Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-29 / 267. szám

Nyílt napok, tájékoztatók a szomszédos megyék középiskoláiban Régi kívánság teljesült Beszélgetés ár. Földvári Józseffel a Pécsi Tudományegyetem rektorával Mindkét egyetem vonzás­köre mór eddig is jóval túlnőtt a megye határain, s a jogi karra, túlzás nélkül mondható, az ország valamennyi részé­ből jelentkeztek. A változások és azok hatása tehát nem csupán Baranya ügye. A tan­évkezdés első napjaiban be­szélgettünk az egyesült intéz­mény új rektorával, dr. Föld­vári Józseffel. Egyesítés, oktatás — A Pécsi Tudomány Egye­tem a két világháború között négy karral működött. A II. vi­lágháború alatt kivált a böl­csész kar, ezt Kolozsvárra te­lepítették, majd ezt követően egyes karok teljesen megszűn­tek, az orvostudományi kar pe­dig önálló egyetemmé szerve­ződött. 1951 óta a Pécsi Tudo­mány Egyetem egy karral, az Állam- és Jogtudományi Kar­ral működött. Oktatóinkban azonban mindig erősen élt az a törekvés, hogy bővítsük az egyetemet, mert állandóan éreztük az egyedüllét hátrá­nyait. Itt nemcsak gazdasági tényezőkre gondolok, hanem arra is, hogy ilymódon tulaj­donképpen csak szűk ismeret- rendszerre kárhoztattuk a hall­gatókat. Megoldatlan volt azon tantárgyak oktatása is, ami a jogászoknak nem köte­lező, hivatásuk gyakorlása köz­ben azonban csaknem nélkü­lözhetetlenek. talmazzon, s ezt csupán a tan­tárgyak komplexitásával old­hatjuk meg. Feltételek, lehetőségek % Milyen személyi és tárgyi feltételekkel kezdte az új, két karú egyetem az évet? — A Pécsi Tudomány Egye­temnek jelenleg 116 oktatója van, s ezek nagyrésze komoly, nemzetközileg is elismert tu­dományos ranggal rendelkezik. A több mint 1600 hallgató ok­tatása tehát magasszínvona­lon oldható meg. Nem ennyi­re kedvező azonban a csopor­tok elhelyezése, mert ez már teremhiány probléma. Ugyan­ilyen gond a kollégiumi ellá­tás is. Ezen a téren remé­nyeink biztatóak, mert az Ok­tatási Minisztérium már meg­hirdette tervpályázatát egy 500 személyes kollégium felépíté­sére. 0 Milyen újabb lehetősé­gek nyitnak a tudományos ku­tatások terén, hiszen az okta­tás mellett ez az egyetem má­sodik legfontosabb feladata'? — Társadalom tudományi egyetem lévén tudományos munkánk elsőrendű feladata, hogy az ország társadalmi, po­litikai és gazdasági döntéseit elméletileg megalapozottá te­gyük. Kutatásainkkal ezt a célt szolgáljuk, de ugyanakkor az is természetes, hogy maga­san kvalifikált szakemberek képzéséhez tudományosan jól felkészült oktatók szükségesek. Itt említem meg, hogy köz­gazdász és jogász képzésünket a jövőben erősebben kívánjuk szociológiailag megalapozni. Törekvéseinket jól szimbolizál­ja a jövő évben . megrendezen­dő nemzetközi tudományos konferencia, ahol egyazon té­mát jogász és közgazdász re­ferensek tárgyalnak. # A legközelebbi tervek? — Az Állam- és Jogtudomá­nyi Karon már eddig is évente tartottunk úgynevezett nyílt na­pokat, amikor a hozzánk je­lentkező középiskolások meg­ismerkedhettek az egyetem életével. Ezt kívánjuk most ki­terjeszteni a Közgazdaságtudo­mányi Karra is, valamint a környező megyék középisko­láiban tartanánk tájékoztató­kat az új egyetem nyújtotta le­hetőségekről. F. J. Beethoven muzsika szól... A Zeiss-féle planetárium. Ehhez hasonló lesz a pécsi is. Műszere, amely a csillagos eget vetíti elénk, több mint egymillió forintba került Elvonulnak A lig egy hónapja, hogy a Pécsi Tudomány Egyetem Állam- es Jog- tudományi Kara, valamint a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem ki­helyezett tagozatának ké­rése alapján a Miniszter- tanács határozata lehető­vé tette a két felsőokta­tási intézmény egyeiiilé- sét. Ennek megfelelően az idén ősszel hazánkban el­ső Ízben egy tiszta társa­dalom tudományi egyete­men kezdhették meg ta­nulmányaikat a jövő köz­gazdászai és jogászai. a csillagok • Ezek szerint az egyesítés a korszerű oktatás alapfelté­telévé vált? — Mindenképpen. A 60-as években két társadalmi felis­merés is találkozott a mi tö­rekvéseinkkel. Kiderült, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Budapesten nem képes annyi közgazdászt képezni, mint amennyire az országnak szüksége van. Ezért 1970-ben létrehozták Pécsett a kihelyezett tagozatot, s már akkor felvetődött a két . egye­tem egyesítésének gondolata. Másodszor pedig világossá vált előttünk, hogy a korszerű oktatás jogászainknak több közgazdasági, közgazdá­szainknak pedig alaposabb jogi ismereteket kell hogy tar­Kevés méz, sok virágpor A sok eső a kinyílott virágok­ból „kilúgozta” a nektárt Ba­ranyában, így a mintegy 1300 méhész a hetven vagon méz szállítására kötött szerződését nem tudta teljesíteni: mindösz- sze 45—50 vagonra valót 'tud­tak gyűjteni. A gyakori esőzé­sek miatt például az akáco­sokra csak három napig jártak a méhek. A méz nyolcvan szá­zalékát így is az akácvirág ad­ta. Jobban sikerült a virágpor termelésük, hisz a szerződésben vállalt 250 mázsa helyett 320 mázsás eredményt értek el. A legtöbb virágport a fűzből, rep­céből és a nyári virágokról hordták a méhek. A virágpor zömét, mint értékes gyógy- és tápszeralapanyagot az NSZK- bo és Franciaországbo küldték. Felvételi helyben # Lesznek-e változások az új egyetem felvételi és ösztön­díj rendszerében? — Az Állam- és Jogtudo­mányi Karon a felvétel rend­szerében változás nem lesz. A Közgazdaságtudományi Karon pedig csupán csak annyi, hogy ezentúl a felvételeket nem Bu­dapesten, hanem itt Pécsett, a karon tartjuk. Az ösztöndí­jak terén is csak részben lesz­nek különbségek, hiszen a ta­nulmányi ösztöndíjak kérdése adott: az elért eredmény utón kapják a hallgatók. A társa­dalmi ösztöndíjak elosztása esetében azonban az egyesí­tett anyagi lehetőségeket fi­gyelembe véve, a rászorultak az eddiginél magasabb össze­geket kaphatnak. Mától — csillagászati hét. Az országban ma kezdődik, Bara­nyában viszont majd csak no­vemberben rendezik meg, a pécsi természettudományi stú­dió ünnepélyes átadásának előzményeként. A pécsi, bara­nyai programra és események­re tehát még várnunk kell. Pé­csett vannak már viszont a ter­mészettudományi stúdió egyes csillagászati műszerei, eszkö­zei, a ma kezdődő csillagászati hét jó alkalom, hogy bemutas­suk közülük a legérdekesebbe­ket. Megérkezett már, s egyelőre a TIT székházéban őrzik a Jé­nából való Zeiss-féle planetá­rium műszert. Képzeljünk el ma­gunk köré egy hatalmas beton­kupolát, amelynek oldalán Pécs és a Mecsek, a környező természet sziluettje rajzolódik ki, a fejünk fölé pedig, a ku­polára ez a műszer háromne­gyed órán át kivetíti, bemutat­ja a teljes Föld-fordulatnak megfelelő csillagkép-állást. Fenséges látvány, szinte bele- borzong az ember, a csodála­tos anyagi világ egységét érzé­kelni mondja személyes ta­pasztalatból Právicz Lajos, a TIT megyei titkára, a természettu­dományi stúdió ügyének motor­ja. Fönt, a planetáriumban na­ponta több ilyen bemutató is lesz: a székekben ötvenen fog­lalhatnak helyet, közben ma­gyaráznak, s Beethoven-muzsi- ka szól. Tegyük még hozzá, az egyetlen planetárium lesz az országban, mert a budapestit, a Népligetben épülő nagy pla­netáriumot csak két év múlva adják át. Megérkeztek — darabokra szedve, gondosan csomagolva, habszivacsba ágyazva — a hor­dozható japán távcsövek is. Csodálatosan tiszta képeket látni rajtuk keresztül, segítsé­gükkel fogják majd fényképez­ni az égitesteket. Az országban négy ilyen távcső van, ebből kettő Pécsett. Ezen a héten ér­kezik meg a csillagászati megfigyelésekre szolgáló 40 centiméteres Newton-távcső, amelyet dr. Kulin György veze­tésével az Urániában készíte­nek, s ugyancsak e hétre vár­ják — szintén az Urániában készül — a panoráma szoba periszkópját. A panoráma szo­bát a természettudományi stú­dió legfelső emeletén rende­zik be, periszkópja körülbelül húsz perc alatt forog körbe, s a nézőknek itt is nem minden­napi látványban lesz részük, a periszkóp a falra vetíti a város különböző részeit, olyan élesen, hogy még a sétáló embereket is felismerhetjük. A BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: kőműveseket, panelszerélöket, 0 villanyszerelőket, központifűtés-szerelőket, víz-, gázszerelőket, férfi és női segédmunkásokat, (szakmai gyakorlat megszerzése után szakmunkásvizsgát tehetnek ács, vízszigetelő és hőszigetelő szakmákban), raktári anyagkiadókat, fűtőket és épülettakarítókat. Jelentkezés: Pécs, Szántó Kovács János u. 1. ÉM. Szálló, munkaerőgazdálkodás. Levélcím: 7601 Pécs, Pf. 147.-í--------------------------------------------------------------------------------­Több mosolyt a kereskedelemben! Háziasszonyokat, nyugdíjasokat, egyetemistákat a pult mögé! A pult mögött is fellélegez­tek, amikor a kereskedelemben és a vendéglátónál is bevezet­ték a csökkentett munkaidőt. Egyfelől öröm, másrészt viszont további teher — a kereskede­lem krónikus munkaerőhiánnyal küszködik. A gondok a gyer­mekgondozási segély bevezeté­sekor kezdődtek. A segéllyel sok nő élt. A négy tanácsi kis­kereskedelmi vállalatunknál pél­dául ma csaknem hatszázan élnek a lehetőséggel, számukat a táppénzesek csak tovább szaporítják. Ez azt jelenti, hogy az üzleti eladók 15—20 száza­léka állandóan távol van, s ezt Közösen a gázkitörések ellen Szeptember 22-25. között immár nyolcadszor találkoz­tak a német, a lengyel és a magyar kutatók, hogy ki­cseréljék a gázkitörések megismerésében szerzett ta­pasztalataikat és tájékoz­tassák egymást a gázkitö­rések elleni új védekezési eljárásaik eredményessé­géről. Ez alkalommal az NDK-beli gázkitörés-veszé­lyes káli bányákhoz tarto­zó Bad-Salzungenben tar­tották meg a szokásos kol­lokviumot. A tanácskozás magyar résztvevői között volt dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztá­lyának vezetője, aki haza­térése után a következőket mondotta a nemzetközi kol­lokviumról : — A tanácskozás résztve­vői jelentős elméleti és gya­kori eredményekről számol­tak be, de megállapították azt is, hogy az erőfeszítések ellenére még mindig elő­fordulnak emberáldozatokat követelő gázkitörések. A magyar kutatók három elő­adásban ismertették ered­ményeiket: a veszély mély­séggel bekövetkező változó sg és a védekezés hatására elért veszélycsökkenés mér­téke; a regionális védeke­zés határainak megállapí­tása és a bányaművelés cél­szerű irányítása a regioná­lis védekezés maximális ki­használása érdekében — té­makörökben. Az előadások nagy érdek­lődést váltottak ki, mivel a gázkitörés-veszély alól men­tesített bányaterek határai­nak szeizmikus mérésekkel való meghatározása új utat nyit a biztonságos és gaz­daságos bányaművelés-irá­nyítás megvalósításában. A német szakértők a káli­bányászat gázkitörés elleni küzdelem rendszeréről tar­tottak ismertetőt. A magyar szakértőknek felejthetetlen élményt nyújtott a 600—800 m mélységben tett kb. 20 km-es autóút, amely mind a gázkitörések elleni küzde­lemről, mind a jól szerve­zett káli-bányászatról adott tájékoztatást és segítséget a vitákhoz. A lengyel szakértők a gáz_ kitörés-veszély előrejelzé­séről és a gépesítés alap­jául szolgáló előzetes gáz- feszültségmentesítésről szá­moltak be. Az együttműködő felek megállapodtak abban, hogy a következő kollokviumot a lengyel Alsó-Szilézici Szén­bányáknál tartják. Ennek fő témája a prognózis mód­szerek megbízhatóságának és gyakorlati megvalósításá­nak kérdései lesznek. Hné már mindnyájan — eladók és vevők — érzékeljük, amikor a csúcsidőben megkezdődik a to­longás az üzletekben. A csökkentett munkaidőre való áttérés tovább növelte a gondokat, csökkent a munka- időalap, s ezt valahol be kell hozni, hiszen a csökkentett munkaidőre való áttérést a ke­reskedelem nem köthette össze a nyitvatartási idő általános rendezésével, ugyanolyan mér­tékű szűkítésével. Mindezek el­lenére Pécs és Baranya még a szerencsésebbek közé tartozó­nak mondhatja magát, mit szóljon Budapest, ahol pillanat­nyilag háromezer eladó hiány­zik a kereskedelemből és be­csukott hatszáz bolt. Kevés az eladó, ennek elle­nére a pult mögött is nap mint nap helyt kell állni, mosolyogni kell. Hiszen ott vannak a mun­kaszervezésben rejlő tartalékok, ki kell aknázni őket, ez az, amivel enyhíteni lehet a gon­dokon. E kérdéssel foglalkozik most az a cikk, amelyet — a Kereskedelmi Szemlének szánva — Kamarás Sándor, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának hálózatfejlesztési csoportvezetője készített, s amely a lépcsőzetes munkakez­dés, az osztott munkaidő beve­zetésén túl a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának nö­velésében látja a kivezető utat a kereskedelem gondjaiból. Rész­munkaidősük A külföldi szakirodalmak is bizonyítják, érdemes nagyobb figyelmet fordítani a részmun­kaidős dolgozók fokozottabb beállítására. Hogy ez valóban megoldást jelent, a külföldi példák is bizonyítják. Például az NSZK-ban már 1968-ban az eladók csaknem 20 százaléka részmunkaidőben — napi 4—6 órát — dolgozott. A hóziasz- szonyok és a nyugdíjasok mel­lett egyetemistákat is foglalkoz­tatnak. A teljes munkaidőben dolgozó eladók munkaidejének csökkentését a nagy kereske­delmi egységek Svédországban is a részmunkaidőben dolgozók alkalmazásával oldják meg. 1969-ben a svéd kiskereskede­lem területén dolgozók 60 szá­zaléka nem teljes munkaidőben — heti 35 óránál kevesebbet — dolgozott. És nálunk? Nálunk is megoldást jelent­hetne a napi 4—6 órában fog­lalkoztatottak fokozottabb be­állítása. Különösen a nagyobb egységeknél lenne lehetőség és nagyobb szükség is rájuk, be­állításukkal a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak közül egyeseket esetleg át is lehetne csoportosítani a kislétszámú egységekbe. De óriási segítsé­get jelentene a részmunka- idősök beállítása a napi, heti forgalmi csúcsokban, bizonyo­san több idő jutna az udvarias, kulturált kiszolgálásra, hiszen egyenletesebb lehetne a leter­heltség. Háziasszonyokat, nyug­díjasokat, egyetemistákat a pult mögé! — Erre kellene te­hát nagyobb figyelmet fordíta­niuk a kereskedelmi és vendég­látó vállalatoknak, megteremtve a lehetőségeket és a feltétele­ket ezen emberek munkába ál­lításához. A gyermekgondozási segélyen lévő asszonyokat is be lehetne vonni ebbe a körbe. A cikk ugyan nem foglalkozik velük, de mi — annak ellenére, hogy ezt a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé — elkép­zelhetőnek, sőt szükségesnek tartanánk foglalkoztatásukat. Bizonyára sokaknak adódnak üres óráik, amikor a gyerme­küket másra hagyhatják, sőt, a szoba négy fala közül kilépve, örömmel vennék a külön elfog­laltságot, mint változatosságot — és hát természetesen a pénzt is. Miklósvári Zoltán tiétföi □

Next

/
Oldalképek
Tartalom