Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-04 / 242. szám
1975. szeptember 4., csütörtök Pünöntoit naplö 3 fiz AGROKOMPLEX sikere a mezőgazdasági kiállításon Iparszer« állattartás. korszer« telepek Sajtótájékoztató a fővárosban (Munkatársunk telexjelentése) A vállalkozás célja az iparszerű állattartást szolgáló korszerű állattartó telepek tervezése, a könnyűszerkezetes épületek és technológiai berendezések gyártása, — valamint a telepek ellátásához szükséges takarmány előállítása.,-.Ez az AGROKOMPLEX. Közös'vállalat, amely 1968-ban alakult az agárdi, enyingi és sárszentmi- hályi állami gazdaságok vállalkozásaként. így jellemezte az AGROKOMPLEX-et Ozvald László igazgató, az OMÉK keretében tartott sajtótájékoztatón. Sikeres támadás a zaj ellen Megoldják a panaszt Három év után végre megoldódik a Szalai András és Rókus utcai lakók panasza. A „pizsamaházak” első emeleti lakói levéllel fordultak a Városi Tanácshoz és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalathoz, hogy éjjel a hidrofor okozta zaj elviselhetetlen. Mérésekkel megállapították, hogy ezekben a lakásokban a hangerősség elérte az 52 decibelt, ami jóval több, mint amit a szabvány megengedett. A megoldást Farkas Ferenc, a PIK főépítésvezetője dolgozta ki 1974 végére, aki a felügyeleti hatóság által előírt 45 decibel érték alá csökkentette a zajszintet. Ez év elején új szabvány jelent meg, ami a hangerőt ezekre a lakásokra érvényesen éjszaka 35 decibelben állapította meg. Különböző szigetelő anyagok beépítésével, a hang minden irányú terjedését sikerült a minimálisra csökkenteni. Ezzel a megoldással a tanácsi házakban lévő lakásokban 34 decibelre csökkent a zajszint. A kísérleteket anyagilag a Városi Tanács tervosztálya, az UNIBER-en keresztül támogatta. A kivitelezést a tervező Farkas Ferenc vezetésével az IKV szakrészlegei végezték. Az átalakítási munkák egy-egy épületnél ötvenezer forintba kerültek, s a közelmúltban készültek el. Az Ingatlankezelő Vállalat szerződést kötött az érdekelt lakásszövetkezetekkel, aminek eredményeként a közeljövőben sor kerül a Szalai András és -Rókus utcai szövetkezeti házak zajos hidroforainak átalakítására is. R. N. Ismerkedés a legújabb mezőgazdasági technikával De mi is az, amit az AGROKOMPLEX ma a partnereinek kínál, mi az, amit az évi 600 milliós termelése során előállít? Mint rendszergazda főleg a sertés- és szarvasmarhatartásban törekszik a teljes vertikum kialakítására, ami azt jelenti, hogy a tervezéstől a telepek üzembehelyezéséig segíti partnerét. Az intenzív termelés mind a sertés, mind a szarvasmarhatartásban bizonyos optimális nagyságrendek kialakítását követeli meg. Ezzel a beruházási költségek megfelelő szinten tarthatók, s lehetővé válik, hogy az egyes állatfajta biológiai adottságai maximálisan kihasználható legyen. Az AGROKOMPLEX a sertés és a szarvasmarha rendszerek kialakításánál figyelembe vette az állategészségügyi prevenciókkal kapcsolatos igényeket, s a fertőzési lánc megszakítása érdekében elválasztották a szaporítást és a hizlalást. A sertéstartási rendszer kialakításánál, nem utolsó sorban az volt a cél, hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen a telepen belül az állatokat mozgatni, a szarvasmarhánál pedig a hőmérséklettel kapcsolatos igényeket, a fejős állomány fejőházba szállításának kérdését, — elektromos karámrendszer létesítésével. Az AGROKOMPLEX hazánkban először alkalmazta a köny- nyűszerkezetes épületeket állattartás céljára. Ilyen sertéstelep jelenleg 40 van az országban — exportáltak belőle Bulgáriának, Csehszlovákiának és Lengyelországnak —, s e negyven telep hízókibocsájtá- sa az országos termelés 15 százaléka, kereken egymillió sertés. A szarvasmarha-programban a vállalat jelentős szerepet vállalt: kialakították az úgynevezett AGROKOMPLEX iparszerű tejtermelési rendszert, amely technológiai vonalon könnyű- szerkezetes istállóból, nagyteljesítményű takarmány kiosztóból és Alfa-Laval fejőrendszerből áll. A könnyűszerkezetes állattartási épületek gyorsan szerelhetők — egy 50 kocás sertéstelep felépítése az alapkőletételtől a felépítésig egy esztendő — és aránylag olcsók. A ragasztott faszerkezetű főtartók és gerendák alkalmazása mint már említettük - a kiállítás slágereként hatnak. Ezek az épületek gazdaságosabb gyártását teszik lehetővé, s nem utolsó sorban azt, hogy a legújabb típusépületekkel — az 1000 vagonos műtrágya tárolókkal — megjelenhetett az AGROKOMPLEX a piacon. Ehhez egy baranyai érdekesség iis kapcsolódik: az első 1000 vagonos műtrágyatároló építését a közeljövőben kezdik meg a Szigetvári Állami Gazdaságban. Az OMÉK-re a közös vállalat sok újdonsággal érkezett. A ragasztott faszerkezet — már volt róla szó —, a könnyűszerkezetes mezőgazdasági építészet egyik leggazdaságosabban és legcélszerűbben hasznosítható tartószerkezete. Alkalmazható ipari és közösségi létesítményeknél is. ABC áruház, lovarda, uszoda fedéséhez, kisebb gyaloghidak szerkezeteinek kialakítására. Az istállókonténer az AGROKOMPLEX mérnökeinek egyik legújabb konstrukciója - használható háztáji gazdaságokban is. Az FTS, úgynevezett nedves etető gyártását pedig az NSZK-beli Streicher cég licence alapján kezdték meg. Az AGROKOMPLEX kiállítási területe a B-pavilon mögött szabad területen található: bemutatnak a helyszínen egy tehénistállót, sertéshizlaldát, borjúnevelőt és az 1000 vagonos műtrágya tárolót, amely részint az agrokémiai központok kiváló tartozéka. K. F. A kemencéből viszik, melegen*. TÉGLAGYÁR A FOLYÓPARTON Kint vigasztalanul esik az eső: az agyag-gödör közepére lerakott téglakupacot-törmelé- ket nem lehet megközelíteni. Pedig nagyon kéne: vinnék Bácskába s azon túl. Hiánycikk lett ismét a tégla, s bizony a spediterkocsik ott állnak sorban, az alagútkemence szájánál, hogy amint kijön egy égetőkocsi, azonnal lehessen rakodni és sietni az újabb fordulóval. Massza a „hurkaid/tőbe** A mohácsi téglagyárnak az utóbbi időben nagy a keletje, pedig alig egy éve még azt latolgatták a helybeliek, hogy vajon mikor kell abbahagyni az egészet. „Mondtam nekik — magyarázza Rosinger Ferenc művezető —, hogy új gyár ez, csak nem zárják be a kapukat. De kevesen hitték ..." Talán Rosinger Ferenc maga sem. A modern üzem évi harminc-har- mincötmilliót tud legyártani, s volt olyan is, hogy több állt az udvaron eladatlan, mint az egy évi termelés. Monoton forgással jár a Fiatalok munkaversenye a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál Évek óta a jól teljesítő csapatok sorába tartoztak, de a múlt évben a XI. pártkongresz- szus tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára szerettek volna még többet nyújtani és magasabbra tették a mércét. A kongresszusi munkaversenyben még nem sikerült az élre törniük, a hatodik helyre kerültek. A munkaverseny felszabadulási szakaszának I. negyedévi értékelésénél második helyezettek lettek. A csapat tagjai fiatalok és lelkesedésük még fokozódott az elért eredmények, az anyagi és erkölcsi elismerések után. Szak- mányos tervüket áprilisban 175,6, májusban 216,6, júniusban 129,7 százalékra'teljesítették. Így a második negyedévet 176,6 százalékkal zárták és elsők lettek, a II. sz. bányaüzemnél. Ök érték el először a napi 500 forintos keresetet. Kiemelkedő teljesítményükkel a felszabadulási munkaverseny II. szakaszának vállalati szintű értékelésénél a fejtési csapatok közül első lett a 67-es csapat. Az ifjúsági brigád tagjai a KISZ termelést segítő mozgalmainak állandó résztvevői. Tavaly az üzemi vájárvetélkedőn Élen a 67-es ifjúsági brigád első helyezést ért el Gulyás József, a brigád vezetője. Jó KISZ-munkájával kiérdemelte, hogy a MÉV egyik küldötte lehetett az Országos Ifjúsági Parlamenten. A VIT-re indított munkaverseny egyik kezdeményezői voltak, megkapták az Országos Béketa* nács oklevelét. Ez ideig kilencszer nyerték el a szocialista brigád címet. 1964-ben alakult a 67-es ifjúsági szocialista brigád, jelenleg hat tagja van. A termelési eredményekben jelentős sikereket elért fiatalok a tanulásban is igyekeznek. Nincs megállás fejlődésükben, a továbbtanulás, a rendszeres művelődés az életformájuk szerves részévé vált. Gulyás József, a csapat vezetője, jelenleg a bányaipari technikum felvételi vizsgájára készül. Gergely István tavaly végezte el a vájáriskolát, most robbantómesteri tanfolyamra jelentkezett. Biszak Ferenc ez évben tette le a robbantómesteri vizsgát, később bányaipari technikumba szeretne járni. Debreceni Mihály a legidősebb brigádtag, robbantómesteri és kamrakezelői vizsgával rendelkezik. ömböli Pál segédvájár, idén végezte el a nyolc általános iskolát, nála a következő lépés a vájáriskola lesz. János Pál a csapat legfiatalabb tagja csillés, ősszel elkezdi az általános iskola hetedik-nyolca-. dik osztályát, utána pedig segédvájárt tanfolyamra jelentkezik. Mindannyian tagjai az üzemi könyvtárnak, minden hónapban a brigádban egy-egy tag elolvas egy könyvet és ismertetőt tart belőle a többieknek. Járnak múzeumba és mindany- nyian vásárolnak könyveket. Rádiójuk, tévéjük van, újságokat járatnak, figyelemmel kísérik a világban lezajló politikai eseményeket. Valamennyien részt vesznek politikai oktatáson és a munkásakadémia előadásain. Társadalmi munkában is élen járnak. Van köztük munkavédelmi őr, népi ellenőr, munkásőr, Ifjú Gárda-tag, KISZ-vezetőségi tag és szak- szervezeti bizalmi, ültettek fát az Építők úti általános iskolánál, takarítottak az üzem területén, összegyűjtötték a hulladék vasanyagokat. A körlet műszaki vezetőinek véleménye szerint a csapatra a munka szeretete jellemző. Egyforma lelkesedéssel végeznek minden munkát, olyant is, amit mások nem szívesen csinálnak. Szépen, gyorsan és sokat tudnak dolgozni. Nincs bennük szakmai irigység, az új embereket is megtanították olyan fogásokra, hogy könnyebben menjen nekik a munka. így volt ez János Pállal is, aki 1973- ban került az üzemhez. Két bátyja is itt dolgozik, őt is vonzotta a jó kereset. Az eltelt két év alatt megtetszett neki a munka, jól érzi magát a csapaton, igyekszik felzárkózni hozzájuk mindenben. ígérete szerint, ha megnősül, az egész brigád ott lesz majd az esküvőn. —Horváth Jánosné prés, gyűri a masszát a „hur- katöltőbe”: az meg okádja ki vastagon a téglafolyamot. Percenként hatva.n-nyolcvanat is ver aztán rá a kés, szabdalja az agyagot. Tizenkettő tér belőle fel a lécre: asszonyok számolják, s irányítják a téglával tele lapokat a szárítókocsihoz. Ha megtelik a kocsi, Illyés Lajos és Rojtsik Katalin betolják az előszárítóba. Katafin a javító-nevelő intézet elől „menekült” ide, a téglagyárba. — Az úgy volt — van szakmám is —, hogy az intézetből felmentem Pestre, ötvennyol- cas születésű vagyok — hát kerestek. Előbb már dolgoztam itt, s hogy a javítóval fenyegettek, visszajöttem. — Mennyi a fizetése? — Hát? — vállat von. — A múlt hónapban dolgoztam vagy 14 napot. Kétezeregyszázat kaptam. Nehéz munka a kocsik tologatása. Talán a gyárban a legnehezebb. A tégla-szabóknak viszont csak arra kell figyelniük, hogy meg ne álljon az adagoló, jókor üssön le az acélhúros-kés, s |e ne boruljon a rakodólap. Neu János - az égetők művezetője - a kemencerakást figyeli. Azaz nem is kemencerakás ez, hiszen a kocsiba rakodnak. A 96 méter hosszú clagútkemencében egyszerre ötven kocsi van, s negyvenöt percenként az ötvenből egy kijön. Ekkor tolnak a kemence első felébe egy újabb kocsit. Tröszt Károly szakavatott mozdulatokkal rakja egymásra a téglákat: egy kocsira 2200-at. — Havi négy, négy és fél ezer összejön a kocsirakodásból — mondja. — Igaz, nem valami élvezetes. Alighanem igaza van. — Téglánként három és fél kilót emel - jegyzi meg Neu János. - Tíz-tizenkét kocsira- valót megmozgat egy műszakban. A blokktégla nem joí A közelmúltban leállt a du- naszekcsői és mohácsi régi téglagyár. Dunaszekcsőn csak kisméretű téglákat gyártottak, ahogy itt nevezik, a hagyományosat. A blokktégla pedig a mohácsi új téglagyárban ké- szülgetett. Most leálltak vele: a hagyományos jobban kell. Ki tudja miért, a blokktégla nemigen szimpatikus az építtetőnek. Pedig állítólag ha blokkot vásárol, az építkezésnél sokat megtakaríthat vele. Rosinger Ferenc az idei esztendő terveiről tájékoztat. Félmillióval több tégla kell a negyedik negyedévben, mint azt tervezték. Az új gyár bírni fogja. S talán készítenek majd néhány blokktéglát is. Mit mond a művezető? A mohácsi téglagyárnak két bányája van. A korsósi és a görögvölgyi bányákból hozzák az agyagot. Külön-külön egyik agyag sem tökéletes, de ha megkeverik, minőségi téglát tudnak égetni belőle. így van ez ma, a nagy és kisméretű téglákkal is, mindkettőt kell gyártani. Helyi tapasztalatról beszél a művezető: — Érsekcsanád, meg Dusnok például esküszik a nagytéglára. Oda, ha rendelnek, mást nem vihetünk. A somberekiek, palotabozsokiak meg élnek- halnak a kicsiért. Az eső elállt odakint. Talán meg lehet kezdeni a kettes számú üzemnél is a munkát — a régi gépekkel. Egy ajtó választja el a két téglagyártóműhelyt; de a különbség óriási. Emitt géppel, amott kézzel.. . A szabadban! A Duna felől hideg szél jön. Ez már az ősz jele. Mondják: egyre kevesebb a téglás, egyre kevesebben választják ezt a munkát hivatásuknak. Mohács is létszámhiánnyal küzd, pedig jól fizetnek. A két bezárt téglagyárból is alig sikerült átmenteni egy-két szakit. Múlt évben még nem volt ez baj, hiszen nem kellett a tégla a kutyának sem. Most meg kétszer annyi sem volna elég. Hát ki érti ezt. ..? Kozma Ferenc iilllllllillllll! Hit tcírvil ^ AGROKOMPLEX?
