Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-06 / 244. szám

1975. szeptember 6., szombat Dunántúlt napló 3 isTuniu-nKiun szuLETEsniapmiu Érdemes megnézni a kiállításon A régi István-akna épitése Mázsányi iratkötegek, fény­képek, megsárgult térképek, baleseti jegyzőkönyvek, lebon­tott aknatornyok, betemetett bányák. Történelem. Hetekig sem unnám meg az elmúlt fél évszázad emlékeit forgatni, a „ma" azonban kényszerítő erő­vel ismét és ismét eltereli gon­dolataimat a múltról. Félezer méter mélységben A legmélyebb szinten — 540 méter mélységben — most dol­goznak egy hatalmas, napi 1500 tonnányi szén termelésé­re alkalmas fejtés kialakításán. Béke aknán, Rückeren, a tá­rókban egy hónap alatt sem termeltek annyit, mint itt egy napon ... Itt lép majd munká­ba a lengyel gyártmányú lépe­gető fejtésbiztosítás. A fedőkő­zetet különleges anyagokkal márványszerűre keményítik —a Mecsekben az omlós főte az egyik legnagyobb akadálya a tömegtermelő munkahelyek gé­pesítésének .. . Később itt pró­bálnak ki majd valamiféle nagyteljesítményű jövesztő gé­pet is. A szállítás már ma is csaknem teljesen a gépek fel­adata. Az ötödik szinti nyu­gati irányvágaton a kísérleti vágathajtó gépsor nemrégiben teljesítette feladatát - most kelet felé indulnak majd. Nyolcszáz méter hosszúságú vágat készül: a fúrás, a rako­dás, a szállítás, a gépágyúsze­rű TAMROCK finn fúrógép, a tankszerű EIMCO, hernyótalpas rakodógép, az automatikus csil­letoló pad, kaparok, gumisza­lagok feladata az emberek he­lyett. Új robbantási móddal kí­sérleteznek a Bányászati Kuta­tó Intézet munkatársai — 60 millió tonna szén bújik még István aknán a föld alatt — sok száz kilométer vágat kihajtásó- hoz a robbantástechnikában is újat kell kitalálni. A rámpán néhány éve is megszokott látvány volt a csil­lére görnyedő munkás, aki megfeszített inakkal tolja a kasba a szenescsillét. A szén­poros diszpécserfülkében a te­lefonra kapaszkodó, ideges, s mindig ordító diszpécser... Az aknarakodón már hidrauli­kus szerkezetek mozgatják a vagonokat — a csatlós gom­bokkal, karokkal mozgatja a szerelvényeket. A dicspécser- fülkében korszerű riasztó és hír­közlő berendezések: a tö­megtermelő munkahelyek leg­főbb állapothatározóit jelzik a lámpák, magnószalagok, papír- tekercsek. üzemidő, teljesít­mény, a levegőellátottság, a kaparok működése, a vonatok útja jól megfigyelhető. Az a kis sárga lámpa ép­pen azt jelzi, hogy tőlünk nyolcszáz méterre elfelejtettek becsukni egy légajtót. Gomb­nyomás: csukd be az ajtót. A bányász talán tizet léphetett, s a hangostelefon szavai máris figyelmeztetik a mulasztásra ... Aztán itt az üzemzavar és bal­esetek esetére készített beren­dezés. Bányatüzeknél, sújtólég­robbanásoknál a diszpécser idegállapotától függött, hogy az egyszál telefondróton a leg­megfelelőbb utasításokat ad­Még 60 millió tonna szenet rejt a föld ja-e ki. Az egyik felelős mű­szaki beosztású mérnöktől hal­lottam, hogy sokszor órás vita volt az üzem vezetői között, hogy mi lenne, vagy mi lett volna a legjobb megoldás adott esetben, a diszpécsernek pedig csak másodpercek álltak a rendelkezésére, hogy dönt­sön. Ez a döntés természetesen nem lehetett mindig a leg­jobb. Most egy gombnyomás, s a diszpécser előtt kigyullad a lámpa: kit kell riasztani, honnan kell kivonni az embe­reket, milyen útvonalon kell a mentőknek menniük .. . Tízezer tonna plusz Bányaüzem az erdő közepén; félszáz méteres vasbeton tor­nyok, vasútvonallal erezett ak­naudvar, amott békésen pipá­ló meddőhányó. A bányában s a külszínen 1640 munkás: tízezernyi gonddal s örömmel. Fáj a derekuk, sipol a tüde­jük, légkalapácsként dolgozik a szívük. Magas a korátlag, sokan vannak táppénzen, s még többen vannak akik havi 8—10 pótműszakot teljesítenek. Nem ám csak a pénzért: az ötven esztendős jubileumra 10 ezer tonnányi pluszt adtak . .. István aknán mindig is voltak, akik egészségüket, életüket ve­szélyeztették egymásért, s a becsületért. Mindig is voltak, akik számára a boldogságot ilyen beszéd jelentette: . . . em­ber, olyan vastagon jön a szén, mint a lódereka, . .. nem győz­tek annyi üreset adni, mint amennyit döngettünk, ... két mezőt úgy kirámoltam, mint a pinty . .. Garai József, a Ruffli, a Szlavek: Kossuth-díjak, élet­mentő oklevelek, kormánykitün­tetések sora kívánkozik a ne­vek mellé. Aztán a mostaniak: a Baráthék, akik az új vágat­ható gépsorral dolgoznak, Kaszler János, Benedek Mik­lós, Forál Andor, Kecskés György, Reinhard Sándor bri­gádjai .. . Nevek, dátumok, események sokasága az elmúlt fél évszá­zad: a Király-kert nevű dűlő­ben, mint a régi okmányok őr­zik az akna történetét, Pécs szabad királyi várostól észak­keletre, 6, 8 kilométer távol­ságban és 3,71 négyzetkilomé­ter területen építették a György, Ferencz József és Rücker-ak- nón termelési feladatát átvevő koncentrált bányaüzemet. Har­minckilenc széntelep — ebből 11 csak igénytelen nyomokban tartalmaz szenet — míg több a legdúsabb ásványt rejti magába. Még 1913 decemberében megkezdődött az akna mélyí­tése, s 1921 szeptemberében érték el III. szint alatt a 400 méteres mélységet, az akna avatására azonban csak 1925- ben került sor. ,.Szent István aknának jutott a feladat, hogy a szabolcsi kerületben talált szenet feltárja, lefejtse, kiszál­lítsa, ott kinn a külszínen a szabvány nyomtávú vasúton a villamos erőműbe szállítsa ... A föld alatti munkában nagy feladat jut az újtipusú réselő gépeknek, s az emberi erőnek egyaránt. A gyűjtőhelyekre szállító fiúk, majd onnan sűri- tettlevegős mozdonyokkal, kö­télvontatással szállítják ki.- öt­millió métermázsa szén kiter­melésére épített a bánya; eh­hez 25 ezer köbméter fát, 200 ezer kilogramm vasat, 25 ezer kilogramm repesztőszert, 10 ezer kilogramm olajat, 8,4 mil­lió KWo villamosenergiát, 72 ezer köbméter levegőt használ­nak fel, fizetésre és bérre évi 40 milliárd koronát fordíta­nak . .. Ezernyolcszáz munkás, kilencvennégy altiszt dolgozik Szent István aknán" - tudósí­tott az ötven esztendő előtti krónikás. „Tekintetes Gondnokság" Később: már csaknem szét­mállik a papír, semmibe vész a legenda: „ ... Tekintetes Gondnokság. Mi az alább jel­zett munkások az árucikkek drágulása miatt munkaerőnket fenntartani nem tudjuk, kérjük bérünket 20 százalékkal emelni 1930." aztán 1945: a választási jegyzőkönyv eredményeként az MKP-re 137-en, a Kisgazda- pártra 12-en az SZDP-re 89-en szavaztak. Akkor Baranyában még 17 százalék alatt volt az MKP szavazatainak aránya. Még később: „...figyeljetek, mondta Garai, én még hango­kat hallok. Újból megfogták a csákányt, tizenhat métert fúr­ták magukat előre, s az utolsó négy bajbajutottat is élve ki­szedték az omladek alól. . Hogyan tovább? A jubileum ünnepi hangulata hamar véget ér majd, második és harma­dik szinten kimerül a még meg­levő néhány fejtés, s a szabol­csiak nagyon rövid idő alatt lefejtik az ötödik szint szén- vagyonát is. Ma már olyan nagy teljesítménnyel dolgoz­nak, hogy a feltárók képtele­nek időre előkészíteni a tö­megtermelő munkahelyeket. Jicinky — a DGT egykori nagy­tudású mérnök igazgatója — merész és nagyvonalú tervével tucatnyi kis bányaüzemet szün­tetett meg, s helyükbe Európa akkor legkorszerűbb, még az ötvenes évek közepén is kor­szerűnek ítélt bányaüzemeket hozott létre. (István aknát és Széchenyi aknát.) B bányászkodás löyüje Most hasonlóan nagyléptékű, a szabolcsi bányászkodás jö­vőjét újabb ötven évre biztosí­tó elképzelés született. A már lefejtett bányatérségben új ak­napárt építenének, (itt nem kell a bányaépítőknek állandóan gázkitöréstől tartaniuk) új szin­teket tárnának fel, amelyekből lefejthető lenne a Széchenyi- akna kilencedik szint alatti szénvagyona, az akna pilléré­ben, s a két szabolcsi akna pillérében lekötött ötvenmillió tonnányi kiváló minőségű szén. Nem volt könnyű fél évszáza­dot visszatekinteni — ötven esz­tendőt a jövőbe látni még ne­hezebb. A szabolcsi bányá­szoknak úgy tűnik sikerült, mi­ként becsülettel -csinálták dol­gukat az elmúlt emberöltőben is ... Lombosi Jenő ROcker-akna (a dokumentációs kiállítás onyagából). István-akna történetét dokumentáló kiállítási anyagból néhány részlet HESSTON — szálastakarmány-betakaritó.­Gépújdonságok a mezőgazdaságban A vásár 10-es pavilonja előtti „traktorlépcső" a mezőgazda­ság erőgépeinek ízelítője, a vá­laszték fokmérője. Az MTZ—50- estől a K-70-es szovjet, 200 ló­erős erőgépig, s a 245 lóerős Rába—Steig érig szinte minden megtalálható, prezentálva a me­zőgazdasági gépgyártás jelen helyzetét. Sokan megjegyezték az OMÉK és az Agromasexpo ’75 bemutatóját megtekintve, hogy alig akad munka a mező­gazdaságban, amire itt ne len­ne gép. Az ember munkaereje egyre drágább, s ma már egyre kevesebb munkafolyamat van, ahol a manuális munkavégzés jobban kifizetődne. Ezt a vásár is bizonyítja. Tőkés export Talán előbb a magyar mező­gépiparról ejtsünk néhány szót. A MEZÖGÉPTRÖSZT 22 vállala­ta közel 2000 különböző típusú gépet és berendezést gyárt, melynek egy része hazai konst­rukció, egy része pedig KGST-, illetve tőkés kooperációban ké­szül. örömmel láttuk a vásáron - a korábban főként nyugati importból biztosított - 150 ló­erőn felüli erőgépekhez szük­séges munkagépeket, — a hazai gyártmányokat. Így a mosonma­gyaróvári nagyteljesítményű ekéket, a Kecskeméten gyártott kombinátorokat, gabona és ku­korica vetőgépeket, a szekszár­di MEZŐGÉP cukorrépa-betaka- rító gépsorait. A MEZŐGÉP­TRÖSZT közel 6000 négyzetmé­teres nyitott és 1500 négyzet- méteres fedett területen mutat­ja be termékeit közel 200 gyártmányt. A zöldség- és gyü­mölcstermelés speciális gépei nagy közönségsikert arattak: ki­állították a zöldbab, zöldborsó, uborka betakarító gépeket, a paradicsombetakarítás teljes gépsorát. A KGST-országokkal közösen tervezett, fejlesztett tí­pusok - mint például a szárító­gépek, állattenyésztési gépek, baromfitartás gépei, a szőlőmű­velés eszközei — világviszonylat­ban is megállják helyüket. A tőkés kooperációban gyár­tott berendezések — svéd, hol­land, NSZK, amerikai, francia cégekkel — jövője a hazai for­galmazáson kívül az export: a MEZŐGÉPTRÖSZT sajtótájékoz­tatóján elmondották a tröszt ve­zetői, hogy a következő ötéves tervidőszakban a jelenleginek mintegy háromszorosát kívánjuk a tőkés piacon értékesíteni. lat újdonsága a ZTR-165-ös kétdobos, rotációs aratógép. A cseh Agrostroj Jicin vállalat a KGST keretében a cukorrépa termesztésre és betakarításra szolgáló komplett technológiai gépsort gyárt, s részt vesz a hazánkkal folytatott kooperá­cióban. Gépújdonság mindig akad egy vásáron, ha más formá­ban nem is, de egy már futott gép továbbfejlesztett változata­ként. Ilyen újdonsággal lépten- nyomon találkozhattunk. Több nyugati kiállítóval beszélgettem, s valahogy nem véletlenül, de igen sokan hoztak magukkal szálastakarmányt betakarító, si­lózó, bálázó gépeket. Érdemes az AGROMASEXPO gépbemutató „rendszereit” is megtekinteni, hiszen legtöbbet mond a korszerű mezőgazda­ságról. A különböző termelési rendszerek mutatják itt a sza­bad területen be gépeiket. Lát­ható egymás mellett a Sola­num burgonyatermelő rendszer gépsora, az IKR, a BKR, a KSZE, s a nádudvari KITE ku­koricatermelő gépsora, a Han­ság és a Szekszárdi MEZŐGÉP öntözési gépsorai, a kenderter­melés, a bácsalmási napraforgó termelési rendszer, valamint ti­FERRARI — kiskerti traktor. szaföldvári búzatermelési rend­szer gépsorai. Adott az össze­hasonlítás lehetősége, s hely­ben lehet számolgatni: melyik rendszer jobb, mely gépekkel lehet gazdaságosabban, jobban termelni. Steyr, Berger, Molette... Önjáró silózó A szocialista országok kiállí­tóiról néhány szót. A szovjet pavilon előtt ott áll a járva bá­lázó gép — óránkénti teljesít­ménye 15 tonna —, a járva siló­zó; hoztak magukkal burgonya­rakodót, s több típusú kistrak- tort is, E kistraktorok főleg a fagazdaságban hasznosíthatók. Sokan voltak kíváncsiak két „cukorrépa-gépre”: a KSZ-6-os cukorrépa betakarítóra, s a BM—6-os cukorrépa fejezőre. A lengyelek az URSUS közép­traktort hozták magukkal töb­bek között, a csehszlovák MO- TOKOV Külkereskedelmi Válla­A kiállítás gépeit értékelve egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy az idei OMÉK és AGRO­MASEXPO felhozatala kitűnő. A magyar mezőgépgyártás tel­jes profilját áttekinthetjük, s ugyanakkor találkozhatunk több külföldi cég által hozott cse­megével is. (Csak példaként: a Molette belga cég világ- újdonság címmel mutatta be automatikus 'fejőkészülékét.) De itt van a Steyr-traktor, az oszt­rák Berger Ferrari kistraktorral, s a szőlőművelő Hondáival, a Colman pedig silóival. Érdemes tehát felmenni, s körülnézni a vásárban. Talán sikerül vásá­rolni is valamit. .. Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom