és az üzletek. A legtöbb lakóháznak külön lejárata van a legfelső szinten elhelyezkedő butikokhoz,, vendégBevásárló szatyorral az alvó városban, a bolygó városban és a föld alatt lökhöz, színházakhoz és üzletsorokhoz. A föld alatti bevásárlóközpontok létesítésében a területszegénység miatt Japán áll a világon‘az első helyen. Az 1970-ben megnyitott ■ „Jaasu” tokiói föld alatti bevásárlóközpont 18 méter mélyen, 50 ezer négyzetméter alapterületen helyezkedik el. A bevásárlóközpont 9—22' óra között tart nyitva, belső terében különlegesen kiképzett pihenőhelyekkel. Azonban Európa sem maradt el a rohanó élet megváltozott feltételrendszerének megteremtésében. Párizs első föld alatti bevásárlóközpontja az „Etoile" Foch", amely Párizs üzletközpontjától mintegy 30 kilométerre épült 2500 négyzetméter alapterülettel. A bevásárlóközpont területe négyszög alakú, az üzletek a négy fal mentén helyezkednek el, a tér középső részét vendéglő foglalja el, úgy hogy a forgalom a vendéglő körül bonyolódik le. A • •• A jovo tendenciája Ezek után emeljük ki azokat az általánosítható fejlődési tendenciákat, amelyek nálunk is érvényben vannak, amelyekkel a jövő szempontjából az ésszerűbb ellátás érdekében számolnunk kell. A kereskedelem ellátási funkciója területileg differenciálódik, kialakulnak a bevásárlóközpontok. A bevásárlóközpontok között belső hierarchia jön létre, egy- egy bevásárlóközpont más és más szintű funkciót tölt be. Ez megmutatkozik az értékesített áruk mennyiségében és struktúrájában. Ebből adódóan tehát a kereskedelmi üzlethálózatot differenciáltan kell telepíteni. Alapelvként fogadható el, hogy koncentált üzlethálózatot igényelnek a tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek, míg feltétlenül decentralizálni kell a napi alapvető élelmiszerellátást biztosító hálózatot. A várost ezért ellátási funkciók szempontjából részekre kell bontani. Az ellátási alapegységek bizonyos halmaza képez a városi kereskedelmi hálózatban egy bevásárlási alközpontot. Ez már nemcsak alapvető napi élelmiszereket tartalmaz, hanem bizonyos iparcikkeket, rövidáru, textília, alapvető műszaki cikkeket. Ez még nem a városcentrum, azonban beljebb helyezkedik el az előzőekben említett alapvető élelmiszerellátást biztosító elemi körzeteknél. Ilyen funkciójú kereskedelmi alközpont természetszerűleg több van egy-egy településen, általában sugárszerűen helyezkednek el a centrum körül. A település földrajzi fekvése, nagysága, környezetében betöltött ellátási funkciója (vonzáskörzete) szükségszerűvé teheti, hogy ezen alközpontok egy- egy bevásárlási központ körül tömörüljenek, ilyen esetben az adott város természetszerűleg több bevásárlási központtal is rendelkezik. Ezek a bevásárlási központok már differenciált igény kielégítésére alkalmasak a nem rendszeres, eseti fogyasztói igényeket itt folyamatos fogyasztói keresletté lehet tenni. Eközben csökken a történelmi városmag leterheltsége. Hazánkban a várostervezésben nemrég került napirendre a kereskedelem fenti szempontok szerinti hálózatfejlesztése, ezért az általános fejlődési tendenciák feltárása növelheti a munka hatékonyságát. Pécsett már ezen elvek alapján került kialakításra az új siklósi városrész kereskedelmi hálózata. Dr. Kamarás Károly Üvegpalota vagy századfordulós épület? fi makói találmány rajtja Zöldségtabletta a fazékban Húslevest főznek a laboratóriumban. Sárgarépa, zeller, zöldség, petrezselyem illata terjeng a levegőben, megindulnak a gyomornedvek. Miként kerül a csizma az asztalra? Technológiai kísérletek és ínyenckedés? Makón, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat telephelyén — ezek nem ellentétes fogalmak. Az elmúlt hét végére befejeződtek a tömeggyártási kísérletek, ma pedig minden bizonnyal elindul egy szabadal- maztatási kérelem a Találmányi Hivatalba. A makói telepen levesporokat is készítenek Az ötlet innen származik. A levesporban lévő szárított zöldségfélék nehezebben puhulnak meg, nem duzzadnak vissza a szárítás előtti méretükre. Mi volna, ha porrá őrölnék, s a port tablettává sajtolnák? Másfél centi átmérőjű tabletták formáját öltötte a sárgarépa, hagyma, zeller, petrezselyem. Két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a kísérleteket, tavaly sikerrel mutatkozott be a termék a Szegedi Ipari Vásáron. Megindult a sza- badalmazási eljárás. Az újító (feltaláló?) azonban tovább törte a fejét: — Tökéletes ízt, zamatot, színt adtak a tabletták - mondja Czirok Sándor, a telep vezetője az ötlet és gyártás atyja — csak esztétikailag nem volt az igazi. A leves zavarossá vált a feloldódó tablettától. Valami jobbat kellett kitalálni. A jobb — a jelek szerint megszületett. Ez pedig a granulátum. A szárított és porrá őrölt zöldségfélét egy természetes kötőanyaggal (a neve szabadalmi titok) keverik, majd a tarhonyagyártáshoz hasonló Hagymát dolgoznak fel a poritó üzemben. módszerrel granulátumot készítenek belőle. Az újonnan kikísérletezett módszer előnye, hogy a szemcsék nem főnek szét ^a levesben, de a teljes ízt, illatot és színanyagot kilúgozza a forró víz. Tíz dekagramm granulátum körülbelül egy kiló zöldséget tartalmaz, de ami ebből kifő, az sokkal többnek felel meg. Ha például a levesbe aprítunk negyed kiló sárgarépát, ugyanezt az ízhatást elérhetjük egy deka granulátummal. Az eddigi laboratóriumi kísérletek alapján a különböző zöldségfélékből négy-négy gramm elegendő egy igazán jó húsleves elkészítéséhez. Ezeket az arányokat azok a háziasszonyok értékelhetik igazán, akik rendszeresen tömött szatyorral cipekednek hazáig a piacról, vagy zöldséggel a boltból. Arról nem is Toeszélve, hogy különösen a távfűtéses lakásokban hamar elfonnyad, megromlik a friss zöldség is. A granulátum eltarthatóságát minimum hat hónapig szavatolja a gyártó üzem. A KERMI tüzetesen megvizsgálta a készítményeket. A szak- vélemény szerint a granulátum hozzáadásával készült lé kristálytiszta, az íz, illat és szín tökéletesen kioldódik. A csomagolásra u tettek javaslatot: a Garzon teához hasonló filteres csomagolással elkerülhető a leves szűrése, ha valaki nem kívánja a zöldséget elfogyasztani. Fél évvel ezelőtt kezdték el a kísérleteket, s ma már a tömeggyártás lehetőségénél tartanak. A következő lépcső a Találmányi Hivatal s az igazi, a végleges: a fogyasztók igénye. Ez utóbbinál döntő lehet a tömött szatyor és a tízdekás zacskó közötti különbség. Kurucz Gyula Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó formaöntödéje felajánl 1976. JANUÁRTÓL 1 db Bühler H—400—D típusú függőleges hidegkamrás gépére, továbbá 1976. II. FÉLÉVÉTŐL további 2 db azonos típusú öntőgépre szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztositása esetén soronkívüli gyártás! További szerszámok gyártását szerszámüzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József. Telefon: Ajka, 14/318. — Telex: 03, 22.34 Fenyöfaünnepély a Parlamentben December 25-én és 26-án ebben az esztendőben is gyermekzsivajtól lesz hangos a Parlament kupolacsarnoka. A KISZ Budapesti Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetségének Budapesti Tanácsa és az SZBT az idén is itt rendezi meg a kisdobosok és úttörők hagyományos fenyőünnepélyét. Reg- geltőf estig színes műsor várja a mintegy háromezer pajtást, akik példamutató közösségi munkájukkal érdemelték ki csapatuk bizalmát és ezzel a részvétel jogát. A megyék küldötteit ugyancsak az úttörőcsapatok jelölték ki. A vendégeket mintegy kétszáz úttörővezető kalauzolja majd, szintén jutalomként és a házigazdákkal együtt gondoskodnak arról, hogy mindenki jól érezze magát. A gazdag műsorban neves színészek, művészek és sportolók is fellépnek. Többek között Hadics László érdemes művész, az Operettszínház tagja, Hűvösvölgyi Ildikó, a veszprémi Petőfi Színház művésze, az artistaképző iskola növendékei, az úttörőegyüttes, a Montrealban világbajnokságot nyert öttusa-csapat tagjai és a gyermekek más kedvencei szórakoztatják a Parlament ifjú látogatóit. A műsor után a Gobelin-, és Vadász-teremben filmvetítés, Levente Péter bábműsora, valamint Rodolfo bűvészmutatványai színesítik a programot. Űj MTESZ- székház Pálmafák alatt ülnek a pécsi polgárok, zenekar játszik, csokornyakkendős pincérek szolgálnak fel a Színház téren, 1930-ban készült fotón. Pécsett több, az utca felé teraszos, a párizsi kávéházak hangulatát idéző hely is volt ezekben az években. A többszöri városrendezés, átalakítás során azonban eltűntek ezek a hangulatos kávéházak, mintha a föld nyelte volna el őket. Mindkét terv, melyet a BA- RANYATERV I. számú irodájában készítettek, vissza szeretné hozni a tér kellemes pálmafás, zenekaros hangulatát. Az új MTESZ székház két tervpályázatáról hamarosan döntés születik, melyik alkalmasabb városképi és kivitelezői kapacitás szempontjából. Pécsett az új MTESZ székház megvalósítása akkor vált realitássá, amikor az SZMT megkapta új székházát. A bemutatott két tervpályázatban közösek az épület belső helyiségeinek tervei. Ugyanis a földszinten irodalmi kávéházat, libresszót és különböző városi kiállítások számára egy kiállító termet kívánnak megvalósítani. Az emeleten egy, a nemzetközi szabványoknak is megfelelő 300 személyes kongresszusi terem helyezkedne el, valamint egy 120 férőhelyes előadóterem és több, kisebb, szekcióülések tartására alkalmas helyiség. A legfelső emeleten az irodák és az MTESZ dolgozói számára egy zártkörű klubot terveztek. A tervező mérnökök számára külön feladatot jelentett a Kamaraszínház és a Nemzeti Színház épülettömbjének bővítési, illetve beillesztési lehetősége. Ebből a szempontból a teljesen új székház nyújtaná az egyszerűbb megoldást, mert akkor egységes épületként tudnák kezelni a Kamaraszínházat és a MTESZ központot, a réginél viszont a fő épületről leváló, különálló részként. Az új székházat anyaga tenné változatossá, mert csupa üveg, acél- és színezhető eternit lemezből épülne. A hajlított üveg felületek hátrafelé lépcsős megoldással egy a jelenleginél kisebb tömegű, nem hivalkodó, de roppant változatos homlokzatot adna. Az újjáépítés mellett szól, hogy a belváros akut garázsgondján is segítenének egy kétszintes garázzsal. A régi értékes voltát, a ma szellemét ötvözi a másik terv, mely a régi épület megtartása mellett új, korszerű elemek felhasználásával alakítaná ki a székházat. A Kossuth Lajos utca házai tömegük és magasságuk miatt szép hullámzást adnak. Ehhez igazodna a korszerűsített MTESZ központ is, úgy hogy a felső szintet lebontanák, ezáltal a többi magasságához igazítanák ezt az épületet is. Várhatóan nehéz lesz a döntés, melyik tervet fogadják el, hiszen az új épület gyökeresen megváltoztatná a Színház tér jelenlegi arculatát, a régi rekonstruálás pedig több távlati terv szerint a környező épületsor átalakítását is maga után vonná. Hárságyi Margit Hétfői □
