Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-26 / 324. szám

© Dunántúli nqplo 1975. november 26., szerda Eltünt pécs-baranyai irodalom A Magyar Irodalmi Lexikon csak ennyit tud róla: „Életrajzi adatai is­meretlenek. Szegény csalódból szár­mazhatott," Néhány életrajzi vonat­kozást művei árulnak el róla. Sziny- nyei Baranya megyei származásúnak véli, mert a megye vezető tisztviselőit jól ismerte. Amikor ugyanis — éppen kétszáz évvel ezelőtt .— Gessner idill- jeit Kazinczyt megelőzve lefordítja, művét annak a Petrovszki Sándornak ajánlja, akinek atyja akkor Baranya megye viceispánja volt. Saját vallo­mása szerint Szigetváron katonásko­dott, s midőn 12 évi szolgálat után leszerelték, minden bizonnyal Pécsett telepedett le. Ez főleg azért hihető, mert két munkáját a pécsi Engel Nyomda adta ki. 1792 utánról nincs semmiféle adatunk róla. Kónyi János minden művében be­vallja, hogy „a nemes magyar haza együgyű (-egyszerű) hadi szolgája." Tizennyolc év alatt 16 munkája je­lent meg. Olyan író volt, akit főleg az egyszerű nép nagyon szeretett olvas­ni, s aki önmagát művelve tanított másokat. Nehéz katonai szolgálata közepette is tudott időt szakítani az olvasásra, nehéz német művek lefor­A strőzsamester író dítására. írói hajlama miatt a kato­naságnál rossz szemmel néztek rá, az írói világ pedig lenézte alacsony származása és foglalkozása miatt. Bessenyei ki is gúnyolja A filozófus című drámájában. Batsányi János, majd később Toldy Ferenc védelmük­be vették. Vigasztalást csak az Ányos Pállal folytatott levelezés jelentett szá­mára. Munkásságában valóban nem vezet­te művészi tudatosság; elsősorban szórakoztatni akarta olvasóit — ízes, zamatos magyar nyelven. Talán ez volt sikerének is titka, Várta mulat- • ság című „tündéres és ritka története" négy kiadást ért meg. Oríeus és Euri- ditze című énekesjátékát Kolozsvárt, Gróf Valtron c. tragédiáját pedig több nagyobb városban is sikerrel ad­ták elő — magyar nyelven. A minden­kor nevető Demokritus c. műve ele­ven, színes, a népi észjárást tükröző anekdotagyűjtemény, amely Arany Já­nos Jóka ördögére is hatott. Népsze­rűségére jellemző, hogy e két kötetes „okos leleményű furtsa történeteket" tartalmazó művét az 1815-i Szent György-napi vásárra hatodszor adta ki a budai Länderer Nyomda. Küzdött az elmaradott falu népé­nek gazdasági és szellemi fölemelke­déséért is. Ezért németből magyarra fordítja Tessedik Sámuel művét, ame­lyet A parasztember Magyarországban micsoda és mi lehetne; egy rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetem­ben címmel ad ki. 1779-ben Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme után négyes rímű, tizenkettes strófákban verset ír Magyar Hadi Román, avagy Gróf Zrí­nyi Miklósnak Szigetvárban tett vitéz dolgai címmel. A szigetiek hősiessé­gének megírására a következők ser­kentették: „Én felindulván, egyszers­mind Sziget várban lakó lakásom ar­ra ösztönzött, hogy ama Magyar Hek- tornak, Zrínyi Miklósnak jeles törté­neteit és a pogányák ellen való vitéz maga viselését a régi hamvából meg­újítsam; melly is már hazánkban igen megfogyatkozott." Kónyi verses munkája azért is érde­kes, mert a felvilágosodás eszmekö­rében a barokk elemek helyett már a világi életfelfogást tükrözi. Művé­ben Zrínyi egyedileg nem kiemelkedő alak, csak seregével együtt nagy, aki csak a szigetiek áldozatvállalásával együtt képes megvíni török elleni har­cát. A közösségi gondolat jut kife­jezésre Zrínyi buzdító beszédében is: Az idő vénsége nem bontja hírünket; Maradékink áldják kiontott vérünket. Az egyszerű strázsamester nyelve itt is ízes, szemléletes. Kedveli a költői képeket. Zrínyit a szultán „sár- kány-téjjel tartott kaur"-nak nevezi, Juranits „hiába vásétja nyelvét", Badankovics „lesózott egynéhány agát", míg Kerecsényi árulónak „hosszú nyakát istránggal megmérék." Ha Kónyi e munkájával nem is éri el Zrínyi Miklós nagy eposzának szép­ségét, kétségtelen, a köznép köré­ben nagy mértékben elősegítette a szigeti küzdelem megismerését. Mai irodalomtörténetünk már kellő­képpen értékeli „az együgyű hadi szolga" irodalmi működését. A strá­zsamester író ha nem is írt a kor „fentebb stíl"-ján, régi magyar nyel­ven írt ízes, népi írásaival az irodalmi népiesség egyik baranyai megszólal- tatója volt. Dr. Tóth István A gyepűtől a társadalmasításig A határőrség feladata és hatásköre A határőrizet társadalmi, po­litikai fontosságát és államunk következetességét mutatja, hogy 1974-ben megjelent a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelete és en­nek végrehajtására miniszter- tanácsi rendelet a Magyar Népköztársaság államhatárá­nak őrizetéről. Az Elnöki Ta­nácsi rendelet kimondja: „Biz­tosítani kell a Magyar Népköz- társaság államhatárának sért­hetetlenségét. Az államhatár őrzése során biztosítani kell, hogy érvénytelen útiokmánnyal vagy útiokmány, illetőleg en­gedély nélkül ne lépjenek át a határon. Gondoskodni kell a határrend fenntartásáról, a határforgalomban résztvevő személyek, járművek és szál­lítmányok ellenőrzéséről.” Kétoldalú törvényesség Szocialista államunk határai­nak védelmére és őrizetére al­kotott törvények, rendeletek a munkásosztály érdekeit fejezik ki. Magukba foglalják a szo­cialista jogrend mélységesen humanista előírásait. Ez meg­követeli az államhatárra veszé­lyes cselekmények időbeni fel­fedését, a folyamat megelőzé­sét, megszakítását. Érvényesí­tésében .a törvényesség mindkét oldalát a legszigorúbban be kell tartani és tartatni. A törvényerejű rendeletek megalkotásakor felhasználta azokat a gazdag tapasztalato­kat, melyeket a határőrség és vele együttműködő társ fegy­veres szervek, testületek szerez­tek az államhatár őrzésében, valamint a területi párt-, álla­mi, társadalmi szervezetek és a hazafias helyi lakosság gyűj­tött a határőrségnek nyújtott segítség során. A rendeletet a törvénysértőkkel szemben kell alkalmazni, azok ellen, akik jogellenesen akarják átlépni a határt, sértik a határrendet, valamint a vám- és deviza sza­bályokat. A törvény számol a szomszédos országokkal eddig kötött egyezményekkel, őrzi azok szuverenitását, védi a ki­alakult kapcsolatokat, szocia­lista vonatkozásban elmélyíti azokat. A törvények végrehajtását, érvényesítését, betartásának el­lenőrzését a határőrség látja el. Feladata tehát az állam­határ őrzése, jogellenes átlé­pésének megakadályozása, a határforgalom ellenőrzése és a határrend fenntartása. E hár­mas, egységes és egyidőben végrehajtandó szolgálatról kü­lön cikkekben adunk tájékozta­tást. Egységes rendszerben A rendeletek megjelenésének több vonatkozásban is fontos politikai jelentősége van. A határőrség feladatát eddig is párthatározatok, parancsok, utasítások, szabályzatok alap­ján látta el. Most a rendelet egységes egészbe foglalja, be­leillesztve szervesen az állam és közbiztonság feladatai közé. A rendeletek biztonságot adnak a határőrségnek és az állam­határ őrzésében résztvevőknek, mert törvényszabta feladatokat hajtanak végre. Politikai jelen­tőséggel bír az is, hogy az egész társadalomnak bemutat­ja a határőrség feladatát, ugyanakkor konkrét feladatokat is meghatároz az egész társa­dalom számára. Kimondja, hogy a Belügyminisztérium a fegyve­res erőkkel köteles védeni a közbiztonságot. Az állampolgá­roknak joguk, sőt kötelességük az állam és közbiztonság vé­delme. A törvény meghatározza, hogy a határőrség szolgálati felada­tait az államhatártól számított általában 20 km-en belüli (szükség esetén azon túl is), illetve a határforgalom számá­ra megnyitott átkelőhelyeken, repülőtéren, a vonatok és ha­jók ellenőrzése céljából meg­jelölt kikötőkben, területeken látja el. A határőrség működé­si területét közismerten határ- területnek nevezzük. A határ­őrség része a Magyar Nép­köztársaság fegyveres erőinek, az államhatár őrizetét a Bel­ügyminisztérium szerveként, an­nak alárendeltségében hajtja végre. A Magyar Népköztár­saság államának, határainak védelmét a fegyveres erők és testületek együttesen, önállóan, illetve a Varsói Szerződés tag­államainak hadseregeivel együtt látja el. A határőrség a feladatát a Néphadsereggel, a társfegyve­res testületekkel, az állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel együttműködve, a határ men­ti lakosság támogatásával vég­zi abból kiindulva, hogy a haza védelme minden állam­polgár alkotmányban rögzített kötelessége. A honvédelmi feladatok vég­rehajtásában megkülönböztetett helyet, szerepet töltenek be a határ menti megyék, azok ha­tár menti járásai, városai, köz­ségei, a párt-, állami szervei, a tömegszervezetek, a lakos­ság. Nap mint nap számot kell adniok a határőrséggel való együttműködésen keresztül is honvédelmi készségükről. Ez a munka nagy tiszteletet és meg­becsülést érdemel. Jogok és kötelességek A határőrség szolgálati fel­adatai végrehajtása során jo­gosult: — A területeket és út­vonalakat ellenőrizni, járművek megállítását, azok átvizsgálá­sát elrendelni. A helyi taná­csok értesítése, mellett terüle­teket és útvonalakat ideiglene­sen lezárni. Az elrendelt kor­látozások és tilalmak, valamint a határrend megtartását ellen­őrizni. A határőrizet célját szol­gáló műtárgyakat és műszaki berendezéseket létesíteni. A ha­tártól számított 50, illetve 500 m-es, szükség esetén 2 km-es sávba való belépést engedé­lyezni vagy megtiltani. Állami engedély megléte esetén en­gedélyezni a határvizén való közlekedést, halászatot és hor­gászatot, továbbá az állam­határtól számított 1 km-en be­lül és a határsávban a vadá­szatot. A határforgalomban az utasokat és úti okmányaikat ellenőrizni, a járműveket és szállítmányokat átvizsgálni. A határátkelő helyeken az uta­sok és más személyek tartóz­kodási helyét, mozgási körze­tét meghatározni. Az átmenő forgalomban közlekedő jármű­veket a Magyar Népköztársa­ság területén kísérettel ellátni. A határőrnek a határőrizeti*" szolgálata teljesítése közbeni jogait és kötelességeit is sza­bályozza a rendelet. Joga van a lakáshoz tartozó bekerített hely kivételével bármely terü­leten áthaladni. A személy- azonosságukat kielégítő módon igazolni nem tudó, vagy a ha­társávban engedély nélkül tar­tózkodó, a határrendet meg­sértő személyeket feltartóztat­ni és előállítani. Körözött, to­vábbá bűncselekmény elköve­tésében gyanúsítható személyek elfogásában közreműködni, vagy azokat önállóan elfogni. Ellenszegülés esetén joga és kötelessége a kényszer alkal­mazása is. A határőrt határőri­zeti szolgálata jogszerű teljesí­tésében fegyverhasználati jog illeti meg, mégpedig a tiltott határátlépés, az embercsem­pészés és külföldre szökés bűn- cselekmény elkövetőjének, illet­ve az ilyen cselekmény elköve­tésével gyanúsítható személy­nek az elfogása céljából. A határőr szolgálaton kívül is jo­gosult a határőrizet érdekében szükséges intézkedések megté­telére és végrehajtására. Harci feladat A határőrség és a határőr sokrétű kötelességéből, hatás­köréből és jogállásából kitűnik, hogy szolgálata magasfokú fel- készültséget, helytállást, foko­zott szellemi és fizikai igénybe­vételt követel. Az is nyilvánvaló, hogy békében is harci felada­tot lát el, amely azonban nem jelent mindennapos fegyveres akciókat. Szükséges és indokolt volt külön intézkedni arra is, hogy a határőrség állományá­ba való felvételt és a szolgá­lati viszony szabályait külön jogszabály határozza meg. A határőrségnek minden fel­tétele megvan ahhoz, hogy ne­héz, de megtisztelő kötelessé­gének eleget tudjon tenni. Pártunk és kormányunk nem­csak a feladatát, a kötelessé­gét határozza meg, hanem szé­leskörű jogot is biztosít hozzá, jó feltételekkel és módszerek­kel. Magas szinten gondosko­dik a személyi állomány sok­oldalú szellemi és anyagi el­látásáról, szolgálata végrehaj­tásához szükséges harci, tech­nikai-műszaki eszközökről. A sorállomány összetétele, magas fokú fegyelme, a hivatásos ál­lomány hivatásszeretete, áldo­zatvállalása, erkölcsi-morális ál­lapota biztosíték a törvény- erejű.«, rendeletek betartásának minőségi ellenőrzéséhez. Kászonyi István határőr alezredes ANYAKÖNYV PÉCS Születtek Nagy Andrea, Deutsch József, Dávid Róbert, Grün Róbert, Varga Norbert, Koloszár Alexandra, Száj- duk Szilárd, Brucker Dóra, Basa Gábor, Berta Benigna, Erdősi Gab­riella, Koltai Katalin, Faragó Bar­na, Váradi Péter, Száraz Krisztián, Szász Éva, Kiss Erika, Haga Krisz­tián, Bosnyák Gábor, Török Tímea, Kovács Krisztián, Pap Zsolt, Győrfi Péter, Szőke Katalin, Valkovszki Tünde, Korb Andrea. Házasságot kötöttek Dobos Tamás és Krapecz Edit, Csák Sándor és Kanizslai Éva, Bá­lint Lajos és Zombory Mária, Deb­receni Mihály és Keszkenyős Má­ria, Csontos József Ferenc és Ko­vács Teréz, Szabó János és Újvári Ilona Margit, Fenyvesi János Péter és Imhof Irma, Hock István és Kiss Erzsébet, Komáromi Imre és László Mária Eleonóra, Nagy József és Molnár Erika Margit, Kálmán László és Burcsa Anna Ibolya, Hermész Adóm János és Budavári Erzsébet Zsuzsanna, Nagy István és Hegedűs Margit Magdolna, Fenyőházi Mihály és Illés Erzsébet, Kovács László és Pásztó Emilia Edit, Pécsi György Sándor és Krönung Anna, Gyöngyö* si Imre és Erdős Julianna Éva. Meghaltak Streitenberger Józsefné Hodina Vilma, Ginter Pálné Nagy Katalin, Mohai Józsefné Miháljdinecz Rozá­lia, Fehér Gáborné Kragenfels An­na, Kis Kovács János, Szöllősi Gyu­la, Bogdán József. Boros Jánosné Melcher Ágnes. Székelyi István, Eq- ri Dezső. Gyimesi László. Kis Fe- rencné Thonesz Anna, Völgyi La­jos, Keszler Antalné Ignácz Anasz­tázia. Takács Albertné Csontos Irén, Kollár Anna, Mayer Sándor, Vidá- kovics András, Tábori András, Lovró Gvörgyné Pintér Anna, Juhász Mi- hályné Halál Veronika. Tollas Gé­za, Csordás Györav. Golvár István­ná Deák Mária, Bán Antal, Hóbor Ferenc, dr. Nagyáqi Henrik, Somo­gyi István, Nagy János, Kovács Ist­MOHACS Születtek Bernáth Anikó, Újkéry Tímea, Mayer Zsolt, Emmert Zsuzsanna, Szi­getvári Szilvia, Ignácz Rozália, Ká­sa Kálmán, Benesics Attila, Péter István, Zalai Zita, Szeremlei Gá­bor, Michelisz Róbert, Hesz Ádám, Schneider Klaudia, Borsodi Róbert, Feik Margit, Krämer József, Rittlin- ger Róbert, Dombai Gábor, Ripp Klaudia, Bogos Gyula. Házasságot kötöttek Bugner Jenő és Rittlinger Ka­talin. Meghaltak Vágó Bernadett, Ruff Vendel, Bor­sodi Róbert, Morschhauzer István, Freiszker János, Szellár Ferencné Fe­hér Róza. Ismeret­terjesztő rövidfilmek Az ismeretterjesztés jegyé­ben készültek azok a rövidfil­mek, amelyeket decemberben mutatnak be a filmszínházak. Századok óta tudományosan is kutatják már a finn-ugor nyelv­rokonságot. Ezzel a vizsgáló­dással ismerteti meg nézőit a „Nyelvrokonainknál Reguly An­tal nyomán" című alkotás. Az ideális pihenőhelyre, a ter­mészeti szépségeiről ismert pi­lisi parkerdőbe kalauzolja né­zőit Kelemen Ferenc alkotása. György István készítette a „Hej, édes szülőimék" című filmet. /T\ Segítünk pt(5 választani MOST ÉRKEZETT gyermek-kötötláruinkból — Norvégmintás mellény — Norvégmintás, egyujjas kesztyű — Kamasz szintetikus pulóver 199 — Ft 40,70 Ft 220,— Ft KAPHATÓ: PÉCSETT: Gólya és Ifjúsági Áruházakban, kertvárosi és a Rókus utcai (Szliven Aruház melletti) ruházati boltokban. KOMLÓN, SIKLÓSON, MOHÁCSON és SZIGETVARON a MERUKER BOLTJAIBAN!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom