Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-06 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 244. szám 1975. szeptember 6., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Köszöntjük bányászainkat írta: DR. NAGY JÓZSEF, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára A z 1975-ös jubileumi esztendőnek jelen­tős eseménye a bá­nyásznap, miután ez évben ugyancsak jubileumi jelleg­gel — 1950 óta immár a hu­szonötödik alkalommal kerül sor megrendezésére. Ez az ünnep országos jel­legű, azonban a mi megyénk­ben, amelynek jellemzői kö­zött méltán szerepel a „bá­nyász megye" megjelölés, nagyobb súlya van a bá­nyásznapnak, hiszen Pécs és Komló városának és környé­kének történelme szorosan összefonódott a bányászat történelmével. A mi vidé­künk gazdasági fejlődésének mindig jelentős — voltak időszakok, amikor meghatá­rozó — tényezője volt a bá­nyászat. Megyénk munkássá­gának pedig a bányászság alkotta és adja ma is a legforradalmibb magját. Nem véletlen, hogy a ba­ranyai munkásmozgalom élen­járói a bányászok, akik a felszabadulás előtt az elnyo­más elleni küzdelemben, a felszabadulás után pedig a népi demokrácia megszilár­dításáért, a szocializmus épí­téséért folyó harcban elévül­hetetlen érdemeket szerez­tek. A mi generációnk gon­dolataiban még élénken él a nagy „széncsöták" törté­nete és tisztelettel emléke­zünk ma is azoknak neves és a sok ezres tábort kite­vő névtelen hőseire, akik az ötvenes években áldozat­kész munkájukkal a szocia-. lista iparosítás alapjait te­remtették meg azzal, hogy az energiaellátáshoz nélkü­lözhetetlen szenet megter­melték. Annak ellenére, hogy az utóbbi években vál­toztak a körülmények és a bányászat helyzetében némi­leg módosultak is a reali­tások, meggyőződéssel je­lenthetjük ki, hogy a szánbá­nyászat jövője hosszú évekre biztosítottnak tekinthető. A közelmúltban született párt- és kormányhatározatok is ezt igazolják, ezt támasztják alá. Jó lenne, hogyha a bányá­szat mint életpálya a jövő­ben Is vonzó maradna és a bányászfiúk közül minél töb­ben folytatnák az apjuk mesterségét, megtanulnák a szakma szeretetét, őriznék, ápolnák azokat a hagyomá­nyokat, amelyek ennek a munkásrétegnek méltán vív­tak ki megbecsülést és el­ismerést. A bányászok számá­nak növelését nem­csak érzelmi okok, hanem a valóság szükség­letei is indokolják. Népgaz­daságunk energiaszerkezeté­nek átalakulása semmivel sem jelent ma kisebb fel­adatot a kokszolható szenet termelő mecseki üzemek szá­mára, mint a korábbi évek­ben. Ugyanakkor a munkás­létszám gyorsabban fogy, a bányászok átlagos életkora gyorsabban nő, mint ami­lyen mértékben ezt a mű­szaki-technikai fejlődés ké­pes lenne pótolni. Részben ebből is adódnak az üzemek jelenlegi termelési problé­mái. Sajnos, még ebben az év­ben sem sikerült megállíta­ni a széntermelés csökkenését és kedvezőbb irányba fordí­tani a szénbányászat fejlődé­sét. A termelési lemaradás okaként első helyen a lét­számhiány szerepel. Kétség­telen, hogy ennek a ténye­zőnek jelentős hatása van a termelésre, de nem egye­düli meghatározója a fejlő­désnek. Sok olyan belső tartalék van még — és erre a Köz­ponti Bizottság 1974. decem­ber 5-i határozata is utal — amelyek felhasználásával el­lensúlyozni lehet a kedve­zőtlen hatásokat. A mai lehetőségeket ismer­ve elsősorban ezekre kell a figyelmet fordítani. A jelen­legi problémák — ugyanak­kor a megoldás lehetőségei is — jól ismertek a Szénbá­nyák- párt- és gazdasági vezetése előtt és gyakran szóvá is teszik a különböző politikai és termelési ta­nácskozások fórumain, azon­ban gyökeres fordulatot ed­dig még nem sikerült elérni. A termelési gondok meg­oldásához a párt, a társa­dalmi szervek, gazdasági ve­zetés elhatározása önmagá­ban nem elegendő, feltétle­nül szükség van a közösség összefogására, olyan terme­lési és munkafegyelemre, amelyben mindenki teljesíti a maga kötelességét! E lsősorban a dolgo­zók élenjáró réte­geinek öntudatára kell építeni, azoknak d szo­cialista brigádoknak a len­dületére, akiknek termelési eredményei -eddig is példa- mutatóak voltak. Jó lenne, ha bányáinkban a régi nagy széncsaták lelkesítő hangu­lata lenne az uralkodó, hi­szen a mai tervek teljesíté­sét éppúgy harci feladatnak kell tekintenünk, mint a ko­rábbi évekét. A szénbányászat távlatai itt a Mecsekben a néhány évvel ezelőtti bizonytalanság­hoz képest ma tisztábbak és határozottabbak. Köztudott, hogy hazánknak ez az egyet­len feketeszén termelő helye, amelynek az egyre növekvő kokszigény következtében nyilvánvalóan tartós jövője lesz. Ennek egy közvetlen bi­zonyítéka az, hogy a me­cseki szenet felhasználó du­naújvárosi kokszoló blokk felújítása (esetleg bővítése) napirenden szerepel. A bányásznapi megemlé­kezés során köszöntjük az uránbányászainkat is. Ez a szakma, amely a szénbá­nyászat fiatalabb testvére, évről évre erősödve ma már megyénk ipari fejlődésének egyik fontos tényezőjévé vált. Termelési eredményeik ki­válóak és a korszerű üzemek­ben itt a bányaművelés szin­te valamennyi modern tech­nikai berendezéseit alkalmaz­zák. A magasszintű termelé­si színvonal nemcsak a gaz­dasági hatékonyságot növel­te elismerésre méltó mér­tékben, hanem jelentősen hatott a munkások tudatára is. Uránbányásznak lenni Pé­csett ma méltán jelent ran­got, olyan rongot, amelyet a munka eredményeivel érde­meltek ki. örülünk annak, hogy az uránbányászat távla­tai is biztatóak, hiszen az uránnak mint energiahordozó­nak egyre inkább növekszik a súlya az energiatermelés­ben. A bányászat meghatározó szerepet tölt be megyénk társadalmi, gazdasági és po­litikai életében. A megye iparában foglalkoztatottak közel fele itt dolgozik és a megye lakosságának közel egyharmada a bányászatból él. És nem az ünnepi köszön­tő udvariassága, hanem va­lós tény az a megállapítás, hogy a következő évtizedek­ben is változatlanul a bá­nyászat lesz Baranya vezető iparága. A mecseki tájon kö­zel két évszázada folyik már a ke­mény küzdelem a hegy kin­cseinek, a szénnek és az utóbbi évtizedekben az érc­nek kitermeléséért, felszín­re hozataláért. Ennek a küz­delemnek hősei a bányászok, akiknek áldozatvállalását pártunk és kormányunk ed­dig -is méltányolta, mint ahogy a jövőben is számít munkájukra és helytállásuk­ra. A bányamunka nem egy­szerűen egy szakma a sok közül. Az átlagostól lénye­gesen eltérő munkakörülmé­nyek, azok a természeti ve­szélyek, amelyek között dol- dozni kell, a bányászatnak sajátos pozíciót biztosítot­tak és sajátossá formálták a bányász gondolkodásmód­ját, egyéniségét, személyisé­gét. Talán nincs még egy szakma, amelynél a munka olyan félreismerhetetlen je­gyekkel ruházná fel végző­jét, mint a bányászat. A különleges munkakörülmé­nyek, a föld mélyében előre nem látható veszélyek, a különösen kritikus helyzetek­ben nyilvánvalóvá váló egy­másra utaltság, a munka­végzésnél elengedhetetlen szervezési forma: a csapat; mind olyan tényezők, ame­lyek — történelmi és mun­kásmozgalmi hagyományokkal is erősítetten — rendkívüli egységbe kovácsolták a bá­nyászokat. Olyan egységbe, amely alkalmassá tette és teszi őket hősi feladatok megoldására I A mai napon — a huszonötödik bá­nyásznap alkalmá­val — megyénk politikai és gazdasági vezetése nevében szeretettel köszöntjük a szén, az urán és az aknamélyítő bányászainkat a hagyomá­nyos köszöntéssel: JÓ SZERENCSÉT! Diplomaosztás, doktoravatás a Politikai Főiskolád Pénteken diplomakiosztó és első alkalommal doktoravató ünnepséget tartottak az MSZMP Politikai Főiskoláján. A felső- oktatási intézmény előadóter­mében rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ezt követően Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Po­litikai Főiskola rektora átadta a nappali, a levelező tagoza­ton, illetve kiegészítőt végzett 2200 hallgatónak a diplomát. Közülük 31 hallgató — kiváló tanulmányi eredményeiért és a közösségi életben tanúsított példamutatásáért — vörös dip­lomát kapott. A Politikai Főiskola életé­ben először került sor dok­tori oklevelek kiadására. A politikai tudományokból egye­temi doktori címet kaptak ki­lencen, köztük négyen kiváló minősítésű oklevélben részesül­tek. Az újonnan avatott dok­torok valamennyien a párt és állami élet, valamint a gazda­ság, a kultúra területén veze­tő beosztásban dolgozók, akik­nek hivatásuk megfelelő ellá­tása megköveteli a politikai tu­dományokban való magas szin­tű jártasságot. Az ünnepség Nemes Dezső zárszavával ért véget. Aranyérmek A lipcsei őszi vásáron pén­teken kiosztották az érmeket és az okleveleket. A magyar termékek közül ötöt tüntettek ki aranyéremmel. Aranyérmet kapott a HUNGAROTEX két exportterméke: a Magyar Se­lyemipari Vállalat által gyár­tott Patak elnevezésű kabát­szövet és a Magyar Posztógyár „Olt" nevű ruhaszövete, ezen kívül aranyéremben részesült a Mogürt által exportált, NDK kooperációval készülő Ikarus 211 típusú autóbusz; a kiskun- halasi Állami Gazdaság 1971- es évjáratú zöld veltelini bóra. • • Otven éves István-akna Az öreg akna új tornya. (Riportunk a 3. oldalon.) Ünnepelnek a bányászok Kifizették a hűségjutalmakat RENDEZVÉNY AZ AKNAMÉLYÍTŐKNÉL, MEGEMLÉKEZÉS AZ ÜZEMEKBEN MA KÁLLAI GYULA ELVTÁRS MOND BESZÉDET CSERTETŐN A XXV. bányásznap jubi leumi ünnepségei a Mécsé ki Szénbányáknál, az Érc 'bányászati Vállalatnál, va lamint a Bányászati Akna mélyitő Vállalat körzetveze tőségeinél tegnap megkez dődtek. Ezúttal az üzem szintű rendezvényeket tar tották meg és ez alkalom mai fizették ki a hűség jutalmakat. Aknamélyítők A XXV. bányásznap alkalmá­ból a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Pécsett, a Puskin Mű­velődési Házban rendezte meg tegnap a központi ünnepségét. A rendezvényt Lévai András, a Bányászok a pénztárnál. vállalati szakszervezeti tanács titkára nyitotta meg. Köszöntöt­te a vállalat dolgozóit, a meg­jelent vendégeket, így többek között Antal Gyulát, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának osz­tályvezetőjét, dr. Zakar Károlyt, a Nehézipari Minisztérium fő- osztá lyvezető- helyettesét. Az ünnepségen Kerekes lend igazgató mondott beszédet. Be­vezetőjében a küzdelmes bá­nyászmúlt eseményeit idézte fel. Kegyelettel emlékezett meg a bányászmártírokról, majd a kö­vetkezőket mondotta:- Bányászaink a szocializmus építésében maradéktalanul tel­jesítették és teljesítik mindazt, amit az ország népe vár tőlük. Az év eddigi eredményei bizta­tóak, de a jövőben nehéz fel­adatok várnak ránk a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése terén - hangsúlyozta. Az ünnepi beszéd után dr. Zakar Károly, a NIM főosztály­vezető-helyettese kormány- és miniszteri kitüntetéseket nyúj­tott át: a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát né­gyen, a Kiváló Bányász kitün­tetést hatan, a Bányászat Ki­váló Dolgozója kitüntetést pe­dig ketten kapták meg. A vál­lalat hét kiváló dolgozójának kitüntetését Kerekes Jenő adta ót. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat az idén több mint 22 millió forint hűségpénzt fizetett ki, mely a módosított hűség­jutalom-rendeletnek megfele­lően mintegy hárommillió fo­rinttal haladja meg az elmúlt évben e célra fordított össze­get. Szénbányászok A Mecseki Szénbányák nyolc üzemében került sor a bányász­napi megemlékezésre tegnap. A többi üzem ünnepségeit ma tartják. Az üzemekben az elő­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom