Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-14 / 282. szám
6 Dunántúli napló 1975. október 14., kedd épernyo előtt Miért szeretem a televíziót? A kisiparosok adózása Mert azért szeretem is. A televízió olyan, mint - mondjuk — egy város, szeretem, mert az egyik utcájában fák vannak és a fákon átsüt a nap és van ott egy épület, amelynek a kapuja és az ablakai örökkévalóságot és derűt sugároznak. De nem szeretem, sőt, utálom, mert a másik utcájában roggyant a járda, ha végigbotorkálok rajta, félpercenként a fülembe bődül egy büszke autó, végigsöpör a szűk úton, mint egy versenypályán és porfelhőt kavar, az utca végében pedig ott az a ház, amelyre ha ránézek, meg- inoq a hitem az emberiség jövőjében. Ez a televízió is .. . Nem szeretem, mikor nagyképű, mikor erőszakos, mikor úgy csipog nekem, mintha beszélni tanuló gügye vadember lennék. Ki nem állhatom, mikor rejtélyeskedik, mikor önnön szerepétől szédülten mindenáron a „tévés műfajokat" hajtja, mikor olyan kotyvalékokkal etet bennünket, amit nem szeretünk, s közben mintha azt hajtogatná: „milyen finom ez a papi" . . Olyankor viszont nagyon szeretem, amikor egyszerű és értelmes, amikor teszi a dolgát, amikor úgy igényes, hogy nem aggatja tele magát cicomás rongyokkal. Szombat este nem voltam oda érte, amikor egy tulajdonképpen kellemes ötlet mellé (Szombat esti fejtörő) odabiggyesztette a kellemkedő megjegyzését: tessék kitalálni, annak, aki családi körben nézi a műsort, családi körben, aki baráti körben, az pedig . . . meg hogy jutalmul csokit lehet adni a gyereknek . .. Elég borzasztó, nem? Szerettem viszont a tévét Szombat este azért, mert a Bar- tók-megemlékezések sorába minden különösebb hókuszpókusz nélkül odailiesztette Benny Goodman visszaemlékezését a maga szikár és tempós, talán csöppet amerikai modorában, aztán utána ugyanilyen természete sen és közvetlenül egy Bartók-mű részletét. De leginkább vasárnap este kedveltem meg a tévét újra, amikor idehozott egy darab Spanyolországot. Nem a turistaparadicsomot, ahová elmenni ma nálunk első számú divat. Hanem a másikat. Amelynek legutóbb] állami gyilkossága legalább a fél világot megmozdította. A hír voltaképpen Párizsból érkezett, ahol néhányon Spanyolország felszabadításán dolgoznak. Minderre még azt lehetne mondani, külpolitikai híradás. Csakhogy jóval több lett belőle, taíán mert a gyors- beszédű költő, Marcos Ana mintegy mellékesen megemlítette Picasso átlőtf szívű galambját is. Vagy talán azért, mert az egyik munkásbizottsági vezető, Carlos Elvira olyan precíz nyugalommal felelt egy kérdésre, hogy ti. mennyit ült Franco börtöneiben. Huszonkét évet, mondta. Hol? Különféle börtönökben, de az utolsó tizenhatot már egy helyen . . . Hát igen, mindenhez közünk van, ami ezen a földön történik. Minél jobban tudjuk ezt, annál tisztább lehet körülöttünk a levegő. .. De én csak azt akartam most elmondani, miért is szeretem a televíziót. Hallama Erzsébet A falvak, városok jobb ellátását szolgálják a kisiparosok is mindennapos munkájukkal. Államunk számít tevékenységükre. Ugyanakkor elvárja azt is, hogy jövedelmük arányában járuljanak Hozzá a társadalom költségeinek fedezéséhez. Ennek egyik formája az adózás. Ma a kisiparosok adófizetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. Mi minősül kisipari tevékenységnek? Két rendszerű adózás Kit illet adómentesség? A kisiparosok adózására vonatkozó rendelkezéseket is a 42/1971, (XII. 17.) korm. sz., valamint a 35/1971. (XII. 17.) PM. sz. rendelet szabályozza az azóta megjelent módositó rendelkezésekkel egyetemben. A kormányrendelet értelmében általános jövedelemadót köteles fizetni mindenki, akinek kisipari tevékenységből eredő jövedelme van. Az adókötelezettség az ipar megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezésének napjával keletkezik. A pénzügyminiszteri rendelet értelmében kisipari tevékenység a termék előállítása, feldolgozása, továbbmegmunkálása, kitermelése, kiszerelése, valamint az ipari szolgáltatás és javítás. Az általános jövedelemadó szempontiából szolgáltató, ille- tőleq iavítóipari tevékenységnek minősül a kisiparos tevékenysége akkor is, ha emellett az általa véqzett termékelőállításból, feldolgozásból, tovább- megmunkáiásból, kitermelésből vaqy kiszerelésből származó bevétele forgalmának 40 %-át, de legfeljebb az évi 50 000 forintot nem haladia meg. A sütőipari, valamint a mérték szerinti ruházati és lábbeli termékek előállítását minden esetben szolaáltatóipari *evé- kenyséqnek kell tekinteni. Ugyancsak kisipari tevékenységnek számit, ha a szövetkezeti tag vaqy a munkaviszonyban álló dolqozó szövetkezeten, illetve munkaviszonván kívül végez önálló vállalkozásként ioari munkát. A kisiparosok az adót fizethetik: a) átalányban, fa) bevallásos rendszerben. Átalányfizetés ÁTALÁNY útján az adót azok a kisiparosok (szolgáltató és javító) fizetik — akiknek előző évi adóköteles jövedelmük a 80 000 forintot nem haladta meg,- akik legfeljebb egy alkalmazottal és egy családtaggal, vagy alkalmazott hiányában két családtaggal folytatják ipari tevékenységüket. Az átalány útján adózóknak nem kell bevallást adni és nem kell külön könyveket vezetni. Abban az esetben azonban, ha jövedelmükben 20 %-ot meghaladó emelkedés van, akkor adóbevallást kell tenni. A napi bevételekről azonban az átalányban adózóknak is kell nyilvántartást vezetni. Bevallásos rendszer BEVALLÁSOS rendszerben fizetik az adót azok a kisiparosok, akik adójukat nem átalányban fizetik és nem rendelkeznek adómentességgel. E kisiparosok minden év január 15-ig az e célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást kötelesek adni az előző évi jövedelmükről. Az adóbevallást két példányban kell elkészíteni és benyújtani a telephely szerint illetékes adóközösséghez. Itt mondjuk el, hogy a bevallás útján adózó kisiparosoknak pénztárkönyvet kell vezetni. Abban az esetben, ha az évi adóalapjuk a 80 000 forintot meghaladja, akkor segédkönyvek vezetésére is kötelezettek. A lakosságtól származó 500 forinton felüli bevételeikről nyugtát, az azon aluliakról blokkot kötelesek adni. Az 1000 forinton felüli bevételekről pedig számlát kell készíteni és adni. Adómentesség Mentes az általános jövedelemadó fizetése alól: a) az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan' területén szolgáltatóvagy iavítóipari tevékenységet kezdő és a lakosság részére dolgozó kisiparos, tevékenysé- nek megkezdését követő két év alatt elért jövedelme (egyébként adóköteles jövedelme), ha az évi 48 000 forintot nem haladja meg; fa) az adókivetés útján adóztatható jövedelme után a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő és a 100 %-os csökkent munkaképességű kisiparos, ha a pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott feltételek fennállónak. Módosult a távírószabályzat Egyszerűsítések a szószámításnál A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletben módosította a távírószabályzat egyes rendelkezéseit. A nemzetközi távközlési egyesüket ugyanis — amelynek a Magyar Posta is tagja — újból kiadta a valamennyi tagországra érvényes nemzetközi távírószabályzatot. Új előírásait, módosításait az egységes eljárás érdekében a hazai szabályzatban is érvényesíteni kellett. A módosítás lényege, hogy a díjmegállapítás alapjául szolgáló szószámítást és kezelést egyszerűsítették. így például a táviratokban a szóhoz a ragot, képzőt kapcsoló kötőjelet elhagyják, a ragot a szóval egybeírják, s egy szóként számítják fel. A zárójelet és az idézőjelet ezentúl ugyancsak a szó részének tekintik, nem kell külön díjat fizetni érte. Újdonság az is, hogy a táviratokban kérdőjelet csak a feladó kifejezett kérésére továbbít a posta, s ugyancsak külön kell kérni a szavak vagy a mondatok elválasztását, összekötését vagy a mondatok befejezését jelző írásjelek — pont, vessző, kettőspont — feltüntetését. A közönséget érintő módosítás az is, hogy a táviratok megkülönböztetésére szolgáló jelzések — például dísztáviratnál a dt33 jelzés — egy szónak számítanak. Az új rendelet alapján az európai díjrendszerű levéltávirat eddigi jelzése — élt — megszűnik, helyette a nemzetközi forgalomban egységesen az It jelzést használják. A közönséget nem érinti, de a forgalomban alkalmazott titkosnyelvű táviratokban is van változás. Eddig a titkosnyelv szavai vagy csak betűkbőd vagy csak számokból álihattak, most betűkből, számokból és jelekből vegyesen is képezhetők a szavak. A miniszteri rendelet november 1-én lép hatályba. Például: adómentesség illeti meg azt, aki tevékenységét — főfoglalkozásként, — a lakossági igények kielégítése céljából, — alkalmazott és társ nélkül folytatja, ha — a használatában levő földterület a 2877 négyzetméternél nem több és — adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az évi 36 000 forintot. Mikor történik becslés? A jövedelemadót általában az adóbevallás útján állapítják meg, de lehetőség van arra is, hogy a megállapítás becsléssel történjen. A jogszabályi rendelkezések értelmében becslési eljárást kell alkalmazni, ha bizonyítást nyert, hogy az adózó a) adóbevallást nem adott, vagy adóbevallásának hiányosságait nem pótolta, illetőleg az abban szereplő adatok helyességét nem igazolta; fa) könyvvezetési, számlázási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette; c) olyan adóbevallást tett, amelyben szereplő jövedelme nem felel meg életkörülményeinek, jövedelmi és vagyoni viszonyainak, tevékenységi körének, jellegének, illetőleg a szakmában elérhető haszonnak. Természetes, hogy a megállapított jövedelemadó mértéke ellen a jogorvoslati (fellebbezési) út biztosított. A fellebbezés előterjesztésére a kézhezvételtől számított 15 napon belül van lehetőség. A fellebbezést az adóközösség székhelye szerint illetékes megyei^ megyei városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve bírálja el. Adóemelés mulasztás miatt Az adóbevallás késedelmes benyújtása vagy elmulasztása miatt az adózó terhére az általános jövedelemadót 5 %-kal emelten kell kivetni, ha adóbevallást nem a meghatározott időben adta be, 20 %-kal emelten kell kivetni, ha az adóbevallás beadására, vagy a hiányok pótlására az adóhatóság által hozzáintézett felhívásnak az abban kitűzött határidő után, de 30 napon belül tesz eleget; 30 %-kal emelten kell kivetni, ha felhívás ellenére 30 napon belül nem ad adóbevallást. A későbbiek során még visz- szatérünk az adófizetés egyéb formáira is. Miért van szükség az új KRESZ-re? Közel három évi hazai előkészítő munka után jelent meg az 1'1975-ös BM rendelet, amely a. közúti közlekedés szabályairól szól. 1972-ben egy bizottság alakult, amelynek tagjai voltak a KPM, a BM, a Legfelsőbb ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium, c Minisztertanács Titkárságának és egyéb főhatóságoknak a képviselői. A bizottság elkészítette a KRESZ legelső tervezetét és széles szakmai körben országosan vitára bocsátotta. Pécsett két szakember kapta meg a tervezetet véleményezésre és javaslattételre. Ezen kívül a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a közlekedési vállalatok, intézmények és egyéb szervek bevonásával tanulmányozta a tervezetet és adta meg javaslatait és észrevételeit az új KRESZ tervezetével kapcsolatban. Elmondták véleményüket gépkocsivezetők, újságírók, KRESZ- előadók, vizsgabiztosok, bírók, ügyészek, qyalogosok stb. Mivel az előkészítésben a szakmai és társadalmi szervek széles köre vett részt, az új KRESZ már megjelenése előtt társadalmi üggyé vált. Olyan rendelet került kidolgozásra, mely a magyar társadalmat a leg- fiatalaBbtól a legidősebbig érdekli, minden közlekedő ember magatartását szabályozza és alapját képezi a biztonságosabb közúti közlekedésnek. Két ok Az új KRESZ megalkotásának két fő oka volt. Az egyik hazai közlekedésünk fejlődése. Az elmúlt 13 évben gépjármű állományunk háromszorosára nőtt. Közel 1,5 millió hazai és évente körülbelül egymillió külföldi jármű közlekedik útjainkon. A másik fő ok a nemzetközi szabályozás. A hatályos KRESZ-ünk az 1949-es genfi egyezményben rögzített alapelvekre épült. Azóta a nemzetközi közlekedés is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az államok szükségesnek ítélték a nemzetközi közlekedés biztonságosabbá és zavartalanabbá tétele érdekében a közúti közlekedési szabályok fokozottabb egységesítését. Szükségesnek tartották, hogy az egyes államok közlekedési szabályai egymáshoz sokkal közelebb kerüljenek az eddigieknél. 1968 őszén Bécsben ült ösz- sze a világ valamennyi számottevő állama részvételével az a közlekedési konferencia, amely a két új világszintű, a közúti közlekedési és a közúti jelzési egyezményt alkotta. Az 1949-es egyezményhez képest az f968-as már egységesebb. Az európai államok, KÖNYVELÉSI CSOPORTVEZETŐI MUNKAKÖRBE azonnal felveszünk legalább 6 éves kontírozói gyakorlattal rendelkező munkaerőt. PÉNZÜGYI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE AZONNAL FELVESZÜNK szintén legalább 6 éves gyakorlattal rendelkező, olyan pénzügyi vonalon jártas dolgozót, aki az adóelszámolásokkal és lehetőleg a hitelgazdálkodással is tisztában van. Mérlegképesek előnyben. Jelentkezés: A DÉL-DUNÁNTÚLI MÉH VÁLLALAT KÖZPONTJÁBAN, a főkönyvelőnél. Pécs, Doktor S. u. 14. újabb három regionális megállapodást kötöttek, 1971-ben és 1973-ban. Egységes szabályok A megállapodások célja az volt, hogy ahol a világszintű egyezmények alternatívákat vagy ajánlásokat tartalmaznak, ezeknek a kérdéseknek egy részében is az európai államokra kötelező rendelkezéseket állapítsanak meg. így fokozpttab- bar egységes lett az európai államok közlekedési szabálya. Azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag szinte egész Európában az egyezményben lévő szabályokat fogják bevezetni. A mi új szabályaink is a nemzetközi egyezményben kötelezően megkívánt rendelkezéseket tartalmazzák. Az idegenforgalom évről évre növekszik. A külföldi járművek vezetői úgy jönnek Magyar- országra, hogy bennük élnek az új és Európában egységes érvényes közlekedési szabályok. Igen nagy balesetveszélyt jelentene, ha a íokezer külföldi jármű egészen más közlekedési szabályokhoz szokotton jelenne meg útjainkon, mint ami nálunk érvényes. Másrészt, ha más a mi szabályunk, a tőlünk külföldre menő járművezetőkben a mi szabályaink élnek, kint pedig más szabályrendszerrel találkoznak. Ezért. is szükséges valamennyi ember érdekében megtanítani, hogy Európában hogyan közlekednek. Egy példa Erre egy példát szeretnék kiemelni az új KRESZ-ből: a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között a gyalogos elsőbbsége megszűnik, mert a nemzetközi egyezmény ilyen jellegű gyalogos elsőbbséget nem ismér. Életveszélyes lenne nekünk ezen a helyen a gyalogos elsőbbségét továbbra is fenntartani, hiszen egy külföldi jármű esetleg elüti a gyalogost, mert megszokta, hogy ezen a helyen a gyalogosnak nincs elsőbbsége. Az új szabály azért azt is előírja, hogy a járdasziget mellett a járművezetőknek fokozottan ügyelniük kell a gyalogosok biztonságának megóvására. Az új KRESZ megalkotása során fő rendező elvek voltak: a közlekedés biztonsága, (mint legfontosabb rendező elv), a közlekedés folyamatosságának biztosítása, a közlekedési hagyományok megtartása és ahol nincs kötelező rendelkezés, elsősorban a környező államok gyakorlatának átvétele. Rövidebb szabály Az új KRESZ csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket a közlekedő embernek járművezetőként, utasként, gyalogosként ismernie kell. Kimaradtak azok a rendelkezések, amelyek a hatóságokra tartoznak. A közlekedő embereknek azt kell tudniok, hogy közlekedésük során milyen kötelezettségek terhelik őket, milyen jogaik vannak. Kimaradtak a szabályzatból, részben az előremutatás, részben az anyag rövidítése miatt is olyan alapvető közlekedési elemek, amelyeket a gyakorlat ma már természetesnek vesz. Így az új szabály lényegesen rövidebb lett. Reméljük, és valamennyien bízunk és bízhatunk abban, hogy a rövidebb anyagot mindenki megtanulja és mindenki megtartja. Litványi Tibor
