Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-27 / 295. szám
' Svi- > l : :: < •' : : ‘ jijijij: • :> Marosok Mi lesz veled, Dráva? Vízlépcső- rendszerek a folyón Magyarország három legjelentősebb folyója — a Duna, a Tisza és a Dráva — közül o Drávát hasznosítjuk a legkevésbé. A Tiszán már két vízlépcső működik, most épül a harmadik, megtörtént a Duna folyószabályozósa is, a Dráva viszont csaknem ősállapotban folyik a magyarországi szakaszon. De csak nálunk, mert az osztrákok és a jugoszlávok már jóval előrébb járnak a Dráva hasznosításában. A Dráva hasznosítására komplex terv készül, melyet az elmúlt héten Kaposváron rendezett földtani és hidrológiai napokon ismertetett a szakemberekkel Mantuánó Jenő, a Vízügyi Tervező Vállalat irányítótervezője. Előadása alapján számolunk be arról, milyen elképzelések születtek a Dráva hasznosításáról. A folyó szabályozását már az 1500-as években megkezdték, írásos feljegyzések tanúskodnak egy körtöltés építéséről, az 1700-as években pedig Mária Terézia rendeletére építettek árvízvédelmi töltést. Az 1827. évi katasztrofális árvíz hatására felmerült egy részletes szabályozási terv megvalósítása, 1918-ig azonban mindössze 32 kilométernyi szakasz készült el. A Dráva meglehetősen változó vízhozamú folyó. Sokéves átlagban másodpercenként 510 köbméter vizet szállít, a legkisebb és a legnagyobb vízhozam között azonban négyszeres különbség van. A folyó alpesi jellegű, az 1972. évi árvíz idején például 3010 köbméter voll a másodpercenkénti vízhozama. A Dráva — laikuson fogalmazva — elég sok energiát hordoz: négyzetméterenként 0,6 kW/órát. Az osztrák szakaszon ennek több, mint kétszeresét, az osztrákok a vizmeny- nyiség 70 százalékát, Szlovéniában pedig 80 százalékát ki is használják. Horvátországban már működik egy vízlépcső a Dráván, most épül egy Csáktornyán és Varazsdon is terveznek egyet. A magyar szakaszon a vízlépcsőrendszer építőinek kétféle problémával kell szembenézniük. Az aktív hasznosítással — vízienergia, hajózás, infrastruktúra — szemben áll a vízkárelhárítás, a vízminőségvédelem és a környezetvédelem. A magyar szakemberek már egyeztették elképzeléseiket a jugoszlávokkal. Eszerint távlatokban négy vízlépcső-rendszer épülne a Dráván. Az egyik — ez épülne meg, előbb — a barcsi—gyurgyeváci, a másik a moszlavinai—eszéki vízlépcső lenne. A bares—gyurgyeváci vízlépcsőrendszer egyik létesítménye a gyékényesi vasúti híd alatt 4 kilométerre épülne fel. Az 1972-es árvíz szintjénél 5 méterrel magasabb lenne a vízszint, ehhez viszont 5—8 kilonettói □ Kézfogasa Együttműködési megállapodást kötött Komló és Dombóvár tanácsa tóber 15-én irta alá Mother János komlói és Vidóczy László dombóvári tanácselnök. A két város közelsége, jó közlekedési kapcsolatai, a tanácsok közötti tapasztajatcsere lehetőségei, a városok és vonzáskörzeteik egybehangolt fejlesztése, .a tanácsi testületi munka és a szakigazgatási szervek tevékenységének koordinálása mind az együttműködést indokolja. A konkrét megvalósulásról Vidóczy László dombóvári tanácselnök elmondotta, hogy ezentúl többek között egyeztetik a hosszútávú programokat és o középtávú terveket, egybehangolják az idegenforgalom fejlesztését, az ipartelepítést, a városkörnyéki települések Igazgatását. Komló a közműellátás, a városi utak, a városrendezés tekintetében megelőzi Dombó- várt, g dombóváriak tehát erről a területről gyűjthetnek hasznos tapasztalatokat. Az 1970-ben várossá vált Dombóvár viszont a város környéki községek igazgatása terén előbbre áll a 30 000 lakosú bányászvárosnál. A 18 000 lakosú Dombóvárhoz ugyanis 16 község tartozik, 8 tanáccsal, kézenfekvő hát, hoqv a komlóiak ezt tekintik modellnek. Az együttműködés alapján úgy tervezik, hoqy a két városban születő szellemi javakat is kicserélik, például a kórházak, a könyvtárak, a művelődési házak és más intézmények között. A városok küldöttségei, eqyüttesei részt vesznek egymás rendezvényein. így például az 1976 májusában rendezendő dombóvári napokon fellépnek a komlói zeneiskolások, kórusok, vendégszerepei majd a Komlói Bányász labdarúgó csapata, a szocialista bányaváros megalakulásának 25. évfordulóján - ugyancsak 1976-ban — pedig a dombóváriak viszonozzák a vendégszereplést. Tűzcsapok Csehszlovákiába A megrendelés szerint igyekszik maradéktalanul teljesíteni szállítási kötelezettségeit az öntödei Vállalat Mohácsi Gyáregysége. A napokban 400 darab úgynevezett „altalaj tűzcsap” hagyta el az üzem kapuját. Ezeket a tűzvédelmi szempontból nagyon fontos eszközöket csehszlovák vevőpartnereknek szállítják, akik ebben az évben ebből a típusból több mint 13 ezer darabot rendeltek — mintegy 24 millió forint értékben. A csehszlovákok nagyon meg vannak elégedve a gyártmányok minőségével és működésük biztonságával: jövőre még többet rendelnek. * ötletes újításokkal is dicsekedhet a mohácsi gyáregység, és ezek hasznát az anyagtakarékossággal, az önköltség csökkentésével, a gyártott alkatrészek tartósságával lehet lemérni. Jó példa erre a faddi tszszel kooperációban gyártott kézi szivattyú. Ennek legfontosabb szerkezetét, szaknyelven: a „mozgó és álló lepkéjüt” rézből gyártották. Ugyanezt most mop- len műanyagból készítették., ami — bármennyire is hihetetlennek tűnik —, az „agresszív" folyadékokkal szemben sokkal el lená llóbb, tartósabb, kopás- állóbb, és ami a'legfontosabb: olcsóbb! A prototípus most vizsgázik a szakemberek előtt, ami remélhetőleg nem tart sokáig. M. T. A megállapodásnak évekre visszanyúló előzményei vannak. Dombóváron az ötvenes években nagy volt a munkoerőfe- lesleg, ezért a dombóváriak jelentős része — sokszor naponta több ezer ember - Komlóra járt dolgozni, sőt ma is sok dombóvári keresi a kenyerét Komlón. Ugyanakkor a két város számos azonos vagy legalábbis hasonló gonddal küzd, hasonló eredményeket ér el. Egyebek mellett ezek a tények vezérelték Komló és Dombóvár város Tanácsát, hogy együttműködési megállapodást kössenek. A megállapodást okAlapozés még az idén Átmenetileg segít csak Decemberben befejeződik a pécsi szennyvíztelep bővítése méteres magaspartot kell építeni. Egy méteres vízszintsüllye- dés mellett napi 15 millió köbméter víz adná az energiát, mégpedig évente 600 millió kilowattórát. A gyurgyeváci vízlépcső viszont úgy megnövelné a Dráva folyásának sebességét, hogy Barcson úgynevezett aláduzzasztó rendszert kell építeni. Ez a régi vasúti híd fölött készülne, a teljesítményét évi 322 millió kilowattórára számítják. A barcsi lépcsőhöz pedig a folyó alsó szakaszán, Moszlavinánál épülő lépcső kapcsolódna. Barcson egyébként a vízlépcsőrendszer 7200 hektár vízfelületet eredményezne, a tározó térfogata 50 millió köbméter lenne. A két vízlépcső beruházási költsége — durva számítások szerint — megközelítené a 10 milliárd forintot. Adódik hát a kérdés; honnan lehet gazdaságosan előteremteni a pénzt? Ha megépülne a vízlépcső, a Barcs alatti és feletti szakaszon nem kellene nagymértékben kiépíteni 350 kilométeres árvízvédelmi töltésrendszert mindkét parton, mert a vízlépcső vízszintszabályozó funkciót is betöltene. A két vízlépcsőrendszer örökre megoldaná a Dráva alsó szakaszának árvízvédelmét. A moszlavinai—eszéki vízlépcsők előtt megépülhetne a gyurgyevác—barcsi vízlépcső, amely biztonságosabbá tenné a hajózást, ivóvízminőségű vizet szolgáltatna, amelyet regionális vízrendszerekben lehetne hasznosítani, s a felsorolt előnyei mellett a Dráva tisztítására is szolgálhatna, mintegy „átöblítené" a folyót. A Dráva energiájának hasznosítása hosszú távú feladat, konkrét tervei még nincsenek kész. A Vízügyi Tervező Válla- lalat egyelőre a koncepción, az elképzeléseken dolgozik, amelyeket a jövő nyárra tesznek a magyar és a jugoszláv kormány elé. Panics György Ha az időjárás nem szól közbe, december végére befejeződik a pécsi szennyvíztelep építése. A csaknem nyolcvan- millió forintos munkák kivitelezője a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat. Az 1927-ben épült és az 1960-as években bővített szennyvíztelep ma „hivatalosan" csak 24 ezer köbméter szennyvizet tudna tisztítani ám kénytelen napi 40 ezer köbméterrel megbirkózni. A jelenlegi bővítéssel a meglevő hálom utóülepítő medence mellé egy negyediket, illetve újabb két levegőztető medencét építenek. Az új medencék napi negyvenezer köbméter szennyvíz biológiai tisztítását teszik lehetővé. - A ll-es számú levegőztető medence építészeti része teljesen kész, jelenleg a technológiai és gépészeti szereléseken dolgoznak. Az l-es számú levegőztető medence betonozását befejezték, s az építészeti résszel is hamarosan elkészülnek. A gépészeti és technológiai szereléseket november 10-től kezdik. Befejezéshez közeleg az utóülepítő medence építése, s elkészültek a területen levő összes cső és kábel áthelyezésével is. A DÉDÁSZ vállalta, hogy rövid határidőn belül megcsinálja az elektromos szereléseket. A szennyvíziszap elhelyezése is megoldódik, igaz, csak ideiglenesen. Vezetéket építettek a teleptől az erőműi zagykazettákig. Ide nyomatják majd az iszapot. Köztudott, hogy a Megyeri úti szennyvíztelep bővítése csak ideig-óráig oldja meg Pécs szennyvizének elhelyezését, tisztítását. A teljes megoldás egy új telep építése. A szakemberek Pellérd térségében találták azt a területet, amely alkalmas egy napi 200 ezer köbméter szennyvizet tisztító telep kialakítására. A város 2025-re várható lélekszáma, iparoso- dottsága ugyanis már ilyen nagyságrendű telepet igényel. Elsődlegesen egy 5—6 kilométer hosszú gerincvezetéket építenek majd Pécstől Pellérdig, majd 1982-ig befejezik a telep első ütemében készülő létesítmények építését. Ezzel a beruházással a szennyvíz mechanikai tisztítását oldják meg, s ezután kerül sor a biológiai tiszításhoz szükséges rendszerek kialakítására. Pillanatnyilag a terület geodéziai felmérései folynak, illetve tanulmányterv szinten megrendelték az új pécsi szennyvíztelep terveit. T. É. Tíz emelet a pécsi vasút- állomás mellett Valamikor vadgesztenyefák adtak sajátos hangulatot sok vasútállomásnak, újabban az állomások tőszomszédságában — lásd például Szolnokot, Debrecent — magasodó toronyház ad jellegzetes összképet. Hasonló lesz majd a rálátás a pécsi vasútállomásra is, amely mellé tízszintes üzemi és szociális épületet emelnek. A napokban palánkkal kerítették körül a helyszínt, építőmunkások vették birtokukba a raktár- rész lebontásával félig már szabadó tett területet, kezdetét vette a két és fél évig tartó munka. Az állomás nyugati oldalára tervezett tízszintes magasházat a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építi meg IMS technológiával, azaz feszített vázszerkezetekből. Az alapozás már az idén megkezdődik, s úgy számítják, a jövő év végéig tető alá kerül az épület. További egy év szükséges a belső szakipari munkák elvégzéséhez, így a befejezést 1978 első negyedére tervezik. Az tízszintes épületben többek között irodák, oktató helyiségek, munkásszállás, vendégszobák, orvosi rendelő, öltözők és fürdők kapnak helyet. Átadásával jelentősen javul a vasutasok szociális ellátása, de javulnak a munkakörülmények is. A BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: ácsokat, kubikos brigádokat, 0 panelszerelöket, víz-, gázszerelőket, fűtésszerelőket, vízszigetelőket, gépkocsivezetőket, épület-takarítókat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Szántó Kovács János u. 1, ÉM. Szálló munkaerögazdálkodáson. Érdeklődő levelekre válaszolunk. Levélcím; 7601 Pécs, Pf. 147.
