Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-16 / 344. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 344. szám 1975. december 16., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A munka kongresszusa Kádár János vezetésével pártküldöttség utazott a Kubai Kommunista Párt kongresszusára Téma: a kollektív szerződés Pillanatkép a tanácskozásról. Tanácskoztak a szénbányák munkáskiildöttei Munkásszállás épül Munkaruha helyett védőruha R flektorfényben állott a szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Minden becsületes ember örömmel üdvözölte a kongresz- szust, melyet joggal illet meg a fenti cím, hiszen a kongresz- szus valóban a fejlett szocialista társadalom felépítését, a jobb és fegyelmezettebb munkát, valamennyiönk felemelkedését tűzi ki célul. Helyesen hangsúlyozza, hogy a munka elemi erkölcsi szabályainak megszilárdítása és továbbfejlesztése társadalmi előrehaladásunk alapvető követelménye. Munkaerkölcsünk ugyanis örököse mindazon pozitív értékeknek és elvárásoknak, melyeket a dolgozók évezredek alatt a munkában, az erkölcsi fogyatékosságok ellen vívott harcban kialakítottak. Olyan erkölcsi örökség — mint például „Aki nem dolgozik, ne is egyék", vagy „Munka teszi emberré az embert" — védelme és továbbfejlesztése alapvető érdekeinkkel összefügqő feladat. Hogy miért? Azért, mert becsületes, odaadó és hozzáértő munka nélkül nincs nyugodt és biztonságos életérzés, nincs társadalmi haladás, — enélkül nincs szocializmus és erkölcs. Már a történelem hajnalán is a munka, a természet kíméletlen erői ellen folytatott harc az élet forrása. Ez nemesítette, egyesítette és emelte egyre magasabbra az embereket, mind anyagi, mind erkölcsi téren. A munka ma is, gazdasági, politikai és erkölcsi értelemben egyaránt, minden emberi létezés legalapvetőbb feltétele. Ebből persze adódik a következtetés is: a társadalom legnagyobb és legelőbb- revalóbb értéke a munkát végző ember. A munkás, a munka és terméke, valamint az élet- színvonal minősége korunk olyan felismerése és jelszava, melynek fejlesztése jövőnk alapvető záloga. Ez a felismerés jut kifejezésre társadalmunk azon morális alapelvében is, hogy a „szocializmusban minden az emberért, minden az ember, a dolgozó ember javára történik”. .Társadalmi-gazdasági viszonyaink és benne a munka is gyökeres változáson mennek keresztül. A korszerű termelés és gazdálkodás mind magasabb követelménye lett a rendelkezésre álló eszközök hatékony kihasználása, a fegyelmezett munka, a munkafolyamatok következetes programozása, ellenőrzése és értékelése. A fejlett szocialista társadalom, a munkatevékenység jobb megszervezése, a munka- folyamatban részt vevő emberekkel szemben támasztott követelmények világos meqfogal- mazása nélkül nem valósítható meg. Ma különös jelentőséggel bír annak felismerése, hogy mennyire fontos a munkában tevékenykedő emberek önállósága, önaktivitása, lelkiismeretessége, hozzáértése, szorgalma és gondolkodásmódja. Ezért kell tudnunk minden munkahelyen, hogyan vélekednek maguk az emberek saját helyzetükről, munkakörülményeikről. felelősségérzetükről, lehetőségeikről stb. Sok termelési beszámolót, fejlesztési tervet, gazdálkodásról és egyebekről szóló jelentést olvashatunk az utóbbi időben. Őszintén szóvá kell tenni, hogy a legtöbbször egyetlen rideg, személytelen fogalom jelöli a legmagasabb rendű értéket, az embert: munkaerő. Még most, a fejlett szocializmus viszonyai között sem képesek egy sor helyen elfogadni és megérteni, hogy a termelő munkának van etikai értéke is — ezért válhat a munka a szocialista erkölcs alapelvévé — és az ember nem azonosítható az erőgépekkel, a tárgyakkal, a munka eszközeivel. Sajnos, sok helyen — a városban és falun egyaránt — egyes vezetők még ma is többet foglalkoznak a gépek, a traktorok milyenségével, az egy hektáron élő növények számával, a tárgyak és eszközök minőségével, — karbantartásukkal és kihasználtságukkal azonban már nem! — mint azokkal, akiktől elsősorban függ a munka milyensége, a termékek minősége. Eredményes munkatevékenység — jobb ember- és termék- minőség elérése — nem lehetséges annak tudatos megszervezése, a munkafolyamat valamennyi résztvevőjével szemben támasztott határozott célok és követelmények nélkül. Csak e munka folyamatában alakulhatnak és fejlődhetnek ki az emberek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát szabályozó erkölcsi elvek is. A munkafegyelmet, a munka megszervezését a történelem különböző korszakaiban mindig a közvélemény ereje támasztotta alá; a szokások, a hagyományok, a tekintély és a munka tisztelete szilárdította meg. A társadalom javára végzett munka a szocializmus viszonyai között, érthetően, magasrendű erkölcsi tulajdonságokat fejleszt ki az emberekben: munkaszeretetei és takarékosságot, állhatatosságot és kezdeményezőkészséget; továbbá elősegíti olyan pozitív erkölcsi-politikai tulajdonságok, mint az eszmeiség, elvhűség, önfeláldozás, szocialista tudatosság — kifejlődését is. Ennek a munkának a jellege sürgetően igényli a mainál magasabb rendű termelési és emberi viszonyok kialakulását, melyek alapja a kölcsönös megbecsülés, az egymással szembeni igényesség, a bizalom és a fogyatékosságok elvszeíű bírálata. E tulajdonságok és viszonyok kialakulása — mint a szakszervezetek kongresszusa aláhúzta — nem spontán módon megy végbe a munka során, hanem a pánt, a szocialista állam és a különböző társadalmi szervezetek irányításával. A munkához való szocialista viszony kialakítása, a jobb emberi és termék-minőség elérése nagyon bonyolult folyamat, melynek fontos tényezői: az ember, a technika és fejlettségének foka, a vele összefüggő társadalmi munkamegosztás és tudatos nevelés. Ahhoz, hogy a munka minden ember elsőrendű életszükségletévé váljék, nemcsak a tömegek tudatosságának, erkölcsének fejlesztésére, hanem sokrétű társadalmigazdasági probléma megoldására is szükség van. D e a legfontosabb, mint a SZOT beszámolójc hangsúlyozza: „a munka, különösen a fizikai munka fokozottabb megbecsülése. Rendet kell tehát teremteni. Helyre kell állítani a munka becsületét mindenütt, ahol erre szükség van. Érvényt kel' szerezni annak az elvnek, hogy a mi társadalmunkban csak az boldogulhat, aki tisztességesen és becsületesen dolgozik. A társadalom fejlődésének és életünk javításának kulcsa, központi alakja a munkáját tisztességesen végző dolgozó." Kiss István Vasárnap Kubába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Kubai Kommunista Párt december 17- én kezdődő I. kongresszusán. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti, akit útjára elkísér felesége. A küldöttség tagjai: Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Katona István, a Nép- szabadság főszerkesztője, a KB tagja, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Meruk Vilmos, Hazánk havannai nagykövete. A Pécs városi ipari és szolgáltató szövetkezetek ágazati pártbizottságának alakuló párt- értekezletét tartották meg tegnap Pécsett, a KISZGV nagytermében. A 18 pártalapszer- vezet mintegy 460 tagját képviselő 117 küldöttet, az elnökséget és a köztük helyet foglaló dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát az elnöklő Ma- gyarcsik Gyula, a Pécs városi Pártbizottság tagja, a Villamos- ipari és Gépjavító Szövetkezet elnöke köszöntötte. Ezt követően Novák Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság osztály- vezetője mondott tájékoztatót az ágazati pártbizottság létrehozásáról és a pórtélét aktuális kérdéseiről. Ezt követően a pártértekezlet 31 tagú pártbizottságot választott. A pártbizottság ezután megtartotta első ülését és megválasztotta a pártbizottság titkárát, .a 7 tagú végrehajtó bizottságot, valamint megválasztásra kerültek a pártbizottság mellett működő három munka- bizottság tagjai, elnökei. A pártbizottság titkára: Maletics Miklós, a vb taqiai: Gertner Tibor, Garzó Sándorné, Foki JeA küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Ben- kei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Carlos J. Perez, a Kubai Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. nő, dr. Kerényi Judit, Maletics Miklós, Stefanovics Istvánná, Varga József. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára a Megyei Párt- bizottság nevében köszöntötte a megválasztott pártbizottságot, ■a végrehajtó bizottságot, valamint a munkabizottságokat. Hangsúlyozta a pártbizottság előtt álló feladatokat, köztük a gazdaságszervező, tervező és segítő tevékenységet. Utalt arra, hogy a következő ötéves tervciklusban komplex módon kell vizsgálni a feladatokat, és valamennyi termelő, szövetkezeti egység a népgazdasági tervhez kapcsolódva készítse el a maga fejlesztési tervét. Hangsúlyozta többek között a munkafegyelem, a munkaszervezés, a munkaerőgazdálkodás fontosságát. Kérte: segítsék ezt a pártbizottságot, hogy hatékony munkával járulhasson hozzá a következő ötéves tervünk valóra váltásához. Befejezésül az ipari és szolgáltató szövetkezetek dolgozóinak eredményes, boldog új esztendőt kívánt. A pártértekezlet az elnök zárszavával ért véget. A párt- bizottság 1976. január 1-vel kezdi munkáját. Másodízben került sor a Mecseki Szénbányák Vállalat munkósküldöttei tanácsának értekezletére tegnap délután Pécsett, a Puskin Művelődési Házban. Keszler Ferenc, a szak- szervezeti bizottság titkára köszöntötte a szénbányák valamennyi üzemének több mint száz delegációját, valamint a vállalat vezetőit, így dr. Schwarcz Józsefet, a szénbányák pártbizottságának titkárát, Bogár József és Pozsgai Károly igazgatóhelyetteseket, valamint a Bányászati Szakszervezet képviseletében jelenlévő Kristóf Józsefet. A munkásküldöttek már korábban írásban megkapták az előző tanácskozáson elhangzott 14 felszólalásra a vállalat igazgatójának válaszát, valamint ezzel együtt eljuttatták a dolgozók képviselőinek az 1971—75. évi kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a következő tervidőszakra szóló kollektív szerződés irányelveit tartalmazó előterjesztést. A vita során felszólalt Péntek László Kossuth-bányai csoport- vezető vájár, Feubl Andor pécs- bányai vájár, Csizmadia József vasas-bányai vájár, Schwarcz József zobáki csatlós, Cseresnyés László, a Külfejtési üzem vájára, Doszpod Zoltán bétái főcsatlós, Kelemen Gyuláné, a Pécsi »Szénelőkészítő üzem laboránsa, Leiler László, a villamosüzem metánmérő javítója, Kerekes Ferenc, a Központi Gépüzem vezetője, Guzmics Imre, a Karbantartó üzem lakatosa, Appel Árpád, az Anyagellátó üzem művezetője, Szu- dovszki László, a Központi Gépüzem briqádvezetője. A legtöbb hozzászóló a munkaruha-juttatás egyes kérdéseivel foglalkozott, amelyet a jövőben a védőruha vált majd fel. Ennek tisztításáról, minőségéről mondták el véleményüket. Szóltak arról, hogy a bérrendezés előnyeit élvezik a dolgozók, de ez még mindig nem tette elég vonzóvá a bányász szakmát. Elismeréssel szóltak arról, hogy a vállalat a jövőben egy 100 férőhelyes új munkásszállást kíván építeni. A hozzászólók — tolmácsolva munkatársaik véleményét - sürgették a qépesítést, amely a fizikai munkát, a termelékenységet, valamint a fokozottabb bónyabiztonságot segítené elő. Javasolták: egységesítsék a munkarendet a bányában. Dr. Schwarcz József párttitkár hozzászólásában az V. ötéves terv fő feladatait körvonalazta. Eszerint a tervidőszak első három esztendejében évente 2,8 millió tonna szenet kell termelnie a vállalatnak, valamint 120 ezer tonna brikettet kell előállítaniok. Vázolta a jövő zálogát biztosító vágathajtó, feltáró munka fontosságát. Bogár József igazgatóhelyettes elmondta: a munkásküldöttek javaslatait figyelembe veszik a kollektív szerződés végleges megalkotásánál. Valamennyi hozzászóló rövidesen megkapja kérdéseire a választ A Mecseki Szénbányák munkásküldötteinek második tanácskozása Keszler Ferenc zárszavával ért véget. Az eszperantó nyelv megalkotója, Ludwig Zamen- hof születésének 116. évfordulója alkalmából rö vid ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra gyűltek össze a baranyai eszperan- tistók tegnap délután Pécsett, az Eszperantó Parkban. A megemlékezésen részt vett a szabadságát Pécsett töltő lengyel Lesh Kosieniak, a Világbéke elnevezésű eszperantista szervezet lengyelországi vezetője is. A Magyar Eszperantó Szövetség pécsi vasutas csoportjának vezetősége nevében Steurer Gottfried- né helyezte el a koszorút a Zamenhof-emlékmüvön. Megalakult a pécsi ipari és szolgáltató szövetkezetek ágazati pártbizottsága
