Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-09 / 277. szám

Dunántúlt napló T975. október 9., csütörtök Öt év alatt ötven kiállítás Jubilál a Pécsi Kisgaléria Kígyós Sándor hétfőn megnyílt szobortórlata a Pécsi Kisgalériában jubileu­mi kiállítás. A Népművelé­si Intézet igazgatójának, Vi­tányi Ivánnak a megnyitóját dr. Iglói Zoltánná rövid számvetése előzte meg. A kisgaléria vezetője elmond­ta, hogy a fiatal művészek megismertetését szolgáló képzőművészeti fórum 1971. január 30-án nyílt meg a Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának, a Haza­fias Népfront Pécs városi bizottságának, valamint az SZMT központi könyvtára hírlapolvasójának a közre­működésével és támogatá­sával. Az akkor lefektetett alapszabályok értelmében a kisgaléria azóta is aktívan segíti a pályakezdő művé­szeket az útkeresésben és a bemutatkozásban. A pro­fil a lehető legváltozato­sabb. Az eddigi ötven kiál­lítás szinte valamennyi mű­vészeti ágat felsorakoztatta, nem egy kiállító többször is szerepelt a programban. Mivel a látogatottság a hirlapolvasó központi fekvé­séből eredően is igen ma­gas, a kisgaléria kínálta le­hetőség fontossága váro­sunk és megyénk fiatal mű­vészeinek életében, fejlődé­sében - vitathatatlan. Ilyen természetű kamarakiállítá­sok megrendezésére keresve sem lehetne jobb helyet ta­lálni Pécsett, A mostani kamaratárlat­ra érkező látogatót horang- lábszerű állvány fogadja. Gömbhéjszerkezetbe fogott félkörívek alkotják az áll­ványra függesztett különös kompozíciót, amellyel Kígyós Sándor a zenét idézi, a ze­nére emlékezik. Az al­kotás megszólaltatható, zeneszerszámként működ­tethető. A következő mű­vek a szobrászat alapkérdé­seit vetik fel, a plasztikai alapelveket, határhelyzete­ket hangsúlyozzák, — a ha­sáb, a gömb, az élek, vo­nalak, síkok viszonyát, je­lentését, kapcsolatuk tartal­mát vizsgálják. Ilyen például Kígyós villányi Gömb és ha­sáb című szobra is, amely a két ellentétes egység plasztikai ..harcát" jeleníti meg. Mindez fogalmi úton nehezen megközelíthető fel­adat volna. De nem is le­hetne sok értelme. Nem cél­ja a művésznek sem, hogy irodalmi tartalmat közvetít­sen, sokkal jobban érdekli maga az anyag — ez esetben elsősorban a kő. A “követ nem lehet meg­hajlítani, mert merev, töré­keny, de magát a hajlé­konyságot kővel is lehet ér­zékeltetni. Kigyós azonban tovább megy, a hajlításokat, csavarásokat végbevívő puszta erők ábrázolására törekszik. A torzulást létre­hozó erőt igyekszik tetten- érni. És - bár a hajlékony­ság, a képlékenység nem sajátossága a márványnak — hajlamossá leszünk arra, hogy elhiggyük a Belövés című szobor keltette illúziót: az erő hatására a kő ki­domborodik. Az árnyalt plasztikai mon­danivaló irodalmias asszo­ciációkat vált ki — jóllehet ezekben a szobrokban nyo­ma sincs a ,,történetnek". B. K. A felsőoktatási intézmények évente jelentkező jegyzet prob­lémája a mai napig megol­datlan. Alig akad tanévkez­dés, hogy ne lenne valamelyik szaktantárgy jegyzetéből hiány, s ezeket a jegyzeteket a leg­több esetben csak hónapok­kal később, sokszor közvetle­nül a vizsgák előtt szerezhetik be a hallgatók. A Tankönyv Kiadó szűk kapacitásánál fog­va (bár most készült el a da- basi új telepe), még mindig nem tudja maradéktalanul ki­elégíteni az igényeket. Kézen­fekvő megoldásként jelentke­zik, hogy az egyes intézmé­nyek saját sokszorosító gépeik­kel pótolják a hiányt, ahol pe­dig komolyabb teljesítményű nyomdagépek is vannak, ott segítsék ki más egyetemeket, főiskolákat. Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán két korsze­rű, ofszet-technikával dolgozó gép üzemel, amelyek teljesít­ménye a nyolc órás munka­idő alatt 600 ív. A műszaki tudományokban, de másutt is mind gyakrab­ban kényszerülnek új jegyze­tek kiadására, hiszen a tudo­mány óriási léptekkel halad előre. A legkorszerűbb techni­kák és ismeretek átadása pe­dig a korszerű képzés alapve­tő feladata. Az intézetek ok­tatói számos esetben hiába fáradoznak az új jegyzetek megírásával, mert a diákok ke­zébe csak nagy nehezen kerül. Mit tesz a Műszaki Főiskola2 Saját erőforrásból fedezi a pa pírt és a nyomdaköltségeket, s előállíttatja helyben a szük­séges jegyzeteket. Csakhogy az anyagi ereje véges és a jegyzetekért külön_böző megkö­tések miatt egy fillért sem kér­het a hallgatóktól. Jelenleg folynak a tárgyalások az Ok­tatási és a Pénzügyminiszté­riummal, hogy rendezzék a ki­adói jog kérdését, valamint a jegyzetek árazási és árusítási problémáit. Az intézet sokszorosító gé­pei ugyan nem kihasználatla­nok, de még több nyomtatvány előállítására lennének képe­sek. Ehhez azonban meg kel­lene oldani az üzem dolgozói­nak bérezését, mert pillanatnyi­lag a munkaidőn túli órák el­számolása tisztázatlan. Más in­tézmények segítése pedig csak túlórákban, vagy második mű­szakban lehetséges. A techni­kai feltételek tehát adottak, s a főiskola a jövőben több kor­szerű berendezés beszerzését is tervezi. Csak egy jellemző adat a mára: egy 80 oldalas és 100 példányszámú jegyzet előállítási ideje alig egy hél. Ha ugyanezt központilag igye­keznének megoldani, a nélkü­lözhetetlen új jegyzetek meg­jelenésére fél évig, vagy még annál is "többet kellene vára­kozni. F. J. Ismét indul a Színház- barátok Klubja r Ovodahálózat, báziskönyvtárak, diákotthonok Kétszázezer forint a nemzetiségi művelődés támogatására Eredményekben gazdag számvetés készült a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Bi­zottságának tegnap, Pécsett tartott ülésére. Az eredmények annak az együttműködési meg­állapodásnak megvalósulását bizonyítják, melyet három év­vel ezelőtt kötött a Baranya megyei Tanács, a Délszláv és a Német Nemzetiségi Szövet­ség. Azóta bővült a nemzeti­ségi óvodahálózat, megalakul­tak a nemzetiségi báziskönyv­tárak, kialakították a pécsi dél­szláv és a bólyi német nemze­tiségi általános iskola diákott­honát. A pécsi középfokú óvó­nőképzőben megindult a né­met nemzetiségi óvónők kép­zése s egyre több intézkedés segíti a nemzetiségi nyelv hasz­nálatát is. Tegnap tárgyalta a bizott­ság annak a kétszázezer forint­nak a felosztását, melyet ez évtől ad a Megyei Tanács a nemzetiségi művelődés támoga­tására. A beérkezett igények alapján százezer forinttal segí­tik a mecseknádasdi némét táj­múzeum létrehozását, harminc­harminc ezer forintot adnak a felsőszentmártoni délszláv iro­dalmi szakkör és a Pécsi Ta­nárképző Főiskola ,,Baranya Nemzetiségi Együttese” felsze­relésére, negyvenezer forintot pedig a Bólyi Nemzetiségi Ál­talános Iskola diákotthona költ­het szemléltető eszközök vásár­lására. Október 16-án, este 7 óra­kor tartja évadnyitó összejö­vetelét a Színházbarátok Klub­ja. Az est témája Hlyei Gyula: ORFEUSZ A FELVILAGBAN cí­mű új pécsi ősbemutatója. A beszélgetésen részt vesznek Sík Ferenc, a darab rendező­je, valamint az előadás sze­replői. A klubtagok az évad során ezúttal is találkozhatnak a színház művészeivel, vezetőivel, hallhatnak színházelméleti elő­adásokat, előadói esteket és a színház különböző részlegei­nek prófolyamataival, a pro­dukciók készülésével ismerked­hetnek meg. Az első foglalkozásra a Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pontban kerül sor. A klub ve­zetősége külön értesítés nélkül szeretettel vár minden régi klubtagot, és az új érdeklődő­két. KISZ-küldöttgyűlés a Pécsi T udomány egyetemen Megválasztották az egyetemi KISZ-bizottságot KISZ küldöttgyűlés volt teg­nap a Pécsi Tudományegyete­men. A rendezvény különös je­lentőségét az adja, hogy a jo­gi és közgazdaságtudományi karok egyesítése utáni első ilyen megmozdulásról van szó, s ez a belső átszerveződés je­lentős pontja. A küldöttgyűlé­sen megjelent dr. Török Judit, a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályának vezetője, Piti Zol­tán, a KISZ Megyei Bizottságá­nak titkára, Komlódi Józsetné, a KISZ Városi Bizottságának első titkára és dr. Hoói István, az egyelem rektorhelyettese. A KISZ Városi Bizottsága ál­tal szeptember 12-én megbí­zott ideiglenes végrehajtó bi­zottság beszámolt eddig vég­zett munkájáról és előterjesz­tette az akcióprogram terveze­tét. A vitát követően megvá­lasztották az egyetemi KISZ Bizottságot, illetve a végrehaj­tó bizottságot, melynek titkára dr. Varga-Babján László lett. Első «ápolt zz ovódában Második otthon Elet a Radnóti óvoda udvarán Seres Éva felvétete — Anyu, ugye jössz értem? — kérdezik reggel. — Óvónéni, ugye jön értem az anyukám? — kérdezik délután az új kis­csoportos gyerekek az első na­pokban. A legnehezebb idő ez a gyermekeknek, szülőknek és az óvónőknek egyaránt. Az óvónők feladata, hogy „be­szoktassák”, vagyis az óvodát második ofhonná tegyék a pi­cik számára. A kicsinyek legelső feladata, hogy megismerjék az óvodát, csoportszobájukat, a velük fog­lalkozó nevelőket, saját jelü­ket és a többi gyermeket. Az óvodákban jó előre felkészül­tek a kicsik fogadására. A szülőkkel megbeszélték,-- hogy a gyermeket már otthon meg­ismertetik az óvodában meg­kapott jelükkel. Nem korán reggel hozták a piciket az óvodába, hanem később, és korábban jöttek értük, — eh- 'hez nagy segítséget adtak a különböző vállalatok, intézmé­nyek, amelyek közül sokan be­látták a kisgyermekes anyák nehézségeit. Az első három napban mind­két kiscsoportos óvónő reggel­től estig bent van, együtt fog­lalkoznak a gyermekekkel, hogy az új arcoktól se ijedje­nek meg, az egész óvoda sze­mélyzete az első napon egész nap dolgozik. Ilyenkor mérik fel a gyermek fejlettségi szint­jét — Csoportunkban, mint min­den óvodában, önkiszolgálás van, — mondta Varjú István­ná, a Radnóti óvoda egyik kis­csoportos óvónője — ez azt jelenti, hogy ők maguk viszik a tányért, poharat az asztal­hoz. Hogy el ne felejtsék, mi­lyen étkezéshez mi kell, oz első időben mondták is: „Kis tányér — nagy pohár", „nagy tányér — kis pohár." Az el­telt két hét alatt beilleszked­tek, szeretnek idejárni, és büszkék az itt tanultakra. A középső és nagy csopor­tos óvodásoknál mindig köny- nyebb az új gyermekek foga­dása. Miért? Mert egy meg­lévő csoportba kerül be né­hány gyermek, néha tíznél több. A helyszínelőkkel Rádfalván Lapunk negyedik oldalán gyakran jelennek meg balese­ti hírek. A gyors tájékoztatás á Baranya megyei Rendőrfőka­pitányság közlekedésrendészeti osztályának köszönhető. Életük, munkájuk megismerése céljá­ból töltöttem eqy napot a me- gyei ügyeletén. Az ügyeletes helyszínelő, Szí­nek László főtörzsőrmester reg­gel hétre jön be dolgozni, s este hétig marad. Tizenhárom éve rendőr, öt éve ebben a beosztásban. Míq nézelődök, ő egy bal­eset fényképeit és helyszínraj­zát vizsgálja meg a csoport többi tagjával. 11 óra 40 perei: kor megcsörren a telefon. Rád­falván, az útépítésnél a lánc­talpas faktor elgázolt egy nőt. Táskába kerül a fényképező­gép, a mappa és az alkohol- vizsgálathoz szükséges „vérdo­boz". Három/ perc múlva úton vagyunk. Rádfalvánál az épülő út még aligha nevezhető útnak. A kátyúban dülöngélve közele­dik a műtősmentő. A DT 100-as traktor körül tömeg, a vértó­csában szakadt szandál. A gép oldalának támaszkodva Gál János, 19 éves vezető.- Rendőr elvtárs, eltapos­tam eqy lányt - közli tárgyila­gosan. Aztán hozzáteszi - akármit mond, elfogadom.- Mennyit ivott? — kérdi a főtörzsőrmester. Gál két korsó sört említ, ké­sőbb lesz belőle két deci pá­linka. Sásdon voltak útátadá­son, ott ittak, s így állt mun­kába. A gépen nincs fék, de művezető sincs a területen. Ki­váncsi munkás érkezik moto­ron. Szintén ivott. A munkafe­gyelem „rózsás”. Előkerül a táskából a kréta, mérőszalag, kattog a fényképezőgép. A tanúk szerint Gál „szórako­zott" a kislánnyal. Hívta, üljön föl, s mert nem akart, ijeszté- sül felé ment a géppel, meg­állt, újra ráhcjtott. Harmad­szorra az éles lánctalpak ma­guk alá gyűrték a tizenhét éves kislány jobb lábát. . . A siklósi kórház folyosóján a zokogó szülők, részvétteljes be­tegek állnak. A műtőben orvo­sok, nővérek közt fekszik a kislány. Véres géz köröskörül. Eszméleten van, sírva mondja el, mi történt. Gál János a siklósi kapi­tányság folyosóján ül. Még mindig árad belőle az italszag. Színek elvtárs felsóhajt: — Tud­ja, ilyenkor azért szeretne va­lamit mondani neki az ember! Fél négykor érünk Pécsre. Befejeződött a baleset helyszí­nelése, de a vizsgálat csak most kezdődik. A helyszínelők holnap és holnapután újra ki­mennek az utakra. Pedig sze­retnének minél kevesebbszer. Szántó Péter — Mielőtt oz újak jöttek volna, beszéltem a régi gyere­kekkel, hogy fogadják őket szeretettel, játsszanak velük, mutassák be az óvodát, a já­tékokat. Már a nevüket is, je­lüket is tudták az újaknak, mi­korra azok megérkeztek — mondta dr. Tremmel Flóriánné. — Minél több élményt adunk az újaknak, annál könnyebb számukra a beilleszkedés. Az első nap az újakat sé­tálni vitték, megismerkedtek az óvoda környékével. Rajzfilme­ket vetítettek az első héten. A középső csoportos anyagot is­mételték, ezzel fel tudták mér­ni az új nagycsoportosok fej­lettségi szintjét. Ilyenkor, évkezdéskor a pe­dagógusok, a szülők és a régi óvodások is összefogva, együt­tesen foglalkoznak az újakkal, akiknek az első napokban még idegen minden. Segítenek, hogy minél előbb otthon érez­ze magát a gyermek az óvar dóban. Kónya Ágnes „Rendőr <?lirfárs, kitapostam «ff lányi**

Next

/
Oldalképek
Tartalom