Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-28 / 296. szám

1975. október 28., kedd Dunántúlt napló M egközelítően másfél esztendős múltra tekinthet vissza a KISZ Központi Bizottságának az ifjúsági mozgalom belső életét továbbfejlesztő hatá rozata. Az 1974. áprilisi határozat megvalósítása nak tapasztalatairól be szélgettünk Deák Gábor ral, a KISZ KB titkárával Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával — A KISZ vezető testületéi­nek megítélése szerint milyen lejlödést hozott az ifjúsági szö­vetség életében az 1974. ápri­lisi határozat? Sikeiül-e elérni az akkor kitűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozatainknak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják végre azokat. Nos, az 1974 áp­rilisa óta eltelt csaknem másfél év qyakorlati tapasztalatain mérve határozatunk kiállta a próbát. Ezért ifjúsági szerveze­tünk központi bizottsáqa a va­lóra váltásban elért kezdeti eredményeket politikai siker­ként könyvelte el. Mindenek­előtt azért, mert tovább erősö­dött a KISZ kommunista, poli­tikai jellege, a KISZ taqjai fel­készültebben, szilárdabb meg­győződéssel állnak ki a párt politikája mellett és munkál­kodnak megvalósításán. Üqy is mondhatnám, hogy a tagság nagyobb része politikailag ér­tékesebb cselekedetekkel vál­lal részt az alapszervezeti kö- zösséq tervszerűbbé vált mun­kájából. Személyes tevékenység — A határozat egyik alap­gondolata volt, hogy jobban a ügyelem előterébe kell kerülnie az egyes KISZ-tagok személyes tevékenységének. Mennyiben tudták ezt elérni? — Úgy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségében jobban számításba veszik az egyes KISZ-tagok személyes ké­pességeit és ambícióit, erőtel­jesebben építenek ezekre a kö­zösségi programok kidolgozá­sakor és megvalósításakor. Ezt örvendetes dolognak tartjuk, amit tovább kell erősíteni. Eh­hez azonban az is szükséges, hogy mindenütt jól értsék az egyéni és közösségi érdekek összefüggéseit. — A határozatnak megfele­lően a KISZ a korábbinál na­gyobb követelményeket támaszt tagjaival szemben. Ezek a kö­vetelmények qyakorlatilag a KISZ-tagok megbízatásaiban, egyéni feladatvállalásaiban öltenek testet. — A múlt év tavaszán kez­dődött mozgalmi évünkben az olapszervezetek mintegy há­romnegyedében tettek a fiata­lok egyéni- feladatvállalásokat, s ez az arány idén tovább nőtt. örömmel láttuk és helyeseljük, hogy a dolgozó fiatalok alap­szervezeteiben a .feladatválla­lások jelentős része a párt XI. kongresszusán és az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésén megfogalmazott gazdasági fel­adatok megoldását segíti. A helyesen megválasztott és konk­rét vállalások mozgósító erejét bizonyítja például ifjúsági szö­vetségünk úgynevezett Radar­mozgalmának sikere, vagy a fiatalok jelentékeny szerepe a Dolgozz hibátlanul munkarend- szer elterjesztésében. Egészséges öntisztulás — Az egyéni vállalások telje­sítését és általában a KISZ- tagok tevékenységét az alap­szervezetekben nemrég szemé­lyenként értékelték. Mi jelle­mezte ezeket az értékeléseket? — Az értékelés új elemei kö­zül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tét­je: a megítéléstől függött, hogy az illető fiatal továbbra is tagja maradhat-e a KISZ- nek. Ez nagy felelősséget hárí­tott mind a minősítéseket elő­terjesztő KISZ-vezetőségekre, mind a döntést meghozó taggyűlésekre. Elmondhat­juk, hogy a javaslatok is, a döntések is túlnyomó- részt körültekintőek, megalapo­zottak voltak. A közösség előtt történt értékelést általában a felelősségérzet és a bizalom szelleme hatotta át, egyáltalán nem volt jellemző a személyes­kedés vagy az egyéni sérelmek emlegetése. Elsősorban az ipa­ri üzemek aiapszervezeteiben volt az értékelés elvszerű, poli­tikailag érett és határozott.- Hogyan alakult az értéke lések után a KISZ taglétszá­ma?- Az értékelő taggyűlésekkel megindult a KISZ egészséges öntisztulása, s többségében ki­kerültek sorainkból azok, akik évek óta nem akartak semmit tenni közös céljainkért. Hozzá kell mindjárt tennem, hogy e folyamattal egyidejűleq számos új tagot is felvettek, így szö­vetségünk taglétszáma körül­belül azonos szinten maradt. A tagság összetétele azonban né­miképp változott. Mint említet­tem, az üzemekben kritikusabb, politikailag érettebb volt az ér­tékelés, a tagsági viszony meg­újításakor jobban elkerülték a liberalizmust. Ez kedvező tény, viszont annál kedvezőtlenebb, hogy a munkásfiatalok köré­ben csökkent a tagfelvételek száma. A tagfelvételt természe­tesen befolyásolja az is, hogy az alapszervezet élete vonzó és tartalmas legyen Gyenes László 75. évforduló A Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola 75 éves. Ebből az alkalomból hétfőn ünnep­séget rendeztek, amelyen fel­szólalt dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter. Beszédében el­mondta, hogy áttekintve az el­múlt 75 év történetét, megálla­pítható: a főiskola kezdettől a gyógypedagógiai oktatás, ne­velés elismert, tiszteletreméltó szellemi és gyakorlati központ­ja volt. A volt tanárok előtti tisztelgés és a haladó hagyo­mányok megbecsülését jelenti, hogy az Elnöki Tanács elfogad­ta a főiskolai tanács javasla­tát, és a főiskolát 75. éves ju­bileuma alkalmából Bárczi Gusztávról nevezte el. KÉTNAPOS ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS PÉCSETT A mezőgazdasági üzemek központi szabályozása, a szövetkezetek ügyvitelgépesítése A Mezőgazdasági ügyvitel­szervezési Iroda — amely az országban 800 termelőszövet­kezetnek végzi az ügyvitelgépe­sítési szaktanácsadást, — két­napos szakmai tanácskozást rendezett Pécsett. Azzal a cél­lal, hogy a MÜSZI-hez tartozó szövetkezetek szakemberei mi­Tej, kakaó, péksütemény lék az általános iskolákban Jobban ízlene az ebéd, ha... A sok édesség tönkreteszi a fogakat Készül □ tízórai a Köztársaság téri iskolában A tapasztalatok szerint a diákok fele az iskolákban vá­sárolja a tízórait. A büfék pol­cain ott sorakoznak a tej- és sütőipar termékei, egyes he­lyeken pedig a felvágottak is. A tej, kefir, kakaó mellett bő­séges a kínálat csokoládé- és cukorkafélékből, nápolyikból és rágógumikból. vén szó, az általános iskolák­ban elsősorban az édességet vásárolják szívesen és a szü­lők sem tagadják meg a cso­koládéra, cukorkára való forin­tokat gyerekeiktől. A szülők A vállalat Az iskolai büfékre szükség van. Kérdéses azonban, hogy az édesség árusítására is. Pé­csett az iskolai büfék nagy részét a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat üzemelteti. — A mozgóárusaink, vagyis a büfések, az eladott árumeny- nyiség értékének bizonyos szá­zalékát kapják fizetésként — mondja Csapó István, a válla­lat szervezési osztályán. — így tehát érdekelt a forgalom­ban. De a tejből, kakaóból, pék­süteményből nehéz nagyobb összeget árulni. Gyerekekről lé­Díszcserjék a Misina-tetőn Pihenők, lilaakácos lugas, parkoló Közel egyéves munka ered­ményeként befejeződött Pé­csett a tv-torony és környé­kének parkosítása, amelyet a városi tanács megbízásából a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat végzett a Misina te­tőn. Füvesítették a korábban ki­alakított parkolók padkáit, az adó északi oldalán pedig új gépkocsiparkolót létesítettek. A torony mellett ivókutat épí­tenek, környékét süttői mészkő­lappal borították. Az árnyékot kedvelőket lila akácos lugas várja majd. A pihenőterületen rönk és kőlapos asztalokat és padokat helyeztek el kerti szé­kekkel. Több mint 1500 cserjét és évelőnövényt ültettek el, és 120 ülőke került a szép kör­nyezetbe. A volt Kiss József kilátóhoz vezető sétaút mentén padokat állítottak fel, s újjá­építették a támfalat is. B. A. Szántó Tiborné két iskolás korú gyermek édesanyja: — Délutánonként mindkét fiam a konyha körűi lebzsel, szinte percenként kérdezik, mi­kor lesz kész a vacsora. Elő­ször arra gondoltam, hogy ke­vés nekik a napköziben kapott ebéd, aztán rájöttem, a fiúk a tízóraira kapott pénzen csoko­ládét, cukorkát, rágógumit vá­sároltak, amit a délelőtti órák­ban meg is ettek, az ebédjük nagyrésze pedig a tányéron maradt. Helytelenítem, hogy az iskolai büfékben édességet is árusítanak. Boros János, a Belvárosi Ál­talános Iskola tanára, a Vili. A. osztályfőnöke: — Egy évvel ezelőtt házon belül szerveztük meg a felső­tagozatosok tízóraival való el­látását. Az alsósok délután járnak iskolába. Négy Vili. osz­tályos tanuló a húszperces szü­netben tálcákra rendezve kí­nálja körbe a tejet, kakaót, kefirt, illetve a papírba cso­magolt péksüteményt. A Sütő­ipari és Tejipari Vállalattól rendszeresen megkapjuk a friss termékeket. Édességet nem tar­tunk. Gusztonyi Károly, a Köztársa­ság téri Általános Iskola igaz­gatója : — Először csak arra kértük az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalatot, hogy ne adjon édes­séget a gyerekeknek, most vi­szont már arra is, hogy délelőtt 11 és délután 1 óra között egyáltalán ne szolgálja ki az általános iskolásokat az ebéd­idő közelsége miatt. A gyere­kek sokkal jobb étvággyal ebé­delnek, ha délelőtt nem jutnak édességhez, illetve, ha közvet­len ebéd előtt nem kapnak te­jet, kakaót. Az orvosok Dr. Litkei Eszter szakorvos: gyermek­— A mai — főként a város­lakó gyerekek hetven százalé­ka — jól, illetve túltáplált. El­lene vagyok a túlzott, ésszerűt­len édességfogyasztásnak. A gyermek szervezetének termé­szetesen szüksége van édesség­re, de nem kizárólag csoki, cu­kor, inkább gyümölcs, gyü­mölcslé formájában. Az édes­ség helyett én is a gyümölcs árusítását tartanám helyénvaló­nak az iskolai büfékben. Dr. Melczer Kamilla fogszak­orvos : — Az elmúlt napokban száz- nyolcvan gyerek megvizsgálása során mindössze három olyan­nal találkoztam, kinek fogsora majdnem kifogástalan, s ez a három olyan arány, aminek még örülni is lehet. Sajnála­tos, hogy nagyon sok óvodás is pacienseink közé tartozik, fogtömésre hozzák őket. A há­roméves gyermekek fogai hat­van, a hatéveseké kilencven­négy százalékban rosszak, il­letve már kezeltek. Ez annál is szomorúbb statisztika, mivel 5—6 éves korban már megje­lennek az első állandó fogak, s mire a gyermekek elérik a 14 éves kort — elsősorban az édesség „jóvoltából" — ez az arány csak rosszabbodik: a fo­gaiknak 96 százaléka a kezelt, illetve kezelésre szoruló. Az édesség mindenképp döntő szerepet játszik a fogszuvaso­dás előidézésében. Haszno­sabb lenne, ha helyette gyü­mölcsöt, pattogatott kukoricát, netán földimogyorót kínálnának az iskolai büfékben. Együttesen kellene! Félreértés ne essék: nem egyedül az iskolai büféket okoljuk a gyermekek rossz fo­gazatáért, helytelen táplálko­zásáért. De azt szeretnénk, ha a szülőkkel, orvosokkal, peda­gógusokkal együtt az iskolai büfék is segítenének megelőz­ni ezt a gyermekbetegséget az­zal, hogy megszüntetik az édes­ség árusítását a büfékben! Török Éva nél többen megtekinthessék a Pécsett megnyílt NDK ügyvitel­gépesítési bemutatót. Megis­merjék és beszerezzék a né­met DARO rendszerek közép­teljesítményű könyvelő automa­táit és korszerű irodagépeit. A rendezvény másik fontos célja, hogy a termelőszövetke­zetek vezetői, előadások és konzultációk formájában tájé­koztatást kapjanak az 1976. január 1-gyel életbelépő új mezőgazdasági szabályozó rendszerről, annak várható ha­tásáról, s ennek megfelelően fejlesszék tovább információs rendszerüket. A kétnapos tanácskozást Pé­csett, a Doktor Sándor Műve­lődési Házban, dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettese nyitotta meg és dr. Varró Jó­zsef, az OMSZB ügyvezető el­nöke vezette le. Az ország min­den részéből érkeztek terme­lőszövetkezeti elnökök, főköny­velők és közgazdászok — szá­muk meghaladta a 150-et — nagy érdeklődéssel hallgatták Pallos Lászlónénak, a Pénzügy­minisztérium mezőgazdasági főosztálya munkatársának vita­indító előadását, amelyet „A mezőgazdasági üzemek közpon­ti szabályozásának időszerű kérdései" címmel tartott meg. Az egyensúly biztosítása A több, mint három órás előadás részletesen ismertet­te az új jövedelemszabályozá­si és támogatási rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat. Meg­határozta a változások fő irá­nyát, s szólt az új szabályo­zás bevezetésének okairól is. Az ötödik ötéves terv idősza­kában, mutatott .rá az előadó, a fogyasztás és felhalmozás megfelelő egyensúlyának bizto­sítása érdekében erősödik a központosítás. A termelőszövet­kezetnél belép a bruttó jöve­delemadó. Az új szabályozás a gyenge tsz-ekre kisebb terhe­ket ró, az erősekre nagyobbat, összegezésében az új szabá­lyozó rendszer a termelőszövet­kezetekben — iparhoz hason­lóan — évi 6 százalékos bér- növekedést tesz majd lehető­vé. Módosul a támogatási rendszer is. A mezőgazdasági beruházások összege az ötö­dik ötéves tervben nem vál­tozik az előző tervidőszakhoz képest. A várható magasabb árak miatt azonban ebből az összegből kevesebb beruházás valósulhat meg. A program szerint fórum­mal folytatódott a tanácsko­zás, melyet dr. Varró József ve­zetett. Á tsz vezetők írásban és szóban feltett kérdéseire a következők válaszoltak: dr. Ma­jor Lajos, a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium szö­vetkezeti főosztályának osztály- vezető helyettese, Balogh Bá­lint, a MÉM közgazdasági fő­osztályának osztályvezetője, Pallos Lászlóné, a Pénzügyminisz­térium mezőgazdasági főosztá­lyának munkatársa, dr. Szeme- si Tibor, a MÉM Statisztika: Gazdaságelemző Központjának igazgatója. Zágrábi tanulmányút A résztvevők ezután közösen tekintették meg a Technika Há­zában az NDK ügyvitelgépesí­tési bemutatót, majd a tanács­kozás résztvevőinek kilencven fős csoportja — köztük több baranyai tsz főkönyvelő is — Zágrábba utazott, ahol az IN- TERBÜRÓ 75 ipari kiállítás ügy­vitelgépesítését tanulmányoz­ták. Rónaszékiné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom