Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-05 / 273. szám
2 Punantmt tlaplö 1975. október 5., vasárnap Nagy feladatok előtt a szénbányászat (Folytatás az 1. oldalról.) előterjesztésből, a hozzászólásokból az derül ki, hogy a magyar szénbányászat jövőjét illetően bizakodóbbnak kell lennünk. A Mecseki Szénbányáknál pedig — erre célzott a főtitkári beszámoló is — a feltárási munkák gyorsításával, a meglévő munkásközösség erősítésével és megfelelő műszaki fejlesztéssel kell készülnünk a következő ötéves terv esztendőjére, hiszen 1980. körül komoly feladataink lesznek. Köztudott, hogy a dunaújvárosi hármas kokszoló megépítését követően az eddigi 480 ezer tonnányi kokszolható fekete szén koncentrátum helyett 670 ezer tonna koncentrátumot kell adnunk." Az Ércbánya Vállalat két küldötte Hancsicsák Gábor és Tancsa József viszont bosszankodott a szünetben. Az ok: nem kapott szót Hancsicsák Gábor sem, bár bekerült kérése a jegyzőkönyvbe. Egyébként Tancsa József Állami díjas brigádvezető véleménye is ez volt: a fiatalok problémáiról a kongresszuson kevés szó esett. Kelemen Gyű- Ióné, a Pécsi Szénelőkészítő laboránsa se kapott szót. A szünetben elmondotta, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása is döcög a bányászatban. A Mecseki Szénbányák dolgozóinak 11 százaléka nő, s ehhez viszonyítva kevesen kerülnek be a vezetésbe. Még egy dolgot hadd mondjak el. A fiatalok azért nem maradtak fórum nélkül, hiszen a Bányász Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségébe erős fiatalítást végeztek: a fő cél az volt hogy több fizikai dolgozó — vájár, csillés — kerüljön a vezetőségbe. A szavazásra délutánra került sor. A 107 fős központi vezetőségbe a Mecseki Szénbányák 11 dolgozója — Árvái József. Balogh Gábor, Bán Tibor, Déva! Tibor, Kanizsai Vilmos, Kelemen Gyuláné, Keszler Ferenc, Markwart Károly, Sarka- di Kálmán, Schelb József és dr. Vajda József —, a Mecseki Ércbánya Vállalat öt dolgozója — Dandó István, Föl- dényi Tibor, Hancsicsák Gábor, Rácz Gyula és Tündök Sándorné — kerültek. A kongresszus megválasztotta a küldötteket, a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusára is. A négy baranyai küldött: Neubauer József, az SZMT vezető/ titkára, Bogár József, a Mecseki Szénbányák igazgató- helyettese, Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bizottságának titkára és Tancsa József, a Mecseki Ércbánya Vállalat Állami díjas brigádvezetője. Kozma Ferenc No bel-díj as angol tudós Pécsett J. C. Kendrew aPOTE dfszdoktora Kendrew Nobel-díjas angol tudóst pénteken a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem díszdoktorává avatta. John Cowdery Kendrew 1962- ben kapta meg Perutz-cal együtt a kémiai Nobel-díjat a globuláris fehérjék szerkezetének tanulmányozásáért Abban az időben Camridgeben élt és dolgozott a molekuláris biológiai laboratóriumban, s az izomsejtek fehérjéjének, a mio. globinnak a szerkezetét tanulmányozta röntgendiffrakciós analízis segítségével. Ez a módszer azon alapszik, hogy a röntgensugár a vizsgálandó fehérjepreparátumon áthatolva a fehérjét felépítő, szabályosan rendezett aminosav- egységekben szóródik, s bizonyos további eljárással világos, pontokból álló képeket lehet kapni, amelyből kikövetkeztethető az aminosavaknak a fehérjén belüli, térbeli elhelyezkedése. J. C. Kendrew Nobel-díjas tudósról még tudni kell, hogy kutatásairól igen nagy érdeklődést keltett könyvet írt, amely Az élet fonala címmel nálunk is megjelent 1968-ban. Számos tudományos címe és rangja között meg kell említeni, hogy az ICSU-nak a Nemzetközi Tudományos Uniók Tanácsának a főtitkára és ő szerkeszti a Cambridge-ben megjelenő Molekuláris Biológia című tudományos folyóiratot. Kendrew professzor ötvennyolc éves, magas, fehérhajó, tartózkodó modorú férfi. Interjúnknak mintegy bevezetéseként arról a munkáról nyilatkozik, amelyet nemrégiben kezdett el Heidelbergben. — Az épületet egy hete kezdték el építeni. Addig is bérelt épületben dolgozunk, jelenleg tizenöt munkatársam van. Tíz európai ország finanszírozza az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumot. Manapság a biológiai kutatásokhoz rendkívül költséges, bonyolult műszerek, berendezések szükségesek. Ezt egy-egy ország nehezen tudja megteremteni, ezért határoztak úgy, hogy nemzetközi szinten biztosítják az optimális kutatás feltételeit. A laboratóriumnak háromszáz főnyi személyzete lesz, hatvan tudós dolgozik majd itt A tervek szerint két év múlva indul meg a teljes gépezet A szakembereknek körülbelül a fele mérnök lesz, mert a műszaki berendezések tökéletesítése és a biológiai kutatásokhoz legjobban megfelelő gépek, műszerek kialakítása helyben biztosítható igazán, ez szintén közismert t$ny ma már. Az intézet kutatási programja a biológiai struktúrák analízise és sejtbiológiai problémák vizsgálata lesz. Kendrew professzor tehát búcsút mondott Angliának?- Semmiesetre sem. Részint a folyóirat szerkesztése továbbra is odaköt és rendszeres hazautazást kíván. Részint egyébként sem maradok sokáig Heidelbergben, maximum hét évig, talán addig sem. A professzor nem először van Magyarországon. Tizenhat éves korában édesapja, aki oxfordi egyetemi tanár volt, elhozta ide. Milyenek a benyomásai hazánkról?- Az nagyon régen volt.. < Most ismerkedtem. Szép, régi épületek... Jártunk a pécsi székesegyházban .,. Éppen ebben a pillanatban töltik a birspólinkát Házi főzés ... A professzor, akinek arcképe kint van az egyetem folyosóján a Nobel-díjasok között, mintha mosolyogni kezdene.- A világ legszebb női... Pompás Italok ... Mármint Magyarországon. Az ember sok könyvet olvas össze az angol egyetemi városokról. Ódon falak, nyirkos szobák, rágós marhahúsok, mindennap pudding ... Zárt, valami szigorú rend szerint élő világ. John Cowdrey Kendrew- nak már az édesapja is pro^ fesszor volt, édesanyja művészettörténész. Tipikus angol tudósnak érzi-e magát?- Ó, nemi Én nagyon sokat utazom. Anglia szigetország, de... Az ICSU példája jól mutatja, hogy az angol tudósok kénytelenek föladni „angolságukat”, kénytelenek azonosulni más, elsősorban az afrikai és a szocialista országok problémáival. A hozzáállás a kérdésekhez megváltozott. . . Mit tart a tudomány előtt álló legfontosabb feladatnak?- Az egyik az, hogy meg kell ismerni, hogyan hatnak a JUBILÁL A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ A kalendárium 1895. október 5-ét mutatott. Ez volt az a nap, amellyel új fejezet kezdődött a pécsi színészet történetében: megnyitásra készen állt a Steinhardt Antal és Lang Adolf budapesti építészek által tervezett Pécsi Nemzeti Színház. Nyolcvan évvel ezelőtt, a színház megnyitásának napján az egykori Király utcában - a mai Kossuth Lajos utcában - már a kora esti órákban átláthatatlan embertömeg nyüzsgött a színház előtti téren. A férfiak valamennyien frakkban, a nők estélyi ruhában voltak, a katonai tisztikar tagjai díszben, csákóval jelentek meg a megnyitó díszelőadáson. A színház emeleti páholysoraiban főként miniszterek foglaltak helyet. Ott voltak: Perczel Dezső belügyminiszter és családja, Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter Vörös László államtitkárral, Iwinger Károly ezredes, Erreth János országgyűlési képviselő, Perczel Béni, dr. Váradi Antal és még sokan mások. A földszinten ott voltak: Aidinger János pécsi polgár- mester Dragonescu pénzügyigazgató, Opris Péter postaigazgató, a Zsolnay-család, Littke József pezsgőgyáros és családja, Steinhardt és Lang műépítészek a színház tervezői, hogy csők néhányat említsünk meg.” Az előadás pontosan este 7 órakor kezdődött A 44. gyalogezred zenekara nyitotta meg Serly Lajos nyitányával. Ezután ünnepi hangulatban először lebbent fel a Pécsi Nemzeti Színház kárpitja és megkezdődött Váradi Antal „Ébredés” című prológusa, amelyet külön erre az alkalomra írt. A drámai prológust Peterdi Sándor R. Balog Etel, K. Breznai Emma, Kalmár Piroska, P. Kovács Mariska, Mészáros Lajos és Somogyi Károly adta elő. A közönség kitapsolta a szer-; zőt, Váradi Antalt, akit Somogyi színigazgató kísért ki a színpadra. A színház megnyitása óta pontosan 80 esztendő telt el. A nyolc évtized alatt Pécsről számos olyan színész került ki, aki országos hírnévre tett szert, a fővárosi színházakban is megállta a helyét mint például: Odry Lehel, Vizváry Gyula, Galetta János, Gaál Gyula, Latabár Árpád, Pethes Imre, Gombaszögi Frida, Páger Antal, Somogyi Nusi Máté Erzsi, Kálmán György, Gordon Zsuzsa, Mester János, Szendrő József, Gömöri Vilma, Bessenyei Ferenc, Tomanek Nándor, Csonka András és a többiek. Pusztai József fizikai tényezők a biológia] rendszerekben. A másik általánosabb dolog: magának az életnek a kérdése. Nem is egészen csak a tudomány feladata ennek megválaszolása. Idetartozik a környezetünk, a háború, az éhség problémája... A magyar tudósokkal való együttműködést optimizmussal szemléli Kendrew professzor. Nemcsak azért, mert most is dolgozik vele egy magyar kutató, nem is csak azért, mert például az ICSU-nak jelenleg is magyar alelnöke van, Straub F. Brúnó. Úgy véli, a magyarok mindig készek az együttműködésre, amelynek — természetesen — mindig csakis egy egyetemes tudomány látja hasznát. Hallania Erzsébet HÉTFŐTŐL 17 ÓRAKOR JELENTKEZIK Új vonások a Pécsi Rádió műsorszerkezetében Zenés magazinok, riportok ,,A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója október 6-tól adását fél órával korábban, 17 órakor kezdi” — olvashattuk a közleményt e lap hasábjain, és többször adott erről tájékoztatást a rádió is napi híradásaiban az elmúlt héten. Sokan kérdezték, mit jelent ez a hallgató számára azonkívül, hogy a délutáni-esti rádiózás közben a Petőfi rádió műsorát ezután nem 17.30-kor szakítja rfteg a Pécsi Stúdió ismert szünetjele, hanem 17 órakor. Már a műsorindító hírösszefoglalóból 30 perccel korábban értesülhetnek hallgatóink a nap legfontosabb eseményeiről. Híreinkben pedig még következetesebben tükrözzük egész Dél-Dunántúl életét. Ezért több tudósítót foglalkoztatunk. A 17 órai rövid híradást Tanácstagok vitafóruma Nők — a munkáról, gondjaikról Női tanácstagok fórumát rendezték meg pénteken délután Pécsett, a városi tanács tanácstermében a tanácsok megalakulásának 25-dik évfordulója alkalmából. A fórumon felvetett kérdésekre, az írásban beküldendő problémákra az elnökségben helyet foglaló dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese válaszolt. Sokak véleményét tolmácsolta az egyik hozzászóló, aki arról beszélt: szükség lenne arra, hogy a nők jobban ismerjék el egymást, állást foglalva, hogy társuk alkalmas-e a feladat elvégzésére, a pozíció betöltésére. Hasonlóan találó megjegyzés volt, hogy „mi nők kezdünk statisztikai adattá válni". Sajnos egyre gyakoribb ugyanis az olyan vállalati, üzemi értekezlet, ösz- szesítés, hogy dolgozóink közül ennyi és ennyi százalék nő, fiatal, fizikai dolgozó. Többnyire ezen három szempont egy személyben összpontosul. Az egyik — Kisherend- ről érkezett — hozzászóló méltatta a községben végzett jelentős társadalmi munkát és szólt a legnagyobb gondjukról is, hogy nincs egyetlen telefonjuk sem. A nagyharsányi óvodabővítésről és egyéb felvetett gondjaikról szólva dr. Földvári János megjegyezte, hogy sajnálatos módon a helyi tanácsok sok esetben tehetetlenek, a panaszosok nem bíznak bennük, ezért gondjaikkal azonnal a megyére jönnek. Pedig- egy sor problémát csak helyben lehet megoldani. Vitaindítójában Rameisl Ferencije, az SZMT titkára megemlékezett a 25 éves tanács- rendszer nagyszerű eredményeiről, az új tanácstörvény óta eltelt időben végzett munkáról, valamint a nőkkel, a családdal kapcsolatos párthatározatok céljairól végrehajtásukról. — Hazánkban, különösen az 1970 óta eltelt időben a nők helyzetével foglalkozni társadalmi ügy lett — szögezte le Rameisl Ferencné. Azonban a nők teljes egyenjogúságának kivívásához még nagyon jelentős tudatformáló, politikai nevelőmunkára van szükség. Különböző munkaterületeken hazánkban jelenleg 800 ezer nő dolgozik. Azonban sem a munkafeltételek, sem az egyenlő bérezés, sem a közéleti funkciókban betöltött szerep nem tekinthető egyenlőnek. Ennek a legtöbbször a leglényegesebb oka a szakképzetlenség. Ezért lényeges, hogy minden nőnek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra, mert csak így érhető el, hogy egyenlő alapokról induljanak. A rendkívül élénk vitát végül is Rameisl Ferencné zárta, aki a következő ötéves terv előkészítéséről szólva felkérte a jelenlévőket, hogy segítsenek a döntések, a határozatok mind szélesebb körű megvitatásában, megismertetésében. Vegyenek részt a felkészítési munkában, H. M. változatos műsor követi. Gyakrabban biztosítunk mikrofont munkásembereknek, hogy elmondhassák véleményüket politikáról, munkáról és általában mindenről, ami az embereket érdekli, ami a közvéleményt foglalkoztatja. Vezetőket is többször kérünk majd arra, adjanak tájékoztatást intézkedésekről és számoljanak be tervek, rendeletek végrehajtásáról. Az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítunk a munkásparaszt szövetség körébe tartozó témák feldolgozására. Olyan műsorokra gondolunk itt, mint a „Közös érdekünk" sorozatban a mezőgazdasági gépek gyártóival és használóival készülő riport. Nők a munkahelyen, otthon és a közéletben. Hogyan látják és értékelik helyzetüket a nők és hogyan a férfiak. A körülöttünk élő baráti népek, testvérvárosok fejlődése mindez szintén érdekli Dél- Dunántúl lakosságát. De a közélet, a közművelődés segítésére is keressük a jobb műsorformákat. Erősítjük a kedvelt zenés magazinokat, arra törekszünk, hogy azok legyenek még informatívabbak, szórakoztatóbbak. Zenei műsorainkban rendszeresen foglalkoztatjuk a helyi zenészeket, énekeseket. A napi eseményekről, Dél- Dunántúl politikai, gazdasági, társadalmi életéről riportokban, tudósításokban beszámoló Dél-dunántúli Híradó kezdési ideje is megváltozik. Az eddigi 18.30 helyett fél órával korábban, 18 órakor jelentkezik, anélkül, hogy „lapzártánkat” előbbre hoznánk. Fontos feladatának tekinti a Pécsi Stúdió a nemzetiségi lakosság anyanyelven történő tájékoztatását, az adáskörzetünkben élő német és délszláv nemzetiségiek műsorigényének kielégítését. Szerb-horvát szerkesztőségünk ezután hétfőtől péntekig 18.30-kor jelentkezik önálló műsorral: német nyelven 19 órai kezdettel közvetítünk félórás programot. Szombaton és vasárnap a nemzetiségi műsorok időtartama a jövőben is 45—45 perc lesz. E napokon a szerb-horvát adás 18.30-tól 19.15-ig tart, a német nyelvű műsor 19.15-től 20 óráig. Bízva abban, hogy hallgatóink örömmel fogadják röviden vázolt törekvéseinket, kívánok jó műsorvételt, hasznos időtöltést és kellemes szórakozást. Dr. Borsos József stúdióvezető Harcászati bemutató Siófokon Ezekben a napokban zajlik le a munkásőr egységek őszi harcászati bemutatói, amikor az állomány tagjai számot adnak a kiképzési év alatt szerzett ismereteikről. Ebből az alkalomból a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Munkásőrség Országos és Somogy megyei Parancsnoksága közös rendezésében szombaton Siófokon sajtótájékoztatót tartottak. Zsók Ferenc, a Munkásőrség Somogy megyei parancsnoka ismertette a megye munkásőr egységeinek tevékenységét. Az önkéntes fegyveres testület tagjaiként becsülettel teljesítik feladataikat a kiképzésben, a szolgálati beosztásban, ott vannak a munkapadoknál, a traktorokon, a társadalmi élet megannyi területén. A sajtótájékoztató vasárnap harcászati gyakorlati bemutatóval ér véget. A munkásőrök ezúttal Siófok térségében, a zamárdi erdőben hajtják végre a kiképzési tervben előírt feladatot.
