Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-20 / 288. szám
Lényegesen javul a tv-vétel Szekszárdion Tulajdonképpen tízmii- * lió embert érint a téma: egy reprezentatív felmérés szerint esténként, a Tv-hiradó időpontjában öt- millióan ülnek a készülékek előtt, — a rádiót pedig kivétel nélkül mindenki hallgatja, valamikor a nap folyamán ... Észrevehettük: a gyors és korszerű elektronikus hírközlés nagyon sokat fejlődött az utóbbi években — ez után a megállapítás után akár a pécsi tv-torony „teheti ki" a felkiáltójelet... Ám még Dél-Dunántúlon sincs mindenki olyan jó helyzetben, mint a Pécsett, Pécs környékén lakók. Hozzájuk hogyan jut el a kép és a hang, milyenek a vételi lehetőségek vidékünkön, s milyen változásra számíthatnak a jövőben Somogy, Tolna, Zala, Baranya lakói? HHHC ÉS KÉP DÉL-DUNÁNTÚLON • Kabhegy kiöregedett • Átjátszó adó Mohácson, Siklóson • Pécs kivételes helyzetben Erről beszélgettünk valamennyi rádió- és tévéadás „gazdáival”, ßecz Sándorral, a Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság igazgatójával, és Pataki László műszaki-gazdasági tanácssadóval. — Az ország egészét nézve miként látják Dél-Dunántul helyzetét a rádió és tévé vételi lehetőségeket illetően? — Baranya és a környező megyék ilyen szempontból a jól ellátott területek közé sorolhatók. Talán úgy lehetne jobban érzékeltetni, hogy ha az ott működő adók alföldi területre sugároznának műsort, akkor mindenütt tökéletes lenne a vétel . . . Most ott tartunk, hogy az országnak azon a csücskén nincs olyan hely, ahol egyáltalán ne lehetne venni — persze nagyon változó minőségben — az adók műsorát. Pécs és környéke egyébként kivételes helyzetben van: a főváros után először ott nézhették a tévé első műsorát, s .ugyancsak másodikként kapták meg a második műsort is. Az elmúlt évben belépett a nagykanizsai tévéadó is, így a pécsivel együtt több mint 11 000 négyzetkilométernyi területre juttatják el a tévé egyes műsorát. A kettes adó műsorát a Pécs környékén 6500 négyzetkilométernyi területen élők élvezhetik . . . — Kivételes helyzetünk ellenére is vannak még szép számmal árnyékos helyek, ahol alig- alig lehet logrri a rádió és a tévé adásait. Miként tudnak rajtuk segíteni? — Természetesen a nagy erejű sugárzás ellenére is — a tévéhullámok terjedési sajátosságai következtében lehetnek és vannak is olyan települések, amelyek földrajzi adottságaik miatt gyengébben, vagy alig tudják venni a műsort. Ilyen volt például Zalaegerszeg: hiába működött a nagykanizsai adó. az egersze- giek egy része csak mérgelődhetett a készülékek előtt. Felállítottunk egy kisteljesítményű átjátszó adót, azóta nincsenek problémák. Az árnyékos helyek felszámolására a jövőben több ilyen, csak kis területen ható átjátszó adóra, lesz szükség Dél-Dunántúlon is. A következő ötéves tervünkben szerepel átjátszó adók üzembe helyezése Baranyában: Mohácson és Siklóson, Somogybán: Kaposváron és Nagyatádon, Zalában: Lentiben, Vas megyében: Szombathelyen, Kőszegen, Körmenden és Szentgott- hárdon. Ehhez még egy dolgot •szeretnénk hozzátenni: ezek a kis adók nem lesznek sehol sem torony-paloták — a zalaegerszegi idegenforgalmi szempontok miatt kivétel, s ott sem az adó foglalja el a nagyobb helyet — hanem célszerű szerkezetek. És hát ezek még csak a tervek ,.. — A kabhegyi tévéadó kiöregedett, rekonstrukcióra szorul. Okoznak-e a most folyó munkák vételi zavarokat a mi vidékünkön? — Nem, vagy csak nagyon kis mértékben. A kabhegyi adó valóban öreg, annak idején is csak 10—15 évi igénybevételre építették. A rekonstrukciós munkákat már korábban el kellett volna kezdeni, de megvártuk, míg belép a pécsi és a nagykanizsai adó, éppen azért, hogy ne legyen nagyobb fennakadás a rekonstrukciós munkák idején sem a műsorok sugárzásában. Ezzel kapcsolatban hadd említsek meg egy másik adót építeni, míg a újítással sikerült megoldani, hogy ne kelljen méregdrágán egy másik adót építeni, míg a régit felújítjuk, — mert ugye tévéműsor nélkül nem maradhatunk még rövid időre sem... Kisebb fennakadások természetesen így is vannak, hiszen az adó most csak a fele teljesítményét tudja nyújtani. Emiatt Szekszárdon — ahol a kabhegyi adást vevő átjátszó adó működik — néhány hétig igen rossz minőségű volt a vétel. Átmenetileg úgy segítettünk rajtuk, hogy Budapestről kapták az adást, így valamivel jobb lett a kép — de a végleges megoldás is már csak napok kérdése: megkezdte próbaadásait a csávolyi új adó. Szekszárd arrafelé „néz majd" és méréseink szerint így lényegesen javul a vétel minősége. Ezek az átmeneti zavarok senkinek sem kellemesek, de megértést kérünk: a jobb vétel érdekében szükség van a rekonstrukciókra, korszerűsítésekre. Úgy van ez, mint a metróépítés: ahhoz, hogy majd kényelmesen közlekedjünk, fel kell túrni a várost. . . — A középhullámú magyar rádióadók műsorát, a Kossuth és Petőfi rádiót sok helyütt igen nehéz fogni. . . — Valóban, a szomszédos csatornák zavarása, a középhullám túlzsúfoltsága miatt egyre nehezebb lesz a vétel, számításaink szerint ezt még a Solton épülő igen nagy teljesítményű adó sem fogja tökéletesen megoldani. Ezen a gondon úgy próbálunk segíteni, hogy a Kossuth és a Petőfi rádió műsorát is átvisszük a lényegesen jobb minőségű vételt biztosító URH-sávra, — a harmadik műsort pedig amúgy is URH-n sugározzuk. Természetesen ez egy hosszú távú terv, bár Pécsett és Nagykanizsán a tv-adó épületében már működnek a Kossuth és Petőfi rádió adásait ultrarövid hullámon sugárzó adóberendezések, — itt egyre kevesebb lesz a gond ... Megjegyzem, még a harmadik műsort is Pécs kapta meg elsőként a vidéki városok közül: az 1970-ben és 1974-ben beépített adók a Misináról Dél-Dunántúl 15 000 négyzetkilométernyi területére viszik el a harmadik műsor adásait. — Végül két laikus-praktikus kérdés: sokan úgy vélik, hogy színesben csak a televízió második adása megy... És miért fordul elő például Szekszárd környékén 1—2 órás műsorkimaradás? — Az ország mintegy 4—5 ezer színes tévé-tulajdonosa is tanúsíthatja: az első programot is színesben adjuk, nemcsak a másodikat, — ha színes adást jelöl a Rádió Újság ... A szekszárdi kimaradás oka: az átjátszó adók közvetlen felügyelet nélkül működnek. Nagyobb zivatar esetén előfordulhat, hogy biztosíték, vagy egyéb probléma akad az adónál. Ezt természetesen rögtön észreveszik, — de míg a helyszínre érnek és kijavítják a hibát, eltelik egy kis idő. Nem tudjuk másképp megoldani, — szerencsére ilyesmi elég ritkán fordul elő . . . D. Kónya József Érvényt szerezni a rendeletnek? Egy darabig tűrte a sertések illatát, aztán feljelentette a szomszédot, amiatt a 16 koca miatt, melyek éppen az ablaka alatt dekkoltak. Azóta, hogy négy ízben megbírságolták a kocatartót, a két szomszéd nem köszön egymásnak. A feljelentő: „Mondja kérem, miért tűrtem volna egy életen át a trágyaszagot? Beivódott a ruháimba, a bőrömbe, s azzaT szellőztettem, ha nem nyitottam ablakot.” A kocatartó: „Undok egy alak, kérem. Sajnálja tőlem azt a néhány forintot is...” Lehet-e tehenem ? Hogy mennyire humánus emberek ülnek a tanácsok igazgatási posztjain, azt ez a rendelet is bizonyítja. Az állattartásról szóló, 1972-es tanács- rendelet, amely három esztendeje állattartó övezetekre osztotta Pécs városát. Régóta égető gond megoldását vártuk tőle: az örökös szomszédviták lezárását, s az állattartás illatainak elszívását. E rendelet kitiltotta az összes háziállatot a belvárosból — a kutya, a macska, az éneklő- és díszmadár, a díszhal, a galamb és a méhecske (!) kivételével. Az úgynevezett 1-es számú övezet — a belvárost körülvevő terület — maximum 10 darab kisállat tartását engedi meg családonként: ez lehet nyúl, avagy baromfi. A 2-es övezetben családonként 10 kisállatot és maximum 3 úgynevezett számosállatot — sertést, juhot, kecskét — tarthatnak. Ebbe az övezetbe tartozik például Pécsbányatelep, Meszes, Újhegy, Szabolcsfalu, Kovácstelep és Rácváros. 1970-ben kezdődött a harmadik tejezet... Olaj utón kutatnak a Dráva mentén Újabb szénhidrogén-előfordulásokat keres Dél-Dunántúlon az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dunántúli kutató és feltáró üzeme. A Nagykanizsán működő egység jogelődje 1935—40-ben Görgeteg térségében végezte első fúrásait. A három fúrás akkor olajnyomokat jelzett. Majd 1950— 1964-ig Babócsa körül emelkedtek a fúrótornyok, csaknem ötven helyen hasítottak a fúrófejek a földbe: 2—3, olykor 4 ezer méter mélyre. Tarany, Babócsa, Szülök, Nagyatád, Nagykorpád határában ipari értékű gáz- és olajfelhalmozódásra bukkantak, amiből döntő mennyiségű a földgáz. Ez a felhalmozódás! övezet a Dráva- medencében húzódik és hazai viszonylatban is jelentős tartalék. Innen jut el néhány év óta a gáz Nagyatádra. A dél-dunántúli olajkutatás történetének harmadik fejezete Meghívjuk Önt a Budapesti Nemzetközi Vásár „A”-pavilonjának l/7-es szektorában megrendezett kiállításunkra, ahol megismerkedhet a másodnyersanyagok hasznosításának új útjaival. Bemutatjuk, hogyan válik a hulladék hasznos nyersanyaggá. Ezenkívül textil- és fonalújdonságainkkal, délutánonként kézimunka-szaktanácsadással várjuk Önt > ___iki / Te ma Forgói TEXTILHASZNOSITÓ VALLALAT A TAKARÉKOSSAG NEM MÚLÓ DIVAT, HANEM ÁLLANDÓ KÖZÖS ÉRDEK! a 70-es évek elején kezdődött. Somogyhatvanban nem találtak olajat, míg Felsőszentmárton- ban nyomokat figyeltek meg. Jelenleg a Dráva menti Cun- ban táboroznak a geológusok. Szeptember 10-én indult a munka, most közel járnak a kétezer méterhez. A tervezett mélvség 2500 méter. Feltételezik, hogy eddig terjed a korábban előrejelzett gazdag terület: vagyis Nagyatád, Szigetvár által a Dráváig bezárt vidék. Ezt bizonyítják a különféle szerkezeti megfigyelések, a felszíni geofizikai adatok ugyanúgy, mint a jugoszláv szakemberektől kapott információk is. Egyébként az említett felhalmo- zódási övezet gerince Babócsa és Szigetvár vonalától húzódik a Dráváig. Egyik sokat ígérő része Darány és nem véletlen, hogy itt még ebben az évben újabb fúrásba kezdenek. Az elkövetkező négy-öt évben a nagykanizsai üzem egyik legfontosabb célja, hogy pontosítsa a somogyi, baranyai vidéket a szénhidrogén-kutatás szempontjából. Ugyanis a Drá- va-medence ezen a részen elsősorban földgázban bővelkedik. Egyébként Csurgó, Kaposvár, Szigetvár és Siklós vonalától délre a Dráváig nyúló vidék komoly mennyiségű olajat és gázt ígér. A nagykanizsaiak érdeme a kiskunhalasi olajvidék feltárása is, ahol Cank már termel az iparnak. A többi kút is néhány éven belül az ipar szolgálatába áll. Kutatásokat végeznek Nagylengyel, Budafa, Lovászi és Hahót mellett: Pusztaapáti például már belépett az olajtermelésbe. A következő években viszont Szilvágyról várnak olajat. A délkelet-dunántúli Dráva- vidéken jónéhány termál- és hévizet tártak fel épp a fúrások jóvoltából. Említhetnénk Babócsát és Csokonyavisontót. Melegvizet figyeltek meg Fel- sőszentmórtonban is, de ennek a hasznosítását még nem kezdeményezte senki s«em. — Cs. J. — A türelem csak disznóölésig tart Közel ezer állattartó, akit még nem bírságoltak meg „Jövőre semmilyen indokot nem fogadunk el” Végül a 3-as övezet, ahol az állattartók korlátozás nélkül hódolhatnak szenvedélyüknek. Itt akár nutriatenyészetet is létesíthetnek, lehet lovuk, tehenük, bivalyuk. Ide tartoznak a vasasiak, a málomiak, pata- csiak és többek között Ma- gyarürög lakói. „Türelmi rendelet” A rendelet végrehajtását amolyan„,türelmi rendelet” lassítja: arról van szó, hogy a tanács illetékesei is tudják, máról holnapra nem lehet felszámolni a nyúlfarmokat, kiüríttet- ni a disznóólakat. A megszokás nagy úr: immáron három esztendeje tolják és tolják a végső határidőt, s csak a legkirívóbb esetekben bírságolnak. Jellemző: az állattartók átlagban 400—600 forint büntetést fizettek a rendelet semmibe vétele miatt. A második kerületben húszán. Javulás ugyan tapasztalható, egyre csökken az állattartók száma, de még nagyon messze járunk a céltól. Bizonyítja ezt például Kertváros. A legutóbbi felmérés szerint a tilalom ellenére állatot tartó családok száma igen nagy. Kisállat-többlet 80 családnál van, sertést 25-en tartanak, négy tehéntulajdonos és 15 lovász van. (Pedig Kertváros az 1-es övezetbe soroltak közé tartozik: 10 csirkénél több nem lehetne portánként.) Az első kerületiek még rosz- szabban állnak: 430 család kertjében kapirgál 10 tyúknál több, sertésből is van egy „szakosított telepnyi", hét családnál fejnek tehenet. A harmadik kerület javuló képet mutat, egyedül Kovácstelep rontja a statisztikát: 179 családot kellene megbírságolni nyulak, baromfiak miatt. A fordulat éve: 1976 Egyelőre azonban szemet hunytak az illetékesek: úgymond december végéig, a „disznóölés-szezonig” nem küldik ki a szabálysértési-idézést. Amint hallottam 1976 lesz a fordulat éve: január 1-től — mint azt egy korábbi HDN-ben már írtuk — felemelik a bírság összegeit. Az állattartás esetében ezer forint helyett 3000 lesz a felső határ. (Ebtartásnál — hiszen az is állat — ötezer forintig lehet csekken befizetni a büntetést.) S hogy a fordulat teljes legyen: az illetékesek többé nem hunynak szemet, s minden eszközt felhasználnak az „állatírtás” érdekében. S úgy hiszem, hogy három esztendős előkészület után ez így van rendjén. El kell tüntetni a városi levegő „trágya-spray" bázisait. Azt pedig, aki nem tud meglenni állat nélkül — s ez a fuvarosok kérdése — rövidesen a város szélén kaphat állattartó telepet: a Városi Tanács építési osztályán lóistálló építésére alkalmas területet jelölnek ki. Még egyszer az ebekről Míg a két külső kerületben a sertés és a nyúl vezet, a belvárosban a kutyapanaszok száma nő a maximumig, Főleg a többszintes lakóházakban zör- dülnek össze a szomszédok. Feljelentettek már ebtartót az állat kínos vonítása miatt, hulló szőrzete miatt, s az építőipar hanyagsága (!) miatt. Az állat levizelte az alsó lakót, a radiátor-vezetéke mentén. Sok-sok levélben követelik az eb-ellenségek, rendeletileg mondják ki: emeletes házban nincs helye a négylábúnak! A válaszunk: a tanácsrendelet értelmében a tulajdonostól függ: maradhat e kutya az emeleten, vagy sem? A PIK- lakás esetében a PIK „hallgatólagosan" beleegyezett a tartásba. No, persze — s ez minden ' állatnál érvényes —• köteles az állattartó mindent megtenni annak érdekében, hogy mást, más jogát és érdekét ne sértse ezzel. Kozma Ferenc ÚJ VASÉRC ATRAKÖ: A Szovjetunióból évente több mint 3 millió tonna vasérc érkezik vasúton hazánkba. A vasúti átrakás megkönnyitésére Záhony térségében az eperjeskei átrakónál vasérc csúzdát építettek, és ezzel teljesen gépesítették az átrakást
