Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-22 / 290. szám

1915. október 22., szerda Dünantűlt Tlaplö 3 Kulturális életünk fejlesztésének 15 éves terve ($•) Tudományos életünk távlatai A Megyei Pártbizott­ság 1975. szeptember 12-i ülésén elfogadott feladatterv III. fejezete a tudományos élet fej­lesztésének távlati fel­adataival foglalkozik. A fejlesztési irányelvek meg­állapítják, hogy Pécs és Bara­nya megye tudományos intéz­ményeinek fejlesztése a meg­levő és hagyományokkal ren­delkező bázisokon érhető el. Ilyenek elsősorban az orvos- és biológiai tudományok, az állam- és jogtudományok, a történettudományok. Az utóbbi esztendőkben több olyan intéz­mény is létrejött Pécsett és környékén, amelyek jelen­tős kezdeti kutatási eredmé­nyeket értek el a bányászati, a műszaki, a mezőgazdasági, valamint a társadalomtudomá­nyok közül a közgazdaságtudo­mányok, néprajzi, szocioló­giai, pedadógiai, pszichológiai tudományok terén. Ezek szilárd megalapozása és továbbfejlesz­tése a következő évek feladata. A megye és egyben a Dél-Du- nántúl tudományos szervező és koordináló intézményévé vált az MTA elnökségi bizottsága­ként működő Pécsi Akadémiai Bizottság. A meglevő intézmények feladatai A fejlesztési irányelvek első­ként. a meglevő kutató intéz­ményekkel kapcsolatos felada­tokat jelölik meg. A Pécsi Or­vostudományi Egyetem a 'klini­kai kutatómunka egyik kiemelt bázisává alakulhat. A tudo­mányos és gyógyászati cél el­érése is a II- sz. klinikai tömb felépítésével valósulhatna meg. Itt többek között megoldható lenne az egységes traumatoló­giai ellátás, ki lehetne alakí­tani a kardiológiai-szívsebésze­ti, humángenetikai, klinikai far­makológiái, az endokrin beteg­ségek gyógyítására szolgáló, valamint az onkológiai egysé­geket. Az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézete úgy tud mind jobban megfelelni a terület- fejlesztési komplex alap- és al­kalmazott kutatások megszer­vezésének, ha erősödik közgaz­daságtudományi, szociológiai tevékenysége. Ezt a belső és külső kutatói létszám növelé­sével lehet biztosítani. A Pécsi Tudományegyetem Áll am- és Jogtudományi Karón ikülönösen fontos, hogy a kö­vetkező időszakban az orszá­gosan egyedül itt folyó család­jogi kutatásokat fejlesszék és a megfelelő szervezeti és anya­gi keretet számukra biztosítsák. A Közgazdaságtudományi Kar eddig is részt vett „A szocialis­ta vállalat'’ országos távlati kutatás téma egyes kérdései­nek kidolgozásában, ezen az úton célszerű keresni a fiata­labb oktatók tudományos to­vábbfejlődésének lehetőségeit. A Janus Pannonius Múzeum­ban folyó természettudományi -és társadalomtudományi kuta­tásokat, a Megyei Levéltár által vezetett helytörténetírási, álta­lában a történelmi kutatásokat kívánatos továbbfejleszteni. A Mecseki Ércbányászati Vállalat kutató bázisának jelen­legi kutatásaira alapítva lehet fejleszteni az atomenergia fej­lesztési program végrehajtásá­ban való részvételt. Ezen felül lehetőség nyílik a ritkafémek kémiájának és technológiai mű­veletének alapkutatás jellegű művelésére, akadémiai kuta­tóbázis létrehozásával. Az új kutatási feladatok Foglalkoznak a fejlesztési irányelvek az új kutatási fel­adatokkal és azok kereteivel Megállapítják, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola kutatási kapacitását növelni kellene. Ennek lehetőségét a szervezet­tebb kutatás, a túlterheltség csökkentése és a kutatás fel­adatok pontos kitűzése adja meg. A kutatások három irány­ban folytathatók: tantárgype­dagógiai és módszertani, peda­gógiai és pszichológiai alap­kutatások, egyéb, a főiskolán oktatott tudományok terén. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a távlati kutatás irá­nya elsősorban alkalmazott jellegű, az építőipari és vegy­ipari területtel kapcsolatos. Ehhez kapcsolódnak a számí­tástechnikai kutatások, amely­nek bázisát ezen a főiskolán lehetne a Dél-Dunántúl számá­ra kialakítani. A Takarmánytermesztési Ku­tató Intézet bicsérdi telepe a következő ötéves terv folyamán önálló Növényi Fehérjekutató Intézetté fejlődik. 1980-tól az intézet a koordináló tevékeny­ségén túlmenően, szintetizáló munkájánál fogva, a genetika, a produkciós fiziológia és az alkalmazott növénynemesítés terén önálló kutatási eredmé­nyeket hozhat. A mezőgazda- sági kutatási bázisok közül szükséges lenne továbbfejlesz­teni a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutató ál­lomását. Ezen túl, még a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet villányi telepét kellene kutató állomássá fej­leszteni, valamint a Pécsi Ál­lami Gazdaság területén gyü­mölcstermesztési kutató állo­mást lehetne létrehozni. • Uj intézmények létesítésének lehetőségei A fejlesztési irányelvek szám- baveszik az új intézmények lé­tesítésének lehetőségeit is. Ezek sorában említi meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a Népességtudományi Kutató Intézettel megállapodva dél­dunántúli demográfiai kutató- csoportot hozott létre Pécsett, melynek kutatásai kapcsolód­nak az MTA Dunántúli Tudo­mányos Intézetének kutatásai­hoz. Az MTA Pécsett egzakt nemzetiségi kutatásokat kíván folytatni, melyek egy későbbi időpontban lehetnek majd in- tézményesíthetők, s az 1970-es évek végén nemzetiségi kutató- csoportot kell majd irányításuk alatt létrehozni. A paksi atom­reaktor sugárvédelmi és sugár- hygienés bázisát Pécsett lenne célszerű létrehozni, hiszen en­nek kutatói személyi feltételei adva vannak a POTE Biofizikai Intézetében és Radiológiai Kli­nikáján, a MÉV egészségügyi szolgálatában és kutatási rész­legeiben. Az MTA Pedagógiai Kutatócsoportja által létrehozott pécsi csoport munkájának meg­erősítése, a szükséges eszkö­zök, elhelyezés biztosítása cél­szerű lenne a fejlesztési idő­szakban. Az országos hálózat részeként indokolt lenne geo­fizikai obszervatórium létreho­zása, mely jelentős segítséget adhatna a természettudomá­nyos kutatásoknak. A hiányzó kutatási bázisok közül a kö­vetkezők fokozatos kiépítésére van szükség: az egységes bá­nyászati kutatások, a mezőgaz­dasági komplex kutatások bá­zisa, a nyelvi, irodalomtudomá. nyi és filozófiai kutatások. Az MTA Pécsi Akadémiai Bi­zottsága négy fő kutatás irány­ba fogja össze és szervezi majd az erőket: az atomerőművek környezet- és humán sugárvé­delme; a regionális vízellátás és vízvédelem; szilikózis kuta­tások; a regionális közigaz­gatás. Ezen kívül tanulmányoz­za a vidéki tudományos centru­mok kialakításának módszereit, elvi és gyakorlati kérdéseit, ki­munkálja azokat a lehetősége­ket, amelyek a vidéki centru­mok tudományos erősítését biz­tosítják. M. E. A múlt kincsei a jelent gazdagítják Magyaregregyen megértették A Völgység tucatnyi apró te­lepülésének embere a dombok és völgyek koszorújában ütötte fel tanyáját, még valamikor a kőkorszak derekán. Itt-ott fel­bukkanó kőeszköze értékes le­letanyagnak számít. A szeren­csésebb kutató azonban a fej­lettebb római kultúra emlékeit is megtalálhatja, hiszen a Hosz- szúhetény—Zobák—Magyareg- regy útvonal nem volt ismeret­len a légiók előtt sem. Innen kerültek elő Maximiánus Her­cules császár bronzérméi. A völgységi telepítések egyi­ke Magyaregregy; nemzeti tör­ténelmet nem formált, de ré­szese volt, s épp elszigeteltsé­génél fogva a folklór hamisí­tatlan értékeit őrizhette meg. A helyi honismereti szakkör — mondhatni — szerencsés hely­zetben van, a gyűjtőnek nem sokat kell fáradnia, a népi ha­gyományok, értékek szinte elé- bük mentek, A szakkör jó munkájának szakmabeli elismerése, hogy a múzeumi és műemléki hónap keretében a Janus Pannonius Múzeum munkatársai éppen Magyaregregyen tartották ta­nácskozásukat. Még valamikor 1968-ban Tüskés Tibor írt egy figyelem felkeltő cikket lapunk hasábja­in Múzeum a padláson cím­mel. Ebben a Magyaregregyen még meglévő, de a maszek gyűjtők által veszélyeztetett né­pi értékek megóvása érdeké­ben szállt síkra. Csernavölgyi Endréné, a honismereti szakkör vezetője innét számítja a kez­detet: — A honismereti szakkörünk ugyan csak egy évvel később alakult meg, de a figyelmezte­tést azonnal megszívleltük. Hu­szonnyolc diákkal kezdtük el a munkát, 1970-ben pedig a fel­nőtt csoportunk is megalakult tizenegy taggal, majd a ha­A honismereti munka az egész falu ügye Bányásztörténetek, kihaló szavak A „Faluház” a szakkör büszkesége gyományőrző együttesünk is el­kezdte tevékenységét. Tulajdon­képpen a hagyományőrző együttes a mi kis művészgár­dánk, akiknek a gyűjtött anya­gok látványosságát köszönhet­jük. Szakköreinknek a létszáma a mai napig nem változott, csupán a tagok cserélődtek. Kezdeti célkitűzésünk az volt, hogy a házak padlásain, a lomtárakban kallódó népi hasz­nálati eszközöket összegyűjt- sük. Ez volt akkor a legége­tőbb feladat. Csernavölgyi Endréné honis­mereti szakköre tulajdonkép­pen úttörő munkába kezdett, hiszen előzmény alig volt. Csu­pán Nemes József, a település igazgató-tanítója folytatott gyűjtőtevékenységet még a szá­zad forduló táján. Lakodalmi szokásokat, táncokat, dalokat jegyzett le, melyeket akkor, a mai pávakörök elődje, a Gyön­gyösbokréta kör adott elő. — Ezt a fajta gyűjtőtevé­kenységet mi is fontosnak te­kintettük, azonban az eszköz­gyűjtés után mégsem ebbe fog­tunk bele. Ugyanis 1970-ben készült el az új iskola és a szakkör az intézmény átadásá­ra elkészítette az iskola törté­netét 1820-tól. Ezután fogtunk hozzá mi is a lakodalmi szoká­sok, táncok gyűjtéséhez. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy a mentést csaknem teljes egé­szében be is fejeztük. Két hetenként tartja a hon­ismereti szakkör az összejöve­teleit a Faluházban. Ez alkal­makkor a 10 éves iskolástól a 80 éves idős emberig a szak­kör valamennyi tagja a legna­gyobb egyetértésben dolgozik, s ki-ki a saját területén végzett munkájáról számol be. Az ered­mények kimagaslóak: össze­gyűjtötték a helyi pásztorjáté­kokat, a Kelemen járást, s együtt van már a pásztoréne­kek zenei anyaga is. A ma- gyaregregyi lakodalmas pedig azóta már országszerte ismert. — Elodázhatatlan feladat­nak tekintettük továbbá, hogy a még élő, idős bányászoktól összegyűjtsük a bányásztörté­neteket, az idevágó kihaló sza­vakat, s a falu környéki be­tyárhistóriákat. Mindezekkel párhuzamosan azonban hozzá­láttunk a falumonográfia anya­gának a felkutatásához is. En­nek rendszerezése, kiegészítése és megírása az elkövetkezendő idők fontos munkálata lesz. Magyaregregyről az első írá­sos adatok 1235-ből származ­nak. A Zichy család okirattá­rából kerültek elő, amelyben a falut Egregh névvel illetik. In­nét kezdődően írják a község történetét. A szakkör tagjaitól tudjuk, hogy a települést 1836 óta nevezik Magyaregregynek. A már említett Faluház a szakkör büszkesége. Három szobájában több száz kitűnően rendszerezett, ma már felbe­csülhetetlen értékű népi emlé­ket gyűjtöttek össze. A szakkör tagjai közül bárkit is kiemelni igazságtalanság lenne, mert eredményeik a legszebb közös­ségi munka terméke. A látszat ellenére azonban nehézségeik is akadtak jócskán, a gyűjtő­munkájukat sem fogadták min­denütt örömmel, de ma már a falu szinte valamennyi lakója megértette a szakkör tevékeny­ségének fontosságát. Ennek köszönhető, hogy a legkülön­bözőbb pályázatokra juttathat­ták el dolgozataikat, a Peda­gógus Továbbképző Intézet pá­lyázatán második díjat nyertek, s most a napokban vehették ót a néprajzi pályázat második helyezéséért járó jutalmat. A magyaregregyiek munká­jukkal további rangot adnak az ország honismereti mozgal­mának. Füzes János A bőség zavaróban? Megkezdődött, egymást kö­vetik a művészeti évad esemé­nyei, rendezvényei, bemutatói. A ,,befogadó", a művészetked- velő pécsi ember olykor a bő­ség zavarával küzd, ha minél több helyre akar eljutni. A hangversenyévad, színházi évad, kiállítások, matinék és a múzeumi hónap kiemelkedő rendezvényei önmagukban is szép számban kínálják a mű­élvezet rangos eseményeit. Nem könnyű választani. S az al­kalomszerű eseményekről, a művelődési házak saját prog­ramjáról és a televízió, a rá­dió műsorkínálatáról még nem is szóltunk . . . Mindezen túl az elmúlt hetekben egyre gyak­rabban láthattunk plakátokat a különböző amatőr művészeti ágak rendszeres bemutatóiról is. Mindenekelőtt: van miből választani. Másrészt egy-egy művészeti ág programját kö­zelebbről megvizsgálva észre­vehetjük, hogy nem általában „ömlesztik" a várható gyönyö­rűség özönét. A rendszeres, programszerű tárlatvezetések (pl. a „Munkások a képtár­ban" című sorozat); a hang­versenyek (diák és felnőtt hall­gatóságnak) és nemkevésbé a színházi bemutatók is egyre több lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy a lakosság legszéle­sebb rétegei minél több .al­kalomhoz jussanak a művészet­tel való találkozásra; saját egyéni igényeiket és találko­zási lehetőségeiket is figye­lembe véve. Erre alapozott a színházi és a hangverseny-bér- letezés csak úgy, mint az ama­tőr művészet izmosodó, centra­lizált pécsi együttese is. A ko­rábbi sikeres kezdeményezé­sek (Pécsi Kamaraesték, ama­tőrök fóruma, stb.) nyomán az idei művészeti évadban új színfoltot jelent az, hogy ha­vonta rendszeresen, egy-egy műsoruk többszöri előadásával jelentkeznek Pécs város és a vidék műsorellátásában. Új kö­zönséget hódítanak és nevel­nek ezáltal elsősorban az ifjú­ság különböző rétegeiben, s ahogyan az eddigi kísérletek jelzik, sikerrel, telt házakkal. A pécsi Központi Amatőr Szín­pad két korábbi műsorával több vidéki községben (pl. Fel- sőmindszenten, Bikaion, Mágo- cson), illetve pécsi kis színpa­dokon is szerepel két új be­mutatójuk mellett. Pécsett nyolc, vidéken 5—6 előadással lépnek közönség elé az elkö­vetkezendő hónapokban. Élvonalbeli amatőr együtte­seink visszatérő előadásai új színeket hoznak Pécs-Baranya gazdag, sokrétű művészeti éle­tébe. Igaz, több lesz a bemu­tatók, rendezvények száma. Ám ezek is - a művészeti évadok eseményáradatában — arra szorítanak bennünket, hogy ne a bőség zavara uralkodjék fe­lettünk, hanem a rohanó idő és a rohanó események özö- nébep okosan, céltudatosan szelektáljunk ahhoz, hogy ér­deklődési köreinkben a leg­fontosabb művészi élmények részesei lehessünk. (w. e.) Szokolai István felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom