Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-10 / 278. szám

1975. október 10., péntek Dunántúlt napló 3 Gyorsan növekszik a kiskereskedelmi forgalom Eredmények és gondok a siklós—harkányi üzlethálózatban Nincsenek könnyű hely­zetben Siklós és Harkány kiskereskedelmi szakembe­rei: a nagyközségben és vonzáskörzeiében élő húsz­ezer ember, valamint az évente jóval egymillió fe­letti idegenforgalom ellá­tásáról kell gondoskodni- ok. Ezek a tények pedig nagy felelősséget rónak a kereskedőkre és a tanács­ra, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy a Harkány­ba látogató mii kap még a melegvizén kívül. Kevés a szálloda és étterem Új üzletekre van szükség A nagyközség kiskereskedel­mi forgalma az utóbbi öt esz­tendőben dinamikusan fejlő­dött. Siklóson például 1970-ben 1000 lakosra 13 500 forint kiske­reskedelmi forgalom jutott, 1975-ben már közel 21 000 fo­rint. Siklós, Harkány, Mária- gyűd és Terehegy üzletei 1970- ben 148 milliós forgalmat bo­nyolítottak le, 1975-ben pedig 253 milliót terveztek. A jobb áruellátás érdekében szakosíta­ni kellett a boltokat, a régi üz­lethelyiségeket pedig korszerű­síteni. Elsősorban a BARANYA- KER és a MERUKER fejlesztette dicséretes módon üzlethálóza­tát. Szakosított boltok Siklóson, Harkányban kisáru- házat nyitottak, s az így felsza­badult üzlethelyiségekben sza­kosított boltokat alakítottak ki. így nyílt Siklóson rövid- és kö­töttáru üzlet, lakástextil szaküz­let, gólya áruház, ajándék- és kultúrcikkbolt, könyvesbolt, s legutóbb autóalkatrész szaküz­let. De van Siklóson műszaki bolt — rádió, tévé, hűtőgép stb. — és egy vas-műszaki bolt is, ahol szőlészeti és borászati felszereléseket árusítanak. Nincs megoldva a növény­védőszer ellátás, pedig a tör­ténelmi borvidéken nagy szük­ség lenne rá. Korábban a mag- Doltban árusítottak növényvédő­szert, de az ottani állapotok nem feleltek meg a KÖJÁL elő­írásoknak. Ezért most azt ter­vezik, hogy ha létrejön az egye­sült ÁFÉSZ, új felvásárló telepet épít, s ott helyet kap a növény­védőszer üzlet is, de mezőgaz­dasági kisgépeket is szándékoz­nak árusítani. Az élelmiszerellátásra viszont nem lehet különösebb panaszuk a siklósiaknak. A néhány éve épült siklósi ABC és a harká­nyi ABC kielégíti az igényekéi Ugyanakkor a régi, kicsi élel­miszerboltok meglehetősen el­avultak. Harkányban például helyreállítottak egy kis boltot, de ez csak szükségmegoldás. Ezért az ÁFÉSZ a drávaszabol- csi elágazás mefjett új élelmi­szerüzletet szándékozik építeni Harkányban, s már folynak a tárgyalások a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat­tal egy önkiszolgáló csemege­bolt létesítéséről. Ezt a volt piactér helyére, a Kossuth ut­cába tervezik. Szeretnének továbblépni a harkányi nyaralótelep élelmi­szerellátásában is. Működik ugyan ott egy kis élelmiszer- bolt és egy húsbolt, a jövő sze­zonra azonban ezeket bővíteni kívánják. A tervek között szere­pel még, hogy Siklóson, a Bé­ke téri lakótelepen egy zöld­ség-gyümölcs boltot és egy ház­tartási ”boltot építenek, a Köz­társaság téri lakótelepre pedig egy kereskedelmi szolgáltatóhá­zat terveznek. Itt kapna helyet eqy fodrász, üzlet, egy patyolat felvevőhely, papír-írószer bolt és egy háztartási részleg. A zöld séa-qvüm öles ellátás megfelelő Siklóson. Itt épült fel a megye első fedett piaca, ahol jószerint minden kapható, csak éppen sokkal dráqábban mint a szintén nem túl olcsó pécsi piacon. Harkányban a nyári gyümölcsellátás a legna­gyobb gond. Van a strandon gyümölcsös pavilon, de kevés és korszerűtlen. Ú| problémaként jelentkezett Siklóson az OFOTÉRT szaküzlet hiánya. A kórházban megkez­dődött a szemészeti szakrende­lés, s mivel nincs OFOTÉRT, a vényeket Pécsett kell beváltani. Ha fotócikkeket is árusítana, biztos megérné az OFOTÉRT- nak, hogy Siklóson üzletet nyis­son. Vendéglő­felújítás ? A kiemelt idegenforgalmi te­rületnek számító Harkányban és Siklóson nagy szerepe van a vendéglátóiparnak. Kevés azon­ban a korszerű étterem és szál­loda. Harkányban a Napsugá­ron és a Baranyán kívül jósze­rint nincs is hotel, Siklóson pe­dig csak a Vár nevezhető szín­vonalasnak. Az éttermekről :s kevés jót lehet mondani. A Napsugár, a Baranya és a Szi­get csárda, Siklóson pedig a Vár étterem felel meg a nem­zetközi idegenforgalom igényei­nek. A többi kevés és korsze­rűtlen, inkább csak kocsma. Szó van arról, hogy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a télen felújítja a Bányász étter­met, s kialakít egy gyorsbisztrót is, ahol tömegesen lehet reg­gelizni, ebédelni. A szállodahelyzet közismer­ten gyenge. Siklóson — hacsak nincs nagyobb rendezvény — a Vár kielégíti az igényeket, Har­kányban azonban kevés a hely. Bár épül már az új motel — januárban átadják — s a fize­tővendégszobákban is több, mint ezer vendéget tudnak el­helyezni, szezonban mégis ke­vés a hely. Javít majd a helyze­ten, ha elkészül a Danubius hotelvállalat gyógyszállója, de ezt csak külföldieknek adják ki. Siklós — nem titok — eiőbb- utóbb várossá szeretne válni. A várossá válás feltételei kö­zött pedig a megfelelő keres­kedelmi hálózat is szerepel. A tanács most azon munkálkodik, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tegyenek: korszerűsítik, szakosítják az üzleteket, új áru­házát, bevásárlóközpontot ter­veznek Siklósra. A BNV bemutatja — az üzletek árusítják A nagyközönség visszatérő problémája, hogy a fogyasztá­si cikkek kiállításán bemutatott termékeket hol lehet megvásá­rolni. Az ellátással foglalkozó szakemberek maguk is kíván­csiak: mi az, ami leginkább tetszik, mi lesz kelendőbb a vásárlók körében. Ezt jónéhány vállalat nem csupán a kiállítá­sok pavilonjainak látogatottsá­gán kívánja lemérni, hanem már a vásár ideje.alatt, a ke­reskedelmi hálózatba beveze­tett újdonságok népszerűségén is. Nymodon tájékozódik új cikkeik sikeréről például a Gra­boplast, amelynek gyártmány- fejlesztő tevékenysége sok új­fajta ruha- cipő-, bőrdíszmű-, és-bútoripari célokat szolgáló terméket eredményezett. Ezek közül többet már a BNV ide­jén is árusítanak a Grabo­plast mintaboltjaiban. Újdonságok a Május 1. Ru­hagyárnak azok az új modell­jei, amelyek a Magyar Divat Intézet előrejelzései alapján a legújabb divatirányzatot köve­tik. Ezek is kaphatók a vásár ideje alatt a Május 1. Ruha­gyár három fővárosi mintaüz­letében, továbbá Szolnokon, Martfűn és Karódon levő ele- gánt-boitokban. A Hczai Fésűsfonónak a BNV-n jelentkező újdonságai, az Anina nevű, gyapjú-poli­észter alapú, könnyebb szövet, amit elsősorban női ruházatra, illetve tavaszi, nyári férfi öltö­nyök céljára készítettek, diva­tos. csíkos illetve kockás min­tázattal. E termék árusításá­ra a Centrum áruházak is le­szerződtek. Együtt a dolgozókkal Papírmunkával nem megy... — Engem minden ehhez a vállalathoz fűz. Tizennégy éves koromban jöttem ide tanuló­nak, itt lettem szakmunkás, itt vettek fel a KISZ-be, itt lettem párttaq is 1970-ben. Dudás Józsefet, a mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat huszonkilenc éves kárpitosát a tavasszal a Mohácsi városi Pártbizottság tagjává választot­ták és tagja lett a városi párt­végrehajtóbizottságnak is. — Ez külön megtiszteltetés - mondja. — Kis szorongással ül­tem be az első vb-tárgyalá- sokra, még nem volt tapaszta­latom ilyen magas fórum mun­kastílusáról. — Azóta már jónéhány vb ülésen részt vett. . . — Igen, havontc két alkalom­mal tanácskozunk — folytatja. — Időszerű, mindannyiunkat foglalkoztató témák kerülnek napirendre. Azokról a kérdé­sekről esik ott szó, ami itt a gyárban is foglalkoztatja a dolgozókat. Például: a qyárban tervet készítettünk a takarékos- sági határozat végrehajtásáról. Munkahelyi tapasztalatomból tudom, hogy vannak lehetősé­gek különösen az energia- és anyagtakarékosságban. A vég­rehajtó bizottság egyik ülését itt a qyárban tartotta. Jó mód­szer. A művezetői szobát kértük kölcsön erre a kis beszélgetés­re. Behallatszik a műhely zaja, ahol a hosszú ,,szalag” mellett A siklósi Tenkes ABC áruház átlagban havi egymillió-nyolcszázezer forintot forgalmaz. dolgozók keze nyomán a szö­vetek kerülnek a bútorokra. — Szó esett már a vb-ülése- ken az üzem- és munkaszerve­zésről — mondja Dudás József, — Az egyik legfontosabb téma ez itt nálunk is. Ismerem a sza­lagmunka előnyeit, problémá­it. Ügy kell szervezni a munkát, hogy a szalagnál nem szabad üres munkahelynek lenni, mert akkor megáll az egész. Ha ilyen témák kerülnek szóba az üléseken — nem maradok szóf­ián . . .- Külön jólesett, hogy kértek bennünket: javasoljunk bátran témákat, amelyek megvitatá­sát fontosnak tartjuk. Vélemé­nyem szerint úgyszólván állan­dóan napirenden kell tartani a lakásépítkezést, a gyermekin­tézmények fejlesztését... A fe­ladat sokrétű. Biztos vagyok ab­ban, hogy döntéseink továbbra is jó ügyet szolgálnak. Uz György, a beosztása la­katos, iskolai végzettsége tech­nikus, munkaköre mechanikai méretellenőr. S mellesleq nap­hosszat szaladgál, tárgyal, in­tézkedik, szervez, vitatkozik, ugyanis alapszervi KlSZ-t tkár a Mecseki Szénbányák villamos üzemében. „Kimosakodva”, átöltözve vár, de hamarosan kiderül, hogy nem az én tiszteletemre vette le a munkaruhát. — El kell szaladnom a KISZ- bizottságra, most szervezzük a pol'tikai képzés megindítását, lesz a héten egy harci túra a Mecsekben, nemsokára tartunk egy hatos névadót, aztán . . . — és sorolja, sorolja az akciókat, tennivalókat. Uz György 1973. óta tagja a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának és a megyei végrehaj­tó bizottságnak.- 1962-ben lettem KISZ-tag. A tizenöt év alatt m'ndig betöl­töttem valamilyen funkciót az ifjúsági szervezetben. Voltam kultúrfelelős, szervező titkár, alapszervezeti titkár. Mivel a szénbányánál dolgozom, ahol több mint kétezer KISZ-tag van, a megyei bizottság és a vég­rehajtó bizottsáq azt várja tő­lem, hogy a bányászifjúság, a munkásfiatalság köréből hoz­zak tapasztalatokat. Tapaszta­latokat pedig úgy szerezhet az ember, ha eljár a fiatalok kö­zé, az alapszervezetekbe, a klu­bokba, a taggyűlésekre. — Milyen a megyei testület munkája, s ebben milyen a vb- taq szerepe? — Nagyon barátságosan fo­gadtak, de eleinte esek ismer­kedtem a munkával. Az elkép­zelések, döntések különben sem egy-egy ember ötleteinek következményei, hanem a kol­lektíva munkája. Az én tapasz­talataim, elképzeléseim csak morzsái az egésznek. De szükségesek, hisz így tudunk megalapozott döntéseket hoz­ni. Legutóbb például a KISZ- oktalás tapasztalatait tárgyal­ta a megyei végrehajtó bizot- ság, s ehhez tettem hozzá is­mereteimet a témáról. — Hogy jut mindenre idő? — Idő mindig arra jut, ami­re szakít az ember. Itt az üzem­ben is akad KISZ-munka bő­ven. Sőt, a szocialista brigád- mozgalommal, a szakszerveze­ti munkával együtt annyi, hogy már-már arra kell vigyázni, el ne sikkadjon a lényeg. A lé­nyeget pedig nem lehet pa­pírmunkával megoldani. Sze­mélyesen kell megbeszélni min­denkivel a gondokat, terveket. De én azt szeretném, ha a bá­nya más üzemeiből is felke­resnének problémáikkal, ta­pasztalataikkal a fiatalok. G. F.-P. Gy. Szandálok — tanulságokkal Ha a magyar gazdaság mindig magára tud rán­tani egy-egy ilyen ,,szan dált”, nyersanyag- és energiaínség ide vagy oda, a jég hátán is meg fogunk élni. A pécsi bőrgyárnak van egy hasíték bőre, a vastag marhabox aljáról hasítják le, labdabőrnek is hívják. Ez a hasíték nem tartozik a nemesebb kidolgozású bőrök közé, eddig megle­hetősen olcsón tudtak csak továbbadni rajta. Kellene valamit kezdeni ezzel a bőrrel! Elkezdtek kísérle­tezni. Mondanunk sem kell, a kísérletek során kudar­cok is érték őket, de vé­gül is sikerült. Olyan ci­pőfelsőbőrt készítettek eb­ből a hasítékból, hogy még a cipőipari szakem­ber sem tudná megálla­pítani, eredetileg valóban cipőfelsőbőrnek készült-e1. A másik oldalon van a komlói Carbon Vállalat, amely cipőket is gyárt. Ez a vállalat minden igyeke­zetével azon van, hogy ha­zai anyagokat kutasson fél ne kelljen külföldről be­hozni cipőnek valót, és hogy a hazai anyagból ké­szült cipőket lehetőleg a tőkés piacon is értékesíte­ni tudják. Ketten összetalálkoztak. A Carbon mintabőröket kért a Pécsi Bőrgyártól, s végül az olcsó kikészítésű felsőbőrből sikerült olcsó, de szép szandálokat kihoz­nia. Olyannyira, hogy meg­tetszett egy angol cégnek, s rendelt belőlük jövő évi szállításra ötvenezer párat. Az angoloktól vméq további rendeléseket várnak, leg­alább százezer párra, de közben már másokkal is tárgyalnak, egyes afrikai országokba és Kuwaitba is ajánlják ezeket a szandá­lokat. Tartozunk még egy kis kalkulációval. Konyád György, a Pécsi Bőrgyár kereskedelmi főosztályveze­tője: a labdabőr négyzet- métere 110-120 forint volt, a kidolgozás után, ha be­válik, 247 forint lesz. A Carbon 247 forintért olyan felsőbőrt kap, amelyet ed­dig csak drágábban tudott megkapni. S ahogy Farkas Antal, a Carbon fő­mérnöke fogalmoz: ki tu­dunk jönni egy középáras dömping cikkel. Ennyi a történet a min­dennapok gazdaságából, tanulságait most már óha­jokban fogalmaznánk. Bár egész gazdaságunkat az ilyen új lehetőségek után való keresés, kutatás, ilyen összetalálkozások jellemez­nék! Bár úgy lenne, hogy a nyersanyagokat, de még a hulladékokat is lehető­leg a legnemesebb alap­anyagokká dolgozzuk fel, s hogy a továbbfeldolgozók mindig fantáziát látnának ezekben az anyagokban, ők is hozzáadnák a lehető legtöbbet! Sok gazdaság­talan termékünk válhatna gazdaságossá, többet ad­hatnánk el a világpiacon, miközben kevesebbet kel­lene behozni külföldről. A Pécsi Bőrgyár és a komlói Carbon minden­esetre a jövőben szorosab­ban is együtt szeretne mű­ködni. Miklósvári Zoltán Új bútorok A legkorszerűbb bútordivat­nak megfelelő, újtípusú, kisla­kásokba illő szekrénysor proto­típusa készült el a Székesfehér­vári Bútoripari Vállalatnál. A több elemből álló szekrénysort öt féle színben — a sárga négy árnyalatában és sötét néger­barnában — készítik. Uz György Dudás József Fizikaiak a választott testületekben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom