Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-19 / 287. szám
1975. október 19., vasárnap Dünantult napló 3 Szolid fejlesztés várható Beszélgetés dr. Bakos Zsígmond könnyűipari miniszterhelyettessel Félmilliós felújítás Kacsótán A tizenhétezer főt foglal- jkoztató len- és kenderipar nem teljesíti erre a tervciklusra programozott termelési célkitűzéseit. A tervezett beruházások egy része elmarad, akadozik a nyersanyagellátás, s igen kedvezőtlenül alakult a munkaerőhelyzet. — Arra számítottunk, hogy a textilipar ezen legmostohább, legnehezebb munkaterületein a kialakult hazai fejlesztési és munkaerőviszonyok között is megtartjuk a létszámot — mondotta a beszélgetésünk során dr. Bakos Zsig- mond könnyűipari miniszter- helyettes. A 15 százalékos létszámcsökkenés kedvezőtlenül érintette az iparágat, s új feladatokat rótt a vezetőkre és munkásokra egyaránt. — A struktúraváltoztatásra gondol? — Többek között igen. Ennek tudható be, hogy míg o len—kender típusú szövettermelés közel 20 százalékkal csökkent, az egy főre eső termelési érték mintegy 40 százalékkal, az egy főre eső nyereség pedig 70 százalékkal nőtt. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy öt esztendő leforgása alatt a dollárkitermelési mutatót 58 forintról 38,7 forintra csökkentette az iparág: ez nagyrészt a polipropilén alkalmazásának köszönhető. A len—kenderipar számos új termékkel jelentkezett a piacon. Megkezdte a láng- és kopásálló munkaruha anyag, a tűnemezeit termékek, a polipropilén szőnyeg hordozó szövetének gyártását. Az említett termékek iránt nemzetközileg is igen nagy az érdeklődés. Létszámgondok — Két hónap múlva itt az év vége, amely egyben a IV. ötéves terv befejezését is jelenti. Mit mutat majd föl a hazai len- és kenderipar öt esztendő eredményekért? — 1970-ben az iparág munkásainak száma meghaladta a 19 000 főt. Ma alig tizenhétezer ember dolgozik a len- és kenderipar gyáraiban. A csökkenés nem áll meg: 1980- ban alig több mint tizennégyezer munkása lesz az iparágnak. A létszámgondokból eredően, a visszafogottabb fejlesztések következtében a jelenlegi ciklusra előírt terveket nem teljesíti az iparág. Míg 1970-ben 26,4 millió négyzet- méter len- és kendertípusú szövetet állítottunk elő, addig az idei termelés nem haladja meg a 25 millió négyzetmétert, holott a terv annak idején 36 millió négyzetméter szövet gyártásával számolt. A következő tervciklusban mindössze 2 millió négyzetméterrel növeljük a len- és kendertípusú szövet gyártását. — Ismeretes, hogy Európa több országában elsorvadt a len- és kenderipar. Ez vár a hazai üzemekre is? Egységes nagyvállalatban — A mostani tervciklusban végrehajtott többszöri átszervezés eredményeként a hazai len- és kenderipar egységes nagyvállalatba tömörült. A hosszú éveken át nehézségekkel küszködő Rostkikészítő Vállalatot beolvasztottuk a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatba, a lenfeldolgozó telepek pedig a Lenfonó és Szövőipari Vállalathoz kerültek. Ennek ellenére időről időre előtérbe kerül a nyersanyagellátás problémaköre. Nem sikerült a magot és a kárát termelő mezőgazdasági üzemeket jobban érdekeltté tenni abban, hogy folyamatosan megfelelő meny- nyiségű és minőségű alapanyagot biztosítsanak üzemeinknek. A megoldás kétirányú lehet. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a mag és kóró felvásárlási árszínvonalát emeljük. Ám sokkal járhatóbb útnak kell tekintenünk a tőkés piacokra szállítandó, de a hazai felhasználóknak termelt termékek árának növelését. — Az V. ötéves terv ugyan még kidolgozás alatt áll, mégis arra kérem, beszéljen az 1980-ig terjedő időszakban megoldásra váró feladatokról. — 1975—80 között másfél milliárdos fejlesztést tervezünk. Gyors ütemben kívánjuk folytatni a rostkikészítés koncentrálását, az elavult telepeket folyamatosan megszüntetjük. Fejlesztjük a kenderrost-üze- meket, és meg kell oldanunk a pozdorjalap-üzemek rekonstrukcióját. A fonodákban kicseréljük az elavult gépeket, a kenderiparban fel kell számolnunk a vizesfonást, a szárazfonó kapacitás növelése a cél. Ez a hirdi' gyárra is vonatkozik. A szövődéi létszám- csökkenést új korszerű gépek beállításával kívánjuk ellensúlyozni. — Hogyan oszlik majd meg a fejlesztési összeg a három vállalat között? — A Lenfonó és Szövőipari- Vállalat, valamint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat részesül a beruházásokra, rekonstrukciókra szánt összeg háromnegyedéből. A fennmaradó rész a Kender-Jutáé. Jelenleg úgy látjuk, hogy a rostkiké- szítők, valamint a bútorlapgyártás fejlesztésére 180 millió, a fonodái rekonstrukciókra, a zsineggyártás korszerűsítésére 200 millió, szövödéink felújítására, gépek vásárlására 350 millió, míg a szőnyeg- és alapszövetgyártás rekonstrukciójára megközelítőleg 400 millió forint jut. r Az Árvái brigád Rákosi Mihály felesége úgy tűnik az ebéd miatt berzenkedik. Ha már időre elkészítette, az ember időben érjen haza, hiszen Béta-bánya messzebb volt, mint Zobák, s onnan soha nem késett. Két esztendeje sok szó esett a csapat „okos viselkedéséről", bár- férje azon a napon nem volt műszakon. Marcsek Sándor volt a szakvezető vájár. A vájvég jelzett: először csökkent, majd félszaporodott a metánkiáramlás. Aztán megmozdult a vájvég és pergett a szén. Később duzzadni kezdett, úgy tűnt a gerendák, feszkék, pallók sem tudják visszatartani a szenet, hogy a vágatba ne nyomuljon. A vájár az utolsó jeleknél már biztos volt: futni kell. A Jégvágaton vágta hátba őket a gázkitörés szele, miután letette azt a kétszáz csillényi szenet, amelyet magával hozott. Rákosi Mihály,né ettől kezdve szorongva teszi asztalra az ebédet, Rákosi Mihály pedig még a riport kedvéért sem akar késni. Nehéz feladatok A félelemről nem beszélünk többet. A bányamunkák közül a legnehezebb feladatokkal kell megbirkózniuk. Legutóbb két hétig egy centit sem haladtak előre, a 12-es telep csak a legszigorúbb biztonsági előírások árán tartható kordában. Még mielőtt a feltáró vágattal a széntelep közelébe jutnának, 12—15 méteres fúrólyukakon keresztül, mosatják a telepet. Ez úgy történik, hogy a fúrólyukban magasnyomású vízvezetékhez csatlakozó csövet mozgatnak, s a „hórukkozás” közben 60-70 csillényi szenet kimosnak. Szétroncsolják a telepet, ezzel csökkentik gáztartalmát. Ezután kezdődhet az előrehaladás, amíg három méterre meg nem közelítik a telepet. Ilyen vastag kőzetpajzsnak maradnia kell. Ekkor a mosatáshoz hasonló művelet, a perforálás kezdődik: a különbség csak annyi, hogy a csövet gép mozgatja, s a telepet sokkal jobban szét kell roncsolni. Ilyen körülmények között teljesítményről, munkaversenyről aligha lehet szó . .. — Dehogynem. — mondja Szilágyi György, az Árvái brigád műszaki patronálója. A bányásznapi versenyt megnyerTanácskozás a munkajogról A munkajogi bizottságok működésének egyéves tapasztalatairól rendeztek tanácskozást a hét végén Szolnokon, a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában. Az Igazságügyi, a Munkaügyi Minisztérium, a SZOT illetékes osztályainak képviselői, valamint a hét alföldi megye munkajogi bizottságának vezetői, a munkajogi bíróságok képviselői összegezték a társadalmi testületek hatékony szerepét a dolgozók jogainak védelmében. Megállapították, hogy a bizottságok hatékonyan töltik be szerepüket, jól koordinálják az üzemi, vállalati munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét. ték - hasonló körülmények között dolgozó csapatokkal hasonlítottuk össze teljesítményüket. Most pediq az esztendő végéiq önmagukkal versenyeznek: havonta öt méterrel többet hajtanak ki, mint amennyit az üzem számukra feladatként kiadott. ötszörös aranykoszorús szocialista brigád. Ebben a közösségben — úgy tűnik - az élet úgy formáilja a dolgokat, mint ahogy a brigádmozgalom céljaként valamikor megfogalmazták. Természetesnek vesszük, hogy Muth Adóm vájár az üzem munkavédelmi vetélkedőjén harmadik lett, q csapat másik négy tagja pedig jó helyezést ért el. Aztán olvasom a brigádnaplóban, hogy a kom. lói vájáriskola két tanulóját már-már családtaggá fogadták. Szeretnék majd a- brigádot friss erőkkel erősíteni. A mélyebb ok talán mégis az, hogy a tizenöt tagú brigádból tizen a komlói vájáriskolában kaptak oklevelet. Árvái József felesége és az egyik gyerek is tagja a komlói munkáskórusnak. A műszaki patronáló családja is a kórusban énekel . . . — Talán a házasságok is ott szövődtek? — Nem, az a szakszervezeti mozgalmon keresztül — mondja Árvái. Ez az a pillanat, amikor gratulálni kell: Árvái Józsefet most választották be q Bányász Szakszervezet Országos Elnökségébe. A brigád gondjai — A brigád gondjai a legközvetlenebb szószólóra találtak ... — Kerülgettük, hogy mit kellene, de senki sem mondta ki a kongresszuson, azt tudniillik, hogy ami történt, az még kevés. A kongresszuson az volt az érzésem, hogy néhányon a fellegekben járnak, mi azonban a mélység felé törekszünk. Irányelvekről! beszéltünk, g bányászok azonban gépeket, fiatal munkatársakat, az orvosoktól megértést szeretnének. Nekem is gerinckopásom van, de jó géppel még sokáig eldolgoznék. Látta q perforálógépet: Ismét üzemel \I oltak, akik megkon- * dították a lélekharangot a hír hallatán: a KÖJÁL leállította a ME- CSEKTEJ Vállalat kacsótai üzemét. Mindez a nyáron történt, s rövidesen kiderült, hogy a MECSEKTEJ esetében csupán múló rosszullét- ről van szó, a „beteg" egy hónap alatt lábra kapott: felújították az üzemépületeket, kisebb-nagyobb átalakítást is végrehajtottak, a vállalat élére új vezetőség került. Az 1968-ban az országban elsőként létrehozott ilyen jellegű tsz-társulás termékei hamarosan népszerűek lettek a piacsak irányítjuk és csinálja helyettünk a ,,hórukk”-munkát, amelyben karunk, derekunk, lábunk belefájdult. Sok energiánk vész el, amíg panaszunkat meghallgatják. A hűségjutalom rendelkezéssel sem értünk egyet. Azzal meq igazán nem, hogy a kongresszuson kijelentették, hogy a bányászok széles körben megvitatták és elfogadták. Mi küldöttek csak néztünk egymásra, hiszen az újságokból ismertük meg. — Tudja a brigád is elvárta, hogy ezeket elmondjam, ott nem volt alkalmam erre. Itt a bányában ki kell magunkból beszélni, ami fáj. Aztán jobb szívvel fogjuk a gépet és észrevesszük, hogy sok minden .változott körülöttünk. A rend — élet Zobák-bánya II. szintjén, a 4-es déli keresztvágaton dolgoznak Árvaiék. A vágatban szokatlan csend: a szellőztető kinn a fővágaton zümmög, a rakodógép a rendezővágányon pihen. Mindenütt rend, sehol egy eldobott szerszám, fa. A rend itt az életet jelenti. Menekülés közben, ha valaki megbotlik, többé nem tud felkelni. A vájvég közelében oxigénes menekülőkészülékek, a vágat homlokán műszerek: a geofon a kőzetben levő mindenféle mozgást, hangot észlel, s a diszpécserközpontba továbbit. A diszpécser veszély esetén hangostelefonon figyelmezteti a bányászokat. Szemet és fület pótol. Korábban ugyanis egész műszak közben megfeszített figyelemmel nézték a vájvéget: mozdul-e? A metánmérő ugyancsak segít: a gázkitörést a metán felszaporodása, esetleg csökkenése előzi meg. Két százaléknál q műszer piros fénynyel és búgó hanggal jelez. Fénysugarak viliódznak a gerendákkal, pallókkal, feszkékkel lefogott vájvégen: egyszerű céltudatos mozdulatokkal végzik Árvaiék munkájukat. A fejlámpák alatt ezernyi gondolat: dalárda, vájáriskola, a munkavédelmi vetélkedő, szocialista demokrácia, a havi öt méter többlet, s hogy otthon soha ki ne hűljön az asztalra tett leves ... Lombosi Jenő a Mecsektej con. Tavaly a MECSEKTEJ 110 millió forintos forgalmat bonyolított le. A pécsi, mohácsi, szigetvári és budapesti üzletekbe naponta 13 ezer liter tejet, 13 mázsa túrót, hét mázsa vajat, két mázsq krémtúrót és ezer liter tejfölt juttatott el. Ez év nyarán jött a hír: higiéniai hiányosságok miatt a KÖJÁL leállította az üzemet. Az alapító termelőszövetkezetek és a tejiroda a MECSEKTEJ segítségére siettek: a szakmunkásokat és az építőanyag egy részét a szigetvári, a szabadszentkirályi, a szentlőrinci és a kővágószöllősi tsz biztosították. A tejiroda szaktanács- adókkal segítette a felújítást. Egy hónap leforgása alatt félmillió forint költséggel ismét üzemképes állapotba hozták a kacsótai tejfeldolgozót. Csak a „beavatottak" tudtak arról, hogy a MECSEKTEJ-nél „nyári szünet" van, q vásárlók aligha, mert a Baranya megyei Tejipari VáJJalat vállalta a MECSEKTEJ-hez érkező tej feldolgozását és azt a MECSEKTEJ zacskóiba töltötték. Az egy hónapig tartó felújítás során megoldották a tejszín eddiginél higiénikusabb mélyhűtését, külön termet alakítottak ki a kultúra-főzőnek, tágas laboratóriumot hoztak létre és a laborba modern felszerelés is került. A tiszta göngyöleg tárolására raktárhelyet építettek. Teljesen felújították a túrókészítő helyiséget. Zárt rendszerbe került o szennyvíz és a savóelvezetés. Az üzem terjeszkedéséről sokáig csak szó volt, ma már valóság: megvásárolták a szomszédban levő mintegy 600 négyszögöles telket a rajta levő házzal. A régi házban alakítják ki az ebédlőt, a tanácstermet. Új műhelyeket, raktárt és mosodát hoznak létre. Az udvaron építik a korszerű kocsimosót. Parkolóhely és iroda- helyiséq kialakítására is sor kerül az elkövetkező eqy éven belül. Új gépeket is szeretnének vásárolni, — polipack csomagolló gépsort, és egy NDK gyártmányú vajcsomagoló gépet. Az új igazgató, Demeter Mihály elmondta, két műszakban dolgoznak, a harmadik műszakban a karbantartást, fertőtlenítést végzik el és az árut szállítják ki. Műszaki ágazatot hoznak létre, és a gyorsabb szállítás érdekében „önállósítják" a szállítási részleget. Mécs L. Üj váróterem készült el Szatina—Kishajmáson, több mint félmillió forintért Az acélszerkezetű épület oldalfalainak a zömét nagy üvegfelületek borítják. Seres Éva felvétele Salamon Gyula Árvái József, Rákosi Mihály és Szilágyi György MÜM-állásfoglalás a munkaerőtoborzókról Egyes vállalatok szűkös munkaerő helyzetét kihasználva, néhány, az állandó munkát nem kedvelő vállalkozó személy felcsapott hivatásos mun- kaerő-toborzónak. így jogtalan haszonhoz jutottak, gyakran megrövidítettek „segítségükkel" munkát vállaló dolgozókat is. A Munkaügyi Minisztérium szükségét látta, hogy a törvényes rendelkezések maradéktalan végrehajtására hívja fel a vállalatok és állami szervek figyelmét a Munkaügyi Közlönyben most megjelent 13. számában. A hivatalos állásfoglalás hangsúlyozza: munkaerő-toborzást és szerződtetést vállalatok, állami gazdaságok saját dolgozóinak útján és saját munkaerőszükségletük biztosítására végezhetnek, ezt is csak akkor, ha arra a tanács munkaügyi szervétől előzetesen engedélyt kaptak. Engedély kell akkor is, ha a toborzás hirdetmény, falragasz, vagy újsághirdetés útján történik. Magánszemély tehát foglalkozásszerű munkaerő-közvetítést, munkaerő-toborzást nem végezhet! Aki mégis végez ilyet, az szabálysértést követ el.
