Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-14 / 342. szám

1975. december 14., vasárnap Dunántúlt napló 3 i intézkedések a családért Növekvő népesedés Harmonikus családi élet Az egészségügynek hosszabb távon megvalósítandó feladato­kat adott a határozat. Annak érdekében, hogy a születendő nemzedék egészségét mór a fo­gamzás előtt is védjük, szükség volt olyan egészségpolitikai in­tézkedésekre, amelyek elősegí­tik a családtervezést, védik a nők és az utódok egészségét Mindezek a tényezők együt­tesen kedvező demográfiai vál­tozást okoztak Pécs népesedé­sében, s ennek legjellemzőbb mutatója, hogy két év alatt 23,5 százalékkal nőtt a születé­sek száma. Pécsett 1972 óta működik a „Család- és Nővédelmi Tanács­adó”, amely eredetileg a ter­hességet megelőző gondozásra volt hivatott, majd 1974, ja­nuár 1-től a házasság előtti tanácsadás is feladata lett. Nagy jelentőségű a fogam­zást elősegítő tanácsadás azon nők számára, akiknél a kívánt terhesség nem következik be. A meddőség megszüntetésére kivizsgálást és gyógykezelést végez az intézet. Foglalkozik az intézet a terhesség meg­előzését, a fogamzásgátlást szolgáló tanácsadással és el­látással. A Minisztertanács 1040-es rendelete előírta, hogy a csa­ládtervezéssel kapcsolatos isme­retek oktatását kötelezően be kell építeni az állami oktatás rendszerébe. Cél, hogy a fia­talok — az életkori sajátossó­r lita: Szentirányi józseb a Pécs városi Pártbizottság titkára Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1973. február 13-i ülésén elemezte az ország népesedé­sének helyzetét. Határozata három fő irányban szabta meg a tennivalókat: a családok anyagi helyzeté­nek javítása, az anya- és gyermekvédelem egészségügyi feltételeinek ja­vítása, egészségügyi felvilágosítás és családi életre nevelés. A Pécs városi Pártbizottság novemberi ülésén elemezte a KB határozatában megjelölt fel­adatok végrehajtásának hely­zetét. Megállapította: 1974. január 1-től, illetve jú­lius 1-től megvalósult a gyer­mekes családok fokozott anya­gi támogatása: családi pótlék, gyermekgondozási segély, va­lamint az egyszeri anyasági se­gély összegének felemelésével. Új intézkedések szabályozzák a gyermekápolási táppénzjogo­sultságot, valamint a fizetett szabadnap biztosítását. Helyi intézkedések is történ­tek a családok helyzetének ja­vítására. Ilyen volt a három­vagy többgyermekes családok lakásigényének soron kívüli ki­elégítése, gyermekintézmények fejlesztése, a kereskedelmi há­lózat és áruellátás jelentős bő­vítése, stb. goknak megfelelő színvonalon — megszerezzék azokat a bio­lógiai, egészségügyi, etikai is­mereteket, amelyek elenged­hetetlenek a harmonikus csalá­di élet megteremtéséhez. A fia­talok ilyen irányú oktatása az 1974-es tanévben kísérleti jel­leggel megindult az Építők úti Általános Iskolában és a Janus Pannonius Szakközépiskolában. Kevés a szülészeti ágy A fogamzás után jelentkező feladatokat a központi nő- és gyermekvédelmi hálózat, az Or- vortudományi Egyetem klinikái és a kórházak látják el. A szükséges kiegészítő szakmai hátteret a felnőtt rendelőinté­zetek, illetve a gyermekpoli- klinika szakrendelései biztosít­ják. Két év alatt — a korszerűbb családtervezés hatásaként -az összes teherbe esések szá­ma 11 százalékkal csökkent, ugyanakkor a terhességüket meqtartók aránya 25 százalék­kal növekedett. Lényegesen ja­vult az élve születések aránya. Sajnos, az elmúlt két évtized nagy számú abortuszainak hő­hatásaként a reprodukció mi­nőségi vonatkozásában még kedvezőtlen. Erre mutat, hogy a születési szám emelkedésé­vel - ha kisebb arányban is - tovább emelkedett a koraszü­löttek száma. A szülések számának örven­detes emelkedése megnövelte a terhesgondozást véqzők fel­adatait. A terhesek számának növekedésével 36,7 százalékkal emelkedett a rendelésen meg­jelentek száma. Nem történt meq ezzel együtt az orvosi órák számának eme­lése. Ez -zsúfoltságot okozott és a vizsgálatra iutó idő csökke­nésével járt. Csak később tör­tént meg a szakrendelési órák bizonyos átcsoportosítása, azon­ban a további fejlesztés fel­tétlenül szükséges. Hasonló problémát okoz, hogy a szülészeti ágyak száma nem nőtt a szülések számával arányosan. A jelenleg meglévő 235 szülészeti ágy kevés, fej­lesztése szükséges. A fenti hiányosságok mellett az ellátás mennyiségi mutatói ugyan lehetővé teszik a szük­séges ellátást, de a minőségi munka, a tudományosabban megalapozott gyógyító-megelő­ző tevékenység feltételei még nem kielégítőek. Teljesen hiány­zik a megyében a belső el- választású mirigyek gyógyítá­sával foglalkozó úgynevezett endokrin osztály, nem kielégítő a cukorbeteg terhes anyák gon­dozása, hiányzik a korszerű szülészeti ellátáshoz szükséges ultrahang diagnosztikai cent­rum, nem megoldott a gene­tikai tanácsadás és nem meg­nyugtató a terhespathológiai esetek ellátása. Az Orvostudo­mányi Egyetem, a Megyei Ta­nács és a Városi Tanács egész­ségügyi szervei keresik a meg­oldás koordinált lehetőségeit, de eredményekről méq nem tu­dunk beszámolni. Harmincezer gyermek A csecsemő- és gyermek- ellátás az országos átlagnál jobban fejlődött ugyan, de sa­ját szükségleteinkhez és lehe­tőségeinkhez viszonyítva lassú­nak tartjuk a fejlődés ütemét. A város körülbelül harmincezer 14 éven aluli (ebből 2800 cse­csemő) gyermeklakossága szá­mára a körzeti gyermekorvosi hálózat biztosítja az egységes gyógyító-megelőző ellátást. Jelenleg Pécs város területén 28 körzeti gyermekorvos és 57 védőnő működik 24 decentrali­zált rendelőben. Egy-egy gyer­mekorvosi körzethez átlag 1100 gyermek (ebből 100 csecsemő) tartozik. Ez nagyon sok. Minden gyermekorvos mellett két védő­nő és egy asszisztens működik. Egy-egy gyermekorvosi körzet a népsűrűség és a közlekedési viszonyok figyelembe vételével 2—3 felnőtt körzetet foglal ma­gába. A körzeti gyermekorvosok ál­tal gondozott gyermekek száma nem egyenletes (1000-1700 kö­zötti). Az új lakótelepek kiala­kulásával párhuzamosan bizo­nyos aránytalanság, illetve túl­terhelés jelentkezik, melyet az egészségügyi szervek már kör­zetmódosításokkal sem tudnak megoldani. Az új lakótelepek tervezésé­nél és építésénél az illetékes beruházók és kivitelezők elha­nyagolták az egészségügyi- és gyermekintézmény-hálózat szük­séges bővítését. A feszültség nagy. Mindez feltétlenül szük­ségessé teszi a gyermekorvosi és védőnői körzetek gyorsabb ütemű fejlesztését. A Gyermekklinika és a Gyer­mekkórház kielégítően biztosít­ja a fekvőbeteg gyermekek ellátását. A kórházi kezelésre szoruló gyermekek gyógyításá­ban gondot okoz, hogy az egész megyében (Dél-Dunántúlon) nincs intenzív gyermekosztály. Szükségességét az is bizonyít­ja, hogy a gyermekklinikai acut részleg kialakítása óta jelentő­sen csökkent az 1—6 napon be­lüli korai elhalálozás. A szakmunkás- tanulók ellátása Az iskolaegészségügyi ellátás általában jó. Tizenegy iskola­orvos biztosítja Pécs város te­rületén a 36 általános és tizen­két középiskola gyermekeinek orvosi ellátását. Az iskolaorvo­sok valamennyi tanulót éven­ként általános vizsgálatban ré­szesítenek és védőoltásokkal el­látnak. Ezen túl, kiegészítő szűrővizs­gálatokat is végeznek a gyer- mekpoliklinikai szakrendelések, illetve a gondozóintézetek se­gítségével. Ez az ellátás azon­ban nem tekinthető kielégítő­nek, Sok az alkalomszerűség, nagy a zsúfoltság, kevés a szak­orvos. Egyre nagyobb gondot okoz a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatok . megoldatlan­sága, valamint a gyakori torok- és fülbetegségek szakorvosi ke­zelése. Legnagyobb probléma az, hogy Pécs városában az 5572 szakmunkástanuló ezideig nem tartozott az iskoláegészségügyi ellátás körébe. Bevonásukat az újabb rendeletek lehetővé te­szik. Szükséges, hogy ezek alap­ján a Városi Tanács vb egész­ségügyi osztálya kidolgozza a fokozatos fejlesztés tervét és megkezdje végrehajtását. A tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a népe­sedéspolitikai határozatban és a kormányrendeletben írt egész­ségügyi és nevelési feladatok Pécsett megvalósulnak. A nö­vekvő népesedés egészségügyi ellátásának feltételei lényegé­ben biztosítottak és megvannak a továbbfejlesztés feltételei is. Ennek ellenére nem meg­nyugtató az a helyzet, hogy saját állapotunkhoz, az 1973-as szinthez viszonyítva csak mér­sékelt fejlődés történt. Úgy lát­juk, hogy Pécs kedvező adott­ságait (klinikák, megyei intéz­mények) jobban ki lehet aknáz­ni, és összehangolt fejlesztés­sel gyorsítani lehet az egész­ségügyi intézmények mennyisé­gi és minőségi feltételeinek ja­vítását, a gyermekintézmény­hálózat bővítését, a család­propaganda és nevelés lehető­ségeinek gazdagítását. Hová mennek» honnan jönnek? Az utazási irodáknál már szilveszter van... Eszékiek Siklóson, pécsiek Pozsonyban Az utazási irodák már túl vannak a szilveszteren — az óv vóni utazások szervezése be­fejeződött, illetve . . . néhány hely még akad, de ezek le­foglalásával igyekezni kell. A Baranya megyei IBUSZ az óév utolsó és az új év első napjaira több külföldi útra szervezett utasokat. Baranyai­ak utaznak az óesztendő bú­csúztatására Porecsbe, Prágá­ba, Krakkóba, Varsóba és Le- ningrádba. Sokan utaznak Esz­tergomba szilveszterezni. Az IBUSZ szervezésében 40 fős szovjet turistacsoportot várnak Harkányba, a vendégek 1975. utolsó éjszakáját Máriagyűdön töltik. A Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal a Siótour-ral kö­zösen szervezett pozsonyi és al­sókubini szilveszteri utat, ezek­re azonban Baranyából mind­eddig nem akadt jelentkező. Telt ház lesz Harkányban a Hotel Turistában, ahová Buda­pestről, Szegedről és Dunaúj­városból jelentkeztek csopor­tok. Siklósra és Szigetvárra az eszéki Generaltouristtal közös szervezésben jugoszláv vendé­gek érkeznek. A Pécsi Idegenforgalmi Hi­vatal szerencsésebb volt a szil­veszteri külföldi utakkal. Mind a Nagy-Fátrába szervezett öt­napos, mind a pozsonyi négy­napos út helyei elkeltek. Az előbbi utazás résztvevői Alsó- Kubinban, a Hotel Oravában, az utóbbié pedig a pozsonyi Hotel Palace-ban búcsúztatják az óévet. Több évtized programja lesz A 48-as tértől a Rét utcáig Tervpályázat pécsi városközpont rendezésére Seregnyi változás színhelye Pécsnek az a területe, amely a Rákóczi úttól délre a 48-as tértől a Rét utcáig terjed. Kész a Rózsa Ferenc út, a M 6/A út egy kis szakasza, s előkészü­letben van a további szaka­szok építése. A Rákóczi út ez­zel országos főútvonal helyett városi főforgalmú úttá minő­sül. Eldőlt végre, hogy a BÉV új telephelyre költözik és egy évtized múltán a Sopiana is elhagyja e területet. A Rákóczi út északi oldalán új építkezé­sek (áruház, MESZÖV-iroda- ház) és bontások változtatják meg az utcaképet, s a válto­zás a déli oldalon is bontások­kal kezdődik. Mindezek indo­kolttá teszik, hogy Pécs város­központját e területen újra ter­vezzék, illetve egyáltalán meg­tervezzék. • Pécsnek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szabadság út közötti területre volt városközpontter­ve, de ez is inkább szép illúzió, semmint valóraváltható prog­ram. A kezdetben nagy építé­si buzgalmat mutató vállala­tok, intézmények egymást kö­vető visszalépései tették azzá. Az l/A ütem nagyjából a ter­vezett formában valósul meg, de már itt szembe kell nézni azokkal a nehézségekkel, ame­lyek majd végigkísérik az el­gondolások megvalósítását. Szanálás .. . Nyilvánvaló, hogy nem maradhatnak meg a Sza­badság úton azok a házak, amelyeket - ma már érthetet­lenül - akkor újítottak fel (I), amikor már tudott volt, hogy a Majláth utca eltűnik... E házak a terület bizonyos le­nyelendő békái, mert a me­gyei tanács új székházát és vele az új városközpontnak e részét meg kell nyitni a Sza­badság út felé. Értelmes foly­tatást és lezárást kell találni a Mattyasovszky háznak is, ami ma magányos szigetként árvái, kodik avult környezetében. Továbbmenve ... Megépül az új áruház és a MESZÖV-PTV közös irodaháza — ezek meg­határozó része lesznek a bel­város déli kapujának és meg­kívánja, hogy a Hal tér után is valami hasonló következzék. És a túloldal? A városközpont l/B üteme a Bajcsy-Zsilinszky útig terjed, itt a bontások rész­ben folynak, részben ezután válnak esedékessé. Nagy kér­dőjel azonban az itt található hatalmas föld alatti tároló, ami. nek megtartása bármilyen új konstrukcióban — elképzelhe­tetlen. Pótolni kell tehát. De hogyan, mi módon? Aztán van itt egy fuscsasáq — a párját ritkító törés a Rákóczi út vo­nalában a villanyrendőrnél — amit korrigálni kell már végre. A Rákóczi út déli oldalán is elkezdődött a folyamat a 66-os szám bontásával, amit a 74-es várható bontása követ. A BÉV kiköltözése újabb fog­híjat hoz létre, a reumatoló­gia évei (?) is meg vannak számlálva. A Rózsa Ferenc út ma nagyon siralmas képet mu­tat, aligha méltó a jelentős főútvonalhoz és a városképileg egyébként is nagyon értékes területhez. Seregnyi kérdőjel vár vá­laszra. Ma nagyon nehéz a válaszadás és ezért van nehéz helyzetben a város is, hiszen nyugodt lelkiismerettel nem mondhat igent, vagy nemet az építési célzatú elgondolásokra. • A bizonytalanság feloldásá­ra kapott megbízást a Pécs Tervező Vállalat, amely házi tervpályázatot írt ki négy iro­dájának: tegyenek ajánlatot a tervezők a 48-as tértől a Rét utcáig terjedő ferület rende­zésére, beépítésére. Húsz esztendeje, hogy az új városközpont kialakításának gondolata életrekelt. Hogy mi valósult meg belőle, azt lát­juk. S hogy így, annak is számtalan oka van. Az egysé­get az jelenti, hogy azonos szerkezetből — univáz-ból — nagyjából azonos homlokzat­tal készültek az épületek. Nem született azonban olyan város- központ (születhetett volna, ha az eredeti terv megvalósul), amilyen az európai hírűnek mondható salgótarjáni, vagy amilyen a szolnoki, kecskemé­ti, stb. lesz. Most itt az alka­lom. A tervpályázatnál meg lehe­tett adni a közúti és gyalogos közlekedési vonalakat, meg azt is, hogy e területen sok (?) regionális szerepkort is betöltő intézményt kell elhelyezni. — Művelődési központot, még egy szállodát... Voltaképpen a tervpályázat feladata meghatá­rozni, mi kerüljön oda. Egy do­log azonban már most biztos: mintegy hétezer gépkocsinak kell helyet biztosítani. A tör­ténelmi belvárosban végesek a parkolási lehetőségek és ha a körutak meglesznek, még a „gépkocsitlanítással” is szá­molni kell. Az intézmények egyben parkolóigényt is jelen­tenek, s végre ezt is tudomá­sul kell venni. Nem lehet a végtelenségig ismételni az áru­ház ügyét még egyszer is sok lenne), amely a 60 föld alatti parkolóhellyel is (ha megma­rad), nehéz helyzetben lesz. A területen nem lehet csak intézményeket elhelyezni. A mai szabályzók szerint ez nem csak drága, de lehetetlen is. Tehát elegendő lakás elhelye­zésére is kell gondolni. • A legfőbb néhézségről még nem is szóltunk. Ez a terület a BÉV-en és a Sopianán kívül sok kisüzemmel van tele, s ezek máshová helyezése nem kis dolog, mint ahogy maga a szanálás egésze sem az. A munkatérkép, ami a tervpályá­zat alapjául szolgál, feltünteti a meghagyandó épületeket. Alig marad! A Légszeszgyár utcától a Szabadság útig gya­korlatilag minden lemegy. Ebből is látható, hogy a program, ami természetesen csak a kerete lehet egy meg­valósítandó tervnek, nem egy­két ötéves terv témája lesz. 25—50 év? Az eredményt uno­káink látják ... Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom