Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-12 / 280. szám

a Dunantmt napló 1975. október 12., vasárnap A magyar nyelv őre: Szarvas Gábor A múltszázadi polgároso­dás időszakában fölerősöd, tek nyelvünkben az idegen hatások, A magyar nyelv tisztaságának megőrzése szükségszerű — azóta sem kisebbedő - feladattá vált, kifejezetten nyelvőrködésre azonban akkor még csak kevesen adták a fejüket. Közülük is a legfőbb helyen tarthatjuk számon Szarvas Gábort, a Magyar Nyelvőr megalapítóját, első szer­kesztőjét. Szarvas Gábor nevéhez fűződik a Nyelvőr legmoz­galmasabb korszaka. Az ő irányítása, munkája nyomán tett szert a folyóirat néhány év alatt országos tekintély­re, vált példátlanul népsze­rűvé, hatásossá. A nyelvvé­delmi harc a nemzet Bach- korszak utáni magára ébre­désének, önállóságra törek­vésének bizonyítéka s egy­ben támogatója, segítője volt. Ennek a törekvésnek, küzdelemnek lett a szócsöve és irányítója a Nyelvőr. Szarvas Gábor 1832. már­cius 22-én született Adán. Tanárként több vidéki vá­rosban tevékenykedett. A ró­la szóló megemlékezések pécsi és bajai munkásságát is számontartják. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola nyelvi tac-réke 1971. ' óta rendszerese 1 legrende- zi a magyar nyelv hetét. 1972-ben, a Magyar Nyelvőr századik születésnapján Szarvas Gáborra is emlékez­tek. Az évforduló tiszteleté­re emlékplakettet készítet­tek, amelyet azóta is min­den évben - a magyar nyelv hetén legjobb ered­ményt elért diáknak ado­mányoznak. Dr. Temesi Mihály nyel­vésztől, a Pécsi Tanárképző Főiskőla nyelvi tanszékének vezetőjétől tudom, hogy Szarvas jelentősége nem­csak a nyelvművelés terén kimagasló, munkássága maradandó értékekkel aján­dékozott meg bennünket a nyelvhelyesség és a nyelv- történeti vizsgálatok vonat­kozásában is. A Nyelvőr sajtótörténeti szempontból is jelentős ter­méke volt a múlt század hetvenes éveinek — elsősor­ban azért, mert alapve­tően helyes célja elérése érdekében a nagyközönsé­get igyekezett mozgósíta­ni .. . nem az alkotó nyelv- tudomány valamely diszci­plínájának, például a nyelv- történetnek, vagy a nyelv­járáskutatásnak a művelé­sére alakult, hanem a nyelv- tudomány szőkébb világából kilépő harcos orgánumnak készült, és az is lett, mely a nagyközönség számára közérthető nyelven bizonyos nyelvtudományi ismeretek közvetítését vállalta ... — olvashatjuk Bárczi Géza dolgozatában, a Magyar Nyelvőr 1972 július-szep­temberi számában. Szarvas Gábor 80 évvel ezelőtt 1895. október 12-én halt meg. A tudomány és a tudománytörténet kegyelet­tel emlékezik meq róla. ün­nepségeket rendeztek ebből az alkalomból szülővárosá­ban, a jugoszláviai Adón és hazánkban számos helyen. A kiváló magyar tudós és nyelvőr emlékét kegyelettel őrzi a Pécsi Tanárképző Fő­iskola. Mivel azonban élete Pécshez és Bajához is kö­tötte, úgy érezzük az általá­nos és középiskolai diákság előtt sem kell titokban tar­tanunk, ki volt Szarvas Gá­bor, és mit tett azért a nyelvért, amelynek haszná­latában — neki köszönhe­tően is — örömünket leljük amíg csak élünk, és amíg él a magyar nyelv. Bebesi Károly Fiatal tanácstagok találkozója Jobb közéleti szereplés, . nemcsak a fiatalok érdekében Mi egy fiatal tanácstag sze­repe a tanácsi munkában? El­sősorban a fiatalokat képvisel­je a testületben, az ő érdekeik­nek adjon hangot, vagy az egész lakóterületnek, mert nemcsak a fiatalok választot­ták tanácstaggá? A fiatalok kevesebb közéleti gyakorlattal rendelkeznek, ugyanakkor akti­vitásuk, fiatalos lelkesedésük segíthet elvégezni a tennivaló­kat. Milyen gondokkal találkoz­nak a fiatal tanácstagok? Ezekre és a tanácsi munka más kérdéseire keresték a vá­laszt azon a beszélgetésen, amelyet a Baranya megyei Ta­nács, a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Ffazafias Nép­front rendezett tegnap a pécsi Ifjúsági Házban. Intézményes ifjúságpolitika Dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke a HNF nevében nyitotta meg a fórumot, s kö- szöntöttejía beszélgetésen meg-- jelent Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának első titkárát, dr. Burma Gyulát, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársát, Komlódi Józsefnét, a KISZ Pécs városi első titkárát, dr. Hazafi Józsefet, a Baranya megyei Tanács vb-titkárát, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titká­rát, valamint a fiatal tanács­tagokat. Vitaindítót Sarkadi Nagy Barna mondott. Hangsúlyozta, hogy a megyei tanács és a me­gyei KISZ bizottság együttmű­ködési megállapodása is ke­retet ad a fiatal tanácstagok munkájához. A tanácsok nyolc éve foglalkoznak intézménye­sen ifjúságpolitikával. Először 1969-ben dolgozta ki a KISZ és a tanács közös ifjúságpoliti­kai programját, majd 1972-ben tanácsi határozat született az ifjúságpolitikáról. Ennek nyo­mán tervszerűbb lett a tanácsi osztályok ifjúságpolitikai mun­kája. Ugyanakkor csaknem va­lamennyi községi tanács ki­dolgozta ifjúságpolitikai prog­ramját, a „helyi ifjúsági tör­vényt”. A fiatal tanácstagok aránya a megyei, a városi és a köz­,,Kézfogásod barátságra invitál Indiai oktatásügyi szakemberek Pécsett Hasonló gondok és feladatok A mulatságos papírállatka füle barátságosan billeg előre- hátra Mr. Chadhurry kezében. A pécsszabolcsi iskola fass fes­tékszagot árasztó falai _között vagyunk, az egyik első osztály­ban. A gyerekek ügyesen utá­nozzák a két indiai pedagógus papírmutatványaiit. Megtanul­ják az indiai köszöntésmódot is, de ők, bányászgyerekekhez illően, Jószecencsét! — monda­nak búcsúzóul. Isfvánder József igazgatónak ségi testületekben mintegy 15 százalék. Ami a tartalmat illeti: a fiatal tanácstagok segítenek az ifjúság lakásgondjainak megoldásában, az ifjúságpoli­tikai alap felhasználásában, az ifjúsági parlamentekben el­hangzottak megvalósításában, hogy csak néhányat említsünk. A KISZ megyei első titkára ismertette a megye ifjúságpo­litikájának időszerű feladatait, majd vita bontakozott ki a fia­tal tanácstagok munkájáról, helyéről, szerepéről a testüle­tekben. A hozzászólók közül többen is elmondták — Szirtes Gábor és Győrök József pécsi, Sabján Zsuzsa komlói tanácstag —, hogy keveslik a tanácstól ka­pott tájékoztatást. Élénk vita bontakozott kr a túl nagy ösz- szegnek nem mondható — Pé­csett évi 60 ezer forint — ifjú­ságpolitikai alap felhasználá­sáról. Mindenre nem jut pénz, de a pécsi albérlők háza, a lakóterületeken a sportolás és a művelődés feltételeinek meg­teremtése visszatérő probléma és sem az ifjúságpolitikai alap­ból, sem máshonnan ezt a gon­dot még nem sikerült megol­dani. Hangsúlyozták azt is, hogy — különösen a falvakban — a tanácsoknak szorosabban együtt kellene működniük a KISZ-szel az ifjúságot érintő dolgok megoldásában. Sarkadi Nagy Barna például arra tett ígéretet, ha a megyei KISZ bizottság a lakóterületet érintő kérdést tárgyal, meghívják az illetékes tanácstagot is az ülésre. Emlékplakett a legjobbaknak A vitát dr. Hazafi József és dr. Csiky Ottó foglalta össze, majd Sarkadi Nagy Barna a megyei KISZ bizottság elismerő oklevelét és emlékplakettjét nyújtotta át a kiemelkedően dolgozó fiatal tanácstagoknak. Illlll $e]úít a mtinkä$ WUM Keres Emil előadói estje István-aknán Még mindig többet beszé­lünk a munkás művelődés je­lentőségéről, mint amennyit teszünk is segítésére. Ezért kell különösen nagyra tartanunk az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen október 9-én délután indult el István-aknán. A József Attila Művelődési Ház és a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottsága úgy döntött, hogy a fővárosi művé­szek József Attila Művelődési Ház-beli előadói estjei közül néhányat, délután István-aknán is megtartanak. A telep művelődési otthoná­nak nagytermében a közönség nagy része délelőttös műszak­ban dolgozott az aknában, majd kimosakodva, közülük so­kan ebéd nélkül, éhes gyomor­ral várták a művészt, akit a té­vé képernyőjéről, s néhány éve a pécsi bányász napok ünnep­ségeiről ismertek már. Keres Emil Kossuth-díjas, ki­váló művész, a Thália Színház igazgatója" pontosan tudta, hoqy milyep közönség előtt lép föl. Főként klasszikus költőink verseit mondta a rá jellemző természetes közvetlenséggel. Előadásában Petőfi, Ady, József Attila sorairól időnként nem is érződött, hogy verssorok, úgy tűnt Keres még' most is csak beszélget a munkásokkal. A pódium művészet forradalmi hagyományait iqyekezett fölele­veníteni műsora első részében. A második rész az örök emberi problematikáról, a szerelemről szólt, mejd vdámsáqqal, szati­rikus-humoros művekkel zárta műsorát. B. L. Késett a Dunántúli Napló Műszaki hiba a nyomdában A Dunántúli Napló közel negyvenezer előfizetőjét érin­tette az a műszaki hiba, amely Tegnapra virradó éjszaka követ­kezett be a Pécsi Szikra Nyom­dában. Negyven kétezres pél­dányszámnál tartottak, amikor a „Saphir 96-os" gép hajtoga­tó és kirakó műve meghibáso­dott. — Fél öt tájban az egyik zárótető szorítócsavarja eltö­rött, s a nagy sebességgel forgó berendezés öntvénypa­lástját a csavardarab három Egészségügyi nő dolgozók fóruma Az egészségügyi nő dolgo­zók fórumát tartották meg ok­tóber 11-én Pécsett, az SZMT tanácstermében. A rendezvény­re a városban működő vala­mennyi egészségügyi intézmény elküldte képviselőjét. Előadást Rameisl Ferencné, az SZMT titkára tartott, foglalkozva a nőpolitikái határozat jelentősé­gével és végrehajtásának ta­pasztalataival. Dr. Várbíró Bé­la igazgató-főorvos előadásá­ban a családvédelmi intézke­désekre kitérve, felvázolta az egészségügyi dolgozók felada­tait. Ezt követően tizennégy hozzászólás hangzott el. A fel­szólalók egyebek között sür­gették, hogy az egészségügyi dolgozók szakképesítését or­szágosán bírálják el ugyanúgy, mint az ipari szakmunkásokét. Ezenkívül hangsúlyozták a csa­lád jelentőségét. Október 11—21. KPVDSZ XV. kulturális napok Idén tizenötödször rendezik meg a KPVDSZ kulturális na­pokat Pécsett, Baranyában. A program tegnap délután vette kezdetét a Pécsi ÁFÉSZ köz­pontjában megrendezett könyv- és bélyegkiállítással. Ugyancsak tegnap a Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat, a Baranya Kereskedelmi Vállalat és a Centrum Áruház klubjában ün­nepélyes műsorokkal, rendezvé­nyekkel kezdődött meg a kultu­rális napok eseménysorozata. A tájékoztatóul megjelente­tett műsornaptár pécsi és ba­ranyai rendezvények sokaságá­ra hívja fel a figyelmet. Vetél­kedők, szocialista brigád-talál­kozók, szakszervezeti politikai oktatások ünnepélyes megnyi­tója váltják egymást tíz napon át. A KPVDSZ-hez tartozó dol­gozók irodalmi esteken, közös múzeumlátogatásokon vesznek részt. Érdekesnek és színvona­lasnak ígérkezik az az író-ol­vasó találkozóval egybekötött könyvankét, amelyet hétfőn 18 órakor rendeznek a Baranya Kereskedelmi Vállalat klubjá­ban. Az ankétra meghívták Csoóri Sándor József Attila dí­jas költőt is. Ugyancsak figye­lemreméltó kulturális rendez­vénynek ígérkezik a 15-én, szer­dán este 18 órakor megrende­zendő irodalmi est a Centrum Áruház klubjában. Az Évgyűrűk című est anyagát Pákolitz Ist­ván József Attila díjas költő verseiből állították össze. A mű­sort a KPVDSZ irodalmi szín­pada adja elő. A színes program október 21-én fejeződik be. Az aznapi események keretében a Cent­rum Áruház klubjában Szőllősy Kálmánt, lapunk „Komolytalan rovatának” szerzőjét látják ven­dégül. felé törte — mondotta érdek­lődésünkre Patak Géza, a nyomda üzemvezetője. A vidéki előfizetők javarésze megkapta lapunk tegnapi szá­mát és a hírlapárusoknak is jutott. Mintegy negyvenezer lappal „maradt adós” a nyom­da, s mivel ez a mennyiség éppen a pécsi előfizetők pos­taládájából hiányzott, sorra érkeztek a telefonok a nyom­dába, a postára, de főként a szerkesztőségbe. A tegnap, szabadszombatös műszak dolgozói reggel a he­lyükön voltak, a gép személy­zete és a tmk-CGoport közösen kereste a hiba okát. Kiszerel­ték a törött öntvénypalástot, s ezzel együtt a hajtogatóműből szinte valamennyi csavart, al­katrészt el kellett mozdítaniuk, A visszaszerelésnél, beállításnál pedig annál inkább kellett1 ügyel­ni a tizedmilliméterekre, minél fáradtabb volt az ember. A gép körül szorgoskodók több­sége az éjszakai műszak foly­tatásaként töltötte a délelőttöt a nagy figyelmet igénylő mun­kával. A déli órákban indulhatott a „Saphir”, és a hiányzó pél­dányszámot hamar kinyomtat­ták, az olvasók mégsem kap­hatták meg tegnap a lapot: — Délután nem tudunk külön kézbesítőket biztosítani erre a célra — mondotta Kántor Sán­dor, _a pécsi postaigazgatóság helyettes igazgatója. Az utcai árusokhoz folyamatosan szállí­tottuk a lapokat. így, aki tehette, tegnap megvásárolhatta a Dunántúli Naplő október 11-i számát. Azoknak az előfizetőknek, akik­nek nem sikerült hozzájutniuk, sajnos csak ezekkel —, az ille­tékesek nevében is elnézést kérő — sorokkal együtt kézbe­sítheti a posta. bőven van mondanivalója isko­lájáról, amely végleges átadá­sa után minden bizonnyal Pécs- szabolcs egyik büszkesége lesz. Az új-delhi tantervfejlesztési ku­tatóintézet vezető munkatársa­it elsősorban azok a feladatok érdeklik, amelyek a pécsszabol­csi pedagógusokat is foglal­koztatják. Hogyan lehet a kü­lönböző szociális helyzetű, adottságú gyerekeket egy szint- re hozni, hogyan lehet meg­szüntetni a hátrányos helyze­tet. Mr. H. S. Srivastava, az új­delhi tantervfejlesztési kutató.; intézet vezetője örömmel álla­pítja meg, hogy egyre több ha­sonlóságot tapasztal a magyar és az indiai pedagógiai törek­vések között. Más gazdasági, társadalmi, politikai helyzetben ugyan, ők is az egész tanulói személyiséget kívánják fejlesz­teni, a nevelés elsődlegességé­nek hangsúlyozásával. — Igen nagy öröm számunk­ra ez a találkozás a magyar gyerekekkel — mondja Mr. H. S. Srivastava. Szeretnénk ját­szani velük, de sajnos erre ke­vés az idő. Az arcukból, és o szeretetből, ahogyan fogadnak bennünket, látjuk, hogy sokat tudnak Indiáról, és szeretik or­szágunkat. Ami a felnőtteket, kedves magyar pedagógus kol­legáinkat illeti, tőlük is igen sok szeretetet kaptunk, mióta itt vagyunk, Magyarországon. A pedagógusokon, akárcsak önök­nél, nálunk is sok múlik. Az egyik kis indiai város elhanya­golt negyedében kunyhókban éltek az emberek. A gyerekeit otthonról nem hoztak maguk­kal semmit. Akadt azonban egy tanár ott, aki fölemelte őket, és sikeres «tevékenysége eredményeképpen az iskola az­óta mar nemzeti díjban része­sült. — Amikor mi az oktatás problémáival foglalkozunk, a gyors iparosodásra is oda kell figyelnünk, mert a hagyományos ősi indiai kultúra kiveszésével is szembe kell néznünk. Arra törekszünk tehát, hogy amíg a fejlődésen dolgozunk, megőriz­zük mindazt, ami több ezer éves kultúránkból arra érde­mes. Önöknél, úgy látom, gon­dot okoz a cigányok iskolázta­tása. Nekünk is megvan a „ci­gányproblémánk”. Jobb szóval „nomádproblémánk". Az indiai nomádok egy Ízben kijelentet­ték, hogy amíg India nem lesz szabad, ők nem hajlandóak ágyban aludni. Mivel állandó­an vándoroltak, nem vették észre, hogy India közben fel­szabadult, elnyerte független­ségét. El kellett menni hozzá­juk, és meg kellett . mondani nekik, hogy Indiában vége a gyarmatosítók uralmának. — Most nálunk az oktatás terén a fő hangsúly azon van, hogy-megszüntessük a tanulók között azt a differenciáltságot, amely szüleiket jellemzi. Hogy egyenlő esélyeket biztosíthas­sunk a gyerekeknek a tanulás­ban. Az oktatási minisztérium­ban azért is javasolták nekünk, hogy jöjjünk Baranyába, mert itt élnek ezek a gondok, és itt igen szép törekvések, ered­mények jelzik azt, hogy milyen szinten foglalkoznak ezeknek a qondoknak a megszüntetésé­vel. De mindez nagyobb álta­lánosságban érvényes az egész országra. Azért jöttünk Ma­gyarországba, mert itt most folyik az iskolarendszer meg­újítása, az új tantervek előké­szítése. Az önöknél tapasztal­tak, ezen belül is a baranyc* látogatások, egyértelműen hasz­nosak számunkra. Mr. H. S. Srivastava hazájá­ban nemcsak oktatási szakem­ber, neves költő is. Pécs any- nyira megtetszett neki, hogy verset írt róla. A vers utolsó so­rában Péc?et olyan városként jellemzi, „akinek a kézfogása barátságra invitál". B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom