Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-28 / 326. szám
2 Dunantmi napló 1975. november 28., péntek Színes fotók az alkohol- izmusról Steurer Ferenc kiállítása „Maradj józan, hogy ember maradhass!" Ez a mottója Steurer Ferenc fotóművész tematikus kiállításának, amely a Doktor Sándor Művelődési Ház klubhelyiségében tekinthető meg. Steurer fotói az alkoholizmus témakörét tárják fel átütő, vizuális erővel. A szokatlanul újszerű fotóanyag láttán fölmerül: vajon e képek a fotóművészet egy új, agitatív irányvonalát jelölik-e, vagy a plakátművészet, a reklámgrafika számára kívánnak hasznos tartalmi és formai instrukciókat adni? Kétségtelen, hogy Steurer művészi intenciója egyúttal fontos és aktuális társadalmi kérdést is tükröz: az alkoholizmus elleni harc gondját és feladatát. A formai eszközök — a színezés, a montázsok, a képkivágások, a szolarizációs technika — áttételesen, művészi asz- szociációkkal bontják ki a képek mondanivalóját. A 11 nagyméretű színes fotó a kifüggesztés sorrendjében egységes gondolati láncolatot képez. A szenvedély, amely előbb testi majd lelki elnyomorodás- hoz vezet, a személyiség felbomlását, végül a fizikai pusztulást eredményezi. E gondolatsor kibontását a színkomponálás is segíti. A sárgák, vörösek, zöldek sorát egy természetellenes lila színvilág zárja. Ez a „negatív szín" a pusztulás, az enyészet szimbóluma. A képek koloritját a művész sajátos öntörvények szerint teremti meg. A természet harmonikus színhatásai helyett a komplementer színek drámai találkozását tapasztaljuk. A taszítás és vonzás dialektikájából végülis a teljes pusztulás tragikuma bontakozik ki. A grafikai hatású, sokszor a non- figurativitás mezsgyéjén járó fotók tág asszociációkra késztetik a nézőt. Emiatt a képekben rejlő gondolati töltés főképp érzelmi csatornákon közelíthető meg. A montázs- és szolarizációs technikával megoldott erős formai torzulások belső, lelki torzulást fejeznek ki, fölvázolva mintegy az alkoholizmus természetrajzót. A „negatív színek és formák” rendjébe beépülő víz- és virágmotívum az ellentétek fokozásával a kitörés, a menekülés, a megtisztulás lehetőségét sejtetik. A kiállítás december 5-ig tekinthető meg. Proksza László N. N. gyakran jár tanácskozásokra, de mlég életében soha nem szólalt föl. Kollégái, főnökei pedig már nem egy esetben biztatták. Nem szólal föl, mert amikor erre sor kerülhetne, még a legegyszerűbb szavakat is keresi. X. Y. főmérnök az utóbbi időben mind gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt. A gyárban ismerik, tudják róla, hogy kitüntetéssel végezte az egyetemet, 'de ha egy gyűlésen beszélnie kell... Társadalmunkban a retorika, a beszéd művészetének elsajátítása ma már szükségszerű, hiszen a társadalmi életben való részvétel nemcsak jog, hanem kötelesség is. A retorika — művészet. Évente Pécsett dr. Hajdú Gyula szónokversenyt rendeznek a legjobbaknak, a pártiskolán pedig speciál-kollégiumokon tanítják, mint a közéleti emberek mindennapi fegyverét. A szónokokról, a szónoklatokról beszélgettünk dr. Rónai Bélával, a Tanárképző Főiskola nyelvi tanszékének tanárával. — A felszabadulás előtt nálunk a klasszikus gimnáziumokban tantárgyként oktatták a retorikát, 1945 után azonban törölték a tantervből. így a hatalomra jutott munkásság, aki korábban még nem juthatott be a gimnáziumokba, aligha juthatott szakszerű képzéshez. Ezt a hiányt tulajdonképpen még napjainkig sem sikerült teljes mértékben pótolni. — A féladat tehát adott: mind több lehetőséget a közéleti emberek számára a retorika elsajátításához . .. — A megvalósítás már (olya. matban van. Ezt jelzi a tervezés alatt lévő új gimnáziumi tanterv is, amely már tartalmazná a retorikát, mint tantárgyat. Eredményét azonban legfeljebb 20 év múltán érezhetjük majd. így tehát sürgős feladat, hogy a „rászorultaknak” gyors segítséget adjunk. Okos gondolatokat meggyőzően elmondani • A beszéd művészete elsajátítható • Retorikai kollégium és szakkönyvek Erre szolgálnak a különböző időtartamú tanfolyamok és a pártiskola speciálkollégiuma is. Céljuk, hogy a beszéd mesterségének, művészetének alapelemeire tanítsák meg az embereket. Ma már azonban használható irodalom is rendelkezésre áll: Fischer Sándor Retorika című könyve, a Kossuth Kiadó Szónok, előadók kézikönyve és A rádióbemondó beszéde című kiadvány. — Miről, hogycn? - ez a szónokok nagy kérdése önmaguk felé. A tartalom és a forma elválaszthatatlan.- Amikor a tartalom és a forma dialektikus egységét hangoztatom, ugyanakkor mégiscsak azt kell mondanom, hogy a tartalom áll az első helyen, azaz a szónok igazán csak az lehet, akinek van mondanivalója. A mi értelmezésünk szerint sem szónok az, aki a semmiről nagyon szépen tud beszélni, A közéleti szereplésünk. amint azt már említettem nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is és így nem engedhetjük meg, hogy emberek okos gondolatokkal a fejükben a sarokba bújjanak, mert nem tudnak beszélni. A szónoklat mestersége tehát ugyanúgy elsajátítható, mint bármi más. Nagy történelmi példák is állnak előttünk: Demoszthenész kaviccsal nyelve alatt igyekezett túlkiabálni a tenger morajlását, hogy beszédén javítson. Ciceró órák hosszat gyakorolta a beszéd művészetét. Kossuth ugyancsak jelentős energiát fordított retori készségeinek fejlesztésére, s éles fegyverévé tette. Ugyanez a cél napjainkban is. Füzes János r Uj gép a Dohánygyárban Jobb filtert kap a Sopianae Országos dohányipari tanácskozás Pécsett A magyar dohányipar három fontos gyárában történt 1975- ben nagyobb fejlesztés. Sátoraljaújhelyen egy új gyártósort, Debrecenben egy percenként 40000 darab cigarettát gyártó berendezést állítottak be, a Pécsi Dohánygyár pedig az év folyamán megvásárolt és beállított egy 7 féle filter gyártására alkalmas angol multifilter gyártó gépet, s 1976. január 1-től már ezen a gépen A Hazai Fésűsfonó tárgyalásai Moháccsal A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár textilkikészítő gyárat létesít az ötödik ötéves tervidőszakban rendelkezésére álló beruházási alapból. A szóba kerülő leendő telephelyek sorában a Mohács városi ipartelep is szerepel. Tegnap délelőtt a hazai Fésűsfonó és Szövőgyár műszaki vezetői — Reményi István fejlesztési főmérnök, Binder László műszaki osztályvezető és Pap Zsolt, a központi gyár műszaki osztályvezetője — tárgyalásokat folytattak Mohács város vezetőivel, majd megtekintették a tanács által ajánlott területet. A helyszíni bejárást követően a Mohácsi Farostlemezgyár vezetőivel tárgyaltak, ugyanis feltehetően a gyár „szomszédai" lesznek. A gyártelepítési tanácskozáson részt vett Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára és Fischer János, Mohács város tanácselnöke. Hatok a ■■■ Lehalászás Sumonyban A halász combközépig vízben áll, kotorászik a szutykos- színű víz alatt a csáklyával. Beesett a tartály fedele, azt keresi. A másik odébb teszi a csúszdát, megnyitja a tartályt és már utaznak is halék befelé a telelőbe . . . Zuhognak a csúszdára, végén nagy frecs- csenéssel érkeznek a tóba. Vidám, lubickoló gyerekseregre emlékeztet. A lehalászás hosszantartó művelet. Itt, Sumonyban már a múlt hónap végén nekiláttak. De így meg’y ez most mindenütt, megyeszerte. Nagy a tó, nem is húzzák meg. Kitolnak a halakkal. Arra építve, hogy áramlással szemben úsznak, kicsalogatják őket a „halágyba”, ott aztán meghúzzák a kerítőhálót, a haltömeg pedig karikába gör- bedve ficánkol o szállítószalag ; —pi------------I ::vpr ■ -■ : pipp: „ Júliák”a Divatcsarnoknak Pécsi bundában járnak a pesti lányok. A Minőségi Ruházati Szövetkezet szűcs részlege évek óta dolgozik a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnak és a Divatcsarnoknak. Tőlük kapják az alapanyagot, a pécsi szövetkezet szűcsei pedig bérmunkában elkészítik a bakfiskabátokat. Az utolsó ötvennek a napokban kell rendeltetési helyére érkeznie. Curlyfix vagy novafix alapanyagból készülnek a bundák. Kedvelt idén a hosszúszőrű, a gallér sarki rókából, nyestből, hosszúszőrű báránybőrből, kékrókából készül. Idén két fazont készítettek: a Júliát és a 71/25-öst. Ez a legmodernebb: széles, hosszúszőrű szegélye van, karcsúsított, divatos. A részlegben 14 fő dolgozik, speciális szűcsgépekkel. A bérmunka leköti kapacitásuk jelentékeny részét. A pécsieknek átalakításokat, javításokat és egyedi megrendeléseket vállalnak, ugyanis fő profiljuk a javítás-átalakítás. Az első háromnegyed évben 670 átalakítást végeztek a városban: régi irhák aljára prémet raktak, galléroztak, tisztítottak. Évente általában 1800—2000 ilyen fajta munkát tudnak elvégezni. A fenti szám elérésétől ugyan még messze vannak, de a szűcs részlegnél az ősz az igazi főszezon, ilyenkor özönlik a lakosság, mert mindenkinek most jut eszébe a téli öltözködés. A szűcs részleg nagy léptekkel fejlődik, árbevételük az 1971-es 802 000 forintnak több mint kétszerese. Sz. P. alatt. Nemsokára bebillegnek a tartályokba, s utaznak az ország különböző pontjaira, vagy még messzibbre, külhonba. — Próbáljuk gépesíteni ezt a hallatlanul nehéz fizikai munkát — mondja Molnár Géza, a Bikali Állami Gazdaság su- monyi üzemegységének vezetője. — Kísérletezünk, a megoldás minden nap közelebb jön. Az elképzelés jó, de még sokat kell módosítani rajta. Sumonyban sokféle halat nevelnek. A fő termék itt is a ponty, de sok szép harcsa is kikerül innen, sokan keresik a compót is, ami sütve is finom falat, de a halászlében is fontos szerepe van, csodaszép amúrokat és fehér busákat is láttam ... Az utóbbiból viszont volt néhány áléit is. — A busa nagyon kényes a szállításra - tájékoztat Molnár Géza -, majdnem olyan kényes, mint a süllő, hamar elpusztul. Sajnos, nem tehetünk ellene semmit. Vigyázunk. Ebédidő van, Rácz Lajos fő- halászmester irányítja a lehalászást. Huszonötén dolgoznak naponta ilyenkor ősszel, közülük tizenketten szakmunkások. Három halászmester irányítja a munkákat. A gazdaság szépen fejlődik, Bikái sokat jelentett... Hat kis tó már megépült, jelenleg a hetediket építik, s ezen kívül még huszonegy ivadékelőnevelő tavat létesítenek. Nagy gazdaság lesz Sumonyban. — Szeret horgászni? - kérdezem egyszercsak Molnár Gézát. — Nem értek hozzá, nem is szeretem őket. . . Sokat bosz- szantanak bennünket az orvhorgászok. Magam inkább va- dászgatok. Többet lehet mozogni, nem szeretek egyhelyben kuksolni naphosszat. kampis gyártják a közkedvelt dupla füstszűrös Sopianae cigarettát. Az országban pillanatnyilag egyedülálló automata gépet tegnap mutatták be a szakembereknek. A bemutatóra és az ezzel egybekötött tanácskozásra, melyet a MÉTE Dohányipari Szakosztálya rendezett, az ország minden dohánygyárából érkeztek érdeklődők. Az aktív szénnel dúsított filter készítésének technológiáját és a dupla filterrel készített Sopianae cigaretta gyártását Várhelyi József, a Pécsi Dohánygyár főmérnöke ismertette a résztvevőkkel. Elmondotta, hogy a gép alkalmas három- és négyféle anyagból álló multifilter, üreges filter és szopókás kettős filter gyártására is, 10-től 30 milliméteres méretben. A gép, melyet üzemelés közben mutattak be, pillanatnyilag beállítás alatt van, de január 1-től már óránként 820 ezer darab dupla füstszűrös Sopianae cigarettát állít majd elő az eddiginél lényegesen jobb, kifogástalan minőségben. Megkérdeztük: Lesz-e fenyőfa? Lapunk november 23-i számában az illetékesek információi alapján arról írtunk, hogy a vásárlók az utolsó napokban könnyen hoppon maradhatnak. Megeshet, hogy elfogy a készlet. Érdeklődésünkre Fodor Imre, a BARANYAMÉK igazgatója a következőket mondotta a decemberi karácsonyfa-ellátásról : — Természetesen idén sem lesz hiány fenyőfából. Tavaly tú| sokat, I4 000 fát rendeltünk, és nem tudtuk eladni. Idén egyelőre 11 000 darabot kértünk, és szeretnénk, ha a lakosság időben beszerezné szükségletét, hogy időben tanulmányozhassuk a keresletet, s ennek tudatában tehessünk pótintézkedéseket. Nem elsődlegesen üzleti szempontok vezetnek bennünket, a lakosság ellátását mindenképp biztosítani akarjuk, de nem szeretnénk ráfizetni. Az érdeklődéstől függően megkeressük partnereinket, s ahonnan lesz lehetőség, újabb készleteket rendelünk, így többek közt a Zalai MÉK- től is. Az lehetséges, hogy december 24-én már nem veszünk fel pótrendelést, mert karácsony után úgysem vásárol senki fenyőfát, azonban elképzelhetetlen, hogy akár az utolsó napon is ne legyen fenyőfa pécsi elárusítóhelyeinken. Színes síkesztyűk A Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz mű Szövetkezet fonyódi tele pén 1970 óta készítenek sí kesztyűket. Három esztendőve ezelőtt a divat új igénnyel lé pett fel: színes, juh-, kecske- és báránybőrből készült sí kesztyűket igényelt. Az énnél megfelelően gyártott szebbné szebb kivitelű kesztyűket azótc a világ csaknem minden részé be szállítják. Az idén 138 ezei párat készítenek. Az innsbrucki téli olimpiárc is a fonyódiak gyártják a színes kesztyűket. Hatezer pára! készítenek, amelynek szállításé megkezdődött. ' gwi 3§S :$*& 4 Q i 4 « m^££í*I^&^iw£*í4$1*24|í?í '£ * f * I ® £ c.J ?a 4 4^4 ••
