Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-05 / 304. szám

6 Dunai itült napló 1975. november 5., szerda Ma minddfcikre megőrződne... __________ _ _ . ............... K ét szobányi kincs ét szoba egybenyílik a ^ pesti bérház lakásá­ban, de alig merek megmoz­dulni. Bútor bútor hátán. A bú­torok telis-tele apró tárgyakkal, aligha lehet egy is fiatalabb a ház asszonyánál. Pedig a fürge, fiatalos asszony még a múlt században született. Apró lép­tekkel közlekedik az asztalkák, kétszázéves székek, vitrinek kö­zött. Kávét főz, addig én hiva­talos pecsétekkel ellátott papí­rokat nézegetek. „Toilette asztalka, paliszan­der, rózsafa borítással. 19. sz. közepe. Négy bronz papucsos, lefelé keskenyedő, cabriolet lá­bon áll. Felnyitható lapjában a kartusban fantasztikus parkrész­let.” Osztrák festő képe a 18. szá­zadból, Jézus és Mózes a he­gyen, ovális aranykeretben. Fricart: Férfi és női portré, 1820. Veronai festő madonnája a 17. századból. Kuffler Dezsőné behozza a kávét és finom kis porceláncsé­széket vesz elő. Az asztalkán kávézunk, omely paliszanderfá­ból készült, rózsafa borítással. Alig merek forgolódni a szék­ben, mert a bal könyököm alatt meg valami nagyon régi festett üvegváza áll. Óvatosan lete­szem a papírokat, amelyek a védett tárgyakról szóló hivata­los leírásokat tartalmazzák. , — Csak 60 védett holmim van, de az kicsit véletlenszerű is volt, hogy mit nyilvánítottak annak - mondja a háziasszony. - De talán menjünk körbe, megmutogatom a többit is. Körbe megyünk . . . Rézbera- kásos empire asztalka. Felnyit­ható írószekrény, amely a csa­ládban azzol a legendával együtt öröklődött, hogy valaha Mozarté volt. Csodaszép taber- nákulum. Fentről velencei csil­lárok lógnak, a falakon két empire kandeláber. Órák, 150— 200 évesek, néhány ma is mű­ködik. Kis teknőc-dobozkák, szépítőszeres tartók, aranyintar­zia, ónix. Gobelinek. A taber- nákulum tetején 18. századi gyönyörű magyar Mária-szobor, kék-vörös festésű fa. Porcelán írókészlet. És egy antik vitrin­ben tizenkét személyes pompás étkészlet, sértetlen, teljes, s mindegyik csészén, tányéron más-más két virág ... A fölsorolás tökéletlen. Ezek a tárgyak egy jóízlésű gazdag család vagyonának maradvá­nyai. — Sok odaveszett - meséli a háziasszony — például az ost­rom idején, amikor nem messze a villánktól a Rózsadombon is barikádokat építettek, Egy barikádban végezte a zongo­rám is. De hagyjuk a múltat, beszéljünk a jövőről. Ezt a gazdag lakásberende-* zést minden tartozékával együtt Pécsnek szeretné eladni tulaj­donosuk. Már tárgyalt is a múzeummal. — Valami keveset kapnom kell értük, mert amíg élek, meg kell élnem valahogyan — mond­ja tárgyilagosan, — Egyszer ad­tam el egy képet, de máig bá­nom. Azt is inkább azért, mert restau rá Itatni kellett volna, és hol volt nekem arra húszezer forintom? Azért gondoltam múzeumra, mert nem szeretném hogy ezek a régi szép dolgok valami pénzes maszekhoz kerül­jenek, okik csak divatból, meg hogy befektesse a pénzét, azért veszi meg őket. Megnyugtatna, hogy minden, ami sokszor cso­dával határos módon, eddig megmaradt, mindörökre megőr­ződne . .. Hogy miért éppen Pécsre gondolt? — Tolnai születésű vagyok, sokáig ott, a közelben laktunk. Pécs nekem annyit jelent, mint sok-sok magyar szépség együt­tese. Nagyon tetszik a város is, és ami a múzeumokban látható az is. Arra gondoltam, ott min­den kedves tárgyam jó helyen lenne. Én pedig arra gondolok, hogy szép dolog a bútorgyűjtemény is, de talán még szebb, ha a régi bútorok mellé más beren­dezési, használati tárgy is kerüL Szobái berendezni ilyesmiből . . Baranyában annyi a kastély. Persze, mindehhez meg kellene vásárolni az anyagot. Egyre több gyűjtő, kép- és régiség­tulajdonos gondol Pécsre. Ez önmagában is elgondolkodtató. Vajon lehetne-e valamit tenni? — Ezt a porcelánkészletet itt a kredencben — int az asszony a dúsan tömött vitrin felé — úgy gondolnám, hogy a csipke­terítő is ott maradjon alatta. Gyönyörű régi csipke, és így együtt az igazi... H. E. A Dráváról Déli határfolyónk a Dráva már akkor a horgászok szívesen látogatott vize V/olt. amikor a pécsi horgászokat még g két kezünkön megszámlálhattuk. Közkedveltségét nagyszerű hal­állományának és a partjait sze­gélyező természeti szépségei­nek köszönhette. A három megye területén vé­gig folyó Dráva a hozzá tartozó holtágakkal és tavakkal együtt horgászkezelésbe került. Ennek köszönhető, hogy két éve a MOHOSZ Baranya megyei Te­rületi Bizottsága a Balatonról hozott süllőfészkeket helyezett a folyóba Drávaszabolcsnál. Idén pedig néhány holtágba 57 mázsa II. osztályú ponty került. Lényeges tudnivaló horgász- társaink részére, hogy erre a tekintélyes vízterületre egységes éves területijegyet adnak ki 120 forintos áron. Érdemes lesz te­hát horgósztársainknak a jövő év tavaszán egyesületeik útján megszerezni a „Határvízi-hor- gászengedély"-l az illetékes határőr parancsnokságoktól. Hírek Legnagyobb tavunkba, a Pécsi-tóba a szükségessé vált őszi lecsapolás miatt idén nem kerül sor halkihelyezésre. A tó következő évi horgászati rend­jéről, míg a munkálatok be nem fejeződnek és a tó ismé­telt feltöltése meq nem kezdő­dik, beszélni egyelőre nem le­het. * A Magyar Horgász legutóbbi száma a Pogány! tó kapitális csuka fogásairól számol be. A közölt fogások óta is több íz­ben történt, hogy szerencsés horgászok kapitális vagy a ka­pitális súlyt megközelítő csuká­kat zsákmányoltak. Közülük ed­dig első helyen áll Kokály Ferenc 10,56 kilogrammos, 98 centiméter hosszúságú csukájá­val. Heisler József 7, Csák Ist­ván 6,85 kg, Müller László 6.25 kg-os csukájukkal gyarapítják a sort. Érdemes megjegyezni, hogy valamennyi csuka a jól felkínált villantónak esett áldo­zatául. * Új tavunk a Herman Ottó- tó után következő, Kovácsszé­nája melletti 4. tó. Ez is a Magyar Országos Horgász Sző- vétség kezelésébe került. A tó halasítását most végzik, emiatt ez a vizünk is felügyelet, ellen­őrzés alatt áll. Jövőre itt napi­jeggyel lehet horgászni. Mit jelent a szó: Turbók? UNJ erősen! A Karakum sivatagban hasonló nevű erőd áll Sziget várának dicsőségéből mindig jut egy fénysugár a szomszédos Turbéknak is. Kül­földi vendégeink, elsősorban a várfalak alatti ellenfelek utó­dai, a törökök, el nem mu­lasztják felkeresni Turbékot, hogy tisztelegjenek a nagy hó­dító, az Európára törő Szulej- mán szultán emlékének. A Janus Pannonius Múzeum sikeres ásatásai, a felmerült műemléki rekonstrukciók, az emlékmű létesítésének gondo­lata újra valamennyiünk sze­me elé hozta e kis búcsújáró­helyet. Szigetvár közelében, attól keletre fekszik Turbék, egy templomocska, ahol 1693 óta a bécsi Haditanács intézkedé­sére szabadító Szűz Mária tisz­teletére búcsújáróhelyet létesí­tettek. Az itt volt török teme­tőben nyugvók csontjait a mai Töröktemető néven ismert he­lyen hántolták el. A kultúra- váltásokból közismert szokás, hogy a régi, megszentelt he­lyet a győztes is fenntartja, de saját céljára, feledtetni véle a múltat. A búcsújáróhely nevével kap­csolatban Pécs, Baranya és Somogy közönsége előtt közis­mert hiedelem, hogy Turbék 1 db tolólapot keresünk megvételre Dutra—D4K -B-1000 traktorunkhoz Mohácsi Farostlemezgyár, 7701 Mohács Pf. 29. Telefon: 392 Ügyintéző: FEHÉR JÁNOS neve a török türbe szóval függ össze, amely síremléktemplo­mot Szulejmán sírja fölé emel­tek. Turbék azon kevés oszmán­török helynevünk közé tartozik, amely évszázadok óta fennma­radt és ma is használatos. Né­meth Béla, Baranya megyének közismert, jónevű helytörténé­sze volt az, akinek révén elter­jedt, s mai napig is közhiede­lem tárgya az a névfejtés, hogy Turbék neve a türbe szóból ered. Németh Béla kitűnő hely- történész volt, de nyelvészeti tanulmányokkal nem foglalko­zott. Valóban kísérteties a tür­be (horvátul turbe) összecsen- gése a Turbék helynévvel, nem is beszélve arról, hogy a .hely legfontosabb épülete Szulej­mán türbéje volt. Kézenfekvő a magyarázat, azonban azt is vizsgálni kell, hogy milyen nyelvű nép adhatta a nevet, s milyen módon képezte? Ha tö­rök, akkor türbe szóból képez­hetik, de mit jelent a név vég­ződésében a -k betű? Ha dél­szláv névadás, akkor lehetne Turbe (mint, ahogy ma is ne­veznek így egy községet Bosz­niában), de mit keres nevünk végén megint a -k betű? A Németh Béla-féle névmagya­rázat nem állja ki a nyelvésze­ti vizsgálatot. Sokkal helyesebb, ha az ősz- mánli török nyelvhez, a török helynévadás szokásaihoz for­dulunk, s hamarosan megol­dásra is lelünk. A török sze­mélynévadásban igen gyakoriak a Túr „Állj!" „Maradj meg!", „Légy!" parancsoló módban lévő sorsmeghatározó nevek, amely nevekkel a szülők gyer­mekük sorsát biztosítani óhajt­ják. Ilyen török nevek Tur-bay, Tur-aga, Tur-ali, Tur-hasan, Tur-gatun stb., s ezek nyomán feltételezhető egy Tur-beg azaz Tur-bég személynév. Az osz- mánli török irodalmi nyelv ma a Túr helyett Dur alakot ír. Tudjuk, számos példánk van rá — s ezzel a magyar helynév­adással együtt Európában egyedül áll — hogy a törökök is személyneveket alanyeset­ben használnak hely- illetőleg helységnévül. Budán állt vala­mikor a Kücsük dzsámi, ame­lyet Kapu agaszi meszdzsidi néven is nevezték gondozójá­ról, Kapu janicsár agáról. Fennmaradt azonban a dzsámi­nak Kapaga neve is, ami nem más mint a Kapu aga név ösz- szeejtése. Remélhető tehát, hogy az a szorgalmas kutatás, amelyet a szigetvári várbarátok köré­nek tagjai városuk múltjának felderítése érdekében folytat­nak, olyan eredményre vezet, hogy megtaláljuk Turbék eset­leges névadóját. Ezen — egy oldalról —meg­nyugtatónak látszó névfejtés mellett adódik egy másik is. Az ázsiai Karakum „fekete ho­mok" nevű sivatagban állt egy kis erőd, amelynek Dursun-bek volt a neve. Ennek pedig je­lentése: „Álljon erősen!”. Bi­zalomkeltő elnevezés egy vár részére. Előbbiekből tudjuk, hogy a Túr név jelentése „Állj!" Mindkét név a török turmak „állni" jelentésű igéből kép­zett. A törökben azután van egy bek szó, amelynek jelentése „erős, erősen, nagyon”. Vagyis Tur-bek annyit is jelent, hogy „Állj erősen!” Hasonló várel­nevezés, mint az ázsiai Dur­sun-bek „Álljon erősen!". A XIV. századból ismerjük az Aranyhorda kánjai között a következő neveket: Tini-bek „Lelke erős", Dzsani-bek ugyancsak „Lelke erős”, akik mindketten özübek kán (élt 1313—1341 között) fiai. Ennek neve annyit jelent mint „Lénye erős”. A szovjet Kazakföldön ma is áll Dzsani-bek városa, amelynek neve őrzi a „Lelke erős" nevű kánfi emlékét. Kézzelfogható tehát, hogy a Szulejmán sírtemplomát kö­rülvevő és őrző váracska ne­véül, amelyben mindig 20—30 főnyi őrség is volt, a hívő oszmánlik azt a nevet adták, hogy Tur-bek azaz „Állj erő­sen !" Reuter Camillo Pécsi séták MALOM UTCA KIRÁLYA Ahány ház, annyi izgalom. Más a homlokzat, más a ré­szek alkotta ritmus. Minden ház­nak másképpen csapódik a ka­puja, más szagok lengedeznek felfelé a pincék mélyéről, s a lakásokból. Mások a lakók is. Hagyjuk el ismét a belvárost, induljunk el a Kossuth Lajos utcán, a Felsőmalom utca felé. Ez az utca híres egységes, zárt, a Rákóczi útig szépen forduló házairól. Védett városképe Pécs­nek. Valamikor külváros volt. A budai kaputól délre, a városfal és a Tettye patak közé épült. Abban az időben nőttek fel a házak, mikor a város már sza­bad királyi kiváltságokkal di­csekedhetett. Nem uralkodott a város felett a püspök, s meg­indulhatott a polgárok anyagi és szellemi gyarapodása. A pol­gár, német és magyar hetilapot olvashatott a kaszinóban, jár­hatott színházba és táncházba, gyermekeit a Líceumba Írathat­ta, s ha érdemesnek látta, el- küldhette az 1823-ban kaput nyitó rajziskolába. Ebben az időben írja a vá­rosról egy utazó, hogy a jó­kedv, a töméntelen virág s a polgári termelés tündéri földje ez. A bőriparosok, a tímárok épí­tették fel házaikat a külvárosi telkeken. Ezekre a családokra ma a sok szárítópadlás emlé­keztet, zsalus ablakokkal. A Malom utcai széposztósú homlokzatokat erőteljes párká­nyok bontják, s a kocslbeállós kapualjak elegáns hűvösséget árasztanak. A sima falfelületek­re gyöngyszemként kerültek a domborművek, a kor divatja szerint. A szögletes és íves me­zőkben dús redőzetű ruhákba öl­tözött figurák madarak, sasok társaságában zenélnek. Az egyikük mintha a pergamoni Zeus oltárról tett volna Pécsre látogatást, szinte kilép a sík­ból, lelép az ablakra. A szimbolikus figurák az élet szépségéről, a bőségről, a pri- mavera, a tavasz érkezéséről, a termékeny nyárról, szomorú el­múlásról, az őszről beszélnek. Az ablakok mögött voltak a polgári reprezentáció szép szo­bái, az udvari szárnyban a mesterek műhelyei. Az öreg pinceajtón már nem gurítanak többször le hatalmas boroshordókat, s a falikútok vize is elapadt. Az udvarok macskaköveit felszedték, dísz­cserjéit kivágták, s drótkeríté­sekkel elválasztott kis parcellák­ban virítanak a koraőszi virá­gok, s felettük itt-ott még ga­lambház is ékeskedik. Az ott lakó családok között már ré­gen megtörtént az osztozkodás, sokfajta igénnyel, sokfajta íz­léssel. Ezeket az udvarokat remekül lehetne gazdaságosan úgy használni, hogy az ott lakó kö­zösségeknek is örömet adna, emlékeztetne a múltra, s méltó társai lennének a műemlék- épületnek. Az hírlik, hogy a Magócser táncháznak, a hírneves Derűi­nek felragyogott a csillaga. A Janus Pannonius Múzeum veszi gondjaiba, s nemsokára a mú­zeum látogatók fogják még fényesebbre koptatni köveit. Megérdemli. Boltíves folyosói, csikorgó, magasba ívelő falép­csői mögötti szobák mintha a Bohémélet figuráinak adnának menedéket. A padlástér hatal­mas gerendáiból összeálló fé­lelmetes konstrukció egyedül­álló érdekessége a városnak. Ez a ház az utca királya. A Malom utca házai egy ki­csit megkoptak, megfogyatkoz­tak. A foghíjakat eltüntetni na­gyon nehéz lesz. Az utca va­lóban öreg, de ez az öregség tiszteletet biztosít számára, fél­tést, gondoskodást érdemel, ta­lán többet is, mint amennyit eddig megkapott. Pandur József Nem lesz többé javítási gondja! Kössön Ön is átalánydíjas javítási szerződést Villanyvarrógép, 706—707 automata mosógép, bojler, centrifuga, porszívó, hűtőgép, olajkályha. Kedvezményes díjtétel mellett biztosítjuk ház­tartási készülékeik ál­landó üzembiztonságát. VILLGÉP, 7601 Pécs, Megyeri út 25. Pf. 52. Tel.: 15-411. Gazdag program Kiállítás és tudományos kon­ferencia, filmvetítés és zeneest, nyelvtanfolyam és brigádklub — csak kiragadott példák ab­ból a gazdag programból, ame­lyet novemberre kínál látogatói­nak, s mind nagyobb számú törzsközönségnek a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. November 6-án a szovjet kul­túra napjai alkalmából doku­mentumfilmeket vetítenek, no­vember 8-án a volt szovjet ösztöndíjasok klubjának meg­hívására a moszkvai Szovre- mennyik Színház művészei ad­nak műsort, november 10-én szovjet művészek előadóestjé­re kerül sor, november 11-én pedig egy érdekes előadás; szovjet írók az SZKP 25. kong­resszusa előtt. Rákövetkező nap tudományos konferencia kez­dődik a mesterséges gyémán­tok népgazdasági alkalmazá­sáról — e témában kiállítás is nyílik a házban. November 13-án a szocialista brigádok klubja köszönti a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 58. évfordulóját, este a zeneszalon­ban ,,A forradalmi dal szerepe a szovjet énekművészet kiala­kulásában" címmel hangzik el lemezekről illusztrált előadás Este az előadóteremben L. I. Szavvatyevna, a filozófiai tudo­mányok kandidátusa, a kijevi Építészmérnöki Egyetem mar­xizmus—leninizmus tanszéké­nek docense tart előadást ,,A személyiség problémái a jelen­kori ideológiai harcban” cím­mel, november 18-án fiatal mezőgazdasági dolgozók láto­gatnak el a házba, a rákövet­kező nap, a ház vezetői talál­koznak a budapesti Rádiótech­nikai Gyár szocialista brigád­jainak képviselőivel. November 20-án — segítségül az oroszul tanulóknak — Csajkovszkij éle­téről és művészetéről hangzik el előadás. November 24-én vendégjátékra várják a Mik­roszkóp színpad társulatát, no­vember 27-én orosz és szovjet zeneszerzők művei hangzanak el a Vándor kórus előadásá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom