Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-30 / 298. szám
6 Dunántúli napló 1975. október 30., csütörtök Jelen időszakban a vegyszeres növényvédelmi munkákat a gyümölcsfák szüret utáni permetezése, a gyümölcsfák telepítését megelőző talajfertőtlenités elvégzése jelenti. Most kell megoldani a zöldségfélék téli tárolását is. Általános gyakorlat, hogy a gyümölcsösökben a szüret után a kémiai növény- védelem teljes mértékben megszűnik. Az elmúlt évek hazai és külföldi gyakorlati és kísérleti eredményei mutatják, hogy a gyümölcs betakarítása után további kezelésekre van szükség. A fák nyugalmi időszakában végrehajtott növényvédelmi munkákkal már a következő év biztos termését alapozzuk meg. A földrehullott levelek több kórokozó áttele. lését biztosítják, ahonnan már kora tavasszal megindul a gyümölcsfáink fertőzése. Ezt a folyamatot most könnyen meg tudjuk gátolni a lehullott levelek összegyűjtésével és megsemmisítésével. Az almafavarcsodást okozó gomba életmódja az egyik olyan tényező, amely az őszi kezeléseket indokolja. A tavaszi fertőzési veszély minimálisfa csökkenthető, ha a kórokozók átte- lelését megakadályozzuk. Helyesebb a pioblémát most, a nyugalmi időszak kezdetén megoldani, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor kora tavasszal végezték el ezt a munkát. Erre a célra ‘elhasználható szerves hatóanyagú gombaölő szerek: Dithane M—45 0,2%, Fundözol 50 WP 0,08%, Orthocid 0,2"',. Használhatók a réz hatóanyagú készítmények is pl. Rézoxiklorid 50 WP 0,3%. A lehullott levelek megsemmisítését a DNOC készítményekkel is elvégezhetjük — a Novenda 2%-os, a Kre- zonit E 0,9" „-ős oldatával. Ugyancsak a varasodást okozó gomba áttelelését akadályoziiatjuk meg a Kar- bamid nitrogén-műtrágya 5"n-os töménységű permet- levének kijuttatásával. A szüret után ne feledkezzünk meg a felszaporodott kártevők elpusztításáról sem. Az elhanyagolt, nem gondozott gyümölcsfák legyengülve indulnak a télbe. A paizstetvektől erősen fertőzött hajtások nem érnek be; fagytűrő képességük ezáltal csökken. A ta- kácsalkákkal borított vesz- szők rügyképződése gyenge lesz, s ez károsan hat a következő év termő-rügy képződésére. Ezért, amennyiben szükséges, erős pajzstetü fertőzés esetén, hosszabb várakozási id^jű készítményekkel permetezhetünk a szüretet követő időszakban. Ha erős atkafertőzést is észlelünk, a pajzstetü elleni permetlé minden száz literéhez célszerű speciális at. kaölőszerként 15—20 dkg Pol-Akaritox-ot keverni. A gyümölcsfák ültetésének legkedvezőbb időszaka ősszel — október végén novemberben — van. A novemberi, sőt a fagymentes időben végzett decemberi telepítés is előnyösebb, mint a tavaszi. Fontos szabály, hogy csak fagymentes órákban szabad telepíteni. A helyes időpont, a talajelőkészítés mellett ne feledkezzünk meg a talajlakó kártevők felméréséről sem. Ha a területen négyzetméterenként 2 vagy több cserebogár-pajort, drótférget találunk, fertőtlenítsük a talajt. 100 m2-es területre Ba. sudin 5 G-ből 35 dgk-ot, Basudin 10 G-ből 17 dkg- ot. Hungária L—7-ből 14 dkg-ot szórjunk ki, majd néhány centiméter mélyen dolgozzuk be a talajba. Rozs Ferenc A szocialista építőipar jubileumi kiállítása Tisztelet az építőknek Mintha repülőgépen száll- nánk az ország lelett. Október elején kiállítás nyílt Budapesten, a Városligetben, c magyar építésügy harmincéves eredményeiről, fejlődéséről, s miközben a hatalmas anyaggal ismerkedünk, újra meg újra ez jut az eszembe. Tablók, makettek, térképek között járunk, de az érzés a repülőgép ablakából hazájára tekintő utas nagyszerű érzése. A rálátás lehetősége — a felfedezés örömével jelent egyet. Ismerős tájak. A folyók íve, a kedves, zöld hegyek mindmind ismerős. Ismerős városképek, hidak, épületek. Műemlékek, toronyházak, modern lakótelepek. Nem kell nézni a magyarázó szövegeket — ez Sopron, ez Eger, ez valahol Csongrádban lehet... Ez is öröm. A táj, a történelem, az új városnegyedek, gyárak, átalakuló falvak sora meseszép szőnyeggé áll össze — melynek meleg-zöld alapszínén az új épületek pasztellszínei ragyognak. Minden faluban, s minden városban él a régi, de a meghatározó már az új, ~ a mai, amit mi építettünk. A kiállítás címe: Építés 1945—1975. De lehetne az is: Magyarország új arca. A szocialista építés három évtizedének első öt éve gyakorlatilag az újjáépítéssel telt. 1950-ben kezdődött az a hatalmas országépítő program, melynek eredményeképpen Magyarország építészeti arculatát tekintve újjászületett. Tizenöt év alatt 1,5 millió lakás épült, 150 áruház, közel 3000 kiskereskedelmi bolt, 130 szálloda. De talán még ennél is nagyobb változások történtek az egészségügyi létesítmények terén. 316 gyógyintézet épült, 1527 körzeti rendelő, 239 szakrendelő. Nem szeretjük a száKONNYÜIPARI SZERELŐ és építő vállalat dunaújvárosi papírgyárnál folyó munkáihoz felvételre keres festő, üveges, lakatos, kazánszerelő szakmunkásokat és szakmunkások mellé segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: DUNAÚJVÁROSI PAPÍRGYÁR, K I PSZ E R kirendeltségén minden kedden és csütörtökön Mogyorósi István csoportvezetőnél. mókát, de ezt a sort folytatni kell. Oktatási és szociális létesítmények: 1400 óvoda és napközi épült — több mint 90 ezer férőhellyel; közel 3000 általános iskola — 12 320 tanteremmel, 378 középiskola, 1670 munkásszálló és nyolcvannál több szociális otthon ... A mezőgazdaság forradalma a hatvanas években bontakozott ki, itt tehát mindössze tizenöt év alatt valósult meg mindaz, amit ma valamennyien természetesnek tartunk. Több mint 2 millió szarvasmarha-férőhely- lyel, 5,6 millió sertésférőhely- lyel. 2,9 millió tonna áru befogadására alkalmas magtártérrel gazdagodtak a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok. Az ország jelenlegi termelő- eszközeinek több mint 75 százaléka a háború után lépett üzembe. Valamennyi magyar községet bekapcsoltak a villamosenergiahálózatba. És ami nem látszik, ami a föld alatt van! Megkétszereződött a vezetékes vízzel ellátott lakosság száma; a városi és a földgáz elosztóhálózat hossza az 1950- es 1600 kilométerről 5260 kilométerre nőtt; 1961—66. között a zárt csatornahálózat hossza 20 százalékkal növekedett, s a fejlesztés üteme azóta csak fokozódott. . . Fényképek, grafikonok, tablók. Számóriósok. Építésvezető barátom jut eszembe, aki a pécsi tv-torony mellvédjénél állva azt mondta: mennyit szidtok minket, mennyi az elégedetlenség mindenütt, s persze mindez jogos — de azért nézz körül innen a magasból, s lásd be: szinte észrevétlenül építettünk egy új várost, s átformáltak az egész tájat. . . Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nagykanizsa, Leninváros... Ez 1 db tolólapot keresünk megvételre Dutra—D4K —B—1000 traktorunkhoz Mohácsi Farostlemezgyár, 7701 Mohács Pf. 29. Telefon: 392 Ügyintéző: FEHÉR JANOS a misinai beszélgetés elhangozhatott volna bármelyik hazai város panorámájában gyönyörködve. Micsoda mérhetetlen mennyiségű munka! Milyen óriási mennyiségű anyag! Emberek és gépek milyen óriási tömege kellett ehhez a programhoz! És mekkora erőfeszítések, mennyi idegeskedés . . . Az ötvenes években kibontakozott nagyütemű iparfejlesztés keretében monumentális gyárak, ipartelepek sora nőtt ki a földből; Dunaújváros... A légifelvétel Európa bármely ipari államának bármelyik acélipari óriásáról készülhetett volna. de ezen a képen nem látszanak a térdig sárban álló emberek ezrei, s persze az iszappá taposott salakmasszában vergődő lovaskordék sincsenek sehol . . . Mint ahogy sehol sem látszanak a barakkok, a fűtetlen tömegszállások, s nincs sehol az egyetlen alumíniumlavór, melyből egész brigádok mosakodtak ... És nem látszik sehol, egyetlen képen és egyetlen épületünkön sem a bejáró ezrek kiálvatlan tekintete, nem érződik a munkásszállássá kikiáltott félkész épületek, izzadtfulladt levegője . . . Hatszázezer épitőmunkás dolgozik hazánkban, közülük közel négyszázezer ma is állandóan lakhelyétől, családjától távol... A jubileumi kiállítás szerény kis részlete beszél csak róluk, azokról, akik átformálták ennek az országnak az arcát. Magyarországon az építőiparban dolgozik minden tizenkettedik kereső. Képet kaphatunk azokról az erőfeszítésekről, melyeket az ő élet- és munkakörülményeik javításáért tett az ország, a változások kézzel foghatóak, mindez azonban nem homályosíthatja el a tényt: építőnek lenni ma sem könnyű .. . Az építő — elsővonalbeli katona. Az építőipar menetből harcba vetett, s folyton-folyvást új nehézségek leküzdésére kényszerített ipari hadsereg. 1970 és 1975 között 62 eze' építményt adtak át hazánkban — s mindezt úgy, hogy az ipar egyik kezében állandóan a tankönyvet tartotta. Az 1950- es évek kőművesmestere, culá- gere két évtized alatt egy olyan szervezett munkása lett, melytől milliméternyi pontosságot, óraműszerű működést követelünk. Az előregyártás a meny- nyiségi mutatókat tekintve Magyarországon már egy évtizeddel ezelőtt európai színvonalon állt, s ma a házgyári és a könnyűszerkezetes program ki- teljesedésének időszakában gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mérnöktől a segédmunkásig mindenkinek újra meg kellett a szakmát tanulnia. Persze a hadsereg ütőképessége és eredményessége elválaszthatatlan a hátország szilárdságától. Az építőipari háttér pedig az elmúlt három évtizedből másfélben alig volt több néhányszáz öreg téglagyárnál, s tucatnyi közepes színvonalú cementgyárnál. Az építő — ma gyakorlatilag szerelőt jelent, s a végtermékben iparunk egésze érintett. A Magyar Alumínium- ipari Tröszt, a Csepeli Vas- és Fémmű, a Tiszai Vegyikombinát, a Finomkerámiaipari Müvek, s más nagyvállalatok egész sora részese az országépítés nagy munkájának, s részese egyben minden sikernek és persze kud-aicnak is . . . Járjuk a hatalmas kiállítást; száll a képzeletbeli repülőgép. Gyönyörű épületek, együttesek százait látjuk, az alkotói fantázia, a tervezői hozzáértés és kivitelezői szorgalom megannyi bizonyítékát. S ez a kép marad meg bennünk, még akkor is, ha kevésbé szép részletekkel tudja is kiegészíteni emlékezetünk a kiállításon láttottakat. Ami nem sikerült, ami csúnya ugyanilyen realitás. Mint, ahogy letagadhatatlan tény minden reklamáció, minden elfuserált részlet, minden ablak, amit nem lehet kinyitni .. . Ezen a kiállításon nem láthatók a ki tudja hányszor módosított határidők. Nem láthatók a lakótelepi épülettömbök mellől hiányzó üzletek, óvodák . . . Harminc év küzdelmeinek eredményeit azonban nem takarhatják el a lelpúposodó pai- kettadombok. A magyar építésügy 30 éves jubileumi kiállítása eredményeink számbavétele, s egyben az új, még nagyobb feladatok előrejelzése, amiben már az is benne van, hogy a parketta se legyen púpos. És még valami: alkalom az épitő ember előtti tisztelgésre. S már csak azért is érdemes volt megrendezni. Békés Sándor Húszéves a Pécsi Műszaki Szemle A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete 1950-ben kezdte meg Pécs városában működését. Nem sokkal később megalakult egy tudományos-műszaki felkészültséggel rendelkező szerkesztő- bizottság, s a MTESZ-központ hozzájárulásával, „Pécsi Műszaki Szemle" címmel, megindította a helyi szervezet tudományos folyóiratát. E folyóirat elsősorban helyi problémákat tárgyal. így helyet biztosított többek között, a város és a megye közlekedésfejlesztésével, az égető vízellátási nehézségek megoldásával, a levegőszennyezéssel, bányászattal kapcsolatos tanulmányok, dolgozatok részére. "Érdemes talán áttekinteni e jubileum ürügyén az elmúlt húsz év alatt megjelent cikkeket — témájuk szerint. A közölt tanulmányok közül 34 tárgyalta a város és megye víz- gazdálkodását, 28 a bányászatot érintette, 23 a mezőgazdasággal és a mezőgazdasági iparral foglalkozott, 21 telepü- léstani és városfejlesztés-rendezési volt, 17 munka- és közegészségügyi, 16 a közlekedést érintette, 16 energiaellátással foglalkozott, 14 építőipari jellegű volt, 14 közgazdasági természetű volt, 11 a levegőszeny- nyezéssel foglalkozott, 10 a munkaerőgazdálkodást és munkaerőhelyzetet taglalta, 9 a munkaversenyt, ipari beruházásokat érintette, 9 vízépítési témájú volt, 9 gépészeti jellegű, 8 az erdőgazdaságra vonatkozott, 7 a műszaki oktatásügyet taglalta, 6 bőrgyártásról szólt, 5 ipartörténetet ölelt.fel, 3 zajártalommal foglalkozott, 3 a nyomdaipart érintette, 1 a pécsi pincékkel foglalkozott. A felsorolt néhány számadat tükrözi azt az érdeklődést és segíteniakarást, melyet a cikkírók, a MTESZ tagjai, Pécs város és Baranya megye égető feladatainak megoldása iránt tanúsítanak. A cikkek, dolgozatok nem elméleti eszmefuttatások, egyéni kedvtelés eredményei voltak, hanem egy-egy nehezen megoldható feladatnak megoldására irányultak, s vagy annak megoldására közöltek módozatokat, vagy a megvalósult kiviteleket tették mindenki közkincsévé. így tartalmaztak esetenként bírálatokat is. A műszaki és gazdasági jellegű cikkek mellett jutott mindig néhány oldal Pécs-Baranya volt műszaki-természettudományos képzettségű tudós nagyjai részére is. Hasonlóképpen esetenként egy-egy, már feledésbe múlt, de a városra jellemző iparág felemlítése is megtörtént. így vált e folyóirat a helyi ipartörténet felkaroló- jává is. A „Pécsi Műszaki Szemle" tekintélye, keresettsége, érdeklődési köre az évek folyamán egyre nagyobb lett: jelenleg már a Lomonoszov Egyetem és a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár is rendszeresen számít rá. Egy esetben, településtani vonatkozásban, svájci szakemberek e lap vonatkozó cikkeit tekintették hazájuk hasonló problémái megoldásának kiindulópontjául. E lap a MTESZ Baranya megyei Szervezetének büszkesége: nemcsak tudományos fóruma, de lehetőséget ad minden tagjának, elsősorban a fiatal műszaki és gazdasági szakembereknek, hogy elért eredményeik — melyek tudományos munkásságuk talán első szárnypróbálgatásai —, közreadhatok legyenek. Hellényi Miksa
