Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-25 / 323. szám

6 Dunántúlt IIqpTö 1975. november 25., kedd Képernyő Vegyes-szubjektiv Tudom, hogy a fenti címnek nem sok értelme van. De ez az érzés némely dolgokkal kap­csolatban oly gyakran elfogja az embert... És ez az érzés nem is mindig csak lehangoló. Néha mérgesítő is lehet, és ak­kor már helyben vagyunk. A mérgeskedés néha gondolko­dásra ösztönöz. * Meg kell viszont ragadnunk az alkalmat, hogy gratuláljunk a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat munkavédelmi csapatá­nak, a tévé-vetélkedő országos győztesének, öröm a pécsi em­bernek, ha közeli honfitársait láthatja végre valamilyen tele­víziós műsorban, különösen egy verseny győzteseként. Ugye, a legkomolyabb témák­kal is lehet foglalkozni oldott- tan, játékosan? — gondolná az ember. Lehet, hogy a munka- védelem elkomolytalanodásától féltek mégis azok, akik súlyos előadással fejelték meg a már- már vidám hangulatú döntőt? Két, amolyan krimi-szerű so­rozat is végétért a héten. Tu­dom, mi az illem, menet köz­ben nem szabad közbeszólá­sokkal zavarni a nézőt. Távol áll tőlem épp ezért, hogy akár­csak egy szót is ejtsek Be- nyovszky Móricról. Ellenben nagysokára végétért a Véres út, és aránylag gyorsan az Egy milliomos halála. Mindkettő megtörtént, vagy megtör­ténhetett volna, mindkettő bővelkedett izgalmas fordula­tokban és a valóságos problé­mák fel-felviilantósában. Van-e maffia Olaszországban és van­nak-e nagystílű gazdasági disz. nóságok Nyugat-Németország- ban? Minden bizonnyal. Ezért egyik történetet se lehetett be­fejezni. Ezernyi gyenge pontjuk, tempótlanságuk és laposságaik ellenére végülis ezért voltak érdekesek. Egri Jánost nemrégiben di­csérték meg kedves és közvet­len játékvezetéséért a Játék a betűkkel műsorban. Egy ideje „feltalálták" az Aki mer, az nyer című, kockadobással ki­egészített játékot. Most meg, hallom, ismerőseim, akik ugyan nem tévé-kritikusok, szidják szegény Egrit, hogy részrehajló. Elnéző a nőkkel. Szubjektivitás ez a kockadobások nagy, ob­jektív szigorúságában. A szub­jektív Egri János itt-ott kisegí­tette a versenyző hölgyet, fut­ballban, fizikában. Bezzeg nem segített a fiúknak! Hol itt az egyenjogúság? Mondom: a kockadobásban. Egy kockára, ha mégoly elektronikus szerkezet is, alig­ha mondhatjuk, hogy szubjek­tív. * A Teleszubjektív viszont ön­magáról mondja, hogy ő szub­jektív. Még szerencse. Nem kell rásütnünk nekünk a bélye­get. Amúgy roppantul objektív­nak szánt tudnivalókat közölt velünk. Hogyan kell jó tánc­dalszöveget írni. Már minden világos. Vajha más, fontos mestersé­geknek is akadna ily hírverése s képviselete a nagyhatalmú dobozban! Hailama Erzsébet Kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Miniszté­rium gyorsjelentése szerint a kiskereskedelem az év első tíz hónapjában 177,1 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolított le, 16,8 milliárd forinttal nagyob­bat, mint tavaly ilyenkor. Az árucsoportok többségében megfelelő vagy legalábbis ki­elégítő volt az ellátás. Októ­berben különösen a vegyes Iparcikkek forgalma emelkedett nagy mértékben, a tavalyi ok­tóberihez képest 18,6 százalék­kal. Ismerjük meg t Hagyatéki leltározás A 1 állampolgároknak ^ az Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyv­ben biztosított öröklési igé­nye formailag a hagyatéki eljárás során érvényesül. A hagyatéki eljárás lebonyo­lításának egyik legfonto­sabb előfeltétele a hagya­téki leltár helyes és az elő­írt határidőben történő el­készítése. A hagyatéki lel­tározás a helyi tanácsok, tanácsi hivatalok hatáskö­rébe tartozik. Ott, ahol igazgatási osztály, vagy csoport működik, ennek előadója, egyébként pedig a vb titkára vagy a vb által megbízott előadó vég­zi a leltározással kapcso­latos feladatokat (leltár­előadó). Teendő a halálozás után Az érdekeltek feladata Hagyatéki eljárás a hagyatékban szülői felügye­let alatt nem álló kiskorú, cse­lekvőképességét kizáró gond­nokság alá helyezett vagy is­meretlen helyen távol lévő személy érdekelt vagy nincs ismert örökös, illetve az örö­kösök között a devizajogsza­bályok szerint külföldinek te­kintendő személy is van. Ké­relemre kell leltározni az in­góságokat, ha azt bármelyik örökösként érdekelt személy, végrendeleti végrehajtó, ha­gyatéki hitelező vagy gyámha­tóság kéri. A leltározásra az a tanács illetékes, melynek területén a meghalt személy utolsó lakó­helye volt. Amennyiben az utolsó lakhely nem állapítható meg, az a tanács köteles in­tézkedni, melynek működési te­rületén a hagyatéki vagyon fekszik. A leltórelőadó a haláleset­ről a halottkém által kiállított úgynevezett halottvizsgálati bi­zonyítvány alapján értesül, melyet a haláleset helye sze­rint illetékes anyakönyvi hiva­tal továbbít részére. Az érte­sítés érkezése után a leltár­előadó köteles soronkívül in­tézkedni a leltár felvételéről. Tapasztalat Az a tapasztalat, hogy a halálesetről szóló értesítés nem érkezik meg mindig a leltórelőadóhoz, ezért abban az esetben, ha a halálesetet követő egy hónapon belül a leltárelőadó nem intézkedett, helyes, ha az érdekeltek a halotti anyakönyvi kivonat fel­mutatásával bejelentést tesz­nek. A haláleset bejelentése után a leltárelőadó a meghalt sze­mély legközelebbi hozzátarto­zóit beidézi és felhívja, hogy az esetleges hagyatéki ingat­lanokra vonatkozó iratokat (szerződések, telekkönyvi kivo­natok stb.) hozzák magukkal. Ezek az iratok szükségesek az ingatlan telekkönyvi adatainak megállapításához, ezért azo­kat feltétlenül meg kell őriz­ni és a leltárelőadónak felmu­tatni. Leltár felvétele csak akkor szükséges, ha az elhalt után ingatlan vagyon maradt. Hi­vatalból kell leltározni az in­góságokat is, ha azok értéke -az ezer forintot meghaladja és Jogosultság Amennyiben az elhaltnak in­gatlan vagyona nem volt, in­góságainak leltározása nem kötelező és azt az érdekeltek sem kérik, a legközelebbi hoz­zátartozó erről büntetőjogi fe­lelőssége tudatában nyilatko­zatot tesz. A leltár felvétele leltár­nyomtatványon történik. A nyomtatvány első része az örökhagyó és az örökhagyó házastársa, valamint az örök­lésre jogosultak személyi ada­tait tartalmazza. Az öröklésre jogosultak között fel kell so­rolni a törvényes örökösök (egyeneság-beli leszármazók, ezek hiányában a házastárs, majd a felmenő rokonok, ezek hiányában a felmenő rokonok leszármazói) és a végrendeleti örökösök személyi adatait és pontos lakcímét. Meg kell je­lölni továbbá azt, hogy ma- radt-e végrendelet, és kinél ta­lálható. A leltárnyomtatvány második része a hagyatéki ingóságok és ingatlanok adatait tartal­mazza. Fel kell tüntetni a ha­gyatéki vagyon értékét is. In­góságok esetében a leltáro­zás a helyszínen történik és az értéket a leltárelőadó az örö­kösök meghallgatása után sa­ját belátása szerint állapítja meg. Az ingóságok leltározá­sáról a leltárelőadó az örökö­söket értesíti, de távolmara­dásuk a leltározást nem aka­dályozza. A hagyatéki ingatlanokat a telekkönyvi betét és helyrajzi­számok és a tényleges műve­lési ág feltüntetésével kell fel­sorolni. Ha az örökhagyó a telekkönyvileg nevén álló in­gatlant elidegenítette, csak akkor lehet kihagyni a hagya­tékból, ha tulajdonjog bejegy­zésre alkalmas okirattal iga­KULOIMLEGES BŐRRUHÁK □ IVAT ES SPORT 99 BOR RUHÁZATI MINTABOLTBAN PÉCS S ALL AI U. 8. zolják, hogy az más személyt illet. A hagyatékhoz tartozó ingatlanok között kell viszont felsorolni azokat az ingatlano­kat, amelyek még nincsenek az örökhagyó nevén, de amelye­ket az örökhagyó megörökölt vagy egyéb módon megszer­zett és telekkönyvi bejegyzés­re alkalmas okirattal rendelke­zik. Az ingatlanok értékét a ■leltárelőadó a pénzügyi szak- igazgatási szerv által készí­tett adó- és értékbizonyítvány alapján állapítja meg. Az örökösök és a végrende­leti végrehajtó kérelmére a leltárelőadó biztosítási intéz­kedéseket tehet, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a ha­gyatékhoz tartozó vagyontár­gyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozoljók, megrongálják vagy más módon veszélyez­tetik, továbbá, ha tartani le­het attól, hogy természetes romlás folytán értéküket vesz­tik, vagy ha a vagyontárgyak csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének meg­őrizhetők. Biztosítási intézkedésként a leltárelőadó a hagyatékhoz tartozó készpénzt, értékpapírt vagy más értéktárgyat bírói letétbe helyezi, az ingóságo­kat zár alá veheti vagy érté­kük hozzávetőleges megállapí­tása után megbízható személy gondozásába adja, halasztha­tatlan esetben elrendelheti azoknak a vagyontárgyaknak az értékesítését, amelyek ter­mészetüknél fogva romlás ve­szélyének vannak kitéve. Illeték A leltározással kapcsolatos bármely kérelem illetékmentes. Illetéket már csak a közjegy­ző előtti eljárásban kell fizet­ni, majd pedig az ingatlanok után örökösödési illetéket. Kü­lön ki kell emelni, hogy 1974. július 1-től örökösödési illeté­ket kell fizetni a 100 000 fo­rint értéket meghaladó ingó­örökség utón is. Az örökösök kötelesek az •illetékhivatalnál bevallást adni az illetékes il­letékhivatalnak, ha az egy-egy örökösre eső ingóságok érté­ke véleményük szerint a 100 ezer forintot meghaladja. Ezen kötelezettségükre a leltárelő­adó figyelmezteti az ügyfele­ket. A leltárt a leltározás befe­jezésétől számított öt napon belül az illetékes közjegyzőhöz kell továbbítani, ezt követően kezdődik a tulajdonképpeni hagyatéki eljárás. Dr. Sulyok Endréné Pécs m. város Tanácsa VB. Igazgatási Osztály főelőadója Szovjet folyóirat-kiállítás A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a Mezsdunarodnaja Knyiga és a Posta Központi Hírlapiroda közös rendezésé­ben szovjet folyóirat-kiállítás nyílt hétfőn Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklubban. A tárlat — amelyet magyar részről Gyáros László újságíró, szovjet részről Sz. A. Kugyinov, a Szovjetunió nagykövetsége kereskedelmi, kirendeltségének helyettes vezetője nyitott meg —, betekintést nyújt a Szov­jetunióban megjelenő rendkí­vül gazdag hírlap- és folyóirat­termésbe. Hatezer újság és 1200 folyó­irat lát napvilágot a Szovjet­unió népeinek nyelvén, illetve idegen nyelveken, összesen 140—140 millió példányban. Ebből nyújt válogatást a könyv­klub tárlóin látható tetszetős válogatás. Uj jelzőtáblák (I.) A DN KRESZ-ISKOLÁJA Az új KRESZ a jelzőtáblákat 6 csoportja osztja, így a táblák a járművezető részére az útvo­nal típusát, az elsőbbséget, ti­lalmat, veszélyt, utasítást és tá­jékoztatást jeleznek. A táblákat a menetirány sze­rinti jobb oldalon helyezik el, és a táblával szemben közleke­dő valamennyi járműre vonat­kozik. Ahol a jobb oldalon út­burkolati jelekkel kijelölt for­galmi sávok vannak, a sáv fe­lett levő jelzőtábla csak az alatta lévő sávban közlekedő járművekre vonatkozik. A meg­állási, várakozási tilalmat és a várakozó helyet jelző táblákat a bal oldalon is elhelyezhetik, és mindig csak arra az oldalra vonatkozik a hatálya, amely mellett elhelyezték. A jelzőtáb­lák alatt kiegészítő tábla elhe­lyezhető. AZ ÚJ JELZŐTÁBLÁK A KÖVETKEZŐK: 1. ábra: „Szembejövő forgalom elsőbbsége”. A tábla azt jelzi, hogy útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű ré­szére. 2. ábra: „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben”. Útszű­kületben a táblával szemben közlekedő járműnek elsőbbsége van. 3. ábra: „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla következik 100 m-re.” © ®. © 4. ábra: „Kikerülési irány” — a tábla azt jelzi, hogy a táblát, az akadályt, vagy egyéb tárgyat, melyen a táblát elhelyezték, a táb- Ián levő nyíl irányában kell kikerülni. 5. ábra: „Körforgalom”. Ha a táblával együtt nincs „Állj! Elsőbb, ségadás" vagy „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla, akkor a kör­forgalomban haladó jármű nem élvez elsőbbséget Ebben az eset­ben jobbkéz szabályt kell alkalmazni. 6. ábra: „Kötelező legkisebb sebesség vége”. Csak kizárólag ez a tábla oldhatja fel a „Kötelező legkisebb sebesség" tábla hatályát ® ©. ©. 7. ábra: „Megfordulni tilos”. A tábla balra bekanyarodást nem tiltja. 8. ábra: „Legkisebb követési távolság”. A tábla azt jelzi, hogy a feltüntetett métertávolságnál kisebb távolságban nem követhető az előttünk haladó jármű. A tábla nem jelent előzési tilalmat Ha egy jármű előz és emiatt kisebb a távolság, akkor mindig a hátsó járműnek kell ún. leszakadással a távolságot biztosítani. A tábla elhelyezhető olyan úton, pl. ahol kavicsfelverődés lehetséges, hí­don, emelkedős útszakaszon stb. 9. ábra: „Tehergépkocsival előzni tilos”. A tábla után 3,5 tonnás megengedett legnagyobb összsúlyú tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval, és lassú járművel előzni tilos. Előzhető a tábla után — a kétkerekű motorkerékpár, a segédmotorkerék­pár és a kerékpár, valamint az állati erővel vont jármű és a kézi­kocsi, továbbá az úttest közepén haladó villamos. ©. ©. ®. 10. ábra: „Hosszúság korlátozás”. Rakománnyal együtt hosszabb járművel, — járműszerelvénnyel közlekedni tilos. 11. ábra: „Járműszerelvénnyel behajtani tilos”. Nem vonatkozik a tábla hatálya a vonójárműből és egy tengelyes, vagy félpót­kocsiból álló járműszerelvényre. Ha a tábla súlyhatárt is jelöl, ak­kor, ha bármely pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya a fel­tüntetett súlyhatárt meghaladja, — nem lehet behajtani. 12. ábra: „Robbanó, vagy tűzveszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos”. A jármű üzemanyagtartályában levő tűzveszélyei anyag kivételt képez. Tehát már tartalék üzemanyag szállítása esetén sem hajthat be a jármű. Litványi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom