Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-16 / 314. szám
1975. november 16., vosórnap Pünantult naplö 3 A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelentése 1975.1.-III. negyedévéről (folytatás az ?. oldalról) Ü| värosresi születik fl siklósi városrész első ütemének beruházási programja Több lakás a nagycsaládoknak Összefüggő zöldterület elkészítette. E lakások nagy többsége pécsi lakótelepeken épült fel: Lvov-kertvárosban 344 a Szigeti városrészben 188 Üjmecsekalján 200 lakás készült el. Az építőipari szövetkezetek összesen 242 lakást adtak át év elejétől szeptember végéig. 1975. évi lakásátadási kötelezettségük teljesítésének nagy része tehát IV. negyedévre maradt, illetve 1976-ra húzódik ót. A mezőgazdaság eredméhyei c. háromnegyedév számainak ismeretében jó közepesnek mondhatók. A gabonafélék terméseredménye alatta maradt az előző évinek, s minőségben is elmaradt attól. Búzából például az összes hozam közel 100 ezer. tonnával kevesebb az 1974. évinél. Az állatállomány alakulása nem kedvező: a szarvasmarhák száma ismét csökkent, a sertéseké pedig sokkal mérsékeltebben nőtt, mint más években háromnegyedév végére, amikor éves viszonylatban mindig legmagasabb a sertésállomány. Csupán az állami gazdaságok szarvasmarha-állománya alakult kedvezően: évek óta ez évben a legmagasabb, s ezen belül a tehenek száma szintén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mintegy másfél ezer darabbal (2,8 százalékkal) csökkent június 30 óta a szarvasmarha-állomány. A háztáji és kisüzemekben az 1970. és 1973, évek közötti folyamatos növekedés után 1974. eleje óta csökkent mind az összes-, mind a tehénállomány, s ez a tendencia a tett erőfeszítések ellenére sem változott. Az állati termékek értékesítése az előző év azonos időszakához hasonlóan alakult, kivéve a vágómarhát, mely 27 százalékkal (28,5 ezer mázsával) haladja meg azt. Több az értékesített vágóbaromfi és mintegy 20 000 mázsával (5 százaléka) a sertéshús viszont nem érte el a tavalyi szintet, 3 százalékkal kevesebb annál. A tej értékesítésé 25 600 hektoliterrel maradt el az 1974, évitől, ami 4 százalékos kiesést jelent. Beruházások A beruházási tevékenység fokozódott. Év elejétől a 111. negyedév végéig a pénzintézetek jóval többet folyósítottak beruházási célra, mint a múlt évben. A tételesen megfigyelt fontosabb beruházások ez évi költségelőirányzatából azonban megközelítőleg sem használták fel az esztendő első kilenc hónapja folyamán az időarányosan esedékes összeget, az éves előirányzat pénzügyi teljesítése mindössze 35 százalék. A beruházások pénzügyi teljesítése természetszerűleg a műszaki megvalósulásnál kedvezőtlenebb képet mutat. Számos fontos beruházás készült el a tervezett időpontra. Ilyen például a termelő jellegű fejlesztések közül az Egyesült Iz- 2Ó pécsi gyáregysége, a tejporgyár, a kommunális létesítmények közül pedig általában határidőre elkészültek a lakásépítkezések. Nagyjából tervszerűen beruházáspolitikai célkitűzéseinknek megfelelően alakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai: Az építkezések alig változó volumene mellett fokozták gépbeszerzéseiket, ezen belül is főként a baráti országokból importált gépek értéke és aránya növekedett. Az év első kilenc hónapja során megvalósított tanácsi beruházások csak részben tették lehetővé a középtávú tervidőszak korábbi esztendőiből származó áthúzódások pótlását. A teljesített tanácsi beruházások összege megyei viszonylatban is, a megyeszékhely esetében is több volt az üzembe helyezett beruházások összegénéi, a befejezetlen beruházások állománya tehát nőtt. A III. negyedévben üzembe helyezett tanácsi beruházások közül — az építőipar adatainak ismertetése kapcsán említett lakásépítkezéseken kívül — fontosabbak: Pécsett az új városközpontban létesített Ifjúsági Ház, a szomszédságában felépített üzletsor és a részlegesen használatba vett meszesi 12 tantermes középiskola, vidéken a 64 férőhelyes mohácsi kisegítő iskolai nevelő otthon és a komlói zeneiskola. Bérek, árak Baranya megye lakosságának összes pénzbevétele az év első kilenc hónapjában közel 10 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak részére kifizetett bérek összege 10.1 százalékkal, a részesedési alap terhére írt úgynevezett bérjellegű kifizetések 13,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekvő bértömeg főként az átlagbérek emelkedésének tulajdonítható. Az iparban 6,8, az építőiparban 7,9 százalékos béremelkedés regisztrálható, de a többi ágazatban is nagyobb bérnövekedés volt, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság mezőgazdasági jellegű bevétele 3,3 százalék kai emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben (5,8 százalékkal) nőttek a munkadij-ki- fizetések, viszont 1 százalékkal csökkent a kifizetett munkabérek összege. Utóbbi jelentéktelen visszaesés az idényjellegű alkalmazottak számának csökkenésével hozható összefüggésbe. A társadalombiztosítósból származó bevételeken belül n családipótlék 19 százalékkal, a táppénz és egyéb bevételek (különféle segélyek) 15 százalékkal múlták felül az előző évi bevételeket. A családi pótlék még az előző évi emelések hatására volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt: a III. negyedévben már a bázissal azonos összegű kifizetésre került sor. A lakosság összes pénzbevétele a fentiek szerint az előző évinél differenciáltabban, de összességében az előző évit kismértékben meghaladóan nőtt. A lakosság vásárlóerejének növekedése azonban valamelyest mérséklődött az előző évhez képest, mert a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek. Az 1975. I. félévi fogyasztói árszínvonal országos átlagban 3,5 százalékkal, a megyénkben meafigyelt munkás és szellemi háztartásoknál 3,3 százalékkal, a paraszti kettős jövedelműeknél 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árszintet. A fogyasztói árak változása — u fogyasztás szerkezetétől függően — az előző évinél jobban differenciált az egyes társadalmi csoportok között, de a tervezettnek megfelelően a nyugdíjasokat érintette a legkisebb mértékben (2,5 százalék). A lakosság takarékbetét állománya 17,8 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, A növekedett üteme az év első kilenc hónapjában nagyobb mérvű volt.' mint a IV. ötéves tervidőszak eddigi éveiben. A lakosság összes hiteltartozása a III. negyedév végén 16 százalékkal volt több a tavalyinál, főként a lakásépítési kölcsönök állományának növekedése révén. Áruvásárláshoz 18 százalékkal, személyi kölcsön címén 4 százalékkal több hitelt nyújtott az OTP a lakosságnak. Kiskereskedelmi forgalom Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma az I—III. negyedévben 9,4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, ami az áremelkedéssel korrigálva mintegy 5—6 százalékos növekedésnek felelt meg. Az év eddig eltelt időszakában a kereskedelem biztosította az ellátás megfelelő szinten tartását, elsősorban az alapvető fontosságú fogyasztási cikkekből. A korábbiaknál gyakoribb volt azonban a tartós választékhiány, és egyes cikkek időszakos hiánya. Ez irányba hatottak a bejelentett áremeléseket megelőző elővásárlások (rendszerint az intézkedés által érintett cikkeknél szélesebb körben), de az ipartól való beszerzést is számos — az ipar oldaláról felmerült — probléma nehezítette. Az élelmiszerek forgalma 9,1 százalékkal növekedett, ezen belül a bolti élelmiszerek forgalma 8,6 százalékkal. A vendéglátás bevétele — amit változatlanul az italforgalom növekedése határozott meg — 10,0 százalékkal haladta meg az egy év előttit. A fontosabb élelmiszerek közül valamelyest romlott a sertéshús-ellátás, szűkebb volt a hentesáruk választéka és hiányos volt a lisztáruk és édességek kínálata. A ruházati cikkek folyóáron számított 7 százalékos forgalom-növekedése rendkívül szélsőséges — többnyire még az előző évről áthozott — ármozgásokat takar, ami végül- is az árak növekedésében ösz- szegeződött. A mennyiségi forgalomnövekedés mintegy 2—3 százalékra tehető. A ruházatai cikkek kínálata egyenletes volt. A vegyes iparcikkek forga1- ma 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Minthogy itt volt a legnagyobb az áremelkedés, a tényleges forgalomnövekedés nem több 3—4 százaléknál.) A tartós fogyasztási cikkek forgalma alig változott. A tartós háztartási cikkek többségéből (mosógép, hűtőszekrény) kevesebb fogyott az előző évinél, a kulturált cikkek kereslete viszont nőtt (asztali rádió, tv, magnetofon). A bútorértékesítés mintegy 10 százalékos növekedése viszont alig nagyobb, mint amit az áremelkedés előidézett. Népesség, egészségügy A népesedéspolitikai intézkedések hatásaként ez év első háromnegyedévében a születések száma meghaladta mind az 1973, mind az 1974. év azonos időszakáét. Előzetes számításainak szerint ' 5700 élve- születés történt, ami a két évvel korábbinál 16,5 százalékkal, a múlt évinél 5,5 százalékkal magasabb. A táppénzes állománynak hosszabb ideje tartó lassú növekedése 1975. I—III. negyedévében is folytatódott. Ez utóbbi időszakban a dolgozók 6,7 százaléka volt a táppénzén a tavalyi 6,4 százalékkal szemben. A táppénzes arány minden népgazdasági ágban emelkedett valamelyest. Kivétel a mezőgazdaság, ahol nem változott és a könnyűipar, ahol viszont 12,2 százalékról 8,8 százalékra csökkent. 1975. I—III. negyedévében 7 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt, mint 1974. azonos időszakában. Ezzel szemben a kiesett munkanapok száma csak 2 százalékkal csökkent. A balesetek miatt egy beteg átlagosan 22 napot volt távol munkahelyétől, a múlt évi 21 nappal szemben. 10 százalékkal kevesebb baleset volt a közutakon is, így megközelítően a két év előtti szinten volt a balesetek száma. A baleseti gyakoriság alapján a közlekedés biztonsága főként a nyári hónapokban és a megyei közutakon javult, ahol júniustól—szeptemberig mintegy 25 százalékkal kevesebb baleset volt, mint az előző év azonos hónapjaiban. Pécs területén nem csökkent a balesetek száma. A baleseteknek az előző évinél nagyobb hányada (55 százalék) járt könnyű sérülésekkel, a súlyosabbak között viszont nem csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, mely mindkét évben 38 volt. A Siklósi városrész építésének első üteme csak így leirva első. Az általános rendezési tervlapon így szerepel: 2/1 ütem. A lényeges 1. ütemet még ezután dolgozzák ki, hiszen ott OTP-lakásokat építenek PEVA-technológiával, s a2 új épülettípusokat most alakítják ki. A 2. ütem viszont teljes egészében célcsoportos állami lakásépítési terület, Ezek után nézzük a helyét! Kollektív ■f bölcsesség Lvov-Kertváros nyugati szélénél nemrég épült meg a Megyeri út folytatásaként az új út, amely Sarohin tábornok nevét viseli. Ez az út a jelenlegi végpontjánál kialakított autóbuszvégállomástól tovább halad majd déli irányban, s mintegy 400—450 méter után fordul kelet felé. A másik oldalon a Málo- mi út szeli át az új keszüi utat, s továbbhaladva dél felé éri el majd az előbb említett, keleti irányú utat. Ezek az utak Lvov- Kertváros déli pereméhez kapcsolnak egy trapézalakú területet - ez a Siklósi városrész 2. üteme. Nagyjából e terület közepén — szemben a kertvárosi iskola- óvoda-bölcsőde tömbbel —, a mesterséges termékenyítő állomás helyén, nagy déli irányban elnyúló park lesz - ez osztja ketté a 2. ütemet. A nyugati 2/1. ütem, amelynek beruházási programja most készült el, s indult útjára az épit. kezés 1977 eleji indítása felé. Ez viszonylag gyors munka eredménye. 1974 nyarán még a városrészre kiirt tervpályázatot értékelték. Utána dolgoztak ki a PTV-nél két terv-variációt a pályázat legjobb ötleteinek fel. használásával, ez képezte aztán a részletes rendezési terv majd a mostani beruházási program alapját. 158$ lakás II először Ezekutón lássuk közelebbről is a tervet! Érdemes szemügyre venni, hiszen az első része a nagy, 60 ezresre tervezett városrésznek, ami most már végérvényesen a múlt emlékévé te. szí Pécs szaiagváros-jellegét. A 2/1 ütem beruházási programja 1585 lakást foglal magában, a 2/2 ütem pedig, amire már megvan a tervezési megbízás, 2505 lakást tartalmaz majd. A beépítési tervhez képest lényeges eltérés nincs. Csupán annyi, hogy a beépítési terv még jobbára tördelt, egyszek- ciós épületeket szerepeltetett ott, ahol az ötszintes beépítést tervezték, most viszont a gazdaságosabb kétszekciós épületek léptek elő. A lakásösszetétel meghatározása számítógépes program alapján történt. A BÉV hat épü- lettípussol dolgozik majd. Nem mindegy, hogyan keverednek ezek. A cél ugyanis: a legkisebb költséggel elérni a legkedvezőbb lakásösszetételt. Népesedéspolitikai célokat tükröz az a törekvés, hogy minél nagyobb legyen itt az 5—6—7 férőhelyes lakások aránya. A 2/1 ütemben ez 40 százalékot tesz ki (az eddigi gyakorlatban ez 30 százalék körül mozgott.). Az átlagos szobaszám 2,18. A kötelező előírás az 53 négyzetmé. teres átlagos alapterületnél 2 szoba átlagot tételez fel: ha efölé lehet menni, az jó. Az említett 40 százalékban egyéb, ként 2,5—3—3,5 szobás lakások lesznek. Városias utcasor A 2/1 ütemben 44 százalék lesz a középmagas - tízszintes - épületek aránya, s ezek a főútvonal mentén helyezkednek el. Földszintjeikre üzleteket terveztek, s az épületeket üzletházak kötik össze, ami a főútvonal városias jellegét domborítja ki. Két kiscentrum lesz ebben az ütemben. Az egyik a főútvonal déli irányú szakaszának közepetáján. Ennek gyalogos-kapcsolata lesz a 2/2 ütemben tervezett hasonló kiscent- rummal, illetve a délkeleti irányban húzódó, a majdani városrész-központ részét alkotó sétálóutcával. A másik kiscentrum a 2/1 ütem peremén, a keleti irányú út közepén lesz, közvetlen kapcsolattal észak felé az említett sétálóutcával. A városrészt az ún. keretes beépítés jellemzi. Az épület- együttesek nagy belső udvaro4 kát öveznek. Szakítottak az eddigi hagyománnyal, hogy minden házat saját zöldterület övezzen. Ez ugyanis gazdaságtalanná teszi a parkfenntartást. A nagy, összefüggő zöldterület a lakosság szempontjából hasznosabb, művelése hatékonyabb. Közvetlenül a lakásokhoz kapcsolódóan 5,2 négyzetméter az egy főre jutó zöldterület, de ez 9 négyzetméterre növekszik, ha hozzászámítjuk a mintegy 25 hektárnyi központi parkot, ami park lesz - és nem lelvonűlási terület! - az első perctől fogva. Külön kell szólni a terület közlekedési hálózatáról és a gépkocsik elhelyezéséről: Forgalmi út az lesz, ami a trapéz formájú területet határolja, s amit a bevezetőben ismertettünk. Néhány helyen utcák nyúlnak be a hazak közé, de ezek csak parkolási célt szolgálnak, forgalmi jelentőségük nincs. Magát a főútvonalat úgy képezik ki, (s remélhetőleg így is valósul meg!) hogy a forgalmi sávokat zöldsávval választják el a belső, ún. szerviz-úttól, aminek két oldalán lehet majd parkolni. E városrésznél egyébként már a beépítési terv is a 100 százalékos gépkocsi-telített, séggel számol, azcrz: egy lakás - egy gépkocsi. A nagyszámú parkoló biztosításával eleve kizárták annak a lehetőségét, hogy bármikor megkíséreljék a sorgarázsok építését. Egyébként kb. 120 gépkocsi részére garázs is lesz egyes épületek fogadószintjén, s fenntartanak területet két nagyobb - 120, ill. 80 férőhelyes — földalatti parkoló részére. A közműveket ezek figyelembevételével építik meg, így alkalmas időpontbon ilyen akadálya nem lehet a megváló, sitásnak. Nevelési ; közpootv|;: A másik érdekescséq a gyér. mek- és oktatási intézményekhez kapcsolódik. A 2/1 ütemben egymás mellett épül egy 24 tantermes általános iskola, egy 200 férőhelyes óvoda és egy 120 férőhelyes bölcsőde, s itt szerepel még egy 24 tantermes középfokú iskola is. A 2/2 ütemben szintén egy 24 tantermes általános iskola, egy 200 és egy 175 férőhelyes óvoda, valamint egy 120 fős bölcsőde épül. Mindez a nagy építési terület belsejében, a tervezett központi park körül helyezkedik el. Ésszerű, hogy ezekből egy ún. nevelési központot hozzanak létre. Minden intézménynek van saját főzőkonyhája, minden iskolának könyvtára, tornaterme stb. A nevelési központbon ezeket össze lehet vonni, s építeni egy nagyobb kapacitású konyhát, egy nagyobb torna- csarnokot, központi diákkönyvtárt stb. Mindez természetesen méq olapos mérlegelésre vár. Hársfai István
