Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-16 / 284. szám

A szakmunkásképzés jubileuma A magyar neveléstörté­net újkori két kiemel­kedő eseménye az elmúlt évtizedekben gazdasági és társadalmi fejlődésünk lé­nyeges tényezője volt és to­vábbfejlődésünk egyik alapja ma is: az iskolák államosítá­sa és az államilag szervezett, egységes szakmunkásképzés be­vezetése. A szakmunkásképzés számos értékes nevelési-oktatá­si tapasztalattal járult hozzá nevelési és oktatási rendsze­rünk színvonalának emelkedé­séhez, a munkások százezreit segítve a társadalmi aktivitás, a szakmai tudás megszerzé­sére. A baranyai szakmunkáskép­zés az elmúlt évtizedekben, mint a munkaerő újratermelé­sének legfontosabb eszköze, nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a megye gazdasá­gi feladatait elláthassa. A szak­munkásképzés minden más is­kolatípusnál jobban, egyértel­műbben és céltudatosabban valósította meg feladatát: a szakmunkások tömegeinek ne­velését, a munkásosztály után­pótlásának biztosítását. Megyénkben a sajátos gaz­dasági feltételek következtében — a bányamunkásságot kivé­ve — nagyüzemi munkástöme­gek nem voltak, a szervezett szakmunkásképzés megterem­tette az elmúlt huszonöt év alatt a szakmailag felkészült, tár­sadalmi aktivitásban egyre fej­lődő munkástömegeket. A munkaerő újratermelése — társadalmi szükségesség, ál­landó folyamat. A munkaerő generációs, kulturális és szak­mai, folyamatos és időszakos újratermelése általában meny- nyiségében többletet, minősé­gében magasabb színvonalat igényel a korábbinál. A de­mográfiai tényezők a mennyisé­gi többletet — rövidebb távo­kon — ingadozóvá tehetik, ám a minőségileg emelkedő szín­vonal az emberiség tudáskin­csének bővülésével, a tervezési tapasztalatok növekedésével a gazdaság minden területén és a nevelés-oktatás terén is ál­landónak tekinthető. Az intenzív gazdaságfejlesz­tés időszaka a legfontosabb fel­adattá emelte a szakmunkáskép­zést. Megnyilvánul ez az 1961. évi III. törvénnyel, a közép­iskolai oktatás általánossá té­telét bejelentő törvénnyel kez­dődő folyamatban. E folyamat­ba tartozik az 1969. évi VI. tör­vény a szakmunkásképzésről, amely struktúrájában gyorsított ütemben fejlesztette a képzést. Üj vonásokkal járult hozzá az oktatás — és ezen belül a szakképzés — fejlesztéséhez az MSZMP KB. 1972. évi oktatás- politikai határozata, amit meg­erősített ez év elején pártunk XI. kongresszusának határoza­ta, amely a szakmunkáskép­zést, a mind szélesebb mun­kásrétegekre' szervezendő to­vábbképzést a következő évek­re is kiemelt feladatként jelöl­te meg. Ma megyénk területén sú­lyos és egyes területeken vár­hatóan egyelőre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzdünk. Fejlődési körülményeinkből adódóan a munkaerőhiány alapvetően strukturális jellegű Kétségkívül — számos terüle­ten -— bizonyos ellentmondá­sok kezdenek kibontakozni a munkaerő iskolázottsági szint­je és a munkahelyek szintje között, a dolgozók egyre nö­vekvő képzettsége és aközött, hogy a gazdaságban igen sok az egyszerű, képzettséget ke­véssé igénylő, s ezen belül a fizikailag megerőltető munka. További fejlődésünk, gazda­ságunk és társadalmunk szá-j mára — s ez már politikai kérdés — a munkaerő iskolá­zottsági szintje, nevelésének és képzettségének szintje és a munkafeladatok szintje nem a képzés, műveltség növekedésé­nek korlátozásával közelíthető egymáshoz, hanem a munka­feladatoknak, a vállalati, üzemi szervezeteknek a dolgozók mai (és jövőbeni) tudásszintjére emelésével. A kulturált munkás­magatartás az iskoláztatásban és az iskolázottságban gyöke­rezik, ám igen sok múlik azon is, hogy a továbbiakban a min­dennapi munka milyen impul­zusokat ad az érdeklődés fo­lyamatos fenntartására és ki­elégítésére. A szakmunkásképzés az in­tenzív fejlesztés időszakának megfelelően, a társadalmi-poli­tikai érdek alapján neveli-ké- pezi a szakmunkásjelölteket. A szélesen értelmezett és meg­erősödött általános műveltség­alap birtokában, a munkaer­kölcs általános etikai elve alap­ján foglalkozik a speciális kö­vetelmények és igények meg­határozásával, az egyes szak­mákra jellemző, jól elhatárol­ható, konkrét vonások kidom­borításával. Fejleszteni igyek­szik a szakmai öntudatot és sokszínű vállalati, üzemi kap­csolataival erősíti az adott munkáskollektívához, munka­helyhez fűződő érzelmi szála­kat, megkönnyítve így a ké­sőbbi beilleszkedést a felnőtt munkásközösségbe. Minél ma­gasabb alapműveltségű fiata­lokkal van e tekintetben dol­gunk, e tevékenység — min­den sokrétűsége és igényessé­ge mellett — egyre nagyobb sikerekre jogosít. A művelt szakmunkás ön­megújulásra képes, politikailag és erkölcsileg oly módon ne­velt, hogy társadalmi és poli­tikai életében tevékeny, hisz céljaiban és munkájávai tö­rekszik e céljai elérésére. Mű­veltség, szakképzettség, maga­san fejlett szocialista erkölcs így ötvöződik egységbe — az egyén hasznára, társadalmunk továbbfejlődésének biztosíté­kául. A huszonöt éves állami szakmunkásképzés sokrétű feladatait egyre bonyolultabb gazdasági körülmények között, nagyobb elvárások alapján végzi. A me­gye 13 szakmunkásképző inté­zete, 469 pedagógus és 7666 tanuló együtt készül fel a kö­vetkező évtizedek feladataira, a fejlett szocialista gazdaság és társadalom megteremtésé­re. Krisztián Béla Tegnap megkezdődött az új pécsi kenyérgyár műszaki átadása. Képünkön: a kenyértészta-készitő gépsor. Fotó: Kóródi Gábor A francia államelnök Lev Tolsztoj egykori birtokán Tárgyalások a kétoldalú Lev Tolsztoj egykori birtokára, Jasznaja Poljanába látogatott szerdán délelőtt szovjetunióbeli hivatalos látogatásának má­sodik napján Valéry Giscard d’Estaing francia államfő és kísérete. A fővárostól délre fekvő Tuláig az elnök repülő­géppel tette meg az utat, majd onnan gépkocsival foly­tatta útját. A tulai repülőté­ren, amelyet ez alkalomból szovjet és francia zászlókkal díszítettek fel, a híres orosz szamovárok mestereiről neve­zetes város párt- és tanácsi vezetői, fogadták a francia vendégeket és a kíséretükben lévő szovjet személyiségeket. Az eddigi tárgyalásokat eredményesnek minősítette Dzsermen Gvisianyi, a Műsza­ki-Tudományos Állami Bizott­ság elnökhelyettese szerda délelőtt megtartott nemzetközi sajtóértekezletén. Kijelentette# hogy a szovjet közvélemény óriási érdeklődést tanúsít Giscard d'Estaing látogatása iránt, s a kedd esti fogadáson elhangzott beszédek híven tük­rözik a látogatás és a szovjet —francia kapcsolatok szelle­mét. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének kulcskérdéseit érintve Gvisianyi hangoztatta: teljes és kölcsönös megértés van a felek között a kereske­delmi forgalom kiegyensúlyo­zásának szükségességéről. En­nek érdekében jelenleg azt kutatják, miként iehetne nö­velni a szovjet exportot, még­pedig nemcsak a hagyomá­nyos nyersanyagok kivitelét, hcnem a gépek és berendezé­sek értékesítését is. Vszevolod Szofinszkij, a szovjet Külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője, aki ugyancsak jelen volt a délelőtti sajtóértekezle­ten, hozzátette: erről a témá­ról gyümölcsöző megbeszélés folyt kedden Giscard d'Estaing és a szovjet vezetők között is. Gvisianyi közölte, hogy a szovjet—francia kereskedelmi forgalom 1970 és 1974 között megkétszereződött, s most ar­ra számítanak, hogy 1980-ig az árucsere ismét megduplá­zódik, esetleg megháromszoro­zódik. Az 1975-ben eddig lét­rejött kereskedelmi és gazda­sági együttműködési megálla­podások értéke máris elérte a másfél milliárd rubelt, s ez jó­val több, mint az előző évek­ben. Részletesen beszélt Gvisianyi a kozmikus kutatásban, az ele­mi részecskék kutatásában, a földrengés-előrejelzésben, a repüléstechnikában, és más területeken folytatott kiterjedt együttműködés gyümölcseiről, s arról, hogy a- tudományos­műszaki kapcsolatok ezeken a területeken a konkrét gazda­sági együttműködésre is ked­vezően hatnak. Kádár János, 02 MSZMP KB első titkára Vas megyei látogatása során fát ültetett n Népek Barátsága parkban. KS/D. NAPLÓ, TEtEFOTÖ Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Qaplo XXXII. évfolyam, 284. szám 1975. október 16., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja kapcsolatok javításáról ÜNNEPÉLYESEN MEGNYÍLT AZ ŐSZI BNV Keserű Jánosné megnyitó beszéde Szerda délelőtt 10 órakor, a kőbányai vásárközpontban ün­nepélyesen megnyílt a fogyasz­tási cikkek második szakosított nemzetközi vására, az őszi BNV. A vásárváros fellobogózott főterén rendezett megnyitó ün­nepségen megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi Io­nos és Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, ott volt a kormány több tagja, a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja, valamint a hazai és a külföldi kiállítók, és kereskedelmi part­nereik képviselői. A Himnusz elhangzása után Keserű lánosné könnyűipari mi­niszter mondott megnyitó be­szédet. A miniszter üdvözölte a meg­nyitóünnepség vendégeit, majd így folytatta: — Budapestnek ez az épülő, formálódó új vásárvárosa eb­ben az évben harmadszor ad otthont nagyszabású gazdasági seregszemlének. Tavasszal a beruházási javak szakosított nemzetközi vásárát, nyár utó­ján a mezőgazdasági vásárt rendezték meg itt és most meg­nyithatjuk a közszükségleti cik­kek szintén szakosított nemzet­közi árumintavásárát. Természetszerű, hogy a lakos­ság körében nagy érdeklődés­re tart számot a közfogyasz­tási cikkek nemzetközi vására. A látogatók százezrei ismerked­hetnek meg iparunk újdonsá­gaival, tapasztalhatják az áru- választék bűvülését és kivá­laszthatják, melyeket vásárol­ják meg a legszívesebben. Er­re lehetőség kínálkozik azért is, mert — amint azt a szakembe­rek felbecsülték - a bemutatott cikkeknek háromnegyed része egy éven belül forgalomba ke­rülhet. A magyar és a külföldi kiál­lítóknak egyaránt eredményes tárgyalásokat kívánok, mindkét fél részéről jussanak érvényre a közös érdekek és ez járuljon hozzá a békés egymás mellett élés elmélyítéséhez. Az ünnepi megnyitó után a vendégek körsétát tettek az árubemutatón. Az őszi BNV kapuit délután 2 órakor nyitották meq a nagy­közönség előtt. KÁDÁR JÁNOS TALÁLKOZÓJA VAS MEGYEI VEZETŐKKEL Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Vas megyei látogatása során szerdán délelőtt Szom­bathelyen a megyei párt- bizottság székházában talál- Jcozott a megyei pártbizott­ság tagjaival, a járási, g vá­rosi pártbizottságok első tit­káraival, a megyei tanács, a társadalmi és a tömeg­szervezetek vezetőivel. Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a Vas megyei Pártbizottság első titkára kö­szöntötte a Központi Bizott­ság első titkárát és tájékoz­tatta a megye helyzetéről, fejlődéséről, a további fej­lesztés terveiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom