Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-13 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! unantuii nemin XXXII. évfolyam, 251. szám 1975. szeptember 13., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fejlesztés: zsenik nélkül Irinyi, Bolyai, Eötvös, Puskás Tivadar, Déry, Bláthy, Ziper- novszky és*Kandó Kálmán je­lentős alkotásokkal gyarapítot­ták a világ tudományos-műsza­ki kultúráját. De hosszan so­rolhatnánk legújabb korunk nagyszerű magyar alkotó sze­mélyiségeit. A kiemelkedő szak­mai tehetségeket tekintve, Ma­gyarország szinte világhatalom­nak számit. A kutatás, a fejlesz­tés azonban a tudományos és műszaki forradalom időszaká­ban kollektiv teljesítménnyé vált. Némi egyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy az egyé­ni zsenialitásnál nagyobb ér­ték a kollektivitás, az együtt­működő készség, az átlagos műszaki-gazdasági színvonal emeléséhez való érdemi hozzá­járulás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyagi, mind erkölcsi értelem­be vett túlhajtásaival, amikor a szabadalom, a személyes té­ma a reális fejlesztési és ku­tatási szükségletek fölé kere­kedik. Sok száz mezőgazda-' sági kutató, tucatnyi intézet foglalkozik például fajtaneme­sítéssel, miközben a tényleges népgazdasági hasznot hajtó külföldi fajták és hibridek adaptációjával, a korszerű ter­melési és géprendszerek ki­alakításával néhány élenjáró termelő gazdaság foglalkozik. Az iparban hasonlóképpen sokszor lebecsülik a kutatók és a fejlesztők a világ vívmá­nyait, s bevált külföldi meg­oldások ésszerű hazai alkal­mazása helyett egyéni babé­rokra pályáznak. Nem vagyunk olyan gazda­gok, Hogy korlátlanul szabad utat adjunk az egyéni, gyak­ran amatőr ambícióknak, hogy hagyjuk szétforgácsolni a szel­lemi energiákat. Szervezett­ségre, fegyelemre, céltudatos­ságra, ' összefogott kollektiv munkára van szükség a 'kutató és fejlesztő intézetekben, a műszaki irodákban is'. Leg­alább olyan mértékben-, mint a műhelyekben. Á manufak­túrák, a magányos zsenik kora a műszaki tudományos élet­ben is már régen lejárt. A kollektív munkát azonban már magas fokon kell tervez­ni, szervezni, irányitani. Vilá­gos, lelkesítő célokra, konkrét, testreszabott feladatokra van szükség. A vezetők felelőssé­gét tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A vállalatok idáig csak rész­ben és szerény méretekben érzékelték közvetlenül a világ- gazdasági változások kedve­zőtlen hatását. A fő terheket az import-ártámogatások for­májában az állami költségve­tés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módosításával szá­mottevően változnak a válla­lati gazdálkodás feltételei. A nyersanyagok és energiahordo­zók termelői árának feleme­lésével, a munkabérek közter­heinek növelésével 1975. ja­nuártól lényegesen növekednek a vállalatok tevékenységének költségei. Nagy szükség lesz tehát minden mozgósítható belső tartalék feltárására, köz­tük a műszaki fejlesztés meg­gyorsítására. A ma még szuny- nyadó nagy szellemi energiák hasznosítása is tehát létkér­déssé válik. Kovács József 0 Megyei Pártbizottság ülése Megvitatták megyénk gazdasági helyzetéről, a távlati kulturális fejlesztési tervről szóló előterjesztéseket • Dr. Nagy Józsefnek, az tével tegnap kibővített ülést MSZMP Baranya megyei Bi- tartott a Megyei Pártbizottság, zottsóga első titkára elnökle-' A KB-határozat folyamatos végrehajtására van szükség Elsőként az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1974. december 5-i határozata végrehajtásának helyzetéről és megyei feladatai ­ról szóló tájékoztató jelentést vitatták meg, melyhez Czégény József megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. A KB-ha- tározatban megjelölt legfonto­sabb gazdaságpolitikai felada­tok és célkitűzések megvalósí­tásának folyamatosságára, a megfelelő szemlélet kialakítá­sának elősegítésére hívta fel el­sősorban a figyelmet. Többek között szólt a beruházási gon­dokról, a vállalati intézkedési tervek és azok megvalósításá­nak jelentőségéről,, a munka- és üzemszervezési feladatok, célkitűzések végrehajtásának szükségességéről, a gazdaságo­sabb, a hatékonyabb termelés fejlesztéséről, a pártszervek és pártszervezetek kezdeményező Szerepének fontosságáról. A napirend vitájában felszó­lalt Tímár Mihátyné, a Pécsi Bőrgyár dolgozója, aki a ha­tározat végrehajtásának gyári tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket. Sziveri Kálmán, a mágocsi tsz elnöke a tejterme­lés nehézségeiről, a szarvas- marhatartás gondjairól, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke az AFÉSZ-ek és takarékszövetke­zetek fejlődéséről, dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi igazgatója a vasút alkatrész-ellátásának problémáiról, Sólya Nándor, a mohácsi tsz dolgozója a kedve­zőtlen időjárás okozta nehézsé­gekről, Rajnai József, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője a szemléletformálás fel­adatairól,. fdaász József, a KISZÖV megyei elnöke a gaz­dasági vezetés színvonala to­vábbfejlesztésének szükségsze­rűségéről, dr. Jegessy Andrea, az ellenőrzés és felelősségré- vonás fokozásának fontosságá­ról szólt a vitában. nek tervbevételét 'javasolta. Nógrádi Róbert, a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója a pécsi művészeti élet fejlesztésére vo­natkozó elképzelésekkel kap­csolatban fejtette ki véleményét. A vita lezárása után a párt- bizottság elfogadta a terveze­tet. Szervezeti kérdések Végezetül a Megyei Pártbi­zottság dr. Nagy József elvtárs előterjesztésében elfogadta a Végrehajtó Bizottság beszámo­lóját a legutóbbi PB-ülés óta végzett munkáról, majd szemé­lyi kérdésekben döntött. M. E. Tizenöt éves kulturális fejlesztési tervezet Második napirendként a Me­gyei Pártbizottság megvitatta Baranya megye kulturális életé­nek távlati fejlesztési irányel­veiről és feladatairól készült tervezetet. Az előterjesztés fog­lalkozik a közoktatás, felnőtt- oktatás, a tudományos élet, a közművelődés, a művészeti élet, a tájékoztatás és hírközlés me­gyei helyzetével, fejlesztésük 15- éves lehetőségeivel, feladatai­val. A napirend vitája előtt ßoez József megyei titkár mon­dott szóbeli kiegészítőt a ter­vezethez. A vitában elsőként Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a tervezet jól veszi figyelembe Pécs és a megye kulturális adottságait, lehetőségeit, a fejlesztés szük­séges irányait. Ezért megfelelő alapját képezheti az elkövetke­zendő 15 év munkájának. Ko­vács Józsefné komlói pedagó­gus, az iskolai oktatás fejlesz­téséhek szükségességével fog­lalkozott hozzászólásában. Dr. Bihari Ottó, a Dunántúli Tudo­mányos Intézet igazgatója a fejlesztési elképzelések megva­lósításának komplexitásáról, az egyes kulturális területek egy­másra hatásáról szólt. Részlete­sen foglalkozott a pedagógiai kutatás helyzetével és fontos­ságával. Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsa művelő­dési osztályának vezetője a célkitűzések megvalósításában a társadalmi összefogás szük­ségességét hangoztatta. Ko­vács Józsefné, a Szigetvári Konzervgyár dolgozója városuk kulturális helyzetéről adott át­tekintést, beszámolva a gondok­ról is; elsősorban a művelődési központjuk rossz állapotára hív­ta fel a figyelmet. Dr. Tigyi József, a POTE rektora a kul­túra és a gazdasági élet ösz- szefüggését kiemelve fontosnak tartotta, hogy ez a célkitűzések megvalósítása során érvényesül­jön. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának titkára hangoztatta, hogy a tervezetben foglaltak meg­valósítása a szocialista élet­mód-ideál megközelítését segí­ti elő. Dr. Szabó József, a NEB megyei elnöke a tudományos kutatás feladataival foglalkoz­va fontosnak tartotta az állam­életben kialakult ellenőrző te­vékenység tudományos feldol­gozását, az elvárások kimunká­lását. Gyenis Pál, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának első titkára a Szentlőrinci Mezőgaz­dasági Technikum fejlesztésé­Nemzetközi Vásár Zágrábban Pénteken délelőtt meg­nyitotta kapuit a 110. Zág­rábi nemzetközi vásár, ame­lyen 56 ország 6300 kiállí­tója csaknem 300 ezer ter­mékét mutatja be. A ren­delkezésre álló terület több mint felénk hazai ki­állítók foglalják el. A leg­nagyobb külföldi kiállítók között -van a Szovjetunió és más szocialista országok mellett hazánk is. A magyar árubemutatón, amelyet a HUNGEXPO szer­vezett, 22 külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi jogú vállalat állítja ki gyártmá­nyait összesen 3300 négy­zetméternyi területen. Kiál­lításunk impozáns mérete megfelel ü magyar-jugosz-' láv árucsere-forgalom di­namikus növekedésének. Az országaink. közötti árucsere tavaly, először haladta meg a 200 millió dolláros re­kordszintet, az idén pedig elérhetőnek látszik a 2,50 milliós összforgalom. Tovább épül a felüljáró A pécsi közúti felüljáró nyugati felhajtóágán négy alátámasz­tási szakasz betonozását fejezte be a Hídépítő Vállalat. Jelen­leg a fennmaradó öt pillérköz betonozásához készül a .zsaluzat. Erb János felvétele Múzeumi és műemléki hónap Török történeti kiállítás a Jakováli Hasszán Az idén ősszel ismét ország­szerte megrendezik a már ha­gyománnyá váló múzeumi és műemléki hónapot. Pécsett és Baranyában is ez idő alatt ki­állítások, tárlatvezetések, ta­nácskozások, előadások és mú­zeumi hangversenyek soroza­tán vehet részt az érdeklődő. Számos jó alkalom kínálkozik arra, hogy méginkább megis­merjük szülőföldünk történetét, természetrajzát, művészeti ér­tékeit. A múzeumi és rrjűem'léki hó­nap ünnepélyes megnyitására szeptember 25-én kerül sor, ekkor adják át a nagyközön­ségnek a helyreállított Jako- vóli Hasszán dzsámit és az ott berendezett török történeti ki; állítást. A rangos kiállítások sorát gyarapítja Pécsett a IV. Országos _Kerámia Biennálé megnyitása is a Déryné utcai kiállító teremben, szeptember 28-án. Ismerjük meg környe­zetünk rovarvilágát címmel a Janus Pannonius Múzeum Rá­kóczi út 15. szám ' alatti kiál­lítóhelyiségében rendeznek be­mutatót. A korábban már nagy sikerrel fogadott természet— Látás—Alkotás kiállítás negye­dik részét láthatjuk „A tér" címmel, a POTE ' aulájában szeptember 20-tól október 12­. ig­Szombatonként ismét folyta­tódik a ,,Munkások a Modern Magyar Képtárban” tárlatveze­tési sorozat. Művészettörténé­szek kíséretében tekinthetjük meg a Csontváry Múzeumot, a Zsolnay kerámia .kiállítást, valamint a IV. Országos Kerá­mia Biennálét is. A régészeti, néprajzi és ter- . mészettudőmányi kiállításokat is ezúttal avatott szakemberek magyarázatával járhatjuk majd végig. A rendezvénysorozat kelle­mes színfoltjának ígérkezik, a tervezett két zenei matiné a Csontváry Múzeumban szep­tember 28-án és október 26- án, délelőtt 10 órakor. A múzeumi és műemléki al­bizottság rendezvényének ke­retében október 6-án a Jakab- hegyi vaskori földvárat és a Pálos kolostort mutatják be. Baranya más- településein is programok sorozatát rende­zik meg. Mohácson. október 4- én nyílik kiállítás Ehető és mérges gombák címmel a Kossuth Filmszínház emeleti kiállítótermében. Zengővár- konyban Fülep Lajos emlék­szobát adnak át október 19- én, 11.30-kor, Szigetváron október 4-én, a Járási-városi könyvtár olvasó­termében A török hódoltság Szigetváron címmel hangzik el előadás, október 9-én pedig a Vórtörténeti kiállításon tarta­nak tárlatvezetést. Sellyén, október 28-án, a Kis Géza Ormánsági Múzeum­ban Az Ormánság története és népélete című állandó ki­állításon kapnak szakavatott vezetőt az érdeklődők. Magyaregregyen október 22-én a Janus Pannonius Mú­zeum munkatársai tanácskoz­nak a helyi honismereti szak-. körrel. Mánfán pedig a nemrégi­ben átadott Árpád-kori temp­lomot mutatják be az érdeklő­dőknek október 13-án, 10 óra­kor. Török kiállítás nyílik a dzsámiban. dzsámiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom