Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-14 / 312. szám
1975. november 14., péntek Dunántúlt napló 3 Változik a mohácsi járás arculata Beszélgetés Ambrus Lajossal, az MSZMP mohácsi járási Bizottságának első titkárával r • Kisüzemek helyett segíteni a nagyipar munkaerőgondjain • Erősíteni kell a mezőgazdasági üzemek közti kooperációt • Fontos feladat az úthálózat rendbehozatala A mohácsi járás arculata sokat változott az elmúlt néhány esztendő alatt. Már csak félig igaz az, hogy a vidék a mező- gazdaságból él. A járás 40 000 főnyi lakosságából 24 000 fő a keresők száma, s e 24 000-ből már majdnem tízezer nem a földeken keresi meg a kenyerét — ipari munkás lett. Ez a változás az utóbbi években egyre érezhetőbben jelentkezett, a februári járási pártértekezleten a hozzászólók többsége is ennek adott hangot. Felkerestük Ambrus Lajost, oz MSZMP Mohács járási Bizottságának első titkárát, nogy megkérdezzük: mi történt a pártértekezlet óta a járásban, folytatódik-e a tendencia. A felszabaduló munkaerő Mohácsé lesz — A februári pártértekeziete.n legexponáltabban a foglalkoztatottság kérdése vetődött fel. Állást foglaltunk: a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt Mohácsra kell irányítanunk. A falusi kisüzemek létesítését nem tartjuk célszerűnek, hiszen a nagyipar sokkal hatékonyabb. Köztudott az is, hogy jelenleg 150—200 millió forintnyi értéket termel járásunkban az ipar, szemben a mezőgazdaság eqymilliárd forintjával. A következő ötéves tervidőszakban iparilag kevésbé fejlődhet a járás, ezért is célszerűbb, ha a felszabaduló munkaerőt Mohácsnak szánjuk. — A mezőgazdaságban a szakosodás befejeződött, mind a növénytermelés, mind az állattartás vonalán kialakították a gazdaságok a nekik legmegfelelőbb termelési szerkezetet. Az ehhez szükséges beruházások elkészültek ... — Igen, ez nagy előrelépés, de a beruházások későn készültek el, jóval a határidők után, jóval drágábban. Sok esetben a betelepítésre már nem futotta. Az új állattartó telepek nem hozták a várt eredményt, alacsonyak a hozamok. E telepek fele sem termel még teljes kapacitással. Napjaink és a jövő feladata, hogy ezen az állapoton változtassunk. Egy tanulsággal is szolgált a telepek építése — jobban kell szorgalmazni az üzemek közötti kooperációt. Lehetőségeink itt mind a tárolás, mind a feldolgozás, mind oz értékesítés területén, sőt a termelés területén is nagyok. Csak egy példát: a járásban több a terményszárító, mint a szárítandó termény. A kérdés kézenfekvő: nem lett volna jobb, ha a gazdaságok igényeiket jobban felmérve, közösen létesítettek volna szárítókat..? Nagyobb figyelmet a szociális juttatásokra — Hogyan alakulnak -a jövedelmek, a lakosság életszínvonalának növekedésében milyen tényezők játszottak növekvő szerepet? — A mezőgazdaság járásunkban jól fizet: a gazdaságok vezetői több esetben még a magasabb regulativ adók ellenére is megkockáztatták a jövedelmek túlzott emelését. Ezzel szemben akadnak gyenge üzemek is, igen alacsony bér- színvonallal. összességében jól él a lakosság, s ideje volna már azon gondolkozni, hogy a nyereség-hányadok teljes felosztása helyett szociális fejlesztésre költsünk. Az üzemi étkeztetés, a munkásszállítás bizony lemaradt, s nagyobb összegeket kellene szánni a szakember-képzésre, az új szakemberek letelepítésére, lakásépítésre. — Az üzemi-gazdasági vezetőkben jobban kell tudatosítanunk, hogy a népgazdasági érdekek előbbre valók, mint egyéni érdekeik. A vezetők egy része amolyan „törvényen kívülinek" érzi magát. — A lakosság 36 százaléka járásunkban németajkú, négy százaléka pedig délszláv. E nemzetiségi kisebbség érzékenyebben reagál az életszínvonal alakulására, az őket közvetlenül érintő kérdésekre. Elmondhatjuk: ma már csak szórványosan fordul elő Nyugat iránti nosztalgia, disszidálás: az emberek jól érzik magukat itt, jól élnek. A falusi bankok - a takarékszövetkezetek -- nagy pénzösszegekkel rendelkeznek. — Milyen tennivalók akadnak az oktatás, egészségügy vonalán? Milyen a járás kereskedelmi, szolgáltatóipari ellátása? — Két-három falu körzetében van egy-egy óvodc, s az iskola- hálózat is jónak mondható. Avval a kiegészítéssel, hogy a jövőben több új általános iskolát kell építenünk, mivel a régiek állaga nagyon leromlott, felújításukra nem érdemes költeni. Pedagógushiány nincs, s igen kevés a képesítés nélküli tanerő. Ennek tudható be többek között, hogy a nyolc osztályt elvégzettek aránya 90 százalék felett van. Jó a továbbtanulók aránya is. Egyetlen gondunk, hogy kollégiumi férőhelyek hiányában a pécsi gimnáziumok, szakközépiskolák „túl messzire" esnek a járásunktól .. . — Az egészségügyi hálózat az országos szemüvegen át nézve is jónak mondható, hiszen minden kétezer lakosra jut egy körorvos, s minden állást betöltöttünk. Fel kell készülni a struktúra- változásra — A kereskedelmi ellátottság viszont hagy némi kívánnivalót, éppen úgy, mint a háztartási kisgép-javító hálózat, Ami leginkább éget. az a járás úthálózatának állapota: elég csak végigmenni a Somberek-Feked szakaszon, s máris meggyőződhetünk arról, hogy még egy ilyen rossz út aligha van a megyében. Pedig járásunkban a személy- és teherszállítás 80— 90 százaléka a közúton bonyolódik. A következő évek feladata tehát az utak rendbehozása. — Ezen kívül mi az, amire a következő ötéves tervidőszak alatt lokozott figyelmet kell fordítani? — A már említett útgond megoldása mellett elsődleges a közigazgatási, művelődési, szol-' gáltató hálózat fejlesztése. A járási szerveken túl a helyi állami, gazdasági és pártszervezeteknek is feli kell készülniük arra a feladatra, amit a termelési struktúra változása hoz, hiszen tovább fog nőni az iparban foglalkoztatottak száma. S ez nemcsak további munkalehetőségek és megfelelő kereseti lehetőségek megteremtését jelenti, hanem megfelelő bánásmódot is, hogy jól érezzék magukat a mezőgazdaságból az iparba átkerült emberek ... Az V. ötéves tervidőszak végére Komló lélekszáma ötezer fővel gyarapszik, így várhatóan napi 2500 köbméterrel több vizet kér majd a város, mint ma. A kutak felújításra szorulnak, tehát egy időre kiesnek. A megfelelő vízellátás Komló égető gondja lesz a következő évben. A Baranya megyei Vízmű Vállalat ma 11 250 köbméter vizet ad naponta a városnak: háromezret az iparnak, hétezerötszázat a lakosságnak. A hálózati vízveszteség 10 százalék. Komló vízellátását 1967-ig kizárólag fúrt kutak vizének felhasználásával oldották meg. Ezek a kutak — két felszín alatti vízgyűjtőre telepítve — jelenleg is üzemelnek. Az egyik terület a budafa—mánfa—si- kondai, a másik pedig a liget —oroszlói völgy. A budafai vízgyűjtő területen üzemelő 35 kút jelenleg 5850 köbméter vizet ad a városnak. Valamennyiből búvár- szivattyúkkal termelik ki a vizet. A budafai kutak üzembehelyezésekor — az 1950-esévek második felében — már egyértelművé vált, hogy ez az egy terület képtelen kielégíteni a rohamosan fejlődő Komló vízigényét. Ekkor tárták fel a liget—oroszlói völgyet, s az 1959-ben bekapcsolt 13 kút a mai napig folyamatosan üzemel. E kutak által adott napi 2700 köbméter vizet az átemelő telepen lévő szivattyúk nyomják Komlóra. Lakáshasználati útmutató Jogszabályok írják elő, hogy vásárláskor használati és kezelési utasítást kell mellékelni a tartós fogyasztási cikkekhez de arra nincs előírás, hogy sokkalta értékesebblakások átadásakor is adjanak írásos tájékoztatót az új otthon tartozékainak, állandó felszerelési tárgyaink legcélszerűbb kezelésére, Ezért dicséretes az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás, és kommunális főosztályának új kiadványa, a lakáshasználati útmutató, amelyet a főosztály megbízásából szakértői munkacsoport állított össze. A csaknem 100 oldalas kiadvány három fejezetben foglalja össze a tudnivalókat a lakóház és a lakás helyiségeinek rendeltetés, szerű és legcélszerűbb használatáról, a lakás fal- és padlóburkolatainak kezeléséről, javításáról. A város vízellátása szempontjából az 1975-ös év jelenti a fordulópontot: május 9- én üzembe helyezték az orfűi vízkivételi művet. A Baranya megyei Vízmű Vállalat saját beruházásban 12,5 millió forintért alakította ki ezt az új rendszert, amely évi átlagban napi 3000 köbméter jó minőségű ivóvizet ad Komlónak. Az orfűi vízforrás hozamától függően — esetenként napi 5— 6 ezer köbméter vizet is kaphat a város. A jövő igényeit a jelenlegi víznyerő területek nem tudják majd kielégíteni. Amellett, hogy a mánfa—budafai és a liget— oroszlói kutak felújítása nagyon szükséges, újabb lehetőségeket kell keresni a város távlati vízigényének kielégítésére. Komló városi Tanács műszaki osztályán kapott tájékoztatás szerint: napi 200—300 köbméterrel több vizet lehetne kapni az Oroszló—Sásd között lévő három fúrt kútnak a liget—oroszlói rendszerbe való bekötésével. További 200—300 köbméternyi mennyiséget jelentene a mánfa—budafai kutak felújítása. A kőlyuk-1—ligeti vízadó terület összekötésével pe-' dig behozhatnák a városba azt a — Kőlyukon lévő — napi 2000 köbméter vizet, melyet pillanatnyilag a budafai szivattyúház és a Kossuth-aknai fővezeték kapacitáshiánya miatt nem tudnak a városba juttatni. Kozma Ferenc Az idei év jelentette a fordulópontot iljabb lehetőségek a távlati igények kielégítésére A Baranya magyal Vízmű VáUotot budafai gépháza. építsünk Csak az összefogás segíthet A tanács egyedül nem tud elegendő óvodát építtetni — Pécsett az óvodai férőhelyek jelenlegi száma 4107. A IV. ötéves tervidőszakban 705 új férőhely létesítését terveztük, ezzel szemben: 1971-ben 100, 1972-ben 150. 1973-ban 455, 1974-ben 460, míg 1975- ben 230, azaz összesen 1395 kisgyermek elhelyezésére alakítottunk ki helyiségeket — mondotta Papp Imre elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese az óvodai helyzetről és további fejlesztésekről adott tájékoztatójában. — Ez vitathatatlan eredmény. De milyen mértékben tudjuk az igényeket kielégíteni? — Pillanatnyilag 5050 kisgyermek elhelyezéséről tudunk gondoskodni, 123 százalékos férőhely kihasználtsággal. Az idei, júniusi óvodai felvételek elbírálásakor 951 gyermek felvételét kellett elutasítanunk. A számítások szerint Pécsett az V. ötéves tervidőszak végére 39 százalékkal emelkedik az óvodáskorúak száma. Ez azt jelenti, hogy 1980-ig újabb 2600 kisgyermek elhelyezését kell majd megoldanunk. — Milyen lehetőségeket látnak a további fejlesztésre? — Az V. ötéves tervidőszakban lakáskapcsolódó, illetve ágazati beruházásból Pécsett 1150 férőhelyet alakítunk ki. Lakások építéséhez kapcsolódó beruházásként kívánunk felépíteni Lvov-Kertvárosban egy 150, a Mecsek nyugati részen egy 100, a Siklósi városrészben pedig egy 200 és egy 100 férőhelyes óvodát. Ágazati beruházásban valósulna meg négy egyenként 150 férőhelyes óvoda. Kooperációban megépülhet a Zsdánov utcai, a raktár- bázisi és a Köztársaság téri óvoda. Ezek fenntartására a Pénzügyminisztérium rendelkezésünkre bocsátja az eszközöket. — Az 1980-ra várható jogos igények kielégítésére azonban ezek az új óvodák sem lesznek elegendők... — Az „Építsünk óvodát" akció keretében valósulhatna meg a Bimbó utcai óvoda bővítése. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 1,5 millió forintos tanácsi hozzájárulással 100 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát alakít ki. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola a területén lévő különálló épület bővítésével, átalakításával egy 75 férőhelyes óvoda léteóvodát ! sítését tervezi. Bővíthető a Geisler Eta utcai óvoda is. Az Építők úti, a Mezőszél utcai és a Karikás Frigyes utcai óvodákban kínálkozik még 75 férőhely kialakítására lehetőség. Számításaink szerint a következő tervidőszak végére összesen 2010 új óvodai férőhelyet alakítunk ki. — Nagy sikere volt az Építsünk óvodát! — társadalmi megmozdulásnak, A Pécs városi Pártbizottság ülésén, amelyen az V. ötéves tervet vitatták meg, újabb társadalmi megmozdulást szorgalmaztak elsősorban a vállalatok hozzájárulására építve. — A tanács saját anyagi eszközeiből ennél nagyobb fejlesztési ütemet nem tud biztosítani. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermek értelmi fejlődésében, neveltségi szintjének alakításában, az iskolai előkészítésben milyen nagyszerepe van az óvodáknak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az óvodai férőhelyek száma, már most rendkívül befolyásolja a vállalatok, üzemek munkaerőhelyzetét, s valószínű, hogy ez a közvetett hatás a jövőben egyre erősödik. Épp ezért tartanánk fontosnak, hogy az állami eszközökön túl a vállalatok, intézmények is nagyobb összegeket fordítsanak óvodaépítésre. Ezt megkönnyíti, hogy a költségek már nem terhelik a vállalati részesedési alapot. A tanács természetesen adhat segítséget üzemi óvodák kialakításához, sőt, szűkösen még a működtetésükhöz is hozzájárulhat, de önerőből és egyedül nem tud megbirkózni a feladattal. A pécsi óvodaproblémát csak a tanácsi, üzemi, intézményi összefogás, a közös cselekvés oldhatja meg! Épp ezért máris megkezdtük a tárgyalásokat a DÉDASZ-szal, a Porcelángyárral és a Pince- gazdasággal új üzemi óvodák létesítéséről. T. É. Az épülő Honvéd utcai óvoda és bölcsőde.
