Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-01 / 239. szám

Befejeződött a XVI. Kerékpáros Mecsek Kupa Csapatban és egyéniben NDK-győzelem Kitűnően szerepeltek a szekszárdiak Délelőtt 10 órakor a mecseki körpályán* került sor a három­napos küzdelem utolsó erőpró­bájára, a 25 körös kritérium­versenyre. Az üdülőszálló előt­ti rajthelyről indultak a ver­senyzők, hogy megtegyék a 72 kilométeres távot. A versenyben vezető Lantzschnak és a máso­dik helyen álló Pfuhl-nak (mindkettő Kari Marx Stadt-ból) csupán egyetlen feladata volt: együtt haladni az élmezőnnyel és vigyázni arra, hogy a he­lyezésekbe még beleszólható versenyzők ne szerezzenek nagy előnyt előttük. Időeredményük ugyanis annyira jó volt, hogy ha ezt a taktikát betartják, si­kerük biztos. Bönisch (D. Berlin) és Racs- kovszki (Start Warsawa) már a hatodik körtől elhúztak a me­zőnytől és előnyüket fokozato­san növelték, minden ötödik körben tartott részhajrá győzel­meken is ők osztoztak. A pé­csiek rajtja rosszul sikerült, Ber­kes az ötödik kör után villa­törés miatt kiállt, Sturm pedig a tizenkilencedik körben adta fel a küzdelmet. Ezzel az 5—6. helyre esélyes PMSC csapata felbomlott, egyedül Hirth haj­totta végig — szombati izom­húzódása ellenére — a 25 kört. Már úgy látszott, hogy a győ­zelem a két szökevény között dől el, amikor az üldöző boly a 23. körben szédületes iramot kezdett és rövidesen együtt ha­ladt a mezőny. Az első sorok­ban 6—8 versenyző igyekezett egymást akadályozni, illetve előnyre szert tenni és nagy meglepetésre ez legjobban a szekszárdiak 16 éves versenyző­jének, Halász Lászlónak si­került. A cél előtt 50 méterrel ő vezette a mezőnyt és csupán rutintalanságának köszönhette, hogy az utolsó két méteren a lengyel Praszek Tadeus, a Start Warsawa versenyzője egy fél- kerék-hosszal megelőzte, és ez­zel megnyerte a kritérium ver­senyt. Eredmények: 1. Praszek Tadeus (Start Warsawa) 1:44,13 (1:43,28 az időjóváírás után), 2. Halász (Szek- szárd) 1:44,13 (1:43,43), 3. Frees (D. Berlin) 1:44,13 (1:43,58), ... 27. Hirth (PMSC) 1:48,41 ... 41. Szabó (PSI) 1:57,13, ... 45. Cálosi (PSI) 1:57,13. Csapatban: 1. Strat Warsawa 3:28,26, 2. Szekszárd 3:28,26, 3. D. Berlin 3:28,26, ... 20. PSI 3:54,26. A XVI. Mecsek Kupa nemzetközi kerékpáros verseny összesített egyéni végeredménye. Egyéni: 1. Lantzsch (Karl Marx Stadt) 7:54,44, 2. Ha- lász László (Szekszárd) 7:58,31, 3. Pfuhl (KMS) 7:58,39, ... 19. Sal­jai (Szekszárd) 7:59,55, ... 27. Hirth Praszek Tadeus (lengyel), a harmadik nap győztese. Mö­götte Halász (Szekszárd), aki az összetett versenyben is a második lett. Indul a mezőny. (PMSC) 8:04,27, ... 33. Halász Zol- tán (Szekszárd) 8:09,09, ... 39. Sza­bó (PSI) 8:18,27, ... 42. Gálosi (PSI) 8:22,10. 48. Vanitsek (Szekszárd) 8:25,59, 49. Szunyogh (Szekszárd) 8:27,22, 54. Liska (Szekszárd) 8:33,16, 57. Éppel (Szekszárd) 8:46,52. A Mecsek Kupa 1975. évi védője Karl Marx Stadt 17:12,34, 2. Dinamó Berlin 17:13,37, 3. Start Warsawa 17:14,10. 4. Szekszárd I. 17:15,44, 18. Szekszárd II. 17:55,22, Pécsi Sportiskola 18:02,13, ... 22. Szek­szárd III. 18:41,43 Vélemények, nyilatkozatok BORBÉLY TIBOR, a versenybíróság elnöke: — Többen felvetették, hogy más­ként alakult volna a verseny, ha itt lettek volna a legjobb magyar ver­senyzők, élükön Takáccsal és Gérá- val, akik jelenleg a világbajnoksá­gon vannak. Viszont az igazsághoz tartozik az is, hogy azoknak a nem­zeteknek a legjobbjai is ugyanott szerepelnek, akiknek a versenyzői szintén rajthoz álltak a Mecsek Ku­pa viadalán. Az idei verseny bebizo­nyította, hogy hullámvölgyben van a magyar kerékpársport, hiszen az első tíz versenyző között csupán két ma­gyar nevet találhatunk, akik közül Szikszói (MVSC) a 10. helyen vég­zett. A verseny kellemes meglepeté­se viszont a másik versenyző, Halász László Szekszárdról. A jelenlévő szak­emberek egyöntetű vélemer,ye sze­rint az országúti versenyeken ő a jö­vő embere. ARCISEVSKIJ LEONYID, a Dynamo Lvov vezetője: — Először vettünk részt ezen a ver­senyen és máris köszönettel vettük a jövő évi meghívást, és itt leszünk. Versenyzőink eredményével elégedett vagyok. Az első két nap nagyon jól szerepeltek, sajnos a harmcdik na­pon betegség és bukás fosztotta meg a csapatot az előkelőbb helye­zéstől. Végeredményben 10. lettünk, és biztos vagyok benne, hogy jövőre, ha erősebb csapattal jövünk, elő­rébb rukkolunk. HALÁSZ LÁSZLÓ (Szekszárdi Szö­vetkezeti Spartacus): — Végtelenül boldog vagyok, mert tényleg elmondhatom, hogy kijött a lépés. Egyáltalán nem érzem magam fáradtnak, számodra legnehezebb oz első napi csapatverseny volt, utá­na viszont mintha új erőre kaptam volna. A verseny előtt tréfának szán­tam, amikor azt nyilatkoztam, hogy az 5. helyen szeretnék végezni. Nos, ezt alaposan túlteljesítettem. Sajná­lom, hogy vasárnap túl korán érez­tem magaménak a győzelmet, jobb­ra ugyan hátrafigyeltem, követ-e valaki, de balról nem néztem, hogy a lengyel versenyző elhúzott. Talán majd jövőre. Rózsa György A Kaposvári Rákóczi sikeres bemutatkozása Pálya — rekordidő alatt Az elmúlt héten lab- *"* darúgó lázban égett egész Kaposvár. Azok, akik nap-nap után leláto­gattak az épülő pályára, kissé aggódva figyelték, hogy a nyitányra vajon kész lesz-e minden. Az építők azonban megnyug­tatták a kétkedőket, mond­ván, ha kell akár éjjel is dolgoznak, de vállalásu­kat teljesítik. ígéretüket megtartották. Ebéd a lelátón Hasonlóra csak Zalaeger­szegen volt példa, rekordidőn belül, alig másfél hónap alatt az ódon pálya helyére pom­pás stadiont varázsoltak. A jövőben 20 ezer néző láthatja a Rákóczi mérkőzéseit. A sport­körnél azonban szeretnék, ha ennyi hely is kevésnek bizo­nyulna. Szombaton már kora dél­előtt zászlódíszbe öltözött a környék. Nagy feltűnést kel­tett egy takaróval érkező atya­fi, aki kezében éthordót hozott. Bizonyára a szombati ebédet. Az óra csak fél tizet mutatott és mégsem ő volt az első. A lelátó padjain piros-kék zász­lókba burkolva néhány fiatal Vasas szurkoló aludta már — vagy még? — az igazak ál­mát. Akkor sokan megmoso­lyogták őket, de rövidesen ki­derült, hogy nekik volt iga­zuk. Dél körül már alig lehe­tett helyet találni. Az NB l-es rajt alkalmával neves vendégek látogattak a városba. Az egykori szövetségi kapitányok, Sebes Gusztáv és Bukovi Márton mellett a sok­szoros válogatott Mátrai Sán­dor és az egykori gólkirály Deák Ferenc is kíváncsi volt a kaposváriak bemutatkozására. A mérkőzés esélyeit illető kör­kérdésünkre a vélemények megoszlottak. Maradéktalanul csak Mátrai Sándor várt ha­zai 'győzelmet. Bukovi Marci bácsi egy 1932-ben lejátszott ugyancsak NB l-es Somogy— Fradi mérkőzést idézett fel, amikor a fővárosiak, melyben ő is szerepelt, 10:0-ra győz­tek. A mérkőzés előtti rövid sajtótájékoztatón a két érde­kelt edző is nyilatkozott. Illovszky mester is gratulált a Rá­kóczinak és külön is Mathesz Imrének, egykori játékosának. A következőkkel fejezte be: „Erre a mérkőzésre mi úgy ké­szültünk, hogy NlB l-es csapat­tal fogunk találkozni." Mathesz Imre udvariasan hangsúlyozta, hogy e találkozónak természe­tesen a Vasas az esélyese, de bárki is győz, a sikerért meg kell izzadnia. Nehéz leírni azt az ovációt, mely a pályára lépő csapato­kat, természetesen elsősorban a Rákóczit fogadta. Szóltak a kereplők, kolompok, harsogtak a dudák, lengett a zöld-fehér zászló-erdő és zúgott a bizta­tás; hajrá Rákóczi! Elindult a labda Tekintsünk vissza a találko­zóra. Már az összeállításból is kitűnt, hogy a Vasas támadó szellemben kívánt játszani. Két középpályás mellett négy csa­tárt küldött llovszky a pályá­ra. Bizonyára azzal számolt, hogy a hazaiak megelégednek a döntetlennel, s ennek érde­kében több embert is védel­mük megszilárdítására vonnak vissza. így kívánt szerepet adni a beállás Vidátsnak, akinek feladata lett volna harmadik­ként szervezni a középpályás játékot. A Rákóczinak azonban esze .ágában sem volt véde­kezni. Igaz a Gass őrzésével megbízott Konrád kissé hát­rább kényszerült, de amint a zöld-fehérekhez került a labda bátran otthagyta őt és felzár­kózott az akciókhoz. A Vasas néhány játékosát nem nagyon fűtötte a lelkesedés. Mint utó­lag elismerték, arra vártak, hogy a mély talajon a Rákóczi kifullad a maga diktálta iram­tól és akkor jönnek ők. A ka­posváriak azonban kitűnő erő­ben játszották végig a talál­kozót. Amikor az egyébként kitűnően bíráskodó Hámori vé­get vetett a találkozónak, a tárgyilagos Vasas játékosok is elismerték, hogy aránylag sze­rencsésen „megúszták”. A ha­zaiak ugyanis legalább 3—4 gólhelyzetben hibáztak. 22 ezer ember maradt a helyén az utolsó pillanatig. Ugyanennyien tapsoltak, élje­neztek önfeledten. Vélemények a találkozóról Novotny Zoltán, Magyar Rá­dió: Az elmúlt években Zala­egerszeg és Békéscsaba sike­re után most Kaposvár hozott új színt labdarúgásunkba, önöket, hármójukat ezentúl együtt fogják jó példaként emlegetni, legyenek erre büsz­kék. Puskás Lajos, a Vasas tech­nikai vezetője: Minden részé­ben jobb volt a Kaposvár. Iga­zán nem számíthattunk arra, hogy ez a szinte ismeretlen nevekből álló együttes ilyen kitűnően szerepel. Burcsa Győző, a mezőny legjobbja: Életem egyik leg­boldogabb napja. Mindig ar­ra készültem, hogy élvonalbeli labdarúgó legyek. De hogy mindjárt äz első találkozón két gólt rúgok, és a mezőny leg­jobbja leszek, ráadásul a Va­sas ellen, ezt álmomban sem hittem volna. (Jutási) a monitor ellöl Whisky — szondával... Az angol labdarúgó mér­kőzéseken napirenden vannak a botrányok. A vesztes csapat szurkolói gyakran végeznek pusztításokat a vendégek há- zatáján. Az angol vasutasok már régen nem indítanak kü- lönvonatokat bajnoki mérkő­zésekre. Az ok egyszerű: az ittas szurkolók többször tönk­rezúzták a vasúti kocsik min­den könnyen és kevésbé moz­dítható részét és ezzel óriási károkat okoztak. A legutóbbi BEK döntőn Párizsban a leed- si szurkolók bizonyították be, hogy ma már rég nem aktu­ális angol hidegvérről beszél­ni. Az eset azonban túlnőtt a szigetország keretein, így be­avatkozott az ügybe, az angol sportminisztérium is. Mint hír­lik, a következő „drákói” rend­szabályokkal kívánnak élni a közeljövőben: 1. Hazai bajnoki labdarúgó mérkőzésen tilos az alkohol árusítás a pálya büféiben. 2. 18 éven aluliak csak szü­lői kísérettel léphetnek a sta­dionba. 3. Alkohol tilalmat rendel­nek el a külföldre utazó szur­kolókkal szemben. A vicces mindebben az, hogy az alkoholt zsebből is ki lehet húzni ,egy lapos üveg­ből. A másik pedig amin mo­solyogni kell, hogy egész biz­tos senkit sem fognak megmo­tozni, mielőtt a stadionba lép, vagy elhagyja az országot, hogy kedvencei után utazzon. Kíváncsi vagyok, mikor hallat­nak ismét magukról a heves vérmérsékletű angol szurkolók? Lehet, hogy a legközelebbi it­tas botrány után a pályára való belépéskor és a zugivók miatt a mérkőzés végén is megszondáztatják majd a ra- koncátlankodókat? A kérdés csak az, hogy fogják ezt bírni whiskyvel és szondával ... Maradjunk még a focinál. Alig egy éve, hogy befeje­ződött a labdarúgó világbaj­nokság. Azóta egyre többet beszélnek arról, hogy az 1978- as színhely, Argentína nem fogja tudni megrendezni a kö­vetkező vb-t. Már jelentkező is akadt Argentína lemondása esetére, de minden esetben megnyugtatták az illetékesek az aggályoskodókat: még há­rem év van a nyitó mérkő­zésig, minden rendben lesz eddigra. Nemrég Buenos Airesben újabb nemzetközi sajtótájékoz­tatót tartottak, ahol a sport- miniszter és a labdarúgó szö­vetség elnöke válaszolt a kí­váncsiskodó újságírók kérdé­seire. Argentína egyáltalán nem tartozik a gazdag dél-ameri­kai országok közé. A világbaj­nokság megrendezése, a sta­dionok építése 126 millió dol­lárba kerül. Honnan van a kormánynak ennyi pénze erre a célra? — kérdezte az egyik tudósító. Nem hiszem, hogy bárkit is megnyugtatott volna az elnök válasza: „Engedjék meg, hogy ez a mi titkunk maradjon!” — felelte nagy nyugalommal. Apropos nyugalom. Argentínát a legnagyobb jó­indulattal sem lehet a nyuga­lom és a rend országának te­kinteni. Az elmúlt egy év so­rán több mint félezer ember vesztette életét különböző bombarobbanások, emberrab­lások, terrorakciók következté­ben. Ennek elkerülésére, éppúgy mint a stadionok építésére eddig nem sok gondot fordí­tottak. Jobb, ha ez is az ő titkuk marad . . . Szőnyi János Tóth Margit győzelme Tokióban Tokióban lebonyolították a nemzetközi ifjúsági meghívásos női szerenkénti tornaversenyt, amelyen a magyarok jól szere­peltek. Tóth Margit győzött a felemáskorláton, és 2. lett ló­ugrásban, Óvári Éva pedig holtversenyben 3. talajon. Ered­mények. Gerenda: 1. Ungureanu (román) 9,70 p., 2. Komarova (szovjet) 9,50 p., 3. Hübner (amerikai) 9,40 p. Talaj: 1. Gábor (román) 9,60 2. Komarova (szovjet) 9,55, 3. Óvári Éva és Nozawa (japán) 9,40—9,40. Lóugrás: 1. Iljina (szovjet) 9,70, 2. Tóth Margit 9,55, 3. Vebisova (csehszlovák) 9,50. Felemás korlát: 1. Tóth Margit 9,50 pont, 2. Gábor 9,40, 3. Okazaki (japán) 9,35. Pályázati V felhívás! Magyar Rosta A VIDÉKI „SEGÉLYKÉRŐ NYILVÁNOS TELEFONÁLLOMÁS” ÚJ ELNEVEZÉSÉRE A Posta azokban a községekben, ahol a kézi kap­csolású telefonközpont nem tart éjjel-nappal szolgálatot, az utcán, rendszerint a postahivatal előtt, ún. segélykérő nyilvános telefonokat működtet. Ezekről, a postahivatal zárva tartása idején, segélykérésen kívül a hívott költ­ségére (R) is folytatható távolsági beszélgetés. A közönség részéről szóvá tették: a „segélykérő” elnevezés nem fejezi ki azt, hogy az állomásról a se­gélykérő beszélgetésen kívül más beszélgetés is kezde­ményezhető. Ezért a Postavezérigazgatóság nyilvános pályázatot hirdet a „segélykérő nyilvános távbeszélő ál­lomás” elnevezésnek újjal itörténő felcserélésére. A pályázat célja: a legfeljebb 2—3 szóból álló új név egyértelműen fejezze ki, hogy az állomásról segélykérő és a hívott költségére kért (R) távolsági beszélgetés egyaránt folytatható. Nem hozható javaslatba olyan elnevezés, amely más tipusú nyilvános állomással összetéveszthető (a posta- hivatali, az utcai, a megbízott kezelésében levő postai vagy tanyai, az előfizetői és a községi nyilvános állo­más). Esetleges felvilágosítást a Postavezérigazgatóságon dr. Gyürke József ad, a 351-359-es telefonszámon. A pályázat díjazása: ^ I. dij 2500 Ft II. díj 1500 Ft III. dij 1000 Ft A pályázatokat 1975. évi október 31-ig kérjük be­küldeni a Postavezérigazgatóság Propaganda és infor­mációs osztályához: 1540 Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom