Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-22 / 290. szám
1915. október 22., szerda Dünantűlt Tlaplö 3 Kulturális életünk fejlesztésének 15 éves terve ($•) Tudományos életünk távlatai A Megyei Pártbizottság 1975. szeptember 12-i ülésén elfogadott feladatterv III. fejezete a tudományos élet fejlesztésének távlati feladataival foglalkozik. A fejlesztési irányelvek megállapítják, hogy Pécs és Baranya megye tudományos intézményeinek fejlesztése a meglevő és hagyományokkal rendelkező bázisokon érhető el. Ilyenek elsősorban az orvos- és biológiai tudományok, az állam- és jogtudományok, a történettudományok. Az utóbbi esztendőkben több olyan intézmény is létrejött Pécsett és környékén, amelyek jelentős kezdeti kutatási eredményeket értek el a bányászati, a műszaki, a mezőgazdasági, valamint a társadalomtudományok közül a közgazdaságtudományok, néprajzi, szociológiai, pedadógiai, pszichológiai tudományok terén. Ezek szilárd megalapozása és továbbfejlesztése a következő évek feladata. A megye és egyben a Dél-Du- nántúl tudományos szervező és koordináló intézményévé vált az MTA elnökségi bizottságaként működő Pécsi Akadémiai Bizottság. A meglevő intézmények feladatai A fejlesztési irányelvek elsőként. a meglevő kutató intézményekkel kapcsolatos feladatokat jelölik meg. A Pécsi Orvostudományi Egyetem a 'klinikai kutatómunka egyik kiemelt bázisává alakulhat. A tudományos és gyógyászati cél elérése is a II- sz. klinikai tömb felépítésével valósulhatna meg. Itt többek között megoldható lenne az egységes traumatológiai ellátás, ki lehetne alakítani a kardiológiai-szívsebészeti, humángenetikai, klinikai farmakológiái, az endokrin betegségek gyógyítására szolgáló, valamint az onkológiai egységeket. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete úgy tud mind jobban megfelelni a terület- fejlesztési komplex alap- és alkalmazott kutatások megszervezésének, ha erősödik közgazdaságtudományi, szociológiai tevékenysége. Ezt a belső és külső kutatói létszám növelésével lehet biztosítani. A Pécsi Tudományegyetem Áll am- és Jogtudományi Karón ikülönösen fontos, hogy a következő időszakban az országosan egyedül itt folyó családjogi kutatásokat fejlesszék és a megfelelő szervezeti és anyagi keretet számukra biztosítsák. A Közgazdaságtudományi Kar eddig is részt vett „A szocialista vállalat'’ országos távlati kutatás téma egyes kérdéseinek kidolgozásában, ezen az úton célszerű keresni a fiatalabb oktatók tudományos továbbfejlődésének lehetőségeit. A Janus Pannonius Múzeumban folyó természettudományi -és társadalomtudományi kutatásokat, a Megyei Levéltár által vezetett helytörténetírási, általában a történelmi kutatásokat kívánatos továbbfejleszteni. A Mecseki Ércbányászati Vállalat kutató bázisának jelenlegi kutatásaira alapítva lehet fejleszteni az atomenergia fejlesztési program végrehajtásában való részvételt. Ezen felül lehetőség nyílik a ritkafémek kémiájának és technológiai műveletének alapkutatás jellegű művelésére, akadémiai kutatóbázis létrehozásával. Az új kutatási feladatok Foglalkoznak a fejlesztési irányelvek az új kutatási feladatokkal és azok kereteivel Megállapítják, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola kutatási kapacitását növelni kellene. Ennek lehetőségét a szervezettebb kutatás, a túlterheltség csökkentése és a kutatás feladatok pontos kitűzése adja meg. A kutatások három irányban folytathatók: tantárgypedagógiai és módszertani, pedagógiai és pszichológiai alapkutatások, egyéb, a főiskolán oktatott tudományok terén. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a távlati kutatás iránya elsősorban alkalmazott jellegű, az építőipari és vegyipari területtel kapcsolatos. Ehhez kapcsolódnak a számítástechnikai kutatások, amelynek bázisát ezen a főiskolán lehetne a Dél-Dunántúl számára kialakítani. A Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telepe a következő ötéves terv folyamán önálló Növényi Fehérjekutató Intézetté fejlődik. 1980-tól az intézet a koordináló tevékenységén túlmenően, szintetizáló munkájánál fogva, a genetika, a produkciós fiziológia és az alkalmazott növénynemesítés terén önálló kutatási eredményeket hozhat. A mezőgazda- sági kutatási bázisok közül szükséges lenne továbbfejleszteni a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutató állomását. Ezen túl, még a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet villányi telepét kellene kutató állomássá fejleszteni, valamint a Pécsi Állami Gazdaság területén gyümölcstermesztési kutató állomást lehetne létrehozni. • Uj intézmények létesítésének lehetőségei A fejlesztési irányelvek szám- baveszik az új intézmények létesítésének lehetőségeit is. Ezek sorában említi meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a Népességtudományi Kutató Intézettel megállapodva déldunántúli demográfiai kutató- csoportot hozott létre Pécsett, melynek kutatásai kapcsolódnak az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének kutatásaihoz. Az MTA Pécsett egzakt nemzetiségi kutatásokat kíván folytatni, melyek egy későbbi időpontban lehetnek majd in- tézményesíthetők, s az 1970-es évek végén nemzetiségi kutató- csoportot kell majd irányításuk alatt létrehozni. A paksi atomreaktor sugárvédelmi és sugár- hygienés bázisát Pécsett lenne célszerű létrehozni, hiszen ennek kutatói személyi feltételei adva vannak a POTE Biofizikai Intézetében és Radiológiai Klinikáján, a MÉV egészségügyi szolgálatában és kutatási részlegeiben. Az MTA Pedagógiai Kutatócsoportja által létrehozott pécsi csoport munkájának megerősítése, a szükséges eszközök, elhelyezés biztosítása célszerű lenne a fejlesztési időszakban. Az országos hálózat részeként indokolt lenne geofizikai obszervatórium létrehozása, mely jelentős segítséget adhatna a természettudományos kutatásoknak. A hiányzó kutatási bázisok közül a következők fokozatos kiépítésére van szükség: az egységes bányászati kutatások, a mezőgazdasági komplex kutatások bázisa, a nyelvi, irodalomtudomá. nyi és filozófiai kutatások. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága négy fő kutatás irányba fogja össze és szervezi majd az erőket: az atomerőművek környezet- és humán sugárvédelme; a regionális vízellátás és vízvédelem; szilikózis kutatások; a regionális közigazgatás. Ezen kívül tanulmányozza a vidéki tudományos centrumok kialakításának módszereit, elvi és gyakorlati kérdéseit, kimunkálja azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki centrumok tudományos erősítését biztosítják. M. E. A múlt kincsei a jelent gazdagítják Magyaregregyen megértették A Völgység tucatnyi apró településének embere a dombok és völgyek koszorújában ütötte fel tanyáját, még valamikor a kőkorszak derekán. Itt-ott felbukkanó kőeszköze értékes leletanyagnak számít. A szerencsésebb kutató azonban a fejlettebb római kultúra emlékeit is megtalálhatja, hiszen a Hosz- szúhetény—Zobák—Magyareg- regy útvonal nem volt ismeretlen a légiók előtt sem. Innen kerültek elő Maximiánus Hercules császár bronzérméi. A völgységi telepítések egyike Magyaregregy; nemzeti történelmet nem formált, de részese volt, s épp elszigeteltségénél fogva a folklór hamisítatlan értékeit őrizhette meg. A helyi honismereti szakkör — mondhatni — szerencsés helyzetben van, a gyűjtőnek nem sokat kell fáradnia, a népi hagyományok, értékek szinte elé- bük mentek, A szakkör jó munkájának szakmabeli elismerése, hogy a múzeumi és műemléki hónap keretében a Janus Pannonius Múzeum munkatársai éppen Magyaregregyen tartották tanácskozásukat. Még valamikor 1968-ban Tüskés Tibor írt egy figyelem felkeltő cikket lapunk hasábjain Múzeum a padláson címmel. Ebben a Magyaregregyen még meglévő, de a maszek gyűjtők által veszélyeztetett népi értékek megóvása érdekében szállt síkra. Csernavölgyi Endréné, a honismereti szakkör vezetője innét számítja a kezdetet: — A honismereti szakkörünk ugyan csak egy évvel később alakult meg, de a figyelmeztetést azonnal megszívleltük. Huszonnyolc diákkal kezdtük el a munkát, 1970-ben pedig a felnőtt csoportunk is megalakult tizenegy taggal, majd a haA honismereti munka az egész falu ügye Bányásztörténetek, kihaló szavak A „Faluház” a szakkör büszkesége gyományőrző együttesünk is elkezdte tevékenységét. Tulajdonképpen a hagyományőrző együttes a mi kis művészgárdánk, akiknek a gyűjtött anyagok látványosságát köszönhetjük. Szakköreinknek a létszáma a mai napig nem változott, csupán a tagok cserélődtek. Kezdeti célkitűzésünk az volt, hogy a házak padlásain, a lomtárakban kallódó népi használati eszközöket összegyűjt- sük. Ez volt akkor a legégetőbb feladat. Csernavölgyi Endréné honismereti szakköre tulajdonképpen úttörő munkába kezdett, hiszen előzmény alig volt. Csupán Nemes József, a település igazgató-tanítója folytatott gyűjtőtevékenységet még a század forduló táján. Lakodalmi szokásokat, táncokat, dalokat jegyzett le, melyeket akkor, a mai pávakörök elődje, a Gyöngyösbokréta kör adott elő. — Ezt a fajta gyűjtőtevékenységet mi is fontosnak tekintettük, azonban az eszközgyűjtés után mégsem ebbe fogtunk bele. Ugyanis 1970-ben készült el az új iskola és a szakkör az intézmény átadására elkészítette az iskola történetét 1820-tól. Ezután fogtunk hozzá mi is a lakodalmi szokások, táncok gyűjtéséhez. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy a mentést csaknem teljes egészében be is fejeztük. Két hetenként tartja a honismereti szakkör az összejöveteleit a Faluházban. Ez alkalmakkor a 10 éves iskolástól a 80 éves idős emberig a szakkör valamennyi tagja a legnagyobb egyetértésben dolgozik, s ki-ki a saját területén végzett munkájáról számol be. Az eredmények kimagaslóak: összegyűjtötték a helyi pásztorjátékokat, a Kelemen járást, s együtt van már a pásztorénekek zenei anyaga is. A ma- gyaregregyi lakodalmas pedig azóta már országszerte ismert. — Elodázhatatlan feladatnak tekintettük továbbá, hogy a még élő, idős bányászoktól összegyűjtsük a bányásztörténeteket, az idevágó kihaló szavakat, s a falu környéki betyárhistóriákat. Mindezekkel párhuzamosan azonban hozzáláttunk a falumonográfia anyagának a felkutatásához is. Ennek rendszerezése, kiegészítése és megírása az elkövetkezendő idők fontos munkálata lesz. Magyaregregyről az első írásos adatok 1235-ből származnak. A Zichy család okirattárából kerültek elő, amelyben a falut Egregh névvel illetik. Innét kezdődően írják a község történetét. A szakkör tagjaitól tudjuk, hogy a települést 1836 óta nevezik Magyaregregynek. A már említett Faluház a szakkör büszkesége. Három szobájában több száz kitűnően rendszerezett, ma már felbecsülhetetlen értékű népi emléket gyűjtöttek össze. A szakkör tagjai közül bárkit is kiemelni igazságtalanság lenne, mert eredményeik a legszebb közösségi munka terméke. A látszat ellenére azonban nehézségeik is akadtak jócskán, a gyűjtőmunkájukat sem fogadták mindenütt örömmel, de ma már a falu szinte valamennyi lakója megértette a szakkör tevékenységének fontosságát. Ennek köszönhető, hogy a legkülönbözőbb pályázatokra juttathatták el dolgozataikat, a Pedagógus Továbbképző Intézet pályázatán második díjat nyertek, s most a napokban vehették ót a néprajzi pályázat második helyezéséért járó jutalmat. A magyaregregyiek munkájukkal további rangot adnak az ország honismereti mozgalmának. Füzes János A bőség zavaróban? Megkezdődött, egymást követik a művészeti évad eseményei, rendezvényei, bemutatói. A ,,befogadó", a művészetked- velő pécsi ember olykor a bőség zavarával küzd, ha minél több helyre akar eljutni. A hangversenyévad, színházi évad, kiállítások, matinék és a múzeumi hónap kiemelkedő rendezvényei önmagukban is szép számban kínálják a műélvezet rangos eseményeit. Nem könnyű választani. S az alkalomszerű eseményekről, a művelődési házak saját programjáról és a televízió, a rádió műsorkínálatáról még nem is szóltunk . . . Mindezen túl az elmúlt hetekben egyre gyakrabban láthattunk plakátokat a különböző amatőr művészeti ágak rendszeres bemutatóiról is. Mindenekelőtt: van miből választani. Másrészt egy-egy művészeti ág programját közelebbről megvizsgálva észrevehetjük, hogy nem általában „ömlesztik" a várható gyönyörűség özönét. A rendszeres, programszerű tárlatvezetések (pl. a „Munkások a képtárban" című sorozat); a hangversenyek (diák és felnőtt hallgatóságnak) és nemkevésbé a színházi bemutatók is egyre több lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lakosság legszélesebb rétegei minél több .alkalomhoz jussanak a művészettel való találkozásra; saját egyéni igényeiket és találkozási lehetőségeiket is figyelembe véve. Erre alapozott a színházi és a hangverseny-bér- letezés csak úgy, mint az amatőr művészet izmosodó, centralizált pécsi együttese is. A korábbi sikeres kezdeményezések (Pécsi Kamaraesték, amatőrök fóruma, stb.) nyomán az idei művészeti évadban új színfoltot jelent az, hogy havonta rendszeresen, egy-egy műsoruk többszöri előadásával jelentkeznek Pécs város és a vidék műsorellátásában. Új közönséget hódítanak és nevelnek ezáltal elsősorban az ifjúság különböző rétegeiben, s ahogyan az eddigi kísérletek jelzik, sikerrel, telt házakkal. A pécsi Központi Amatőr Színpad két korábbi műsorával több vidéki községben (pl. Fel- sőmindszenten, Bikaion, Mágo- cson), illetve pécsi kis színpadokon is szerepel két új bemutatójuk mellett. Pécsett nyolc, vidéken 5—6 előadással lépnek közönség elé az elkövetkezendő hónapokban. Élvonalbeli amatőr együtteseink visszatérő előadásai új színeket hoznak Pécs-Baranya gazdag, sokrétű művészeti életébe. Igaz, több lesz a bemutatók, rendezvények száma. Ám ezek is - a művészeti évadok eseményáradatában — arra szorítanak bennünket, hogy ne a bőség zavara uralkodjék felettünk, hanem a rohanó idő és a rohanó események özö- nébep okosan, céltudatosan szelektáljunk ahhoz, hogy érdeklődési köreinkben a legfontosabb művészi élmények részesei lehessünk. (w. e.) Szokolai István felvételei
