Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-29 / 297. szám

3 Dunántúlt Tlgplo 1975. október 29., szerda Olga Vladimirovna Leontyeva Egy nagyszerű élet a magyar-szovjet barátság szolgálatában Kezemben egy dosszié, oz Oktatásügyi Minisztérium ká­dernyilvántartása Egy élet két kemény, barna papírlap közé zárva. Egy élet... s végigsimítom kezmmel a barna fedőlapot. Egy ember élete, akiről 30 év­vel ezelőtt oly sokat hallot­tam, amikor Pécs szovjet vá­rosparancsnokának tolmácsa volt. A két esztendő alatt sok-sok pécsi ember fordult hozzá bizalommal, mert nem­csak pontosan tolmácsolta szavukat, de segítette is őket. Forgatom a lapokat, nézem a cirádás cirill betűket... Bizonyítványok, hiteles fordí­tások, vélemények, jellemzé­sek és életrajzok, életrajzok különböző dátumokkal, kézzel és géppel. Olga Vlagyimirovna Leon­tyeva 1893. július 10-én Oren- burgban született. Apja Vla­dimir Leontyev ez időben az orenburgi kozákezred 2. osz­tályának orvosa. Kijevben vé­gezte az egyetemet és 1918- ban Szkobelevben — ma Fer­gana város Üzbegisztánban — kezdte meg tanári működését. ,,1919-ben férjhez mentem a magyar hadifogolytiszthez, dr. Boros Istvánhoz, aki mint természetrajz szakos tanár ke­rült a szkobelevi gimnázium­ba. 1922-ben férjemmel és 1 éves fiammal (Vladimir) Magyarországra (Pécsre) ér­keztünk. Férjemtől megtagad­ták az erkölcsi bizonyítvány kiadását; mint tanár nem tu­dott elhelyezkedni. Egy évig ál­landó rendőri felügyelet alatt éltünk; 9 óra után nem hagy­hattuk el a lakást. Minden héten ellenőriztek bennünket. Később férjemnek mégis si­került folytatnia tanári mű­ködését. 1934-ben azonban bíróság elé került, -mint az akkori kommunista összeeskü­vés egyik szervezője, ezáltal újra elvesztette tanári állását. — A nyilas uralom alatt la­kásunkban házkutatást tartot­tak, de férjem akkor már el­menekült. Engem vallattak és megfenyegettek. Pár nap múl­va én is kénytelen voltam menekülni ... A felszabadulás után az orosz parancsnokság­ra hívtak; ott dolgoztam két évig. A parancsnokság távo­zása után, 1946-ban a pécsi egyetemen kaptam megbízást az Orosz Intézet vezetői állá­sára. - 1947-ben léptem be a Magyar Kommunista Párt­ba." Aztán 1950. március elsejé­vel a pécsi Pedagógiai Fő­iskola orosztanára lett. Egy azokból az időkből, 1946. auguszus 31-én kelte­zett levél így kezdődik: Ha most, amikor a jelen tanév­vel lezárjuk egyetemünk életé­nek egyik rövid, de jelentős szakaszát és visszatekintve az elmúlt két esztendőre, számba vesszük azokat a nehézsége­ket, amelyek intézményünk kormányzásában elénk tornyo­sultak, megállapíthatjuk, ■hogy ebben a nehéz és sokszor ké­nyes munkánkban fáradhatat­lan készsége, meleg megérté­se igen nagy segítségünkre volt, s nem egy esetben ez vezette sikerre törekvéseinket." Az egyetem köszönő sorait Entz Béla rektor írta alá. A főiskolán a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöki tisztét is betöltötte. íme egy mondat egy 1953-ban tartóit tanácsülési jegyzőkönyvből: „Kérem, hogy a jövőben le­gyen segítségemre és az MSZT célkitűzéseit még job­ban ismertesse a főiskola dol­gozói előtt.” - 1953. szeptem­ber 18-án többek közt ezt írták: „A hallgatók tisztelik és szeretik. A leányhallgatókat többször meglátogatta a diák­szállóban, sőt városi szállá­sukon is. Egy férjes hallgató­nőnknek, aki szerény anyagi körülmények között él, szülés előtt babakelengyéhez szük­séges ruhadarabokat ajándé­kozott.” - 1958. június 8-án kelt vélemény: ’„Szereti az if­júságot, modora közvetlen, az órákon kívül is gyakran együtt lehet látni az ifjúsággal." Olga Vladimirovna Leontye­va - sok száz pécsi főiskolás Olga nénije — a magyar- szovjet barátságot nem beszé­dekben ismertette, de életé­vel, néma . cselekedeteivel „gyakorlattá" tette. H. O. ÖTUEli El«, GYÓGYSZEREK KOZOTT K ívül reked az utca mo­noton és szüntelen zaja. A gyógyszertár hűvös nyu­galmat áraszt, akár az asztal­kára elhelyezett üvegkancsó tiszta vize és a lefelé fordított poharak. A patikusnök ha I k - szavúak, okosak, jolápoltak, csinosak és tekintélyt áraszta­nak. Pontosan kiigazodnak az ezernyi féle orvosságok, tablet­ták, kenőcsök, folyadékok, tu­busok, dobozok, üvegcsék kö­zött és könnyedén elolvassák az orvosok olvashatatlan re­ceptjeit. És a patikus urak is fehér inget viselnek nyakken­dővel, meg aranykerctes szem­üveget és többnyire már kopa­szodnak — ez talán hivatásuk­kal jár? — miképpen szigorú tekintetük is. ... Én is benéztem a Szé­chenyi téri gyógyszertár kis üvegablakán és ellebegtem kí­vánságomat Baranyai Aurél gyógyszerésznek, miszerint ok­vetlenül találkoznunk kellene, akár itt vagy otthonában, mert ötven esztendős munkássága a gyógyszerészstben ... és az aranydiploma, illetve elsősor­ban ez. A szigorúság azonmód eloszlik az arcáról. Rákóczi út 75. II emelet. Át­vezet egy másik szobába, amely otthonosabb, mert ott egy fa­ragott, keményfából készült sa- rokpad, asztallal, két támlás­szék, s niég a tartozékai a ma­gyaros szobának, szekrény, ki­sebb szekrény . . . Sarokpad ... — Almaim ne­továbbja, göcseji nagyszülém „tiszta-szobájának" is ékessé­ge volt a jó széles sarokpad, amelyet báránybőr-darabok ta­kartak, a pad vége a padká­val peremezett kemencével folytatódott, téli esténként ezen heverészve hallgattam paraszt- öregapám és elnyűtt arcú tár­sainak elsőháborús rablóme­séit. Most azt mondja Bara­nyai Aurél — mostani aktív és aranydiplomás gyógyszerész — hogy e masszív berendezést bi­zonyos Nagy Antal nevezetű budapesti asztalos faragta, en­nek mása a New York-i Világ­kiállításra készült annakide­jén . . Ennyit tudok Baranyai Aurél­ról: a megye gyógyszertár-tör­ténetének kutatója, népi-gyó­gyászati ismeretek gyűjtöje-fel- dolgozója, a Mecsek és kör­nyéke gyógynövényeinek isme­rője. — Szép kis idő ez a fél év­század, nem? — Korán kezdte - jegyzem meg. — Korán. És minden érde­kelt. Ebben apámra ütöttem, aki ugyancsak patikus volt, de ezenkívül mindennel foglalko­zott, példának okáért karno- gyoskodott o helyi dalárdában, meg színdarabokat is rende­Patikában született... zett s egyben „színészkedett” is, díszletet festett, régészke- dett. Figyeljen csak: érettségi után ugyanolyan nagy hajjal, mint ami manapság divat, én is beállítottam Kemenesaljára, ahol a gyógyszerész ezzel fo­gadott' „Maga úgy is patiká­ban született, minek magyaráz­zak annyit: ez itt a hashajtó, amott a köptető, meg sömör- kenőcs . . . szóval nézzen kö­rül .. . Van két kutyakölyköm, azt magának kell idomítania, hogy vadászatnál hasznunkra váljanak . . ." így kezdtem.- Közben volt egy kis kité­rőm is — folytatja némi tűnő‘ dés után. — Négy esztendőt töltöttem el annakidején a Me­cseki Likőrüzemben, mint ital­vegyész. Geiger Kálmánnal ké­szítettük a híres Mecseki Gyo. morkeserűt. Ez többek között ürömfűből, kálmosgyökérböl, enciángyökérből készült. — Milyen régi a gyógyszeré­szet Baranyában? Kiadványokat, feljegyzéseket, saját előadási anyagait mu­tatja. Ezekben az áll, hogy 900 esztendővel ezelőtt a pécsvá- radi bencés kolostorban már volt gyógyszertár, ezenkívül csak a gazdagabb földesurak rendelkeztek házi patikákkal. Az úgynevezett nyilvános „pol­Nagy árengedménnyel vásárolhat! 1975. NOVEMBER 15 IG Ameddig a készlet tart! Régi ár Új ár OZ 80 C 2k tip. vili. motor 1,1 kw 2800 ford. 1400,— 1750,— OZ 80 B 2n tip. vili. motor 550 W 2800 ford. 1000,— 1380,— OZ 80 C 2n tip zárt vili. motor 220 V 1 F 0,75 kw 1200,— 1490,— 02 90 1—2 n vili. motor 220 V 1100 W 2800 ford. 1300,— 1640,— OZ 90 L—4 n tip. 220 V 750 W 1400 ford. vili. motor 1300,— 1630 — OZ 90 C—4 n tip. vili. motor 1500,— 1810,— 220 V 1100 W 1400 ford. Kapható: KÖZÜLETI BOLT Pécs, Lenin tér 6. Nyitva: 8—15 óráig. Forgalomba hozza: Mai JM m KERESKEDELMI VÁLLALAT KERESKEDEU VI 1 V A L L A t A ! Pécs, Megyeri út 59. sz. gári" gyógyszertárak már csak jóval később, a szabad királyi városokban kezdték meg mű­ködésüket. Egyébként Pécsett a „Szerecseny" 1697-ben, az „Arany Sas” 1788-ban, a „Grá­nátalma" pedig 1795-ben nyílt meg. Az 1843-ban keltezett ..gyógyszerárszabásban" —töb­bek között — ez olvasható: ,, . . . Ezczetsasvas szunnyasz- ték-mm 1/4 koiona, Cser­tapló 1 2 korona”, aztán a továbbiakban „Ánizskapor, Friss irós-vaj, Mészanyzöldlet, Szegvirág, ürömvonat, Csükül- lő-vonat, Fige gyümölcsök, Szent János kenyere, Korom, Iboló, Tyúktojás, debreceni szappan, görögdinnye-mag, uborka-mag, lopótök-mag, sár­gadinnye-mag . . ." — Bizonyos növények gyógyí­tó hatása — ez már közhely — régen ismeretes, de például Baranya megye gyógynövény kincsének tudományos feltárá­sa is csak kétszáz esztendővel ezelőttre tehető, méghozzá Marsigli Alajos Ferdinand jó­voltából. Tizenöt esztendővel ezelőtti adatok szerint mintegy 260 má­zsa nyers kálmosgyökeret gyűj­töttek be, csipkebogyóból vi­szont csak két és fél mázsát, anyarozsból fél mázsát, ezüst- hársból hét és fél mázsát, de a vérehulló fecskefűből, cicka­fűből, vagy például az apró­bojtorjánból már alig fél má­zsát hoztak be a gyűjtőhelyre. Nem sok, bár ezek régebbi adctok, azóta nyilván kedve­zően változott a termelési, il­letve gyűjtési kedv, hiszen 1960-ban a gyógynövény felvá­sárlási értéke alig 60—70 ezer forint volt megyénkben, tavaly pedig már jó fél millió forint. —• A népigyógyászat mire és milyen növényeket használt fel? — A kilencven esztendős Elekes néni például paradi­csomszárral gyógyította az isióst. Ilyenkor ősszel a szárat leszedték, megszárították és egy-egy köteget forró vízbe be­áztattak, konyhasóval vegyítve, A beteg ebből vesz fürdőt ti­zenöt alkalommal. — És az eredmény? — Széttárja a kezét: — Akik megpróbálták, ki­vétel nélkül eredményesnek tar­tották a kúrát. Bizonyára így is van, ugyanis a tudomány, a közelmúltban derítette ki, hogy a paradicsomfajták bizo­nyos kortizonokat tartalmaz­nak. Aztán itt van a Támus- gyökér, amely izületi bántal- maknak az ellenszere. Aztán a méz, különösen virágporral ke­verve, rendkívül hatásos gyógy­szer. A népgyógyászok meg­esküsznek arra, hogy a fog- insorvadás gyógyítható, leg­alább is megállítható vele. Ez aztán vagy igaz, vagy nem, — Gondolom, az orvosok azért eléggé tartózkodóak a népgyógyászattal, vagy egyes gyógynövényekkel szemben? — Ez meglehetősen kényes dolog. Tartózkodásuk — álta­lában — nem indokolt, hi­szen a tudomány sorra meg­érdemelt helyére teszi a gyógy­növények különböző fajtáit. Az igaz persze, hogy bizonyos nö­vények — amellett, hogy gyó­gyító hatásúak — hozzánem- értő alkalmazásuk esetén kárt is okozhatnak, például az em­lített Támus-gyökér, amely vér­bőséget is előidézhet. Éppen azért, legjobb, ha orvosi ta­nácsra használják csak a be­tegek, másrészt pedig lehető­leg csak olyan növényeket, amelyeket a Gyógynövény Szaküzletben, vagy éppen gyógyszertárakban kapnak meg. Áz orvosok inkább a kuruzs- lástól félnek — természetesen — joggal. A kuruzslás persze minden­képpen összefügg a babonás hiedelmekkel. — Szereti a Mecseket? — Az egész hegy az enyém. Na, meg a Sándor barátomé. Hetven esztendős, 7 évvel idő­sebb, mint én. Fönt a Her- man-hegyen van egy faházunk. Ez valamikor roskatag bódé volt, mi tettük rendbe Sándor­ral .. . Mit is mondok!? Én csak az „écát” adom, ő csinál mindent, semmiről nem lehet lebeszélni: fúr, farag, épít, képzelje, márványlap van az asztalon . .. I steien érzem magam a * sarokpadon, az abla­kon át jó melegen süt be a nap, egy kis Egri Leányka van az asztalon, — stílusosan kós­tolgatjuk — mint afféle orvos­ságot. Elképzelem, hogy ők ketten, kik százötven eszten­dőn túl vannak már, — mégis mint országúti stoppos, farme- ros ifjoncok, — járják hétvé­gén a megye erdőit, hegyeit, kuncogva talán és grimaszt vágva az életkornak és ennek a zajló, dübörgő világnak. Rab Ferenc A Dunántúli Napló május 29-i számában cikkem jelent meg: Hová lunt a nagydob­szai Gradual? Ezt követően so­kan megkerestek levélben, te­lefonon, sőt személyesen is, akik tudni vélték, hol kell ke­resnem a Graduált. Izgalmas-^ hajsza következett. Ez a kéziratos énekeskönyv a XVI. század végéről, vagy a XVII- század elejéről szárma­zik. 68 himnuszt, egy litániát és 35 prózai zsoltárszöveget tartalmaz. Egyébként a kézirat a Batthyány-kódex rokonságá­ba tartozik, amely a legrégibb magyar protestáns énekes­könyv. Egy nap levelet kaptam Kis. dobszáról, Sipos Koppány ref. lelkésztől: ,.Örömmel közölhe­tem, hogy éppen az újságcikk 'nyomán többen megkerestek, közöttük a postamester is, aki maga személyesen vette lel a postán a nagydobszai Gra­duált, melyet Fiiep József Nagytiszteletű, akkori kisdob- szai lelkész adott lel postán a Magyarországi Rét. Zsinati Iro­da elmére• Ha jól tudom, ez 1959-ben történt, s azóta is az említett helyen található, gon­dos őrizet alatt." Azonnal írtam Budapestre a megadott címre, de semmi vá­laszt nem kaptam. Utána Fi­lep Józsefet kerestem meg le­velemmel, aki Maglódon él és kértem a segítségét. Tőle rövi­desen választ kaptam: „A napokban kaptam egy hasonló megkeresést egy ked­ves kisdobszai barátomtól — újságcikk mellékelve — a Gra- duál-ügyben. Egészségi állapo­tom miatt Neki is éppen most akartam válaszolni — kis ké­séssel• Mivel terhes számomra a személyes bemenetelem Pest. re, - ámbár bementem volna - így szeretettel arra kérem, szí­veskedjen írni a Ráday u. 26- ba, ahol a levéltárban, vagy az országos gyűjteményben ott van a Graduál, én küldtem, de nem 1959-ben, hanem azt hi­szem, ennél jóval előbb. Ha nem csal az emlékezetem, dr. Csanak Tóth Kálmán kérte, hogy küldjük el." Ismét levelet küldtem Buda­pestre és az újságcikket is mel­lékeltem, megint semmi válasz- Újból Filep Józsefhez fordul­tam, hátha tud segíteni. Ö az ügy fontosságát megértve és átérezve betegen felutazott Bu­dapestre, hogy meggyőződjön a Graduál holléte felől. Több hónapos aggódó kuta­tás után végre pontot tehet­tünk az ügyre: Megkerült a nagydobszai Graduál. ■ A mellékelt levelezőlapon a pontos cím: Dunamelléki Egy­házkerület Levéltára, Ráday Le­véltár, 1092 Budapest, Ráday u. 28. Rajta, dr. Ladányi Sán­dor levéltárigazgató kézírása: ,,A nagydobszai Graduál itt van." Azonnal írtam a fenti címre, és kértem, tegyék lehetővé, hogy egy fényképet kapjak az egyik érdekes oldaláról: Folyó hó 13-án ezt meg is kaptam. Nem volt hiábavaló a fá­radság, amit egy jó ügy szol­gálatában tettünk, egyik elve­szettnek hitt nemzeti kincsünk került elő. Még egyszer köszö­net mindazoknak, akik segítet­tek ebben a munkában. Monori Ferenc Megkerült a nagydobszai Graduál

Next

/
Oldalképek
Tartalom