Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-29 / 297. szám
3 Dunántúlt Tlgplo 1975. október 29., szerda Olga Vladimirovna Leontyeva Egy nagyszerű élet a magyar-szovjet barátság szolgálatában Kezemben egy dosszié, oz Oktatásügyi Minisztérium kádernyilvántartása Egy élet két kemény, barna papírlap közé zárva. Egy élet... s végigsimítom kezmmel a barna fedőlapot. Egy ember élete, akiről 30 évvel ezelőtt oly sokat hallottam, amikor Pécs szovjet városparancsnokának tolmácsa volt. A két esztendő alatt sok-sok pécsi ember fordult hozzá bizalommal, mert nemcsak pontosan tolmácsolta szavukat, de segítette is őket. Forgatom a lapokat, nézem a cirádás cirill betűket... Bizonyítványok, hiteles fordítások, vélemények, jellemzések és életrajzok, életrajzok különböző dátumokkal, kézzel és géppel. Olga Vlagyimirovna Leontyeva 1893. július 10-én Oren- burgban született. Apja Vladimir Leontyev ez időben az orenburgi kozákezred 2. osztályának orvosa. Kijevben végezte az egyetemet és 1918- ban Szkobelevben — ma Fergana város Üzbegisztánban — kezdte meg tanári működését. ,,1919-ben férjhez mentem a magyar hadifogolytiszthez, dr. Boros Istvánhoz, aki mint természetrajz szakos tanár került a szkobelevi gimnáziumba. 1922-ben férjemmel és 1 éves fiammal (Vladimir) Magyarországra (Pécsre) érkeztünk. Férjemtől megtagadták az erkölcsi bizonyítvány kiadását; mint tanár nem tudott elhelyezkedni. Egy évig állandó rendőri felügyelet alatt éltünk; 9 óra után nem hagyhattuk el a lakást. Minden héten ellenőriztek bennünket. Később férjemnek mégis sikerült folytatnia tanári működését. 1934-ben azonban bíróság elé került, -mint az akkori kommunista összeesküvés egyik szervezője, ezáltal újra elvesztette tanári állását. — A nyilas uralom alatt lakásunkban házkutatást tartottak, de férjem akkor már elmenekült. Engem vallattak és megfenyegettek. Pár nap múlva én is kénytelen voltam menekülni ... A felszabadulás után az orosz parancsnokságra hívtak; ott dolgoztam két évig. A parancsnokság távozása után, 1946-ban a pécsi egyetemen kaptam megbízást az Orosz Intézet vezetői állására. - 1947-ben léptem be a Magyar Kommunista Pártba." Aztán 1950. március elsejével a pécsi Pedagógiai Főiskola orosztanára lett. Egy azokból az időkből, 1946. auguszus 31-én keltezett levél így kezdődik: Ha most, amikor a jelen tanévvel lezárjuk egyetemünk életének egyik rövid, de jelentős szakaszát és visszatekintve az elmúlt két esztendőre, számba vesszük azokat a nehézségeket, amelyek intézményünk kormányzásában elénk tornyosultak, megállapíthatjuk, ■hogy ebben a nehéz és sokszor kényes munkánkban fáradhatatlan készsége, meleg megértése igen nagy segítségünkre volt, s nem egy esetben ez vezette sikerre törekvéseinket." Az egyetem köszönő sorait Entz Béla rektor írta alá. A főiskolán a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöki tisztét is betöltötte. íme egy mondat egy 1953-ban tartóit tanácsülési jegyzőkönyvből: „Kérem, hogy a jövőben legyen segítségemre és az MSZT célkitűzéseit még jobban ismertesse a főiskola dolgozói előtt.” - 1953. szeptember 18-án többek közt ezt írták: „A hallgatók tisztelik és szeretik. A leányhallgatókat többször meglátogatta a diákszállóban, sőt városi szállásukon is. Egy férjes hallgatónőnknek, aki szerény anyagi körülmények között él, szülés előtt babakelengyéhez szükséges ruhadarabokat ajándékozott.” - 1958. június 8-án kelt vélemény: ’„Szereti az ifjúságot, modora közvetlen, az órákon kívül is gyakran együtt lehet látni az ifjúsággal." Olga Vladimirovna Leontyeva - sok száz pécsi főiskolás Olga nénije — a magyar- szovjet barátságot nem beszédekben ismertette, de életével, néma . cselekedeteivel „gyakorlattá" tette. H. O. ÖTUEli El«, GYÓGYSZEREK KOZOTT K ívül reked az utca monoton és szüntelen zaja. A gyógyszertár hűvös nyugalmat áraszt, akár az asztalkára elhelyezett üvegkancsó tiszta vize és a lefelé fordított poharak. A patikusnök ha I k - szavúak, okosak, jolápoltak, csinosak és tekintélyt árasztanak. Pontosan kiigazodnak az ezernyi féle orvosságok, tabletták, kenőcsök, folyadékok, tubusok, dobozok, üvegcsék között és könnyedén elolvassák az orvosok olvashatatlan receptjeit. És a patikus urak is fehér inget viselnek nyakkendővel, meg aranykerctes szemüveget és többnyire már kopaszodnak — ez talán hivatásukkal jár? — miképpen szigorú tekintetük is. ... Én is benéztem a Széchenyi téri gyógyszertár kis üvegablakán és ellebegtem kívánságomat Baranyai Aurél gyógyszerésznek, miszerint okvetlenül találkoznunk kellene, akár itt vagy otthonában, mert ötven esztendős munkássága a gyógyszerészstben ... és az aranydiploma, illetve elsősorban ez. A szigorúság azonmód eloszlik az arcáról. Rákóczi út 75. II emelet. Átvezet egy másik szobába, amely otthonosabb, mert ott egy faragott, keményfából készült sa- rokpad, asztallal, két támlásszék, s niég a tartozékai a magyaros szobának, szekrény, kisebb szekrény . . . Sarokpad ... — Almaim netovábbja, göcseji nagyszülém „tiszta-szobájának" is ékessége volt a jó széles sarokpad, amelyet báránybőr-darabok takartak, a pad vége a padkával peremezett kemencével folytatódott, téli esténként ezen heverészve hallgattam paraszt- öregapám és elnyűtt arcú társainak elsőháborús rablómeséit. Most azt mondja Baranyai Aurél — mostani aktív és aranydiplomás gyógyszerész — hogy e masszív berendezést bizonyos Nagy Antal nevezetű budapesti asztalos faragta, ennek mása a New York-i Világkiállításra készült annakidején . . Ennyit tudok Baranyai Aurélról: a megye gyógyszertár-történetének kutatója, népi-gyógyászati ismeretek gyűjtöje-fel- dolgozója, a Mecsek és környéke gyógynövényeinek ismerője. — Szép kis idő ez a fél évszázad, nem? — Korán kezdte - jegyzem meg. — Korán. És minden érdekelt. Ebben apámra ütöttem, aki ugyancsak patikus volt, de ezenkívül mindennel foglalkozott, példának okáért karno- gyoskodott o helyi dalárdában, meg színdarabokat is rendePatikában született... zett s egyben „színészkedett” is, díszletet festett, régészke- dett. Figyeljen csak: érettségi után ugyanolyan nagy hajjal, mint ami manapság divat, én is beállítottam Kemenesaljára, ahol a gyógyszerész ezzel fogadott' „Maga úgy is patikában született, minek magyarázzak annyit: ez itt a hashajtó, amott a köptető, meg sömör- kenőcs . . . szóval nézzen körül .. . Van két kutyakölyköm, azt magának kell idomítania, hogy vadászatnál hasznunkra váljanak . . ." így kezdtem.- Közben volt egy kis kitérőm is — folytatja némi tűnő‘ dés után. — Négy esztendőt töltöttem el annakidején a Mecseki Likőrüzemben, mint italvegyész. Geiger Kálmánnal készítettük a híres Mecseki Gyo. morkeserűt. Ez többek között ürömfűből, kálmosgyökérböl, enciángyökérből készült. — Milyen régi a gyógyszerészet Baranyában? Kiadványokat, feljegyzéseket, saját előadási anyagait mutatja. Ezekben az áll, hogy 900 esztendővel ezelőtt a pécsvá- radi bencés kolostorban már volt gyógyszertár, ezenkívül csak a gazdagabb földesurak rendelkeztek házi patikákkal. Az úgynevezett nyilvános „polNagy árengedménnyel vásárolhat! 1975. NOVEMBER 15 IG Ameddig a készlet tart! Régi ár Új ár OZ 80 C 2k tip. vili. motor 1,1 kw 2800 ford. 1400,— 1750,— OZ 80 B 2n tip. vili. motor 550 W 2800 ford. 1000,— 1380,— OZ 80 C 2n tip zárt vili. motor 220 V 1 F 0,75 kw 1200,— 1490,— 02 90 1—2 n vili. motor 220 V 1100 W 2800 ford. 1300,— 1640,— OZ 90 L—4 n tip. 220 V 750 W 1400 ford. vili. motor 1300,— 1630 — OZ 90 C—4 n tip. vili. motor 1500,— 1810,— 220 V 1100 W 1400 ford. Kapható: KÖZÜLETI BOLT Pécs, Lenin tér 6. Nyitva: 8—15 óráig. Forgalomba hozza: Mai JM m KERESKEDELMI VÁLLALAT KERESKEDEU VI 1 V A L L A t A ! Pécs, Megyeri út 59. sz. gári" gyógyszertárak már csak jóval később, a szabad királyi városokban kezdték meg működésüket. Egyébként Pécsett a „Szerecseny" 1697-ben, az „Arany Sas” 1788-ban, a „Gránátalma" pedig 1795-ben nyílt meg. Az 1843-ban keltezett ..gyógyszerárszabásban" —többek között — ez olvasható: ,, . . . Ezczetsasvas szunnyasz- ték-mm 1/4 koiona, Csertapló 1 2 korona”, aztán a továbbiakban „Ánizskapor, Friss irós-vaj, Mészanyzöldlet, Szegvirág, ürömvonat, Csükül- lő-vonat, Fige gyümölcsök, Szent János kenyere, Korom, Iboló, Tyúktojás, debreceni szappan, görögdinnye-mag, uborka-mag, lopótök-mag, sárgadinnye-mag . . ." — Bizonyos növények gyógyító hatása — ez már közhely — régen ismeretes, de például Baranya megye gyógynövény kincsének tudományos feltárása is csak kétszáz esztendővel ezelőttre tehető, méghozzá Marsigli Alajos Ferdinand jóvoltából. Tizenöt esztendővel ezelőtti adatok szerint mintegy 260 mázsa nyers kálmosgyökeret gyűjtöttek be, csipkebogyóból viszont csak két és fél mázsát, anyarozsból fél mázsát, ezüst- hársból hét és fél mázsát, de a vérehulló fecskefűből, cickafűből, vagy például az apróbojtorjánból már alig fél mázsát hoztak be a gyűjtőhelyre. Nem sok, bár ezek régebbi adctok, azóta nyilván kedvezően változott a termelési, illetve gyűjtési kedv, hiszen 1960-ban a gyógynövény felvásárlási értéke alig 60—70 ezer forint volt megyénkben, tavaly pedig már jó fél millió forint. —• A népigyógyászat mire és milyen növényeket használt fel? — A kilencven esztendős Elekes néni például paradicsomszárral gyógyította az isióst. Ilyenkor ősszel a szárat leszedték, megszárították és egy-egy köteget forró vízbe beáztattak, konyhasóval vegyítve, A beteg ebből vesz fürdőt tizenöt alkalommal. — És az eredmény? — Széttárja a kezét: — Akik megpróbálták, kivétel nélkül eredményesnek tartották a kúrát. Bizonyára így is van, ugyanis a tudomány, a közelmúltban derítette ki, hogy a paradicsomfajták bizonyos kortizonokat tartalmaznak. Aztán itt van a Támus- gyökér, amely izületi bántal- maknak az ellenszere. Aztán a méz, különösen virágporral keverve, rendkívül hatásos gyógyszer. A népgyógyászok megesküsznek arra, hogy a fog- insorvadás gyógyítható, legalább is megállítható vele. Ez aztán vagy igaz, vagy nem, — Gondolom, az orvosok azért eléggé tartózkodóak a népgyógyászattal, vagy egyes gyógynövényekkel szemben? — Ez meglehetősen kényes dolog. Tartózkodásuk — általában — nem indokolt, hiszen a tudomány sorra megérdemelt helyére teszi a gyógynövények különböző fajtáit. Az igaz persze, hogy bizonyos növények — amellett, hogy gyógyító hatásúak — hozzánem- értő alkalmazásuk esetén kárt is okozhatnak, például az említett Támus-gyökér, amely vérbőséget is előidézhet. Éppen azért, legjobb, ha orvosi tanácsra használják csak a betegek, másrészt pedig lehetőleg csak olyan növényeket, amelyeket a Gyógynövény Szaküzletben, vagy éppen gyógyszertárakban kapnak meg. Áz orvosok inkább a kuruzs- lástól félnek — természetesen — joggal. A kuruzslás persze mindenképpen összefügg a babonás hiedelmekkel. — Szereti a Mecseket? — Az egész hegy az enyém. Na, meg a Sándor barátomé. Hetven esztendős, 7 évvel idősebb, mint én. Fönt a Her- man-hegyen van egy faházunk. Ez valamikor roskatag bódé volt, mi tettük rendbe Sándorral .. . Mit is mondok!? Én csak az „écát” adom, ő csinál mindent, semmiről nem lehet lebeszélni: fúr, farag, épít, képzelje, márványlap van az asztalon . .. I steien érzem magam a * sarokpadon, az ablakon át jó melegen süt be a nap, egy kis Egri Leányka van az asztalon, — stílusosan kóstolgatjuk — mint afféle orvosságot. Elképzelem, hogy ők ketten, kik százötven esztendőn túl vannak már, — mégis mint országúti stoppos, farme- ros ifjoncok, — járják hétvégén a megye erdőit, hegyeit, kuncogva talán és grimaszt vágva az életkornak és ennek a zajló, dübörgő világnak. Rab Ferenc A Dunántúli Napló május 29-i számában cikkem jelent meg: Hová lunt a nagydobszai Gradual? Ezt követően sokan megkerestek levélben, telefonon, sőt személyesen is, akik tudni vélték, hol kell keresnem a Graduált. Izgalmas-^ hajsza következett. Ez a kéziratos énekeskönyv a XVI. század végéről, vagy a XVII- század elejéről származik. 68 himnuszt, egy litániát és 35 prózai zsoltárszöveget tartalmaz. Egyébként a kézirat a Batthyány-kódex rokonságába tartozik, amely a legrégibb magyar protestáns énekeskönyv. Egy nap levelet kaptam Kis. dobszáról, Sipos Koppány ref. lelkésztől: ,.Örömmel közölhetem, hogy éppen az újságcikk 'nyomán többen megkerestek, közöttük a postamester is, aki maga személyesen vette lel a postán a nagydobszai Graduált, melyet Fiiep József Nagytiszteletű, akkori kisdob- szai lelkész adott lel postán a Magyarországi Rét. Zsinati Iroda elmére• Ha jól tudom, ez 1959-ben történt, s azóta is az említett helyen található, gondos őrizet alatt." Azonnal írtam Budapestre a megadott címre, de semmi választ nem kaptam. Utána Filep Józsefet kerestem meg levelemmel, aki Maglódon él és kértem a segítségét. Tőle rövidesen választ kaptam: „A napokban kaptam egy hasonló megkeresést egy kedves kisdobszai barátomtól — újságcikk mellékelve — a Gra- duál-ügyben. Egészségi állapotom miatt Neki is éppen most akartam válaszolni — kis késéssel• Mivel terhes számomra a személyes bemenetelem Pest. re, - ámbár bementem volna - így szeretettel arra kérem, szíveskedjen írni a Ráday u. 26- ba, ahol a levéltárban, vagy az országos gyűjteményben ott van a Graduál, én küldtem, de nem 1959-ben, hanem azt hiszem, ennél jóval előbb. Ha nem csal az emlékezetem, dr. Csanak Tóth Kálmán kérte, hogy küldjük el." Ismét levelet küldtem Budapestre és az újságcikket is mellékeltem, megint semmi válasz- Újból Filep Józsefhez fordultam, hátha tud segíteni. Ö az ügy fontosságát megértve és átérezve betegen felutazott Budapestre, hogy meggyőződjön a Graduál holléte felől. Több hónapos aggódó kutatás után végre pontot tehettünk az ügyre: Megkerült a nagydobszai Graduál. ■ A mellékelt levelezőlapon a pontos cím: Dunamelléki Egyházkerület Levéltára, Ráday Levéltár, 1092 Budapest, Ráday u. 28. Rajta, dr. Ladányi Sándor levéltárigazgató kézírása: ,,A nagydobszai Graduál itt van." Azonnal írtam a fenti címre, és kértem, tegyék lehetővé, hogy egy fényképet kapjak az egyik érdekes oldaláról: Folyó hó 13-án ezt meg is kaptam. Nem volt hiábavaló a fáradság, amit egy jó ügy szolgálatában tettünk, egyik elveszettnek hitt nemzeti kincsünk került elő. Még egyszer köszönet mindazoknak, akik segítettek ebben a munkában. Monori Ferenc Megkerült a nagydobszai Graduál