Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-01 / 269. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 269. szám 1975. október 1., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 25 éves a szakszervezeti társadalombiztosítás N egyedszázados jubileumát ünnepeljük annak, hogy a társadalombiztosítás irányítása, igazgatása a szakszervezetek hatáskörébe került. Huszonöt évvel ezelőtt — 1950. október 1-én — rendkívüli jelentőségű, a későbbi fejlődést meghatározó változás következett be, melyet csak akkor tudunk igazán értékelni, - ha visszapillantunk a negyedszázad alatt megtett útra és még egy kicsit korábbi időre, a felszabadulás előtti társadalombiztosításra. A második világháborút megelőző utolsó „békeév”-ben, 1938-ban a lakosságnak csupán 31 százaléka volt biztosított; a társadalombiztosítás a dolgozóknak csak egyes csoportjaira terjedt ki. Nem kaptak ekkor még ellátást a mintegy 3 milliós tömeget számláló mezőgazdasági munkások sem. A biztosítottak társadalombiztosítási ügyeivel több mint 30 különböző biztosítóintézet foglalkozott, különböző mértékű és színvonalú ellátást nyújtva az egyes rétegeknek. Az elért eredmények ismeretében ma már furcsán hangzik, hogy például a táppénz nem azonos elbírálás alapján járt minden biztosítottnak. A fizikai dolgozók sem táppénzt, sem munkabért nem kaptak keresőképtelenségük első három napjára, a negyedik naptól is csak 55 százalékát a napi bérnek. . A felszabadulást követően a társadalombiztosítás szervezete még széttagolt volt és ez akadályozta az egységes irányítást, a szolgáltatások kiterjesztését, javítását. A széttagoltság miatt több országos szerv is működött párhuzamosan. A politikai, társadalmi, gazdasági változások a társadalombiztosítás szervezetének átalakítását egyre sürgetőbben vetették fel. A párt 1948-as programnyilatkozata alakján, a szakszervezetek XVII. kongresszusának határozatával megindult az egy- sígesítés, melynek jogi formát adott az Elnöki Tanács 1950. €jyi 36. számú törvényerejű rendeleté. A SZOT irányításával a szakszervezetek vették át az . OTI és az egyéb megszűnt biztosítóintézetek feladatait; ekkor született az SZTK (Szak- szervezeti Társadalombiztosítási Központ), és ez az elnevezés — az 1965-ös megszűnése ellenére — szerepel a közhasználatban méq ma is. Ugyancsak 1950-től az egészségügy elvált a társadalombiztosítástól és az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá került. Az elmúlt negyedszázadban a szakszervezetek a dolgozók tízezreit nyerték meg a társadalombiztosítási munkának. Jelenleg mintegy 150 ezer társadalmi munkás végzi e feladatokat nagy lelkesedéssel, előkészítik a nyugellátásukat, döntenek a vitás ügyekben és segítenek a nap-nap után felmerülő társadalombiztosítási kérdések megoldásában. Az 1950-ben kialakított iparági társadalombiztosítási rendszer nagy lépést jelentett az egységesítés felé, de a teljes egységesítés — a párt Vili. kongresszusának, valamint a szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai alapján — az Elnöki Tanács 1964. évi 6. számú törvényerejű rendeletével, 1965. január 1-től valósult meg. Ekkor jött létre az SZTK helyett a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és a megyei igazgatóságok, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az elmúlt 25 év alatt folyamatosan sor került azoknak a dolgozó rétegeknek a biztosításba történő bevonására, akik hátrányos helyzetben voltak a múltban. Bővültek a szolgáltatások, fejlődött a nyugdíjrendszerünk. A gazdasági lehetőségeknek megfelelő gyakori jogkiterjesztések — az ezeket előíró jogszabályok sokasága — az elmúlt években már-már áttekinthetetlenné tették a joganyagot. A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása már nemcsak a dolgozók, hanem a szakemberek részére is egyre komolyabb nehézséget jelentett: előtérbe került a korszerűsítés, egységesítés, a kodifi- káció szükségessége. Államunk erre — és az ezzel kapcsolatos jog kiterjesztésekre (például az alacsony összegű nyugellátások ismételt felemelésére) — évi 2 milliárd 130 millió forintot biztosított. A negyedszázados jubileum méltó koronája az idén, július 1-én hatályba- lépett új, korszerű társadalom- biztosítási törvény és végrehajtási jogszabályai. A.közelmúltban hatályát vesztett több mint félezer jogszabály helyett most mindössze három szabályozza a társadalombiztosítás keretében járó anyagi ellátást. A Közalkalmazottak Szakszervezetének erőfeszítései nyomán 1974-ben rendeződött, a társadalombiztosítás dolgozóinak bérezése is. A z elmúlt 25 év alatt általánossá vált hazánkban a társadalombiztosítás, 1975. VII. 1-től pedig az egészségügyi ellátás állampolgári jog lett. A társadalombiztosítás kiadásai az 1950. évi 2 milliárd 272 millió forintról • 1974. évre 50 milliárd 161 millió forintra nőttek. Egy dplgozóra 1950- ben 1149 forint, 1974-ben 9640 forint kiadás jutott. 1950-ben 4,4 millió, 1974-ben pedig 10,4 millió volt a biztosításba bevontak száma. Az elmúlt negyedszázadban a társadalom- biztosítás juttatásaiban részesülők száma több mint kétszeresére, a társadalombiztosítás kiadásai pedig több mint húszszorosára emelkedtek. Társadalombiztosításunk nemzetközi viszonylatban is kiállja az ösz- szehasonlítást más országok társadalombiztosítási rendszerével. Az évforduló alkalmával köszöntjük e fontos szociálpolitikai feladatokat ellátó társadalmi és hivatali dolgozókat. Dr. Radnai László El utazott hazánkból az indiai államelnök A Ferihegyi repülőtéren ünnepi külsőségek között, meleg baráti szeretettel búcsúztatták az indiai nép képviselőit. A repülőtér homlokzatát indiai és magyar zászlók, hindi és magyar nyelvű búcsúmondatok díszítették. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyi államtitkár, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Elmentek a búcsúztatásra a budapesti indiai kolónia tágjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett az indiai államelnöknek. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az indiai államfő tiszteletére. Fakhruddin Ali Ahmed — Losonczi Pál társaságában — ellépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. Az Indiai Köztársaság elnöke ezután szívélyes búcsút vett a magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, tagjaitól. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai államelnöknek és kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgé- pen. Fakhruddin Ali Ahmed a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Losonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emelkedett a különgép, amelyet a Magyar Légierők vadászgépköteléke a határig kísért. Az Indiai Köztársaság elnöke Budapestről történt elutazása alkalmából a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a magyarországi fogadtatásért és vendéglátásért. * Magyarországon tett látogatása után kedden több napos baráti, hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett Fakh- ruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke. Eszéki vendégeink keddi látogatásai Péps iparával és kereskedelmével ismerkedtek látogatásuk második napján az eszéki képviselőtestület vezetői. A küldöttség Ivica Feketének, Eszék város képviselőtestülete elnökének vezetésével délelőtt a Pécsi Dohánygyárat kereste fel, majd látogatást tett a Zsol- nay Gyárban, ahol megismerkedtek a gyártási folyamatokkal és megtekintették a qyár világhírű termékeit. Útjuk következő állomása a Megyeri úti raktárbázis volt, aho| Baranya megye nagykereskedelmi centrumának munkáját tanulmányozták. A vendégek délután a Pannónia Sörgyárral ismerkedtek. A mindennapok zenéjét és zenészeit ünnepeljük Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész, a Nemzetközi Zenei Tanács elnöke írta nyílt levelében a világ muzsikusaihoz és zenekedvelőihez a mai zenei világnap alkalmából : „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt, örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokon szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként az utcákon és tereken muzsikálnak énekesek, kórusok, dzsessz- zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” Október elsején a zene ünnepét tartják világszerte, a zenéét, a dallamét, amely előbb született, mint a szó, s amely nyelvi hovatartozás nélkül egyformán áramlik valamennyiünk fülébe. Ezen a napon mi magyarok igazán büszkék lehetünk, hiszen nagyon sokat tettünk a zenéért. S ezen az ünnepen, ahogy azt a világhírű művész Yehudi Menuhin is mondta, ne csak a legjobbakat, hanem a mindennapok zenéjét és zenészeit ünnepeljük. Baranyában napjainkban 13 öntevékeny felnőtt kórus működik. Az énekkarok közül több országos hírnévnek örvend, s szinte nap mint nap hallhatjuk őket a rádió különböző zeA bólyi új nemzetiségi diákotthon szomszédságában a felvonulási épületek lebontása után átalakításra kerül a régi diákotthon is. A modernizálódó régi épületben klubszoba, ifjúsági könyvtár és olvasóterem, az alsósok részére tanuló szoba, ezenkívül tusoló és fürdő készül majd. nei adásaiban, s lépnek föl zenei pódiumokon. Megyénkben tíz magyar és ugyanennyi nemzetiségi pávakör alakult — jelentőségük igen nagy, hiszen a legtöbbet tehetik népdalkincsünk terjesztésében. Középiskoláinkban mór komoly hagyománnyá alakult a kórusmozgalom. Jelenleg 15 középiskolai és 3 szakmunkás kórus működik a megyében. Helikoni nagyszerű sikereik is országos hírnevük továbbvivője. S említhetjük a ki tudja, hány általános iskolai énekkart, melyek a városok, falvak ünnepségein adják a műsort, s megalapozói a magasabb zenekultúrának. Ugyancsak régi hagyományai vannak Baranyában a fúvószenekaroknak. Napjainkban is 15 felnőtt és úttörő fúvószenekar működik. A Mecseki Szénbányák és az Érc- bányászati Vállalat fúvószenekarai országosan is élenjárnak. S zárjuk a sort a hivatásosokkal, amelyek közül valameny- nyi már a határainkon túl is ismert: a Liszt Ferenc Kórus, a Pécsi Filharmónia Zenekar, a Nemzeti Színház operakarának zenekara, a Reneszánsz Együttes, a Mecsek Fúvósötös. Baranya zenei nevelésének igen komoly bázisai vannak, hiszen. a megye öt zeneiskolájában több mint kétezer növendék ismerkedik a muzsikával az óvodáskortól egészen 30 éves korig. Művészeti Szakközépiskolában, zenei tagozatú gimnáziumban ugyancsak több százan tanulnak zenét. Két felsőoktatási intézményünkben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatán, valamint a Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékén a jövő zenetanárai, muzsikusai sajátítják el a magasabb szintű ismereteket. S mondjuk még el, hogy a rendezvényeink rangja Is a színvonalhoz idomult: itt 'tartják az Országos Kamarakórus Fesztivált, a Siklósi Fúvószenekari Fesztivált, a Nemzetközi Zenei Tábort, gyermekkórusok és magánénekesek versenyét Komlón, Schneider Lajos népdaléneklési versenyt Mohácson, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Végezetül figyeljünk Csak még egy pillanatra Yehudi Menuhin levelére: „Jó lenne, ha a zenei napon egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek . . .” Füzes János A mecseknádasdi gyermek harmonikaegyüttes. Erb János felvétele Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége, aki Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. Az indiai államelnökkel együtt elutazott kísérete is.