Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-14 / 342. szám

Dunantmt napiö 1975. december 14., vasárnap Kitüntetett katonafiatalok A KISZ KB vörös vándorzászlaja a Bajcsy Zs. laktanyában A pécsi Bajcsy-Zsiniszky hon­véd laktanya kiszesei kiemelke­dő eredményeket értek el a harckészültségben, a kiképzés­ben, a hadseregen belül fo­lyó szocialista munkaverseny mozgalomban. Ennek elismeré­séül, a KISZ Központi Bizottsá­ga Vörös Vándorzászlóval tün­tette ki az egyséq KISZ Bizott­ságát, a laktanya személyi ál­lományát. Tegnap délelőtt ünnepi egy­séggyűlést tartottak a laktanyá­ban, melyen megjelentek a társalakulatok, a MÉV, a Me­cseki Szénbányák, a MECHLA. BOR pécsi gyáregysége, vala­mint a Pécsi Bőrgyár párt és Wjúsági szervezeteinek képvi­selői. Az ünnepségen többek között résztvett évin Sándor vezérőrnagy, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Komlódi Józselné, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkára. Az ünnepségen Sarkadi Nagy Barna méltatta, a pécsi Bajcsy-Zsilinszky honvéd lakta­nya kiszeseinek kiemelkedő munkáját. Bevezetőjében töb­bek között a következőket mondotta: „Mindig jóleső ér­zés számunkra, ha o megyénk­ben dolgozó kisebb, vagy na­gyobb ifjúkommunista közös­ségek kitüntető elismerésben részesülnek. E méltó címet csak azok a kollektívák kaphatják meg, akik pártunk útmutatásai alapján a KISZ Vili. kongresz- szusa határozatainok végrehaj­tásáért, a leglelkesebben dol­goztak, a legtöbbet tették. Az egység KISZ Bizottsága tevékenységének értékelését követően Sarkadi Nagy Barna, átadta a KISZ Központi Bizott­ság Vörös Vándorzászlaját Ke­lemen Györgynek, a KISZ Bi­zottság titkárának. A kertváro­si általános iskola úttörőinek köszöntőjét követően, a társ­alakulatok, és vállalatok kép­viselői kötöttek szalagot, a vóndorzászlóra, majd felolvas­ták a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoport főnökének parancsát. Ezt követően, az if­júsági mozgalomban kiemelke­dő munkát végzőknek jutalma­kat adtak át. A vándorzászló átadási ün­nepség műsorral zárult. «qoMBooob^^^^^^ fl > I f * I f « f »j i ! > t I iJ I Jt flm£ > Í * J < « ? ♦ V fl | | p%g«m)m Szocialista brigád­vezetők fóruma a MÉV-nél Hatékonyabban dolgozni Jelent&s szociálpolitikai intézkedések P • I rr ■ rr •• • Fejlődő üzemi demokrácia A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat következő öt évének leg­fontosabb gazdasági célkitű­zéseit vázolták fel a vállalat pécsi központjában december 13-án megtartott hagyományos, év végi „Szocialista brigádveze- tök fórumán”. A 120 brigódvezető, har­minc — termelést közvetlenül irányító — műszaki, valamint ugyanennyi párt- és tömegszer­vezeti vezető 474 szocialista brigád mintegy ötezer dolgo­zóját képviselte. A szocialista brigádmozgalom a törzsgárda- tagság csaknem nyolcvan szá­zalékát tömöríti: a 65 ifjúsági brigádban 666, a 22 női bri­gádban 283, a 39 műszaki bri­gádban pedig 450 dolgozó te­vékenykedik. Idén 84 új brigád alakult 590 fővel. Egyik leg­fontosabb célja a vállalatnak, hogy mind több fiatalt meg­nyerjen a mozgalomnak. Tóka Jenő igazgató vitaindí­tójában hangsúlyozta, hogy a következő években a többter­melés forrása csak a munka­termelékenység lehet, a terme­lési szint látványosan nem emelkedik és szerényen növe­kedik az export is. Még a leg­kisebb munkaerőtartalékokat sem nélkülözhetik. Az V-ös bá­nyaüzem átadása sem késhet, ennek érdekében a legjobb bányászokat ideirányítják. A hatékonyság fokozására decemberben 50, míg a jövő év végéig kétszáz fúrótámot, — állványt helyeznek el. 1976-tól a külszíni kutatásokhoz modern fúróberendezések beszerzését javasolták. Ezen kívül a követ­Simon Sándor, a MÉV szakszervezeti bizottságának munkatársa megnyitja a tanácskozást. Jó a gyárnak, jó a szülőknek Tovább bővítik a bőrgyári óvodát A tanács is támogatja a gyári dolgozók akcióját Az óvoda után az emléktáb­la is elkészü!t:„A Pécsi Bőrgyár dolgozói 1974-iben társadalmi munkában építették." Ez az egy tábla tulajdonképpen két óvoda építésének történetére emlékeztet majd, hiszen a bőr- gyáriak ismét építkezni akar­nak. Hetvenöt férőhellyel kí­vánják bővíteni meglévő óvo­dájukat. * Az első bőrgyári óvoda az ötvenes években épült. Annak idején 26 bölcsődésnek és 26 óvodásnak készült. Az 1970-es években azonban egyértelmű­kező években új levegőhűtők, pornedvesitők, szellőztetők, árokásó gépek üze’mbeállítását kérték. Az emelőket túlterhelés­gátlókkal szerelik fel. Megvizs­gálják, hogy a termelékenység fokozására miként szervezhetné­nek 2—3 fős fejtő-csapatokat. Különféle szocálpolitikai in­tézkedésekre is sor kerül; így a katona-fiatalok és a gyer­mekgondozáson levő anyák bé­rét is fejlesztik, távollétükben. Mind kevesebb nő dolgozik éj­szakai műszakon, sőt, az elkép­zelések szerint szombaton nem is állnak műszakba. Elsősorban a kedvezőtlen körülmények kö­zött, nehéz fizikai munkát vég­ző bányászok, valamint a ma­gas képzettségű szakemberek bérét emelik átlagon felül. A mozgásszervi betegeknek fel­színi, könnyebb munkát biztosí­tanak. A lakásgondokon is eny­hítenek: a lakást igénylőknek hatvan állami és 160 munkás- lakást juttatnak, míg 480 ma­gánlakás építkezést segítenek. A vállalatnál folyó szakmai, po­litikai oktatás szükségessé ten­né egy oktatási központ kiala­kítását, hiszen az öt év alatt legalább 20 ezer ember szak­mai-politikai képzésével fog­lalkoznak. A balatonmáriai üdü­lőtelepet úgy fejlesztik, hogy a hét végi kempingezőket is fo­gadhassa. A munkásszálló gép­kocsiparkolóval és színes tévé­vel gazdagodik. 1977-re a Ság- vári Művelődési Központ új szárnyát is átadják. A vitában 18-an szólaltak fel, ezenkívül 7-en 14 interpel- lációs kérdést nyújtottak be írásban. Sok szó esett a munkaidő teljes kihasználásá­ról, az egyenletes, balesetmen­tes munkáról, a munkafegye­lemről, a tulajdonosi szemlé­let erősítéséről. Többen megál­lapították: a brigádgyűlés mindinkább demokratikus fó­rummá válik, bár még tapasz­talhatók formalitások. Az üze­mi demokráciát nagymértékben fejlesztheti a jó információ- áramlás is. A brigádvezetők ne csupán szakmailag, de politi­kailag is műveltek legyenek és alapos pedagógiai érzékkel, kitűnő emberismerettel bánja­nak a bányászokkal. Cs. J. Milyen szakmát válasszunk? Előző közleményünkben is­mertettük, hogy jövőre előre­láthatólag milyen szakmákban indul oktatás a pécsi 500-as és a komlói 501-es szakmun­kásképző intézetekben. Most újabb három iskolával folytat­juk a sort. 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, siklósi kihelyezett iskola: Autószerelő. Gépszerelő szak­mák: géplakatos, mezőgazda- sági gépszerelő. Villanyszerelő. Épületasztalos. Női szabó (francia). 502. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet, Mohács: öntő. Autószerelő: Gépszerelő Várnak az iskolák szakmák: géplakatos, mező- gazdasági gépszerelő. Karos­szérialakatos. Vas- és fémszer- kezetlakatos. Villanyszerelő. Bútorasztalos. Épületasztalos. Fonó. Női szabó (francia). Kár­pitos. Kőműves. 506. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Pécs: Ács-állványozó. Épületburkoló (hideg). Fapadlózó és mű­anyagburkoló. Kőműves. Szoba­festő és mázoló (tapétázó). Te­tőfedő. Vasbetonszerelő. 508. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Pécs: Hegesztő. Kovács. Mezőgaz­dasági kovács. Központi fűtés és csőhálózatszerelő. VOz-gáz- vezeték és készülékszerelő. Épí­tőgépszerelő. Vas- és fémszer­kezet-lakatos. Bádogos. Fel­vonószerelő. Villamosgépszere­lő. üvegező. Bútorasztalos. Épületasztalos. Bognár. Faesz­tergályos. Faszobrász. Kádár. Mintakészítő. Könyvkötő. Bőr­díszműves. Cipész. Cipő felső­rész-készítő. Cipőgyártó. Kelme­festő és vegytisztító. A Merkur, a Vénusz és „testvérei” a Mecseken Természettudományi Stúdió Planetáriuma Erb János felvétele A Nap a horizont alá bu­kik, kígyóinak a legfényesebb csillagok, aztán az égboltot ba- kacsinba vonja az éj. Csilla­gok ezrei villognak . .. Az égbolt — a planetárium kupolája. A planetárium — a Mecsek új természettudomá­nyos szenzációja. A kis terem közepén állványon a planetá­rium lelke, a Zeiss-műszer. El­képzelhetetlen, mi mindent tud az emberfejnyi gömb, amely a szabad szemmel is látható mintegy ötezer csillagot vetí­ti a kupola „égboltjára”. Lenyűgöző. Olyan az égbolt, amilyennek csak ritkán láthat­juk. Itt nincs felhő, nincsenek zavaró fények, csak a csilla­gos ég van. Mintha nagyon távol lennénk mindentől. Mint­ha magasan Pécs felett, mesz- sze az űrben egy űrhajóból néznénk a végtelen csillagvi- lágot. A TT-stúdió avatása napján Schalk Gyula, a planetáriumok avatott ismerője volt az „égi kalauz". Előadása nyomán figyelemmel lehetett kísérni a csillagos ég sci-fi-be illően fel­gyorsított változásait. Segített felismerni az ekliptika men­tén a bolygó-testvéreket — a pőrére pörkölt Merkúrt, a ti­tokzatosságát egyre inkább le­vetkőző Vénuszt, a már nem sokáig rejtelmes Marst, nap­rendszerünk óriását, a sávos Jupitert és a gyűrűvel ékes Szaturnuszt.. . A figyelem a csillagokra irá­nyul. Az előadó a Sarkcsillag­gal kezdi, aztán az égbolt óriá­sait mutatja, a Betelgeuze-t és a Rigelt, amelyekhez képest a mi hatalmas Napunk silány törpe csupán. A Szíriuszt, a leg­fényesebbet mutatja, aztán „megbillenik" az égbolt, s mintha egyszeriben az Egyen­lítőről lótnánk mindent. A Sarkcsillag a látóhatár alá bukott, de feljött a déli égbolt „iránytűje", a Déli Kereszt. Rá­csodálkozunk legközelebbi csil- laqszomszédunkra, a Kentaur alfájára. Ha majd valamikor földi űrhajó jut el e több mint 4 fényévnyi távolságban lévő csillag valamelyik (vélhetően lakott?) bolygójára, s ember lép annak talajára és szemét a csillagos égre emeli, pará­nyivá zsugorodott Napunkat a Kassziopeia hatodik csillaga­ként láthatja . .. Újra billen az égbolt és most pontosan a zeniten van a sarkcsillag. Újból a képze­let játszik velünk: az északi pó­luson vagyunk, s az ég sok­ezernyi csillaga a fejünk felett halványan fénylő csillag körül forog, forog ... A hathónapos éjszaka idején értünk e távoli vidékre, ahol a Nap mostaná­ban mindig a látóhatár alatt van. Páratlanul érdekes és izgal­mas élményt nyújtó félóra ez az égi vándorlás. És amikor „hajnalodik”, s a csillagok kez­denek kihunyni, az űrből visz- szaröppenünk a fehér kupola alá. Nehezen született a TT-stúdió a Mecsek oldalában. Sok vita, huzavona előzte meg a 73-as alapkőletételt, s további két hosszú esztendő, míg a létesít­mény el is készült. Právitz La­jos, a TIT Baranya megyei szervezetének titkára mindent és mindenkit megmozgatott a megvalósulásért. Az új létesít­mény gazdagította Pécset. Olyan értékhez jutott a város a planetáriummal, ami ma még egyedüli az országban, hi­szen a budapesti nagy-plane­tárium is még csak most épül. H. I. vé vált, hogy ez az óvoda nem elegendő az igények kielégíté­sére. A gyár vezetősége már tervezgette egy új óvoda lét­rehozását, döntés azonban csak az „Építsünk óvodát" ak. ció meghirdetésekor született. Háromszázötvenezer forintos vállalati támogatással bele­vágtak az építkezésbe. Az év végén, — 1973 decemberében — mór alapoztak s menetköz­ben jött össze a többi pénz. A dolgozók öt hónapon át ajánlották fel fizetésük 1—2 szá­zalékát, ami 300 ezer forintot jelentett. Társadalmi munka- vállalással csaknem 200 ezret takarítottak meg a költségek­ből. A fejlesztési alapból 2 millió 52 ezer forintot az épí­tésre, 46 ezer forintot pedig az óvoda berendezésére for­dítottak. A Városi Tanács pe- diq 184 ezer forinttal támogat­ta az óvoda létrehozását. Rekordidő — nyolc hónap — alatt felépült az 55 férőhelyes, több, mint hárommillió forint­ba kerülő óvoda. Az avatási ünnepséget 1974. augusztus 17-én tartották. Annak idején legtöbben úgy gondolták, hogy legalább három—négy évig nem lesznek óvodai, elhelye,- zési gondok. Most, 1975. vé­gén 30—40 új jelentkező vára­kozik óvodára. Ha a gyár nem teljesíti a szülők kérelmét ne­hezen tudja enyhíteni munka­erő qondjait is. Közismert, hogy a Bőrgyár zömmel női munká­sokat foglalkoztat, akik közül számosán qyermekgondozási segélyen vannak. Amíq a gye­rekek óvodai elhelyezése nem rendeződik, sokan kényszerből maradnak otthon. Ezért is ha­tározott a gyári kollektíva az óvodabővítés mellett. A tanul­mányterv már el is készült. A közeli napokban megvi­tatják a bővítés részleteit, illet­ve a tervet, s ha mindenben egyetértenek, akkor a jövő év elején megkezdik és be is fe­jezik az építést. Az előzetes számítások szerint kétmillió fo­rintba kerülő bővítéshez ugyan­azokat a forrásokat szeretnék igénybevenni, mint az előző­nél. A városi tanácstól szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy öt­ven százalékos anyagi támoga­tással segíti a bőrgyár dol­gozóinak példamutató törek­vését. T. É. Küzts zajkütalás A környezetvédelem egyik lé­nyeges területével, a zajárta­lommal összefüggő kérdésekről tanácskoztak Budapesten ezek­ben a napokban a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a szov­jet és a hazai szakemberek. Elemezték a KGST-n belüli kö­zös munkát, megállapítitták, hogy az 1971-ben indult együtt­működés eredményes volt. Az elkövetkező öt évre — a most aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint — még szorosabb együtt­működést határoztak el: közös kutatásokat végeznek több vá­rosban. Moszkvában, Prágá­ban, Varsóban és Budapesten különböző helyeken zajvizsgá­latokat végeznek, és az ott élő embereket kérdőívekkel „inter­júvolják” meg a környezetük­ben jelentkező zajok hatásai­ról. Ez azért lényeges, mert a szakemberek ennek nyomán ál­lapítják meg az utcán, munka­helyen és másutt betartandó határértékeket. A zajártalom­mal foglalkozó szakemberek az országos közegészségügyi inté­zet rendezésében eqy hetes téli iskolán vettek részt. Á szeminá­riumon az egyes országok kép­viselői beszámoltak q zajnak és más fizikai tényezőknek ember­re gyakorolt hatásáról és a környezeti zajártalmak vizsgá­lati módszereiről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom