Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-21 / 349. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Folytatódott a Kubai KP kongresszusa Kádár János látogatása a havannai üveggyárban Szombaton reggel 8 órakor (helyi idő) a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa a mandátumvizsgáló bizottság jelentésé­vel plenáris ülésen folytatta munkáját. A jelentés szerint a 3116 delegátus 69 százaléka részt vett a Batistauralom ellen folytatott fegyveres harcban. 34 százalék harcolt a győzelem utáni ellenforradalmi megmozdulások ellen. A delegátusoknak kétharmada munkás, közülük 22 százalék me­zőgazdasági dolgozó. 90 százalékuk 5 éve illetve már koráb­ban belépett a pártba. A kongresszus negyedik napjának első szónoka Paul Verner, az NSZEP PB tagja, KB-titkára volt, aki tolmácsolta az NDK kommunistáinak és dolgozóinak üdvözletét. Kádár János beszéde XXXII. évfolyam, 349. szám 1975. december 21., vasárnap Ara: 1,20 forint Vásárlási csúcs az üzletekben Tizenhét kilométeres fenyőfüzér Segítenek a nyugdíjasok Űjabb narancsszállítmány érkezett ■ „A pénztárgép nem eladó” Szigorúbb mércével Nagy a sürgés-forgás most a házunk táján. A családén, meg az országén egyaránt. Nem csoda; év vége van, ma­holnap új esztendőt kezdünk. Ráadásul az évtizednek is a második felébe lépünk, ami or. szágos gazdálkodásunkban egy hosszabb tervidőszak befejezé­sének és egy újabbnak a kez­detét jelenti. Érthető, ha min­den fórumon ez van napiren­den. Erről tárgyalt most az or­szággyűlés is: mérleget készít­ve a végzett munkáról, megvi­tatta s elfogadta az ország új ötéves tervét és a jövő évi költségvetést. Hatalmas téma. Érthető, ha alapos előkészítő tárgyalások, bizottsági üJések után, két és fél napiq foglalkoztatta a plé- numot. Az eredmények - nézzük az ipart, a mezőgazdaságot, a külkereskedelmet, vagy az élet- körülmények, a szociális hely­zet alakulását - szembeszökő- ek. De az is világos szóval és sokoldalú bizonyitékokkal el­hangzott az ülésen, hogy mi­közben ilyen szépen fejlődött a gazdaság és a népjólét, a népgazdaság egyes területein egyensúly-zavarok keletkeztek. Elsősorban külső, világgaz­dasági okokból, de saját mun­kánk ismert hiányosságai miatt is. És ha eddig ezt alig-alig érezte meg ténylegesen a la­kosság, az az állami költség- vetésnek köszönhető, amely „saját kárán" felfogta a bajo­kat, azaz mindent fizetett. Nem különös tehát, ha egyensúlyi problémákról panaszkodik. Eze­ket azonban orvosolni kell. Mindezek alapján érthető, hogy a következő évekre kitű­zött fejlődés sok vonatkozás­ban némileq lassúbb, szeré­nyebb az eddigieknél, de - fejlődés! Termelésben és gaz­dálkodásban is az egyik olda­lon, életünk anyagi vonatko­zásaiban és minőségében a másikon. Ám ez a szolidabb fejlődés is jobb, következete­sebb munkát feltételez. Sok okos szó hangzott el minderről a Duna-parti palo­tában. De a legbölcsebb meg­állapítások is némileg ismerő­sek voltak, bizonyságául annak, hogy a miniszteri előterjeszté­sek és a képviselői hozzászó­lások egyaránt az élet gyakor­lati tényeire támaszkodtak, azokra a tényekre, amelyeket többé-kevésbé mindenki ismer. Rengeteq ilyen ismeret hal­mozódott fel. Ám legtöbbjü­ket elsősorban önmagunknak mondhatjuk föl. Növelnünk kell a termelést, és összetételében, minőségében lényegesen javí­tani, a külföldi piacokon és a belső fogyasztásban csakis így tudunk helytállni. Töreked­nünk kell a beruházások gyor­sabb megvalósítására. Határo­zott intézkedések szükségesek a gazdaságtalan termelés meg­szüntetésére, iparszerkezetünk korszerűsítésére, a jobb mun­kaszervezésre, a gépek éssze­rűbb kihasználására, a taka­rékos anyag- és energiagaz­dálkodásra. Ez csak puszta felsorolás, de annyi kiviláglik belőle, hogy jelentős részben emberi tényezőktől függ, tehát a vezetés, a szervezés, a mun­kaerkölcs. és fegyelem alaku­lásától. A terv számai, tényei ilyen feltételeket persze, betű sze­rint, nem tartalmaznak. De azért mindenki tudja, hogy ezek az élet elodázhatatlan követelményei. B. J. Magyar és kubai zászlókkal integető fiatalok, muhkások és munkásnők sorfala között érke­zett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára a Kubai—Magyar Barát­ság üvegkombinátba, ahova a kubai testvérpárt első kong­resszusán résztvevő magyar pártküldöttség élén pénteken ellátogatott. Látogatására elkí­sérte Armando Hart Davalos, a Kubai Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, Orien­te tartomány pártbizottságának első titkára. A bensőséges fogadtatás után Jacinto Garda Aleman, a kombinát párttitkára és Ramon Francisco Morales igazgató mutatta be a magyar vendé­geknek - vetített képekkel, szá­mokkal, termelési adatokkal il­lusztrálva — a kubai üvegipar korszerű fiatal létesítményét. A Havanna Mariano negyedében lévő kombinát nemcsak elneve­zésében, hanem mindenna­pi munkájában és fejlődésé­ben is eleven jelképe a ma­gyar-kubai barátságnak. Az üzem magyar tervek alapján épült fel. Kivitelezésében más­félszáznál több magyar vállalat és cég vett részt, s az első lé­pésektől, a termelő munka 1968-as megindulásától nap­jainkig magyar szakemberek segítettek és segítik tanácsaik­kal, útmutatásaikkal a beren­dezések üzemeltetését. Kádár Jánost a házigazdák végigkalauzolták a nyersanyag­keverőház automata berende­zésének vezérlő termén, az 1- es, a 2-es és a 3-as huta gép­sorai között, ahol a gyógysze­res ampulláktól a poharakig és vázákia számtalan üvegáru készül. Megmutatták az izzó- és fénycsőlámpagyár most készülő új épületeit is. A gyáriak nagy szeretettel vették körül pártunk vezetőjét, aki szót váltott munkásnőkkel és munkásokkal, kiváló dolgo­zókkal, s hosszasan beszélge­tett a qyári, munkahelyi veze­tőkkel. Kádár Jánosnak bemutattak egy szerény, vékony néger fia­talembert is. — Maga megverte a magya­rokat - fordult hozzá tréfás komolysággal az MSZMP KB első titkára, s hozzátette: no jó, azért nincs harag,.. — Nincs, nincs — mosolygott a megszólított. A tréfa ült. . . a barna bőrű fiatalember, az 1-es huta pré- selője ugyanis Jorg Hernandez, az ökölvívás könnyűsúlyú vi­lágbajnoka. A gyárlátogatást a kombinát udvarán barátsági nagygyűlés követte. A díszemelvény mögött vörös drapérián fehér betűs felirat hirdette: Viva la amistad entre los pueblos de Cuba y Hungria - Éljen Kuba és Ma­gyarország népeinek barátsá­ga. Az emelvény előtt több száz dolgozó qyűlt össze, s ott vol­tak közöttük a holnap munká­sai, azok a bordó egyenruhába öltözött fiúk és lányok, akik a tanulás mellett délutánonként már dolgoznak a gyár különbö­ző üzemrészeiben, ismerkednek a termelő munkával. Jacinto Garcia Aleman üze­mi párttitkár üdvözlő beszédé­ben megállapította: — Nagy meqtiszteltetés szá­munkra, hogy körünkben üdvö­zölhetjük magyar vendégein­ket, akik a kubai párt első kongresszusára érkeztek ha­zánkba. E kongresszus egész Kuba, s így gyárunk életében is fordulópontot jelentő, rend­kívüli fontosságú esemény, amelyet mi a magunk módján munkaversennyel, kiemelkedő termelési eredményekkel kö­szöntünk. Nagy taps, meleg ünneplés köszöntötte a mikrofon elé lépő Kádár Jánost. A gyűlés részt­vevői hosszan éltették a magyar párt első titkárát, a magyar- kubai barátságot. — Nagy öröm számunkra, hogy erre a nagygyűlésre ép­pen itt, a „Kubai-Maqyar Ba­rátság" üvegkombinátban ke­rül sor, s találkozhatunk a testvéri kubai munkásosztály képviselőivel. Megköszönöm a meleg, baráti fogadtatást és engedjék meg, hogy — élve az alkalommal - én is köszöntsem önöket, és átadjam a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró testvé­ri üdvözletét, baráti jókívánsá­gait üzemük, • Havanna, Kuba munkásosztályának, egész dol­gozó népének — kezdte beszé­dét Kádár János. A továbbiakban őszinte elis­meréssel szólt a kubai forra­dalmárok nagyszerű tetteiről, s arról, hogy a forradalom győ­zelme óta — az imperializmus A minap láttam a Ludasban egy igen időszerű karikatúrát. Az udvarias boltvezető, sajnál­kozva mondja a vásárlónak; „Értse meg asszonyom, a pénz­tárgép nem eladó!" A vásár­lási láz nem csupán a népsze­rű szatirikus lap hasábjaira „tört be". Ennek lehetünk ta­núi napok óta: vevők tízezrei keresik a szeretteiknek szánt legmegfelelőbb ajándékot, üz­letről üzletre járnak mindad­dig, míg meg nem kapják azt, amit kerestek. Irgalmatlan ro­ham ez, amit leginkább kará­csonyi csúcsnak titulálnak. Tíz napja... A pécsi Centrum Áruház osztályain (tíz napja) tíz- tizenötezer vásárló fordul meg, az átlagforgalom meghaladta a napi egymillió forintot, teg­nap több mint 1,3 millió forint értékű ajándékot adott el az áruház alig több mint száz fős kiszolgáló gárdája. A vevők rohama minden bizonnyal ma, aranyvasárnapon sem lesz ala­csonyabb, mint korábban. A slágercikkek: a harisnyanadrág, a női és férfikesztyűk, a zseb­kendők, a házicipők, a fény­képezőgépek, villanyborotvák és Philips táskarádiók. A Centrum bejárata mellett megjelentek a csillagszórót, gyertyatartót áruló „maszekok", de megtaláljuk őket a Sallai utca kapualjai alatt, fenyőfa­díszeket kínálnak az utca em­berének. Azokat a díszeket, amik néhány nap múlva a fe­nyőfákra kerülnek. Szerte a városban „zöldbe" botlik az ember; a BARANYA- MÉK üzletei előtt, a pécsi nagy­piacon, az Irányi Dániel téren, Újmecsekalján árusítják a fe­nyőfákat. Pécs 37 zöldséges boltjába tizenegyezer fát szál­lítottak Zalából, valamint a Mecsek erdeiből: ha összefűz­nénk tizenhét kilöméter hosz- szúságú lenne a fenyőfüzér. A BARANYAMÉK ígérete szerint, még e hét elején is lesz ele­gendő díszítésre váró fenyő az üzletekben. A Mecsek Áruház tizenkét osztályán mintegy százötven el­adó állja a vásárlók rohamát A forgalom minél zökkenő- mentesebb lebonyolítását nyug­díjasok is segítik. A legnagyobb tumultus a játékosztályon van, de legalább annyi vásárló for­dul meg az ajándék osztály pultjai előtt is. A becslés sze­rint legalább tizenötezer vevőt fogad a „Mecsek” naponta, tegnap másfélmillió forint „ván­dorolt" a pénztárakhoz. A vásárlási csúcs természe­tesen a többi pécsi üzletre is értendő. A Belvárosi Áruház­ban például a kötött- és divat­áru, az ing és nyakkendő a legkeresettebb, tegnap mintegy kétszázezer forint árú portéka kelt el. A Szliven Áruház já­ték, ajándék, műszaki és illat­szer osztálya ötszázezer forint forgalmat bonyolított le. A megyeszékhely élelmiszer üzleteiben az édesség, a déli­gyümölcs és az italáru a leg­keresettebb. Szaloncukorból, a korábbi évek tapasztalatait fi­gyelembe véve, tíz tonnával többet szállítottak a boltokba mint a várható igény. Siklósra, Szigetvárra és Komlóra tegnap vittek ki a túrajáratok hetven mázsa, Görögországból érkezett narancsot. Várható, hogy a hét elején a pécsi üzletekbe is újabb narancsszállítmány érke­zik. Export Ezekben a hetekben karácso­nyi csúcsforgalmat bonyolít le a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat. Az elmúlt két hétben tejesbárányból és expressz hiz- lalású pecsenye bárányból — a múlt évinél magasabb áron — több mint 550 vagonnal és 20 kamionnal szállítottak Olasz­országba, a vállalat hagyomá­nyosan nagy piacára. A ma­gyar vágójuhok iránt nagy az érdeklődés még Franciaország­ban, Líbiában, Tunéziában, Ku- waitban és Algériában is. Az ünnepek előtti szezonban több száz tonna hízott libát és pulykát is rendeltek a Te- rimpex-től a szovjet, az NDK- beli, a csehszlovák, az NSZK- beli, az osztrák és svájci part­nerek is. (Folytatás az 5. oldalon) MHSZ-szakkör működik Pécsett a Széchenyi Gimnáziumban. Képünkön a szakkör tagjai egy DX-et (nagytávolságú összeköttetés) nyugtáznak a forgalmi naplójujkba Fotó: Kóródi Gábor Tízezrek rohama

Next

/
Oldalképek
Tartalom