Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-30 / 268. szám

6 Dunántúli napló 1975. szeptember 30., kedd Indítóok Ha indítóok nincs, semmi sincs, gyanúsítható személy sincs. Nem tudom, milyen kri­miben olvastam ilyesmit, nyil­ván sokban, hiszen ez alap­tétel. A krimi etekmtetben ab­szolút realizmusra törekszik. Az indítóok lehet anyagi érdek ... nem is folytatom, rendszerint az, végrendeleti záradék, örök­ség körüli suskus, bankbetét, miegymás. Ha aztán már megvan az indítóok, a krimiszerző szabad­jára eresztheti fantáziáját. Ma­napság a krimi humoros is, szellemes is, rejtélyekkel is teli van. Aligha képzelhető elté­rőbb jelenség egy igazi (!) kri­minél és egy valódi bűntény­nél. A bűntény rejtélyei egé­szen más természetűek, hu­mora a legritkább esetekben van, szellemessége meg egye­nesen csapnivaló. A Kék fény esetei ékesen példázzák ezt. A szerkesztők dicséretes módon törekszenek arra is, hogy minél sokoldalúb­ban világítsák meg az emberi leleményességet is, amely — sajnos — o bűntényekben is megnyilvánul. A Kék fény hasz­nát nemcsak az a gyakorlati haszon jelenti, hogy a lakos­ságot bevonják a bűnüldözés­be, inkább az, hogy láthatóvá teszik környezetünknek ezt a roppant kevésbé vonzó, de le- tagadhatatlanul meglévő szfé­ráját. Az alvilág, bármennyire is legalul van, az egésznek a része. S az egész szempontjá­ból nem mindegy az sem, ami legalul van. A Manson-banda és a kaliforniai gengszter-érdekelt­ségek — az Amerika. Nekünk nincs ilyen monumentális és színes alvilágunk. Hálaisten­nek. Hanem mink van nekünk? Csokoládés betörőnk. Szorgal­mas, precíz ember, kimutatáso­kat készít, mint egy könyvelő, és nem hamisítja meg a mér­leget. Sajnos, van néhány ap­ró hibája. Imádja a csokolá­dét, nem tud ellenállni. Ha ta­lál, megeszi. Cigarettázik is, „munka közben" is elszív egyet- egyet, s gondosan elnyomja a csikket. Mikor fülöncsípik, meg- adóan mosolyog. Sejtette ... Ebben az országban nehéz mi­nőségi „munkát” végezni. Az ember kiszámítja, mikor teszik a páncélszekrénybe a fizetése­ket, aztán . . . Hát megéri? De a bűnözők is különfélék, és ha csak csokoládés betörők lennének... De vannak, akik rendőrt támadnak meg. Jól­ismert ügy. Egy ország nézte megkönnyebbülve a Kék fény riportjait: megfogták a két tá­madót. Egyikük, az alkoholtól elbambult arcú, zavaros beszé­dű figura, valószínűleg min­denkiben azonos érzelmeket ébresztett. A másik, az aktív, a kezdeményező már érdeke­sebb eset. Válaszolgatott, az­zal a mindig és újra meg­döbbentő egykedvűséggel és tárgyilagossággal, amivel a le-' fülelt bűnözők fogadják a „té­vé nyilvánosságát". Megma­gyarázta . . . Feltárult az indi- tóok. „Már gyerekkoromtól igazi fegyvert 'akartam. Ez volt a hobbym." Ezt mondta a fia­talember, aki az előre, gon­dosan elkészített vasbottal agy- ba-főbe vert egy rendőrt, a fő­város kellős közepén. A ro­konszenves fiatal rendőr élet­ben maradt, mert különlegesen szívós természete van és bal­eseti sebészetünk is jó szín­vonalú. A torzonborz rendőrve­rőt — legszívesebben gyilkost mondanék — ez láthatólag nemigen érdekli. Már gyermek­korától vágyott „igazi fegyver­re”. Ez volt a hobbyja. így mondta. Csatlakozom a riportban megszólaltatott járókelőkhöz. Kérem, én nem találok szava­kat ... Hailama Erzsébet Ismerjük meg törvényeinket ffff A mindennapi életben az emberek nagy része vadamilyen formá­ban találkozik az illetékfi­zetési kötelezettséggel. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az érdekeltek nem mindig ismerik kellően a rájuk vonatkozó előíráso­kat. Ezért ma a legfonto­sabb általános tudni­valókról az alábbiakban adunk ismertetést Alapvető rendelkezések Az illetékkel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket a 11/1966. (VI. 29.) P. M. számú rendelet tartalmazza. Az elmúlt évek folyamán a rendelkezé­sek egy része módosult, kiegé­szült. A most hivatkozott rendelet szerint kell a) vagyonátruházá­si (öröklési, ajándékozási, visszterhes ingatlan-átruházási), b) okirati és c) eljárási (ál­lamigazgatási, bírósági, gaz­dasági bírósági eljárási) ille­téket fizetni. A jogszabály szerint az ille­tékfizetési kötelezettség kelet­kezik: a) Öröklés esetén az örök­hagyó halála napjával. b) Ajándékozás esetén; 1. belföldi ingatlan ajándé­kozása esetében az ajándéko­zási szerződés megkötésekor; 2. ingó ajándékozása eseté­ben az okirat kiállítása napján. Abban az esetben, ha a szerződésről csak külföldön ál­lítottak ki okiratcft, azon a na­pon, amelyen az illetékköte­lezettséget megállapító ese­mény bekövetkezik. c) Visszterhes ingatlanva­gyonátruházás esetén; 1. a szerződés megkötése napján; 2. árverési vétel esetében az árverés napján, 3. ingatlannak a most meg­jelölt 1. (2.) pontok esetein kí­vüli átszállásánál vagy átruhá­zásánál az átszálláskor vagy átruházáskor, d) Okirat esetén, az okirat kiállításakor. Külföldön kiállított okirattal kapcsolatban pedig akkor, amikor az illetékkötelezettséget megállapító esemény bekövet­kezik. Okiratnál a rendelet is­meri a feltételes illetékmentes­séget is. Ez esetben az illeték­kötelezettség akkor keletkezik, amikor megszűnnek azok a fel­tételek, amelyek mellett az ok­iratot a mentesség megillette. e) Eljárás esetén az eljárás megindítása iránti kérelem elő­terjesztésekor, illetőleg a kiad­vány kiállításakor — ha jog­szabály kivételt nem tesz. Illetékfizetési kötelezettség A személyes illetékmentes­séggel kapcsolatban azt kell tudni, hogy az illetéket a mentes féltől nem lehet köve­telni. A rendelet szerint abban az esetben, ha van olyan egy vagy több ügyfél, aki az ille­ték megfizetéséért felelős — a személyes illetékmentességet élvező nem jön számításba — ez az utóbbi egy vagy több ügyfél a teljes illetéket köte­les megfizetni. Tárgyi illetékmentesség ese­tén nem kell illetéket fizetni. A jogszabály ismer feltétlen, vagy feltételes illetékmentessé­get. A feltétlen illetékmentesség minden körülmények között fennáll. Ezzel szemben a feltételes il­letékmentesség csak addig áll fenn, amíg a feltételesen ille­tékmentes iratot arra a célra használják, amelyre illetékmen­tesen kiállították, illetőleg ómig a mentességnek jogsza­bályban meghatározott felté­telei megvannak. A jogszabály előírása szerint a megállapított illetéket: a) bélyegben, b) bélyeges űrlap­pal, c) kiszabás alapján pénz­zel kell leróni illetve megfizet­ni. Az illetékekre vonatkozó jog­szabály minden esetben bizto­sítja' a jogorvoslati lehetőséget is. Az illeték vagy felemelt il­letékfizetési kötelezettséget megállapító elsőfokú határo­zat megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló el­járás az 1957. évi IV. törvény­nek a fellebbezési, a bírósági illetve a fellebbezésen kívüli eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók. Helyesbítési lehetőség Ugyanakkor a jogszabály le­hetőséget biztosít az illeték helyesbítésére is. A rendelet szerint az illeté­ket pótkiszabás útján helyes­bíteni kell, ha hibás számítás vagy a jogszabály rendelkezései­nek helytelen alkalmazása kö­vetkeztében az állam kárt szen­vedett. A tévesen kiszabott il­vagy jogutódja kérelmére van lehetőség az alábbi esetekben: a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan kö­rülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány ér­tékét az öröklés megnyílásának idejére visszaható módon csök­kenti ; b) ha a megajándékozott az ajándékot nem kapta meg, vagy ha bizonyítja, hogy az ajándékozás érvénytelen, vagy az ajándékozás hatályát vesz­tette, stb., c) ha a visszterhes ingatlan­vagyonátruházási jogügyletet á felek annak foganatba mene­tele előtt közös megegyezés­sel visszavonták; d) ha a felfüggesztő feltétel vagy kezdő határidő bekövet­kezésétől függő jogügyletnél a feltétel, illetőleg a határidő bekövetkezése meghiúsul; e) ha a jogügyletet a bíró­ság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, és a módosí­tott vagy átruházott jogügylet után kevesebb illeték jár; f) ha a szerződő felek hitelt érdemlő módon bizonyítják, hogy az okirati illeték alá eső ügylettől visszaléptek, mielőtt bármelyik szerződő fél az ál­tala elvállalt kötelezettségből bármit is teljesített volna; g) ha a fizetésre kötelezett — olyan esetben, amikor az ille­téket saját maga köteles vagy jogosult kiszámítani - számí­tási hiba, vagy a jogszabály téves értelmezése folytán sza­bályszerű illetéknél többet fi­zetett be, h) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számítot­ták ki, vagy az illeték kisza­bása nem a fizetésre kötelez­hető terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén; i) a bírósági eljárás illetéké­nek 30 forintot meghaladó ré­szét vissza kell téríteni, ha az eljárás megindítása iránti ké­relmet, illetőleg a fellebbezést annak érdemi elintézése előtt visszavonták. Az illetékfizetéssel kapcsola­tos részletesebb szabályozáso­kat a későbbiek során ismer­tetjük azokon a területeken, ahol olvasóink többségét érin. ti. Biztonsági visszapillantó tükör A modern népvándorlás ko­rát éljük, amikor nyaranta mil­liók kelnek útra járműveikkel ismeretlen tájak felfedezésére, kikapcsolódást és pihenést ke­resve. Azok számára, akik la­kókocsit is vontatnak autójuk­kal, újfajta visszapillantó tük­röt hoz forgalomba egy nyu­gatnémet cég. A 13X18 centi­méter méretű tükröket rezgés- mentes teleszkópokra erősítik fel az autó mindkét oldalán, így a vontató gépkocsi veze­tőjének kitűnő kilátása lesz hátrafelé, még a lakókocsi mö­gé is. A különleges — szaba­dalmazott — rögzítőszerkezet révén az újfajta visszapillantó tükör pillanatok alatt leszerel­hető, ha az autó már nem von­tat lakókocsit. Vontató személygépkocsinál mindeddig megoldatlan volt a kielégítő tájékoztatást nyújtó visszapillantás problémája. Te­herautóknál újabban a „sze­relvény" hátsó részére felerő­sített tv-kamera segítségével valósítják meg a mögöttes te­rület áttekintését. A kis ka­mera a vezető mellett elhelye­zett képernyőn folyamatosan jeleníti meg a vezetés bizton­ságát szolgáló információkat. Személygépkocsiknál alkalmaz­va még túl drágának bizonyul ez a megoldás. Új típusú hangtompító A gépjárműgyártásban hasz­nálatos hangtompítók csak ak­kor működnek eredményesen, ha a kipufogógázok rezgésé­nek meghatározott amplitúdója és frekvenciája van. A világon jelenleg használt hangtompí­tók közül egyetlennek sincsen korlátlan frekvenciatartománya, s ezért a jármű sebességének növekedésével párhuzamosan csökken a hangtompítók ha­tásfoka. Az eszményi megoldás olyan hangtompító lenne, amely a kipufogógáz különböző rezgés­számát egyazon frekvenciájúvá alakítja. Ilyen típusú hangtom­pítót konstruált Leszek Boni- kowski, a krakkói Bányászati- Kohászati Akadémia Kohógép­ipari és Automatikai Intézeté­nek munkatársa. A Bonikowski-féle hangtom­pító lényege egy perforált csö­vekből álló gyűrűsor, amelyet hangelnyelő közegben helyez­nek el. A lyukacsos csöveken át „kiszökik” a hang egy ré­sze (a rezgések energiája a tompító közegben súrlódás közben hővé alakul). A motorból távozó kipufogó­gázokat szétválasztják: egy ré­szét ugyanannak a gyűrűnek baloldali, másik részét a jobb­oldali csövébe irányítják. A két csövön érkező gázok a gyűrű túloldalán lévő úgynevezett kamrában találkoznak. A mo­tortól számítva ez az első láncszem, amely a hang rez- gésenergiójának kb. 70 száza­lékát letompítja. Az előzővel azonos szerkezetű második gyű­rűbe tehát a kezdeti rezgés­energiának már csak 30 szá­zaléka jut el. Itt a rezgés to­vábbi 70 százalékkal csökken, ami annyit jelent, hogy a harmadik gyűrűbe már csak a kezdeti energia 9 százaléka ér­kezik. A harmadik láncszembe érkező gáz rezgésének ismét 70 százaléka letompul, — s így tovább, minden következő gyű­rűben. A Bonikowski-féle hangtem- pító a gyakorlatban elsőren­dűen vizsgázott, a többi kö­zött az Andrychówban gyártott, Leyland-licenc szerint készülő motoroknál. Az eredeti angol hangtompítók a motor zajszint­jét 114-ről 110 decibelre, a lengyel konstrukciójú hangtom^ pító 114-ről 80 decibelre csök­kenti ! A találmányt Lengyelorszá­gon kívül tízegynéhány más or­szágban szabadalmazták. Gép- járműipari jelentőségét bizo­nyítja az is, hogy kanadai, olasz és svéd cégek felkérték a találmány szerzőjét: szemé­lyesen ellenőrizze a hangtom­pító sorozatgyártásának bein­dítását. niuvnKOiuvu Illetékmentesség Mindenki által ismert fogalom a személyes, illetve tárgyi il­letékmentesség. leték helyesbítésére az adók kivetéséről és beszedéséről szó­ló rendelkezéseket alkalmazzák. Az illeték törlésére és vissza­fizetésére a fizetésre kötelezett PÉCS SZÜLETTEK Hajdú Szilvia, Galambosi András, Gyulai András, Tolnai Bernadett, Koncsecskó Krisztián, SzabJics Erika, Schmidt Mária, Csik Tímea, Kovács Norbert, Décsy Gabriella, Antal Dá­vid, Túrái Krisztián, Balázs Szabina, Magyar Zsolt, Kopár Bernadett, Sza­bó Levente, Arpási Kitti, Baronek Béla, Szundi Zsanett, Kovács Ágnes, Lesnyik Krisztina, Kriegler Péter, István Lilla, Berta Roland, Hadnagy Viktória, Mayer Tamás, Misángyi Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Wald Antal és Reichardt Mária, Váradi Péter és Saluga Veronika, Piros Ferenc és Tallász Erika, Pa- pec János Lajos és Bakán Edit, Mol­nár Kálmán József és Knézits Mária Klára, Szobics Ferenc és Lang Zsu­zsanna, Dittrich József és Szabó Zsu­zsanna, Kiss Miklós és Mayer Er­zsébet, Becker József és Farkas Irén, Somogyi Sándor és Németh Zsuzsanna, Sára Zoltán József és Borbás Zsuzsanna, Kováts Béla és dr. Barna Judit, László István és Biró Mária, Murányi Iván és Poszt Agnes, Bóday Miklós és Hénel Má­ria, Specht Gábor és Wirsz Gabriel­la, Csete Károly és Szegedi Ilona, Horváth István és Kardos Éva, Csi­szár László és Suba Erzsébet, Ba­logh László és Mihálka Ágnes, Hor­váth Ferenc és Híres Emma, Se­bestyén József és Borsiczky Julian­na, Réz László és Szolga Veronika, Pelyhe Mihály 4» Kiss Maralt. Vavi­ka Ferenc és Serényi Ildikó, Icindic László és Keszler Mária, Szaba- delló Lajos és Sermaul Mária, Vá- rady Zoltán és Pázmándi Éva, Hor­váth Levente és Pál Mária, Kovács Béla és Klak Edit, Barics István és Angyal. Etel, Schwáb Árpád és Szi­lágyi Éva, Kenesei Barnabás és Ba- kota Aranka, Marth Ferenc és Benkő Emma, Ladányi Antal és dr. Feszti Mária, Nagy Miklós és Kajdel Ilo­na, Matos István és Kisgyörgy Má­ria, Simó József és Hock Margit, Kovács László és Jakabos Ágnes, Ostorházi István és Horváth Zsu­zsanna, Lázár János és Tóth Zsu­zsanna, Lázár József és Kis Mária, Disztl Ferenc és Szentes Terézia, Parragi Ferenc és Szalontai Márta, Katies Ernő és Ozorai Etelka, Ser- beczki János és Gyulai Éva, Baka Jenő és Poku Katalin, Rónai József és Varga Gabriella, Schiffrich Já­nos és Tóth Margit, Varga Sándor és Mostoha Éva, Gyöngyi Imre és Kovács Ilona, Szabó Árpád és Kal­már Ilona, Huszti Zoltán és Galam­bos Vera, Péter László és Pocskai Katalin, Bencze Gábor és Dárdai Éva, Wesz Erhard és Szabó Erzsé­bet, Fekete József és Nagy Julian­na, dr. Financsek István és dr. Győr- pál Zsuzsanna, Istokovics György és Balogh Rózsa, Oláh Zoltán és Ham­burger Ildikó, Bencze György és Frey Zsuzsanna, Gyurókovics Tibor és Dénes Zsuzsanna, Nagy Béla és Máté Rozália. Pallós Tibor és Jani Magdolna, Vókó János és Czifra Má­ria, Tarnay Zoltán és Ritte'r Mária, Lukács József és Acsády Ibolya, Ko­vács József és Lefler Irén. MEGHALTAK Hetényi Árpádné sz. Galla Regi­na, Bálint Györgyné sz. Varga Ro­zália, Apácai Jánosné sz. Martonka Ilona, Bors Zoltán, Popilla Mihály- né sz. Laskovics Mária, Orsós Já­nos, Rufli Lajos, Bakán Jánosáé sz. Schaub Mária, Steinbrunner János, Bartos István, Tóth Kálmán, Vasvári István, Szegény Lajos, Heiszler Má­tyás, Schmidt Józsefné sz. Göbl Borbália, Horváth Márkné sz. Gye- nis Rozália, Kalmár Ferencné sz. Velner Mária, Horváth László, Pet- rétei Ferenc, Knoch Antalné sz. Szelman Margit, Papp Istvánné sz. Mozsgai Ilona, Kelemen Ferencné sz. Petz Margit, Heinemann János­né sz. Szeiler Gizella, Orsukics Mihály, Pap János, Halas Vincén© sz. Garai Margit, Sax Rezső, Schäfer Andrásné sz. Stein Katalin, Klopp Gyuláné sz. Bihácsi Anna, Csirke Jánosné sz. Pandur Katalin, Ziegler Fülöpné sz. Wimert Regina, Korpáczi Elekné sz. Mák Julianna. MOHÁCS SZÜLETTEK Féth Hilda, Lantos Melinda, Szafr- mári József, Szatmári Zoltán, Deé Norbert, Schmidt Andrea, Pfeiffer Judit, Krix Tímea, Kovács Mária, Szabó Renáta, Károlyi Norbert, Lázár Krisztina, Bense Zsolt, Gálái Éva, Krönung Lívia, Kovács Enikő, Gyurek Judit, Martina Gábor, Rázsics Alexandra, Kovács Krisztián. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Harmat Vilmos és Potz Teréz, Ér­di Csaba és Temesi Erzsébet, dr. Velencei György és Hegyvári Ágota. MEGHALTAK Schwalm Antal, Vorisek Lajosné sz. Schaub Etelka, Kreutzer Györgyné Gaál Irén, Rengert Adóm, Perovics Mátyás. A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT ÉS A BARANYA KERESKEDELMI VÁLLALAT 1975. október l-én, 2-án és 3-án kötőgép-bemutatót tart a S’ Mecsek Áruházban Díjtalan szaktanácsadás! A VERITAS 360-AS SIKKOTÖGÉP 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KERÜL ÁRUSÍTÁSRA. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom