Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-13 / 251. szám

1975. szeptember 13., szombat Dunántúlt napló 3 A lehetőségeket ki keli használni Százötven vagon baromfi öreg istállópadlásokon Csalódást okozott a nyári terménybetakarítás. A vártnál gyengébb volt a gabonatermés, az esős időjárás súlyos beta­karítási veszteségeket okozott a repcénél, a borsónál és a többi növénynél is. Mindez kedvezőtlenül befolyásoljo a tsz-ek évvégi pénzügyi eredmé­nyét. Ezekben a hetekben csak­nem minden termelőszövetke­zetben gond és napi beszéd­téma az elmaradt növényter­melési bevételek pótlása. A legtöbb üzemben az állat­tenyésztés árutermelését igye­keznek fokozni, a tervezettnél több tej és több hús értékesí­tésével ellensúlyozni a gyen­gébb növénytermelési bevéte­leket. Ebben az összefüggésben is figyelmet érdemlő akciót indí­tott be a közelmúltban a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vál­lalat. Abból a gyakorlatban is beigazolódott tényből- kiindul­va, hogy a broiler csirkének nem feltétlenül fontos hipern- modern szakosított telepet épí­teni, a Közös Vállalat szakem­berei megkezdték az öreg, használaton kívül helyezett nagyüzemi sertés- és szarvas­marha-férőhelyek, öreg istállók, vagy ma is használt régi típusú istállók üres padlásainak felku­tatását. Elsőként a sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet vállalkozott a használaton kívüli istállók és padlásterek benépesítésére. A tavaly három tsz egyesülésé­ből létrejött nagyüzemben a szakosított telepek mellett sok ilyen „kallódó" férőhely akadt. Vásárosdombón egy régi ser­téstelep állt üresen, ezt a tsz építőbrigádja a nyár elején mi­nimális költséggel pecsenye­liba-teleppé alakította át. Az első turnus libát a betelepítés­től számított nyolc héten belül szép bevétellel értékesítették. A gerényesi üzemegységben két régi 100 férőhelyes tehénistálló padlásterét alakították át broiler csibenevelővé. Alul az istállóban a marhák, fenn a padlásokon 14 ezer húscsibe békésen megfértek egymással. A broilert a közös vállalat a napokban szállította el az ipar­nak feldolgozásra. A sásdiak most készítik elő a helyet a második turnusnak. Vásáros­dombón a tsz építőbrigdája ezekben a napokban fejezi be újabb marhaistálló padlásteré­nek a kialakítását. Ezeken az olcsó férőhelyeken a sásdi tsz ebben az évben mintegy 30 vagon hízottbaromfit állít elő terven felül, ami plusz 8-10 millió forint bevételhez juttatja a szövetkezetét. Jövőre már 80—100 vagon árut termelnek a Közös Vállalat részére, amelybe időközben ők is be­léptek. A gödrei Béke Tsz ugyan nem tagja a közös vállalatnak, de szintén bekapcsolódott az akcióba. Szakvéleményt kértek a Közös Vállalattól — mert azért a baromfi-technológiát sem lehet bármilyen épületbe betenni — s a tsz saját kivite­lezésben megkezdte a 100 fé­rőhelyes régi marhaistálló pad­lásterének a rendbehozását. A Kis ráfordítással nagy bevétel Pótolja a növénytermelési kieséseket r # ' * Uj akció Baranyában 100 millió palack MÁRKA fogy Növekszik a hazai üdítőital-fogyasztás. A pincegazdasági vállala­tok terméke, a „Márka" üdítő ital egyre népsze­rűbb a fogyasztók köré­ben. Amíg 1974-ben 50 millió palackot értékesí­tettek, addig az idén 100 millió palackot adnak el a jelentős üzembővítések után. A legnagyobb pa­lackozójuk Kecskeméten működik. 1976-ban továb­bi felfutásra számítanak, amint arról dr. Végh Ti­bor, az Állami Pincegaz­daságok Iparági Titkár­ságának vezetője tájé­koztatást adott. Utcára kerülnek a kályhák? Vannak jó megoldások is Pécsett többezer családot érint a rendelet, mely szerint a középmagas és magas panel lakóépületekben a vezetékes gázzal működő tűzhelyeket — melyeknek nincs égésbiztosító­juk - legkésőbb 1975. decem­ber 31-ig azzal el kell látni, il­letve égésbiztosítós tűzhelyre kell kicserélni. Az ötszintesnél magasabb panel lakóépületek­ben a gázfogyasztó berende­zésekkel ellátott belsőterű kony­hák szellőzőkürtőit központi szakértők Gödrén is több al­kalmas épületet találtak s jö­vőre ez a tsz is 50 vagon broilert állít elő minden komo­lyabb invesztáció nélkül. Kincses Tibort, a Baromfifel­dolgozó Közös Vállalat igaz­gatóját kérdeztük meq, ha ez az akció tovább terjed, vajon az ipar, illetve a piac fel tud­ja-e venni ezt az árutöbble­tet? — Noha a baromfi vészelte át a legsimábban a dollárvál­ságot, nagy konjuktúráról azért nem beszélhetünk. De a piacot meq lehet és meg is tudjuk ke­resni. A pecsenyeliba-piac ki­fejezetten jó most, de a csirke is megy. Szerződést kötöttünk a külmegyei vágóhidakkal - sajnos az idén mi még Kecs­kemétre, Hernádra, Kaposvár­ra, sőt Szentesre visszük a vág­ni való csibét — s a tsz-eket csak olyan áru termelésére biz­tatjuk, amit el is helyezünk. A pécsi feldolgozó ütemesen épül s jövő év decemberében már magunk vágunk. Célunk, hogy az idei 650-700 vagonos áru­alapunkat 1976-ra, az átadás évére 1000 vagonra növeljük. Van tehát arra lehetőség, hogy Sásdon és Gödrén kívül újabb tsz-ek is bekapcsolódja­nak az akcióba. A sásdi Búza­kalász Tsz valójában modern borimfitelepet kívánt építeni, de elállt tőle, mivel a régi épü­letekkel lényegesen olcsóbban meg tudja valósítani baromfi­programját. Ez a program kü­lön is említést érdemel. De­cemberben a Közös Vállalat 5 ezer darab törzs-libát helyez ki Sásdra, továbbá kihelyez 25 darab keltetőgépét a jövőre a Búzakalász Tsz már maga kel­teti, értékesíti és neveli a na­poslibákat s legnagyobb me­gyei pecsenyeliba-szállítója lesz a Pécsi Baromfifeldolgozónak. Ezzel bizonyos szakosodás is megvalósul a társulásban, hisz az évi 400-450 vagon pulykát a mágocsi Béke Tsz, illetve a Bikali Állami Gazdaság — dombóvári telepe — állítja majd elő. A vágónyulat a Bikali Álla­mi Gazdaság, a broiler csirkét a lippói, a pécsi Új Élet, a szi­getvári, a szederkényi tsz, a Pécsi Állami Gazdaság. A to­jástermelésben a Bólyi Átlami Gazdaság és a szentlőrinci Út­törő Tsz az érdekelt. A Közös Vállalat kezdemé­nyezése hasznos és többszörö­sen is jó célt szolgál, növeli a húsellátás árulapját, az üze­meket komoly bevételekhez jut­tatja, és javítja a meglévő épü­letkapacitások kihasználását. Hosszabb távon pedig meg­teremti az 1976-ban beinduló Pécsi Baromfifeldolgozó üzem nyersanyag-bázisát. — Rné ­Nemzetközi tanácskozás A kancsalság gyógyítható A hazai és NDK-beli sze­mészorvosok részvételével nem­zetközi konferencia kezdődött pénteken Székesfehérvárott a kancsalság megelőzéséről, gyó­gyításáról. A tanácskozás cél­ja, hogy a hazai szemészek megismerkedjenek ennek a gya­kori szembetegségnek a leg­újabb gyógyítási, megelőzési módjaival. A kancsalságot — ha a szü­lők időben orvoshoz fordulnak — műtét nélkül már egyéves korban adott szemüveg segít­ségével korrigálni lehet. A konferencia résztvevői ja­vasolták, hogy amennyiben erre meglesznek az anyagi és sze­mélyi feltételek, vezessék be a szemészeti szűrővizsgálatot, er­re féléves korban kerülne sor; a vizsgálat során „kiszűrnék" a kancsal gyerekeket, s azon­nal megkezdenék kezelésüket. iipm* sxUfetétfi Iff, tiéf&ylúw C; gyiKük-másikuk még “ ugyan húzza az or­rát, de a többség egy vé­leményen van. Sokkal jobb itt a gyárban dolgozni, mint az erdőn. „Ott többet kerestünk — mondja Har- ka István, — de több volt a munka is". Meg nehe­zebb. Persze az újat nehéz megszokni, különösen ak­kor, ha mindent megvál­toztat az ember körül. A favágóról meg, aki a sza­bad élethez nőtt, az erdők sűrűjéhez, még nehezebb elképzelni, hogy jól érzi magát itt a hetényi kopasz domboldalon, a farönkök között. Az üzemben. Favágók a telepen Néhány esztendővel ezelőtt határozták el a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zetői, hogy megveszik a bányá­tól a - hosszúhetényi régi fate­lepet, amit úgysem használnak azok, s komplex feldolgozó ütemet hoznak létre. Mégpe­dig nem akármilyent: a megye legkorszerűbb fafeldolgozó üze­mét. Balogh György üzemvezető­vel a fogadótér felől nézzük a munkát: közvetlen közelben tü- zifának-papírfának való rönkö­ket hasítanak géppel, méteres átmérőjűt. A rönk, ahogy a tolótányér a pengének löki - megadja magát. Egy pillanat alatt. Mondják, percekig el­telne, mire ketten, ékkel, do­ronggal szétrepesztenék. Aztán izzadni sem kell: futómacska hozza-viszi a rönköket. Az em­berek feje felett tető, tizenöt­méteresre terpesztett lábakon. A lábak vége sínen futó ke­rék. — Száz méter hosszú pályán, szalad ez a tető — mondja Ba­logh György —, éppen oda vi­szik, ahol dolgoznak. Harka István busszal jár be Szászvárról. Naponta három­negyed ötkor kel, fél négyre ér haza. Számolgatja: ha négyen 1040 köbméter fát meghasíta­nak, akkor kijön 15,80-as óra­bér, de az erdőn akkor is több volt. . . — És ha esett...? — Ne is mondja. Nem azt sírom «én vissza. Hiszen olykor olyan messzire dolgoztam, bent a sűrűben, hogy ha keresni is akartam, hát egy hétig kint aludtam. Tíz-húsz kilométere­ket gyalogolni? Nincs énnekem arra semmi szükségem. A rönkfogadón HIAB darus­kocsi forog, könnyedén emel­geti a hat-nyolc méteres da­rabokat is. A fűrészüzemhez — ez épült a közel 50 millió fo­rintos rekonstrukció során leg­először - három láncpálya visz. A gatterekhez — keretfű­részek — ez szállítja a rönkö­ket. Egyelőre a gatterről kéz­zel szedik le a szétvágott „pal- ló"-kat — hétrét vágják a rön­köt a fűrészlapok de rövide: sen gépesítik ezt is. Odébb a szabászok dolgoznak: válogat­ják a fát. Van ami bútorlécnek jó, van .amiből rakodólapokat készítenek az NSZK-ba, az ap­róbbak a parkett-friz-gépre ke­rülnek majd. A körfűrészek sivításától a saját szavát sem érti az ember, üresjárat alig akad, esetleg ha az acélfogak megkopnak. A csarnok mögött a másik, az úgynevezett másodlagos meg­munkáló üzem. Ez már készter­mékeket fog gyártani. A fűrész­üzemből kerül ide a félig meg­munkált fa, előbb az előszá- rítóba - a szárító generátorok beszerelése a napokban Teje- ződött be, s a jókora koporsó­hoz hasonlító „füstölőt" ki is próbálták már -, majd a szál­lítási út mentén a két lengyel parketta-készítő géphez, s a pérhuzamos körfűrészhez — sa­ját gyártmányú, speciális gép — kerül. Évente közel 25-30 ezer köb­méter fa feldolgozását tervezik itt a telepen. — Nevünk: vertikális fafel­dolgozó. A magyarázat egysze­rű - mondja Balogh György. - Kint, az erdőben nem hagyunk egyéb munkát, mint a fadön­tést. A telepre kerül a kiter­melt anyag: itt válogatjuk a felhasználás szerint, itt készít­jük elő, úgymond előmunkál­juk, majd kész termékké dol­gozzuk. Számolgatjuk: a fa kivágá­sát követő 24 órán belül beér a telepre, s két-három nap kell még ahhoz, hogy mint kötözött parkettát rakják a vagonokba. Igaz is: szerencsés vásár volt a telephely. Saját iparvágánya van, ami ritka errefelé. A készáru-üzemben még a porelszívókat szerelik: hivatalo­san az üzemrészt még ugyan nem adták át, de - a szükség törvényt bont — készítettek már itt, amolyan üzempróbaként 7 ezer szék-garnitúra anyagot — lábat, kávát, ülőkét - a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecs­keméti gyárának. Szinte selejt- mentesen. A készáru-téren osztrák ex­portra menő deszkákról hánt- ják le a vékony kérget az asz- szonyok. A hántolókés gyorsan szalad: az eső megduzzasztot- ta a kérget, szinte magától le- hámlik. — Nem kimondottan női mun­ka, de ilyenkor elmegy. Agácz Jánosné és Bagó Já- nosné hetényi asszonyok. Ez- ideig nem „dolgoztak sehol” - az otthoni munkát kivéve, de azért nem ad fizetést senki , s hogy idejöttek a „favágók”, hát érdeklődtek, majd beta­nulták a munkát. Havonta ezerkilencszáz, kétezer forint összejön. Könnyebb félretenni. — A férjek mit szóltak a mun- kábaálláshoz? — Eleinte inkább hallgat­tak ... A telep teljes termelését ta­lán jövőre éri el, de egyelőre egy műszakra tervezték. Az igényektől - a kereslettől függ majd, hogy indul-e a második vonal, s vesznek-e fel még va­lakit. Kétszáz fő az optimális létszám, de ha méq kell, biz­tosan akadna a környéken je­lentkező. A szociális épület előtt - szintén újonnan építették 4,5 millióból - ér véget az iparvá­gány. Vagy öten raknak egy vagont: hibamentes szögfával, simára csiszolttal. A végük impregnált. A svédek veszik, nagy tételben. Értékes, szép fa. Köbmétere 23-25 ezer forint. Kozma Ferenc működtetésű, óránkénti négy­szeres légcserét biztosító mes­terséges szellőztető berende­zéssel kell ellátni. A szövetke­zeti és az OTP-lakásoknál fel­merülő költségeket a tulajdo­nosoknak kell viselniük. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat tájékoztatása szerint a hozzájuk tartozó állami laká­sokban nem jelent gondot, hogy zni lesz a régi tűzhelyek­kel. Azokat ugyanis a központi anyagtelepre szállítják, ott „zsüriztetik”, majd a szomszé­dos telepen a Gázmű dolgo­zói átszerelik, ha szükséges és utána értékesítik. A jó karban levő, első osztályú kályha ára 930 forint. Pécsett többezer család lakik szövetkezeti, vagy OTP-lakás- ban. Tanácstalanságuk, sok esetben felháborodásuk jogos, hiszen a lakóknak előírják, hogy kifogástalanul tiszta álla­potban, saját költségükön szál­líthatják régi tűzhelyeiket Bu­dapestre. Kevesen vállalják a sok plusz költséget és fárad­ságot a kilátásba helyezett 500 forintért. így aztán felmerül a kérdés, mi a teendő? Az ut­cákra kerülnek majd a kályhák, vagy az ócskavastelepekre? Äz Újmecsekaljai Lakásszö­vetkezethez 1164 lakás tartozik, akiket érint a rendelet. A cse­rét nekik is minél hamarabb el kell kezdeniük. A Szalai And­rás úti Lakásszövetkezetben mintegy két hét alatt zavarta­lanul lebonyolították a cserét. A lakótömbökben hirdetéseket függesztettek ki, így értesültek a lakók arról, hogy kedvezmé­nyes áron kifogástalan álla­potban lévő tűzhelyeket lehet vásárolni. Az értékesítés má­sik módjára is ők adtak jó pél­dát, a Kandó Kálmán úti La­kásszövetkezet nagyobb meny- nyiségben vett át tőlük kályhát. És végül egy jó hír. Az OTP felkészült a várható nagy for­galomra. A csere után a tu­lajdonos aláír egy elismervényt, melynek alapján értesítik a la­kásszövetkezet elnökeit, hogy intézkedjenek. A tulajdonosnak két lehetősége van. Vagy kifi­zeti a cserét készpénzzel, vagy kölcsönre tart igényt. Az utób­bi esetbén a jelenlegi tartozást növelik és a mintegy ötezer fo­rintos összeget a már folyamat­ban lévő törlesztéséhez csatol­ják, ami körülbelül 20 forint többletet jelent havonta. Az új­mecsekaljai OTP-fiók dolgozói vállalták, hogy munkaidejük után felkeresik az érintett la­kókat és helyben intézik a szer­ződések aláírását. Hárságyi Margit Útlezárás Pécs belvárosában Pécsett, a Kórház tér kör­nyékén folyó munkák határidő­re történő befejezése érdeké­ben tegnap reggel lezárták a SaIlai utca és a Landler Jenő utca Kórház téri torkolatát. A Pécs—Baranyai Beruházá­si Vállalatnál kapott tájékozta­tás szerint a jelenleg folyó gáz­vezeték-kiváltás miatt a cso­mópontban az úttestet teljes szélességben ót kellett vágni — ezért vált szükségessé a tor­kolat lezárása. A lezárás az autóbuszok for­galmát nem érinti. A Doktor Sándor utcán a Szigeti városrész felől érkező járművek a Kó- czián Sándor utca=—Kodály Zol­tán utca—Aradi vértanúk út­ja—Hunyadi út érintésével jut­hatnak a Széchenyi térre, illet­ve innen a Sallai utcába. A 6-os úton a Hal tér felől ér­kezők szintén a Széchenyi té­ren át, vagy a Várady Antal utca közbeiktatásával érhetnek a Sallai utcába. Az UNIBER tájékoztatása szerint a környé­ken lévő boltok áruellátása is megoldható ezeken az útvona­lakon. A Pécs—Baranyai Beruházási Vállalat közleménye alapján az útlezárás szeptember 17-én, szerdán reggelig lesz érvény­ben. Segít az OTP

Next

/
Oldalképek
Tartalom