Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-25 / 293. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Mezőgazdasági aktívaülés Pécsett Feltárni és kiaknázni valamennyi üzemi tartalékot Dr. Földvári János előadását tartja. Erb János felvétele Lázár György hazaérkezett a Szovjetunióból KS/D. NAPLÓ TELEFOTO A Szovjetunióban tett hivatalos, baráti látogatásról hazaérkezett Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és kísérete. A képen: Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli a Ferihegyi repülőtéren a hazaérkező kormányfőt. Eredményes íervegyezfető tárgyalások A Minisztertanács elnökének sajtónyilatkozata röbb exportképes árut vár az ország Itt az ideje behozni az őszi munkákban tapasztalt lemaradást A megye mezőgazdasági és élelmiszergazdasági üzemeinek politikai és gazdasági vezetői, vállalati, állami gazdasági igazgatók, termelőszövetkezeti elnökök és párttitkárok vettek részt azon az aktívaülésen, ame­lyet az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács rendezett teg­nap délelőtt Pécsett, az Ifjú­sági Házban. Az aktívaülést Czógény József, a Megyei Párt- bizottság titkára nyitotta meg. Majd dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános elnökhelyettese tartotta meg előadását az ország gazdasá­gi helyzetéről, az előttünk ál­ló gazdasági feladatokról, s mindarról, ami ezekből Bara­nya megye mezőgazdasági üze­meire vonatkozik. Elöljáróban vázolta a nép­gazdaság helyzetét, rámutatva arra, hogy a megváltozott cse­rearányok folytán előállt gaz­dasági nehézségeket minden gazdálkodó üzemben az ed­diginél hatékonyabb munká­val, a tartalékok maximális kiaknázásával lehet csak le­küzdeni. E tekintetben a Központi Bi­zottság 1974. decemberi ha­tározata ma is érvényes, me­lyet a XI. pártkongresszus is megerősített, s a Központi Bi­zottság ez év júliusi határo­zata is aláhúzott. A határozat megszületése óta tapasztalha­tó bizonyos javulás a válla­latok, üzemek gazdálkodásá­ban, de ez korántsem kielégítő. Ezután részletesen szólott a mezőgazdasági üzemek előtt álló legfontosabb és legsürge­tőbb feladatokról. Első helyen a búzatermelés növelésének a szükségességét említette. E fontos termék előállításával a negyedik ötéves terv során megfelelően foglalkoztak a ba­ranyai nagyüzemek, ma már fejlett technológiákkal, ipar- szerűen gépesítve és jó jöve­delmezőségi színvonalon terme­lik meg a kenyérgabonát. Ép­pen ezért érthetetlen, hogy az utóbbi időben mégsem fordí­tanak kellő gondot a búzater­melésre, Igen nagyok a ter­méshozam-differenciák az üze­mek között, amit gyakran az eltérő adottságok sem indokol­nak. A legfőbb hiba, hogy a ve­zetők elszakadnak a gyakorlat­tól, a termelés közvetlen ellen­őrzésétől. Ez az elfogadhatat­lan magatartás vezetett első­sorban ahhoz a nagy lemara­dáshoz, ami a most folyó őszi búza vetéseiben tapasztalha­tó, s amiben a megye az or­szágos átlaghoz képest is rosz- szul áll. A búza vetésének op­timális ideje október hónap, amiből már alig van vissza né­hány nap, s a megye, a vetés­nek még a felét sem teljesí­tette. Az első a siklósi járás, ahol a terület 41 százalékát elvetették, a legutolsó a sásdi járás, ahol csak 34 százalékra állnak. Az állami gazdaságok között Is igen nagyok a diffe­renciák, míg a Bólyi Állami Gazdaság már a 78, a Szent­lőrinci Állami Gazdaság 73 százaléknál tart, addig a pécsi gazdaság csak 32 százalékban, a bikali 27 százalékban vég­zett. A termelőszövetkezeteknél még nagyobb az eltérés, hisz míg a mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet 60 százalékban végezte el a vetést, addig a nemeskei és a komlói termelő- szövetkezet még egy hektár búzát sem vetett el. A búza, amiről mostanában több szó esik, fontos export­cikkünkké lépett elő, s terme- fésével, ha megfelelő mennyi­ségben és minőségben állítják elő, a mezőgazdasági üzemek is nagyban hozzájárulhatnak az ország fizetési mérlegének ja­vításához. Kétezer hektárral kell többet termelnie a megyének, mint tavaly, s ez az 1973-as területnek felel meg. Ehhez kel­lő mennyiségű vetőmag, vető­gép, műtrágya'és minden egyéb eszköz az üzemek rendelkezé­sére áll. A nagyüzemek veze­tőitől azt várja a megyei párt­ós állami vezetőség, hogy a következő napokban szerve­zetten, jó minőségben a szom­bat délutánokat és a vasárna­pokat is feláldozva, ha kell éjszakai műszakok szervezésé­vel végezzék el a búza veté­sét. Ebben a munkában a gaz­daságok nyújtsanak egymás­nak segítséget, ez területi szö­vetségek pedig e segítségadást koordinálják. A további őszi feladatokról szólva az előadó a jó kukorica­termésről szólott. E növény be­takarítása 50,8 százalékra áll. Minősége jó, terméshozama kedvező, s ebben a termelési rendszerek eredménye is tükrö­ződik. Baranyában a. kukorica területnek már a 70 százalékát termelik zárt rendszerben. A cukorrépa területe 30 százalék­kal nőtt megyénkben. A gaz­daságok megértették a nép- gazdasági igényt. A feladat most megmenteni a megter­melt értéket. Az őszi feladatok teljesíté­sén túl számos fontos megol­dásra váró feladatra hívta fel az üzemi vezetők figyelmét. A mezőqazdasági termelés növe­lésében belső tartalékok feltá­rása még nagy lehetőségeket rejt. Hiba, hogy eddig nem használták ki eléggé a lehe­tőségeket. Kevés a tömegta­karmány, sok helyen nem ete­tik megfelelően a teheneket, s így kevés a tej. Ugyanakkor igen nagy érték megy veszen­dőbe az elhanyagolt réteken és legelőkön, veszendőbe men­nek olyan nagy értékek, mint a cukorrépafej, aminek csak 10 százalékát hasznosítják a me­gyében. Elégetik a kukoricaszá- rat és a szalmát, ugyanakkor nincs alom az állatok alá. Megsemmisítik vagy egysze­rűen ki sem hordják az istálló- trágyát, elfelejtve, hogy ezzel mennyi műtrágya takarítható meg. Csak a fel nem használt istállótrágya értéke meghalad­ja megyénkben a 60 millió fo­rintot. Pazarlás folyik a mű­trágyával, a tárolástól a kiszó­rásig a hatóanyag 20 száza­léka elvész, ami újabb 73 mil­liós veszteség megyei szinten. A szakosított állattenyésztő te­lepek kapacitása nincs kihasz­nálva. Belső tartalék a terme­lőszövetkezetek tulajdonában levő erdők jobb hasznosítása, a háztáji árutermelés hatéko­nyabb támogatása. Befejezésül: a Megyei Ta­nács elnökhelyettese hangsú­lyozta, a következő időszakban a nagyüzemek területi koncep­ciójával szemben a termelési kooperációk kiszélesítése került napirendre, a területi nagy- sáq továbbnövelése helyett az együttműködés. Ezek a formák az állóeszközök, a meglévő ka­pacitások hatékonyabb kihasz­nálását szolgálják. Zárószavában Czégény Jó­zsef, »a Megyei Pártbizottság titkára rámutatott, az előadás­ban elhangzottak minden te­kintetben megegyeznek a me­gyei pártvezetés álláspontjával. A gazdasági élet helyzetének elemzése a párt- és az állami munkának ismét fontos részé­vé vált, előtérbe került. A párt­szervezetek munkájában is el­ső helyre került a mozgósítás, a most meghatározott felada­tok maradéktalan teljesítésére. Losonczi Pál Szomáliába és Dél-Jemenbe utazik Losonczi Pál, a Magyar 'Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Mohamed Sziad Barrénaklyji Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsa elnökének és Szalem Ali Rubiánok, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására a közel­jövőben hivatalos, baráti látogatásra Szomáliába és Dél-Jemenbe utazik. Péntek délután hazaérkezett Budapestre Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke, aki Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének meg­hívására hivatalos, baráti láto­gatást tett a Szovjetunióban. Vele együtt hazaérkezett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és Káplár József, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Benkei András belügy-, dr. Korom Mihály igaz­ságügy-, Nemeslaki Tivadar ko­hó- és gépipari, dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Ábrahám Kálmán közleke­dés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnö­ke, dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője és Roska István külügyminiszter­helyettes. Ott volt B. O. Sevikin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György a megérkezés után a repülőtéren sajtónyilat­kozatot adott: — A hivatalos, baráti látoga­tásra a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Alekszej Koszigin meghívása alapján került sor. A négynapos út ta­pasztalatait összegezve el­mondhatom, hogy utunk ered­ményes volt és teljes sikerrel járt. Abban a megtiszteltetés­ben volt részem, hogy találkoz­hattam Leonyid lljics Brezsnyev- vel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a magyar nép barátjával, aki nagy ér­deklődést tanúsított életünk iránt, és biztosított arról, hogy a Szovjetunió népei baráti fi­gyelemmel kísérik fejlődésün­ket, nagy figyelmet fordítanak együttműködésünkre. Találkoz­hattunk Ny. V. Podgornijjal, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével, akivel ugyancsak közös dolga­inkról, a bennünket érdeklő na­gyon fontos kérdésekről foly­tattunk megbeszélést. — Hivatalos tárgyalásaink voltak Alekszej Kosziginnal, aki­vel úgyszólván valamennyi fon­tos kérdést érintettünk, ide ért­ve a nemzetközi politika nagy kérdéseit, közös szervezeteink ügyeit. Természetesen tárgyalá­sainkban fő helyet kapott két­oldalú együttműködésünk. Meg­elégedéssel állapítottuk meg, hogy a magyar-szovjet gazda­sági kapcsolatok jól fejlődnek, eredményesen lezárult a követ­kező ötéves időszakra szóló tervkoordináció. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével áttekintettük naqyobb táviatokra is együtt­működésünk lehetőségeit, és több fontos kérdésben — a gépipari, a mezőgazdasági, a vegyipari, az energetikai együtt­működés fejlesztése tekinteté­ben - további megbízásokat adtunk az egyébként jól funk­cionáló kétoldalú szovjet—ma­gyar együttműködési kormány­közi bizottságnak a részletek kimunkálására. — Kifejeztük szovjet batá­táinknak azt a véleményünket, hogy a Szovjetunióval való együttműködésünk népgazdasá­gunknak, népünknek alapvető érdeke, létfontosságú kérdés, és biztosítottuk őket, pártunk és kormányunk, egész népünk min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy ezeket a kapcsola­tokat, a két ország, a két nép közötti barátságot nap mint nap tovább erősítsük. (Folytatás az 5. oldalon) KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Az Országos Béketanács tudományos bizottsága az ifjúság és a béke kérdéseivel foglalkozó konferenciát rendezett a buda­pesti Fáklya klubban. Képünkön: dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője beszél a tanácskozáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom