Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-20 / 318. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kitüntetések a legjobbaknak társaságainak képviselői Budapesten A postai hírlapterjesztés — azóta jól bevált — módszereit az országban elsőként negyed- százada a Pécsi Postaigazgatóság dolgozta ki. A magyar kormány 1950. augusztus 31 -i határozatában a postát bízta meg, hogy az egész országban szervezze meg a hírlapterjesztést. Baranya, Tolna, Somogy megyében 1950. november 1- én, Zalában pedig 1951. január elsejével megkezdődött az új terjesztési forma kidolgozása, amit alig fél év alatt bevezettek a többi megyében is. A postai hírlapterjesztés negyedszázados történetéről emlékeztek meg november 19-én Pécsett, az Olimpia Étteremben megtartott ünnepségen a Pécsi Postaigazgatóság dolgozói és vezetői. Az ünnepi eseményen megjelentek Tóka Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának vb-tagja, Neubauer József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa vezető titkára, Csői lány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, dr. Kotsis Béla, a Postavezérigazgatóság szakosztály- vezetője, Novak Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője, a Baranya, Tolna, Somogy, Zala megyei lapkiadók, szerkesztőségek, Népszava, Zrínyi, Ifjúsági Lapkiadó Vállalatok képviselői. 750 ezer előfizető Lukács Ferenc, a pécsi postás pártszervezet titkárának bevezetője után az ünnepi beszéd következett Varga Sándor postaigazgató, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője a negyedszázados lapterjesztés legfontosabb dél-dunántúli eseményeit vázolta fel. A négy megyében 25 éve mindössze nyolc pavilon működött: ma 69 hírlappavilon és 5 hírlapüzlet fogadja az érdeklődőket. 1951-ben negyvenmilliós példányszámban terjesztettek sajtóterméket, napjainkban ez a szám meghaladja a 145 milliót. Az előfizetők száma 125 ezerről csaknem háromnegyed millióra emelkedett. Árusításban negyedszázada alig nyolcmillió példány kelt el: 1975- ben már 35 millió. A 25 évvel ezelőtti 37 százalékról a remittenda, vagyis az eladatlanul visszamaradt nyomdai termékek aránya 5 százalékra csökkent. Hatszáz sajtótermék Már régóta az összes terjesztett lap majdnem háromnegyed részét az előfizetőknek kézbesíti naponta 1726 postai dolgozó. A terjesztésben ezenkívül 123 főfoglalkozású postai hírlapárus és 1153 társadalmi árus is tevékenykedik. Jelenleg a négy megyében több mint hatszáz féle hazai, napi, hetilap, folyóirat és egyéb sajtótermék jut el az olvasókhoz. Az igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a hírlapterjesztő ma már nemcsak pontos, udvarias eladó és kézbesítő, hanem a marxista tudatformálást segítő politikai agitátor is. Ezt követően Neubauer József, a Baranya megyei SZMT vezető titkára köszöntötte a jubileumi emlékülés résztvevőit, méltatva a hírlapterjesztőket, akik aktívan részt vesznek a sajtót terjesztve a marxista tudatformálásban, Végül dr. Kotsis Béla és Varga Sándor kitüntetéseket nyújtott át. Vezérigazgatói elismerést kapott Sarlós Lajos kézbesítő (Lánycsók), Dörnyei Lász- lóné terjesztési előadó (Pécs, 1.), Jászkúti Sándor terjesztési előadó (Postaigazgatóság, Pécs), Lalák Vilmosné hivatal- vezető (Kétújfalu), Igazgatói elismerésben részesült: Tüske István hivatalvezető (Siklós), Kiss Sándor hírlapszervező (Pécs, 1.), Király Lászlóné hírlapárus (Pécs, 1.), Latka István mozgópostaraktárkezelő (Pécs, 1.), Uéhman Jánosné kézbesítő (Siklósnagy- falu), Eöri Julianna kézbesítő (Máriagyűd), Hódosi György pénzügyi előadó (Postaigazgatóság, Pécs), Valentai József hivatalvezető (Erzsébet), Csendes József kézbesítő (Drávátok), Csendes Imre kézbesítő (Drávátok), valamint Horváth Lászlóné hírlapkézbesítő (Vasas I.). Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében — megkezdődött a szocialista országok szovjet baráti társaságának nemzetközi tanácskozása. A kétnapos eszmecserén részt vesz a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a Bolgár- Szovjet Barátság össznépi Bizottsága, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség, a Lengyel—Szovjet Baráti Társaság, a Mongol—Szovjet Baráti Társaság, a Német—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldöttsége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke köszöntötte a megjelenteket, akiknek soraiban ott volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének küldöttségét Zinaida Mihajlovna Kruglova, a szövetség elnöke vezeti. A Bolgár—Szovjet Barátság össznépi Bizottságának delegációja Mihail Manev alelnök vezetésével, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség delegációja dr. Karol Savéi, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a szövetség Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szlovák tagozat vezető titkára vezetésével vész részt az eszmecserében. A Lengyel—Szovjet Baráti Társaság küldöttségét Waclaw Barczewski főtitkár, a Mongol— Szovjet Baráti Társaság delegációját Baldangijn Badarcs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsi Hivatalának elnöke, a társaság központi tanácsának elnökhelyettese vezeti. A Német—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Kurt Thie- mének, a Német Szocialista Egység párt Központi Bizottsága póttagjának, a társaság főtitkárának vezetésével képviselteti magát a nemzetközi tanácskozáson. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter ,,a Szovjetunió békepolitikája" címmel tartott előadásában részletesen elemezte azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió tölt be a szocialista közösség külpolitikájának valóra válásában. Rámutatott, hogy a Szovjetunióhoz való viszony a szocialista országok külpolitikájában az internacionalizmus próbaköve volt és marad. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes ,,A szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus kiteljesedésének alapja: barátságunk továbbfejlesztése a Szovjetunióval" című előadása után Zinaida Mihajlovna Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke szólalt fel. A tanácskozáson hazai közéleti személyiségek, politikusok, a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő szakemberek szóltak hozzá a két előadás témaköréhez. Felszólaltak a résztvevő szocialista országok szovjet baráti társaságainak küldöttség-vezetői is, s beszámoltak arról, hogy országuk baráti társasága milyen sajátos eszközökkel, hogyan segíti elő a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus teljesebbé válását. Cs. J. Szándékos ráfizetés? A kötbér, a bírság, a kocsiállás pénz ma már kalkulációs tétel a vállalatoknál, ha nem is mindig úgy, mint szeretnénk. Az önköltség és jövedelemszámításokban ugyanis, elég sok helyen nem ázt nézik, hogy a különféle büntetéspénzek csökkentésével nőhet-e a nyereség, hanem hogy mekkora kötbért vagy bírságot érdemes esetleg kockáztatni a vállalat pillanatnyi érdeke szerint. Ilyen pillanatnyi érdek lehet pl. a nem kifogástalan termékek eladása, kiengedve a gyárból a rejtett hibás, vagy gyenge minőségű árut is. Mire a gyengébb gyártmányokról kiderül a valóság, az ár már a vállalat kasszájában van: vagyis, már nem ő fut a pénze után. Még egy lényeges körülmény: valamilyen szállítmány vagy építkezés késedelméért, a szerződések be nem’ tartásáért esetleg megítélt kötbérek ösz- szege olyan kiadás, amelynek ellentételeként általában sokkalta nagyobb bevétel áll. Az árbevételekhez viszonyítva a büntetésként kifizetett összegek elenyészőek. A termelési költségek 1—2 százalékát teszik ki. Különben sem azért lépik túl a határidőket az ipar- vállalatok, vagy az építők, mert tétlenkednek. Sőt: nem egyszer éppen azért, mert annyi a munkájuk, hogy nem győzik, tehát válogathatnak is. A többet hozó, vagy kényelmesebben teljesíthető feladatot szívesebben veszik előre. 100 milliós nagyságrendű ma már a kocsiállás-pénzek évenkénti végösszege — mégsem csökken évek óta, mert továbbra is álldogálnak a vagonok, kirakatlanul a vállalatoknál. Nem egy helyen raktárnak használják azokat. Tehát kifizetődőbb kocsiállás-pénzt fizetni, mint raktárt építeni — ami más keretből megy, s építési kapacitás sincs elég. A kötbér, a kocsiállás-pénz, a bírság nem növeli a költség- vetés bevételeit, ezek nagyobb részét nem is kapja meg közvetlenül. A népgazdaság, a társadalom bevételei egyértelműen csakis a valódi anyagi termelésből származhatnak és semmiképp sem a vállalatok közti alkudozásokból, jogi manőverezésekből. A vállalatok valódi jövedelme sem származhat egyébből. Mit lehet tenni, ha már a büntetés-pénzek mértéke nem szorít mindenkit egyértelműen, körültekintőbb, fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munkára, vagy még annak a gondolata sem, hogy a sok bírság és kötbér miatt rossz híre kerekedik? A büntetések tarifája mértéktelenül nem emelhető, dehát valóban csak a büntetés lehetősége tarthatja vissza a nagyvonalú magatartástól az arra hajlamos vállalatokat? Aligha. Lehetetlen nem belátni, hogy az esetleges szerződés-szegések sorozata, még ha jóhiszemű is, vagy nem szándékos, akkor is aláássa a termelési fegyelmet, a kereskedelmi morált, gazdasági anarchiát szül. Ez mindenkinek súlyos veszteségeket okoz, hiszen végülis a megállapodásait nagyvonalúan kezelő vállalatoknál már mindenki és mindent nagyvonalúan kezel majd s a vállalat fokozatosan leromlik. Nem lehet kifelé fegyelmezetlennek lenni, belül pedig fegyelmet tartani, miképpen ennek ellenkezője sem le- lehetséges. Ezt valamennyi vállalat vezetésének számításba kell vennie. Gerencsér Ferenc Emlékülés Pécsen a negyedszázados évfordulón Megyénk területén befejezték a búza vetését, jelenleg a munkaerőt a kukorica és a cukorrépa betakarítására összpontosítják a nagyüzemi gazdaságok. Képünkön: a nagykozári termelőszövetkezetben a betakarított kukoricát tárolás előtt szárítják. — Szokolai felv. — Nemzetközi tanácskozás A szocialista országok szovjet baráti Jubilál tg* postai hírlapterjesztés Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 318. szám 1975. november 20., csütörtök Ára: 80 fillér 'Csaknem száz vállalat közös munkájával épül Leninvárosban az új Tiszai Hőerőmű.
